Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-04-22 / 16. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2012. április 22. m- 5 ► A cigány és a magyar társadalom között kettős fal húzódik: mindkét oldalról építik. Ahhoz, hogy lebontsuk az előítéleteket, és közelebb hozzuk egymáshoz a magyarokat és a cigányokat, az kell, hogy mind a két oldalra rendeljünk munkásokat, és kezdjük el a bontást. A cigánymisszió éppen ezért nemcsak a cigányokkal foglalkozik, hanem a többségi társadalommal is, mert csakis közösen tudjuk a falakat lerombolni, a fejekben létező gettót szétzúzni - hangzott el a dél-alföldi cigánymissziós munkások találkozóján. A Békés városában április 14-én megtartott nagyszabású konferenciára öt megyéből: Bács-Kiskunból, Békésből, Csongrádból, Hajdú-Biharból és Jász- Nagykun-Szolnokból érkeztek a cigánymisszió területén szolgálatot végzők, hogy beszámoljanak eddigi munkájukról, és megteremtsék a jövőbeli együttműködés alapjait. Van példa a megváltozott életre Varga Mihály egészen kicsi korától nevelőotthonokban élt, de a börtönt is megjárta. Kilátástalan életébe megtérése hozott újat. Majdnem ötvenéves fejjel kezdte el a Pünkösdi Teológiai Főiskolát, ahol jövőre kapja majd meg diplomáját. A Békésen született férfinak nyolc testvére volt, szegénységük miatt szüleik a gyerekeket nevelőotthonba adták. Mihály belekeveredett mindabba, amibe a legtöbb gyökértelen és elhanyagolt fiatal: csavargás, iskolakerülés, italozás, szexuális szabadosság. Korán megnősült, de egy családi verekedés után a börtönben találta magát. Ez követően találkozott azzal a cigánymisszionáriussal, aki a cigánytelepet járva hirdette Isten igéjét. Az evangélium eltalálta ennek a fiatal kora ellenére sokat megélt, mélységbe jutott fiatalnak a szívét, és bűnbocsánatot nyert. Sok belső vívódást követően, bűnös életét maga mögött hagyva keresztelkedett meg, beállt a missziós munkába, és Isten megáldotta az életét. Huszonöt éve második feleségével él boldog házasságban, három gyermekük közül a legidősebb hittantanár lett, második lánya szociális területen, míg a legkisebb egyházi iskolában tanul. Varga Mihály hét Békés megyei településen végez szolgálatot: igyekszik a cigányokat összegyűjteni, közöttük házi csoportokban Isten szavát magyarázni. Az ilyen körökből alakulhatnak ki később önálló gyülekezetek. Ezeken a településeken, a cigánytelepen evangélizációs munkát is végeznek, betegeket és özvegyeket látogatnak.- Úgy érzem, könnyen meg tudom szólítani a cigányokat, ismerem őket, hiszen magam is az vagyok. Egy nyelvet beszélünk, még ha nem is cigányul. Látom a munkánk gyümölcseit. Isten bennem tesz bizonyságot feléjük: még egy magamfajta embernek is új esélyt adott, ahogy kiemelt a régi életemből, a rossz tradíciókból. Mindazt, amit elvesztettem, Isten sokkal gazdagabban adta vissza - vallotta Varga Mihály az Evangélikus Élet olvasóinak. A cigányság helyzete ma Magyarországon Magyarországon becslések szerint jelenleg nyolcszázezer-egymillió cigány él, 65 százalékuk elszegényedett, kisfalvas térségekben; minden ötödik cigány ma is putriban lakik. Körükben 6-12-szer magasabb a krónikus megbetegedések száma, mint a magyar népesség egészében. Egyharmaduk nem fejezi be az általános iskolát sem, és csak 1,3 százalékuknak van felsőfokú végzettsége. A cigányság 70 százaléka inaktív. Létminimum alatt él minden tízből nyolc, mély nyomorban minden második roma. A magyar társadalom kétharmada cigányellenes. A népesség mintegy 40-45 százaléka „soft cigányellenes” azaz nem akar romát munkatársnak, szomszédnak, gyermeke iskolatársának, míg legalább minden ötödik ember radikális megoldást (az országból kiűzést) sürget a cigánykérdésre. A radikális politikai jobboldal erősödésével ezek a nézetek ma már a közbeszéd tárgyai lehetnek. A cigányok átlagosan tíz évvel rövidebb ideig élnek, mint a magyarok, és húsz évvel rövidebb a várható élettartalmuk, mint amennyi az európai átlag. Ezek egy 2007-ben végzett kutatás számai; az adatok azóta nem javultak, sőt inkább romlottak. Evangélizáció a Békés megyei Kevermesen, a cigánytelepen. Evangéliumot hirdet az MPE Országos Cigánymissziójának munkatársa, Petneházi Géza A gettó a fejekben van Összefogásra van szükség a cigány misszióban A gyülekezetplántálás mellett nagyon fontos az oktatás, amely nemcsak a bibliai ismeretek átadását jelenti, hanem a félbehagyott általános vagy középiskolai osztályok elvégzésének segítését és szakmai képzést is. Az a cél, hogy olyan ismereteket sajátítsanak el, amelyekkel boldogulni tudnak a munka világában. Ezen a területen sokat kell munkálkodni, ugyanis egy felmérés szerint ma a munkaadók nyolcvan százalé„Azt a kegyelmet kaptuk, hogy a cigányok felé szolgálhatunk. Dolgozzunk ezután együtt, és ne magányos partizánokként" - indítványozta a házigazda Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) Országos Cigánymissziójának egyik vezetőhelyettese, Fábián Tamás. A szervezet egyébként ilyen találkozókkal szeretné régiónként felmérni, hogy kik milyen szolgálatokat végeznek a cigányok körében. A verpeléti után a mostani békési volt a második összejövetel, a közeljövőben Nyírvasvárin és Pakson rendeznek hasonlókat. Bár a résztvevők különböző felekezetű protestáns - zömükben karizmatikus - keresztények, mindannyiuk közös célja a romák Jézus Krisztushoz vezetése. Sikereik mellett többen beszámoltak a nehézségeikről is. Megemlítették: a cigányság körében él az a hagyományos felfogás, hogy a vallással való foglalkozás gyengeség; a férfiakra jellemző a keményszívűség; a cigány népesség iskolázottsága alacsony, sújtja őket az elszegényedés. Mások ellenben úgy tartották, a romló gazdaság segíti a missziós munkát, mert kilátástalanságukban sokan valóban utolsó mentsvárként fordulnak Istenhez. Nagy gondot okoz ugyanakkor a cigány gyülekezeteknek megtartani a híveket, hiszen az első lelkesedés elmúlásával sokan visszatérnek régi életvitelükhöz. A cigánymisszióban dolgozók meggyőződése, hogy a cigányság Isten teremtett népe, ugyanolyan emberi értékekkel felruházva, mint bármely más nép a földön. Céljuk elérni a cigány népet, hogy megtalálja önmagát, felépüljön, és elfogadott, építő tagja legyen a társadalomnak. Ezért a cigánymisszió különleges feladata: megtért, Istennek átadott életű személyeket beállítani a missziós munkába a romák köréből, feladatot és felelősséget helyezni rájuk.- Ha megtér egy cigány, ő a legjobb hírvivő. A legjobb példa, hogy meg tud változni az életük egyik percről a másikra. Ez vonzza a rokonságot, ismerősöket, az egész környéket. Nagyon hamar vezetőkké érhetnek, ha megvan bennük a vezetés képességének ajándéka. A cigány gyülekezetek élén többnyire cigány vezető is van. Őket próbáljuk képezni, koordinálni. Az országos cigánymisszió vezetésében fele-fele részben találunk cigányokat és nem cigányokat - mondta el lapunknak Durkó Albert misszióvezető. Ez a munkamegosztás azért is indokolt, mert bár a leggyakrabban egységes cigányságról beszélünk, valójában ezen a népcsoporton belül sokkal nagyobbak a különbségek, mint akár a cigányság és a magyarság között. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója jelenleg 1700 munkatársat foglalkoztat, szociális segítő szolgáltatásaival, szeretetszolgálatával, oktatási intézményeivel, börtönmissziójával, bibliaiskolájával, evangéliumhirdetésével naponta több mint tízezer emberhez jut el az ország egész területén. A szervezet vezetői mindig hangsúlyozzák, hogy mindannyian - bármilyen kicsinynek tűnő vagy nagy szolgálatot végeznek is — csak eszközök Isten kezében az emberek megmentése érdekében. A cigányság lesz Európa megújulásának motorja A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetőjét, Durkó Albertet, aki nagyon fiatalon kapcsolódott be a cigányok közötti szolgálatba misszionáló szülei mellett, egészen különleges cél hajtja a munkájában. Évekkel ezelőtt azt a látomást kapta, hogy Isten fel akarja rázni az ő népét, ébredést akar a cigányság körében. A cigánymissziós szolgálata első Durkó Albert misszióvezető cigánymissziós munkát végző idős testvérekkel imádkozik együtt A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetői. Balról jobbra: Surman László, Berki András, Szentesi Zoltán és Durkó Albert öt évében elért 3250 személyt meg fogja százszorozni, azaz 325 ezer cigány fog megtérni Magyarországon, be fognak épülni gyülekezetekbe, és húzóerőt jelentenek az egész ország számára. Sőt - más országokban szolgálókkal együtt - egyre többen vélik úgy, hogy az elvilágiasodott vagy éppen a formális vallásosság posványába süllyedt Európa számára éppen a cigányság fogja a világosságot elhozni, ők lesznek a változás motorjai. Meg fognak telni újra Európa templomai és imaházai, és ebben a folyamatban a cigányoknak kulcsszerepük lesz. Cigánymisszió lépésről lépésre A békési székhellyel működő országos cigánymisszió munkája négy alappilléren nyugszik. A legfontosabb, hogy megtérjenek és újjászülessenek a cigányok, ahogyan minden ember esetében ez a legfontosabb. Ezáltal teljesen átalakult gondolkodásmóddal, új értékrend szerint kezdhetik újra az életüket. A dicsőítés pillanatai - az alsó kép előterében Rézműves Mihály, az MPE Országos Cigány missziójának egyik helyettes vezetője, aki az oláhcigányok közötti missziós munkát felügyeli ka akkor sem alkalmazna cigányt, ha ez számára semmilyen terhet sem jelentene, a munkabért és a járulékokat az állam adná. Ezért az országos cigánymisszió munkaerő-közvetítéssel is foglalkozik, azaz felelősséget vállal a náluk megtért, általuk képzett személyekért. Ezzel a közvetítés sokkal sikeresebb. A negyedik pillér a munkahelyteremtés, melyre különösen az ország keleti régióiban van égető szükség, hiszen a romák által sűrűn lakott országrészeken a munkanélküliség a körükben gyakran százszázalékos. ■ Szegfű Katalin
