Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-04-15 / 15. szám
IO 41 2012. április 15. KRÓNIKA Evangélikus Élet SAJTÓKÖZLEMÉNY Tájékoztatás az szja egyházaknak felajánlható i%-áról ♦ ♦ Ünnepi istentisztelet Mendén A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXV1. törvény (továbbiakban: Szftv.) szerint az egyházak számára felajánlható 1% kedvezményezettje a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerint elismert egyház, valamint a 2011. december 20-ig az egyházi elismerés iránt kérelmet benyújtott szervezet lehet, ha az adóhatóság technikai számmal látta el. Azok az egyházak, amelyek 2011. december 20-ig kérték az egyházi státusuk megtartását, és az Országgyűlés a kérelmüket elutasította, 2012. május 20-ig a technikai számukra gyűjthetik az i%-os felajánlásokat. Számukra a felajánlott összeget - az egyházakat megillető kiegészítés nélkül — az adóhatóság utalja át a civil szervezetekre vonatkozó szabályok szerint. Ezeknek a szervezeteknek az Szftv. 8/A §-ában foglaltak szerint nem kell igazolniuk a kedvezményezetté váláshoz a kétéves működést és a 2011. január í-jétől folytatott közhasznú tevékenységet. A 2012. január í-jén egyesületté vált egyházak 2012-ben már a civil szervezetekre vonatkozó szabályok szerint gyűjthetnek felajánlásokat, és mentesülnek a kétéves működés, valamint a 2011. január í-jétől folytatott közhasznú tevékenység igazolása alól. Az Országgyűlés által el nem ismert egyházak esetében a 2011-es adózói felajánlásokat az adóhatóság a szervezet bírósági változásbejegyzési eljárásának lezárását - regisztrációját - követő 15 napon belül, de legkésőbb 2012. december 15-ig utalja át a kedvezményezettnek. A fenti változásokra tekintet nélkül az adószámok és technikai számok közül 2012-ben is csak egyet-egyet lehet megjelölni a rendelkező nyilatkozaton. M Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtófőosztálya „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket” (Zsid 13,7) Detre László (1912-2004) születésének századik évfordulója alkalmából március 24-én hatalmas összefogással ünnepi megemlékezés zajlott a mendei evangélikus templomban. A lelkész negyvennégy éven át hirdette Isten igéjét a településen, és pásztorolta gyülekezetünket. Ez a hosszú szolgálati idő mély nyomot hagyott gyülekezetünk tagjainak szívében, mindig szeretettel és hálával gondolunk vissza rá. Detre László munkáját kitartás, nagy tettrekészség, bátor feladatvállalás, jó szervezőkészség jellemezte, ► Egy meghívón olvasom az igét: „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik Isten igéjét hirdették nektek.” Valljuk meg, néha mennyire el tudunk feledkezni róluk! Ezért jó az emlékeztetés. Az alábbi néhány sor is ezt a célt szolgálja. Százesztendős lenne, ha élne, „vezető” esperes-lelkész testvérünk. Detre László 1912. január 2-án született Irsán, apja Lustyik János kántortanító, anyja Motyovszky Katalin. Nagy családban látott napvilágot, nyolcán voltak testvérek. Gyermekkora viszontagságos volt az első világháború idején, a felvidéki Ivánházán, aztán Pilisen laktak, édesapja itt volt kántortanító. Detre László is Ivánházán és Pilisen kezdte iskolai tanulmányait. Ezután a ceglédi, majd a szarvasi gimnázium következett; 1930-ban érettségizett, majd - egyik bátyját követve - az evangélikus teológián folytatta a tanulást. 1931 karácsonyán hirtelen, ötvennyolc éves korában meghalt az édesapa. Sokkal szomorúbb, szerényebb, de szorgalmasabb élet következett ezután a nagy családban. Detre László a teológián 1934-ben tette le a végszigorlatot, és még abban az évben, szeptember 6-án szentelte lelkésszé Raffay Sándor püspök. Tiszaföldvárra, majd Ceglédre került segédlelkészként, ez utóbbi helyen Wolf (Ordass) Lajos mellé. 1936-37-ben fél évet Finnországban töltött tanulmányúton, ez nagyban szélesítette tudását és látókörét. Finn útja után Ceglédre került vissza. A mendei gyülekezet 1923-ban lett anyagyülekezet, Droba Márton volt a lelkésze. 1938. január í-jén Detre László itt kezdte önálló lelkészi szolgálatát. Adóssággal és feszültségekkel terhes gyülekezetét vett át, ám a közösség megszabadult az adósságtól, sőt iskolát is épített. Detre 1938. szeptember 20-án házasságot kötött Fazekas Elvirával, a szentantalfai kántortanító leányával. Az esketési szertartás Szentantalfán volt, Ordass Lajos végezte. (Később a közeledő háború vihara elől is ide menekült a család.) A második világháború idején Detre Lászlót is behívták katonának: tábori lelkészként, főhadnagyi rangban feladata a kórházvonatok kísérése és a lelkészi szolgálat ellátása volt. A katonáskodás időszaka 1944. március 16-ával zárult. *••••*• • amely a mai napig irányadó lehet bárki számára. Pontos, határozott munkájának köszönhetjük, hogy egyházközségünk hagyományai, szokásai, eseményei, tanulságai nem vesztek el, hanem újra meg újra átélhetjük őket. Az ünnepi istentisztelet alkalmával if. Detre János váci lelkész szolgált, és igehirdetésében emlékezett nagyapjára. Dr. Fabiny Tamás püspök ünnepi köszöntőjét Pintér Mihály mendei lelkész tolmácsolta. Detre László emlékét D. Keveházi László, Baranyai Tamás és id. Detre János nyugalmazott lelkészek is felidézték, szólva csodálatos, sokszor nehézségekkel teli, de mindig Isten útját követő életpályájáról. Az ünnepségen a rádi gyülekezeti asszonykórus és a mendei gyüleke(1912-2004) Míg nem lehetett a gyülekezetében, Benyovics Pálné Kriskó Katalin - mindannyiunk „Kati nénije’,’ előénekes - tartotta az „istentiszteleteket” azaz az éneklést és az imaalkalmakat a templomunkban vasárnapról vasárnapra. Amikor a lelkész hazatért, nem volt könnyű szembenéznie azzal, ami 1945 tavaszán történt a gyömrői járásban: a helyi kommunisták és az új rendőrség emberei teljesen ártatlan embereket - helyi értelmiségieket - gyilkoltak meg; áldozatul esett Péteri evangélikus lelkésze, Csaba Gyula is. Detre László e körülmények között is vállalta Mendén szolgálatának folytatását. Az idő múltával hamarosan egyházmegyei főjegyző, espereshelyettes, majd 1958-ban a Pesti Egyházmegye esperese lett; ezt a szolgálatát - nehéz körülmények között - 1975-ig végezte. Miután az iskolát a településen is államosították, gondoskodni kellett a gyülekezet számára az „otthonról”, gyülekezeti teremről is. 1982-ben, negyvennégy évi mendei lelkészi s közben esperesi szolgálat után ment nyugdíjba. (Utódja dr. Foltin Brúnó lelkész lett.) Nyugdíjasként Szigetszentmiklóson lakott, és amíg tehette, Dunaharasztiban és szórványaiban végzett helyettesítő szolgálatot. Nehéz betegség után, 2004. április 28-án Budapesten hunyt el. Apai szívének öröme volt, hogy fia és unokája követték a lelkészi, sőt fia az esperesi szolgálatban is. Életútjának áttekintése után idézzük fel alakját, szolgálatát is. A gyülekezeti lelkész. A fiatalok és az idősek egyaránt szerették, szívesen hallgatták. Gremanné, Rózsika vallotta később: „Evangélikusnak kereszteltek, konfirmáltam. Egy csodálatos lelkész1, Detre László tanított a zet énekkara is szolgált. Az istentisztelet zárásaként került sor a templomunkban elhelyezett emléktábla felavatására. Személyesen sajnos nem ismerhettem a lelkész urat, de gyermekkorom óta nagyon sokat hallottam róla mind a családomtól, mind pedig a gyülekezeti tagoktól. Úgy hiszem, ez a Fekete István-idézet magában foglalja és híven tükrözi az elmúlt száz esztendőt: „Az idő múlhat, a szépség és a jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel.” ■ Nyéki Klára hitre. És most büszkén vagyok Mendén evangélikus.” Detre László parókiája mindig nyitva volt. Nem felejtem szavát: „Ahol a parókia zárva van, és csengetni kell, oda be se megyek.” Persze azt is tudom, más világ volt akkor, és más a mai világ. De ő valóban együtt élt gyülekezetével. Ezért olvasható egy emlékezésben: „A mendei evangélikus gyülekezet nem tud és nem akar búcsúzni Detre László testvérünktől.” Az esperes. Meg se lehetne számolni, hányszor fordult meg az akkor még (egész) Pest Megyei Egyházmegye harmincegy anyagyülekezetében, filiáiban és szórványaiban. Csak egy adat: Vecsés jelenlegi parókiáját ő avatta fel mint esperes 1962. szeptember 30-án. Sokáig gondozta a gyömrői gyülekezetei is. De elvégzett teendőit szinte vég nélkül lehetne sorolni... Amikor esperes utódja átvette tőle a szolgálatot, akkor látta igazán, milyen precizitással irányította, tartotta számon Detre László a rábízott egyházmegyét. Erről tanúskodnak levelei, a jegyzőkönyvek vezetése vagy például a posta- és iktatókönyve. Ezt a pontosságot nem lehetett utánozni! Mindemellett ápolta, erősítette a megye közösségét is, egyházmegyei alkalmakat teremtett - emlékezhetünk egyházmegyei presbiteri napokra, énekkari találkozókra vagy a felügyelők találkozóira. Tartalommal töltötte meg az egyházmegye kereteit. Igazi evangélikus módon, ökumenikusán gondolkozott. Ebben útjai is segítették. Egy figyelemre méltó emlékezésben olvashatjuk Tápiósülyről: „Igazi segítséget a mendei evangélikus lelkipásztor, Detre László által kaptak [a pünkösdiek]. Detre testvérre mély hatást gyakorolt finnországi tanulmányai alatt egy pünkösdi bemerítés, amelyen egy ottani atyafi elkezdett nyelveken imádkozni magyarul. Később, amikor beszélni akart vele (...), rájött, hogy az egy szót sem tudott magyarul. Ez az élmény meghatározta a pünkösdi gyülekezethez való jó viszonyulását. (...) A sülyi gyülekezetét a mendei egyházközség leánygyülekezeteként vállalta fel. A pünkösdiek összejöveteli helyén az »Evangélikus imaház« felirat állt.” Detre László életének kilencvenkét éve alatt soha nem szűnt meg szolgálni. Amikor rá emlékezünk, ezt Isten iránti hálával tesszük, és köszönjük neki, hogy adta őt a mendei gyülekezetnek, a Pesti Egyházmegyének, egyházának. ■ D. Keveházi László Meghívó Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve szeretettel várja az érdeklődőket április 19-én (csütörtökön) 18 órakor a következő disputájára. Téma: Hivatás. Disputapartnerek: Fabiny Tamás - evangélikus püspök, Péreli Zsuzsa - textilművész, Tolcsvay László - zeneszerző, zenész. Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest V. kér., Károlyi Mihály u. 16. Élő közvetítés a pim.hu oldalon. Belépőjegy: felnőtteknek 600 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 Ft. A belépőjeggyel a Petőfi Irodalmi Múzeumot támogatja. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Istentiszteleti rend ♦ 2012. április 15. Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti). Liturgikus szín: fehér. Lekció: tjn 5,4-ioa; Ézs 40,25-31. Alapige: Jn 21,1-14. Énekek: 388., 214. Budavár, L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv., szuplikáció) Seben Glória; du. 6. Bence Imre; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 10. (úrv.) Gertrud Heublein; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (családi) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv., konfirmációi istentisztelet) Smidéliusz Gábor; du. 6. Cselovszky Ferenc; Fasor, VII. , Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Aradi György; du. 6. (dzsesszistentisztelet) Aradi György; Józsefváros, VIII. , Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31- 33. de. 9. Szabó Bertalan; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; du. 6. (vespera) Bolba Márta, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (Holnemvolt istentisztelet) Körmendy Petra; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv., szuplikáció) Seben Glória; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; negyed 12. Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; du. 6. (zenés áhítat) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Deák László; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 2. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Fabiny Tibor. • • Összeállította: Boda Zsuzsa Detre László emlékezete