Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-04-15 / 15. szám

IO 41 2012. április 15. KRÓNIKA Evangélikus Élet SAJTÓKÖZLEMÉNY Tájékoztatás az szja egyházaknak felajánlható i%-áról ♦ ♦ Ünnepi istentisztelet Mendén A személyi jövedelemadó meghatáro­zott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXV1. törvény (továbbiakban: Szftv.) szerint az egyházak számára fel­ajánlható 1% kedvezményezettje a lelkiismereti és vallásszabadság jogá­ról, valamint az egyházak, vallásfele­kezetek és vallási közösségek jogál­lásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerint elismert egyház, valamint a 2011. december 20-ig az egyházi el­ismerés iránt kérelmet benyújtott szervezet lehet, ha az adóhatóság technikai számmal látta el. Azok az egyházak, amelyek 2011. december 20-ig kérték az egyházi stá­tusuk megtartását, és az Ország­­gyűlés a kérelmüket elutasította, 2012. május 20-ig a technikai szá­mukra gyűjthetik az i%-os felajánlá­sokat. Számukra a felajánlott össze­get - az egyházakat megillető kiegé­szítés nélkül — az adóhatóság utalja át a civil szervezetekre vonatkozó sza­bályok szerint. Ezeknek a szerveze­teknek az Szftv. 8/A §-ában foglaltak szerint nem kell igazolniuk a kedvez­ményezetté váláshoz a kétéves mű­ködést és a 2011. január í-jétől foly­tatott közhasznú tevékenységet. A 2012. január í-jén egyesületté vált egyházak 2012-ben már a civil szer­vezetekre vonatkozó szabályok szerint gyűjthetnek felajánlásokat, és mente­sülnek a kétéves működés, valamint a 2011. január í-jétől folytatott köz­hasznú tevékenység igazolása alól. Az Országgyűlés által el nem is­mert egyházak esetében a 2011-es adózói felajánlásokat az adóhatóság a szervezet bírósági változásbejegy­zési eljárásának lezárását - regiszt­rációját - követő 15 napon belül, de legkésőbb 2012. december 15-ig utal­ja át a kedvezményezettnek. A fenti változásokra tekintet nélkül az adószámok és technikai számok kö­zül 2012-ben is csak egyet-egyet lehet megjelölni a rendelkező nyilatkozaton. M Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtófőosztálya „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessé­tek hitüket” (Zsid 13,7) Detre László (1912-2004) születé­sének századik évfordulója alkalmá­ból március 24-én hatalmas összefo­gással ünnepi megemlékezés zajlott a mendei evangélikus templomban. A lelkész negyvennégy éven át hir­dette Isten igéjét a településen, és pásztorolta gyülekezetünket. Ez a hosszú szolgálati idő mély nyomot ha­gyott gyülekezetünk tagjainak szívé­ben, mindig szeretettel és hálával gondolunk vissza rá. Detre László munkáját kitartás, nagy tettrekészség, bátor feladatvál­lalás, jó szervezőkészség jellemezte, ► Egy meghívón olvasom az igét: „Ne feledkezzetek meg vezetői­tekről, akik Isten igéjét hirdették nektek.” Valljuk meg, néha mennyire el tudunk feledkezni róluk! Ezért jó az emlékeztetés. Az alábbi néhány sor is ezt a célt szolgálja. Százesztendős lenne, ha élne, „vezető” esperes-lel­kész testvérünk. Detre László 1912. január 2-án szüle­tett Irsán, apja Lustyik János kántor­tanító, anyja Motyovszky Katalin. Nagy családban látott napvilágot, nyolcán voltak testvérek. Gyermek­kora viszontagságos volt az első világháború idején, a felvidéki Iván­­házán, aztán Pilisen laktak, édesap­ja itt volt kántortanító. Detre László is Ivánházán és Pi­lisen kezdte iskolai tanulmányait. Ezután a ceglédi, majd a szarvasi gimnázium következett; 1930-ban érettségizett, majd - egyik bátyját követve - az evangélikus teológián folytatta a tanulást. 1931 karácsonyán hirtelen, ötven­nyolc éves korában meghalt az édes­apa. Sokkal szomorúbb, szerényebb, de szorgalmasabb élet következett ez­után a nagy családban. Detre László a teológián 1934-ben tette le a végszigorlatot, és még abban az évben, szeptember 6-án szentelte lelkésszé Raffay Sándor püspök. Tiszaföldvárra, majd Ceg­lédre került segédlelkészként, ez utóbbi helyen Wolf (Ordass) Lajos mellé. 1936-37-ben fél évet Finnor­szágban töltött tanulmányúton, ez nagyban szélesítette tudását és lá­tókörét. Finn útja után Ceglédre ke­rült vissza. A mendei gyülekezet 1923-ban lett anyagyülekezet, Droba Márton volt a lelkésze. 1938. január í-jén Det­re László itt kezdte önálló lelkészi szolgálatát. Adóssággal és feszültsé­gekkel terhes gyülekezetét vett át, ám a közösség megszabadult az adósság­tól, sőt iskolát is épített. Detre 1938. szeptember 20-án há­zasságot kötött Fazekas Elvirával, a szentantalfai kántortanító leányá­val. Az esketési szertartás Szentan­­talfán volt, Ordass Lajos végezte. (Később a közeledő háború vihara elől is ide menekült a család.) A második világháború idején Detre Lászlót is behívták katonának: tábori lelkészként, főhadnagyi rang­ban feladata a kórházvonatok kísé­rése és a lelkészi szolgálat ellátása volt. A katonáskodás időszaka 1944. március 16-ával zárult. *••••*• • amely a mai napig irányadó lehet bár­ki számára. Pontos, határozott mun­kájának köszönhetjük, hogy egyház­­községünk hagyományai, szokásai, eseményei, tanulságai nem vesztek el, hanem újra meg újra átélhetjük őket. Az ünnepi istentisztelet alkalmával if. Detre János váci lelkész szolgált, és igehirdetésében emlékezett nagyapjá­ra. Dr. Fabiny Tamás püspök ünnepi köszöntőjét Pintér Mihály mendei lelkész tolmácsolta. Detre László em­lékét D. Keveházi László, Baranyai Ta­más és id. Detre János nyugalmazott lel­készek is felidézték, szólva csodálatos, sokszor nehézségekkel teli, de mindig Isten útját követő életpályájáról. Az ünnepségen a rádi gyülekezeti asszonykórus és a mendei gyüleke­(1912-2004) Míg nem lehetett a gyülekezeté­ben, Benyovics Pálné Kriskó Katalin - mindannyiunk „Kati nénije’,’ előéne­­kes - tartotta az „istentiszteleteket” azaz az éneklést és az imaalkalmakat a templomunkban vasárnapról vasár­napra. Amikor a lelkész hazatért, nem volt könnyű szembenéznie azzal, ami 1945 tavaszán történt a gyömrői járásban: a helyi kommunisták és az új rendőrség emberei teljesen ártatlan embereket - helyi értelmiségieket - gyilkoltak meg; áldozatul esett Pé­teri evangélikus lelkésze, Csaba Gyula is. Detre László e körülmé­nyek között is vállalta Mendén szol­gálatának folytatását. Az idő múltával hamarosan egy­házmegyei főjegyző, espereshelyettes, majd 1958-ban a Pesti Egyházmegye esperese lett; ezt a szolgálatát - nehéz körülmények között - 1975-ig végez­te. Miután az iskolát a településen is államosították, gondoskodni kellett a gyülekezet számára az „otthonról”, gyülekezeti teremről is. 1982-ben, negyvennégy évi men­dei lelkészi s közben esperesi szolgá­lat után ment nyugdíjba. (Utódja dr. Foltin Brúnó lelkész lett.) Nyugdí­jasként Szigetszentmiklóson lakott, és amíg tehette, Dunaharasztiban és szórványaiban végzett helyettesítő szolgálatot. Nehéz betegség után, 2004. április 28-án Budapesten hunyt el. Apai szívének öröme volt, hogy fia és unokája követték a lelkészi, sőt fia az esperesi szolgálatban is. Életútjának áttekintése után idéz­zük fel alakját, szolgálatát is. A gyülekezeti lelkész. A fiatalok és az idősek egyaránt szerették, szíve­sen hallgatták. Gremanné, Rózsika vallotta később: „Evangélikusnak ke­reszteltek, konfirmáltam. Egy csodá­latos lelkész1, Detre László tanított a zet énekkara is szolgált. Az istentisz­telet zárásaként került sor a templo­munkban elhelyezett emléktábla fel­avatására. Személyesen sajnos nem ismerhet­tem a lelkész urat, de gyermekkorom óta nagyon sokat hallottam róla mind a családomtól, mind pedig a gyülekezeti tagoktól. Úgy hiszem, ez a Fekete István-idézet magában foglalja és híven tükrözi az elmúlt száz esztendőt: „Az idő múlhat, a szépség és a jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszázadok­kal, nem múlik el az emberekkel, ha­nem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel.” ■ Nyéki Klára hitre. És most büszkén vagyok Men­dén evangélikus.” Detre László parókiája mindig nyitva volt. Nem felejtem szavát: „Ahol a parókia zárva van, és csen­getni kell, oda be se megyek.” Persze azt is tudom, más világ volt akkor, és más a mai világ. De ő valóban együtt élt gyülekezetével. Ezért olvasható egy emlékezésben: „A mendei evan­gélikus gyülekezet nem tud és nem akar búcsúzni Detre László testvé­rünktől.” Az esperes. Meg se lehetne számol­ni, hányszor fordult meg az akkor még (egész) Pest Megyei Egyházme­gye harmincegy anyagyülekezeté­ben, filiáiban és szórványaiban. Csak egy adat: Vecsés jelenlegi parókiáját ő avatta fel mint esperes 1962. szep­tember 30-án. Sokáig gondozta a gyömrői gyülekezetei is. De elvég­zett teendőit szinte vég nélkül lehet­ne sorolni... Amikor esperes utódja átvette tő­le a szolgálatot, akkor látta igazán, mi­lyen precizitással irányította, tartotta számon Detre László a rábízott egy­házmegyét. Erről tanúskodnak levelei, a jegyzőkönyvek vezetése vagy példá­ul a posta- és iktatókönyve. Ezt a pontosságot nem lehetett utánozni! Mindemellett ápolta, erősítette a me­gye közösségét is, egyházmegyei alkal­makat teremtett - emlékezhetünk egyházmegyei presbiteri napokra, énekkari találkozókra vagy a felügye­lők találkozóira. Tartalommal töltöt­te meg az egyházmegye kereteit. Igazi evangélikus módon, öku­menikusán gondolkozott. Ebben út­jai is segítették. Egy figyelemre mél­tó emlékezésben olvashatjuk Tápió­­sülyről: „Igazi segítséget a mendei evangélikus lelkipásztor, Detre Lász­ló által kaptak [a pünkösdiek]. Det­re testvérre mély hatást gyakorolt finnországi tanulmányai alatt egy pünkösdi bemerítés, amelyen egy ottani atyafi elkezdett nyelveken imádkozni magyarul. Később, ami­kor beszélni akart vele (...), rájött, hogy az egy szót sem tudott magya­rul. Ez az élmény meghatározta a pünkösdi gyülekezethez való jó viszo­nyulását. (...) A sülyi gyülekezetét a mendei egyházközség leánygyüle­kezeteként vállalta fel. A pünkösdi­ek összejöveteli helyén az »Evangé­likus imaház« felirat állt.” Detre László életének kilencven­­két éve alatt soha nem szűnt meg szolgálni. Amikor rá emlékezünk, ezt Isten iránti hálával tesszük, és kö­szönjük neki, hogy adta őt a mendei gyülekezetnek, a Pesti Egyházmegyé­nek, egyházának. ■ D. Keveházi László Meghívó Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Petőfi Irodalmi Múze­ummal együttműködve szeretettel várja az érdeklődőket április 19-én (csütörtökön) 18 órakor a következő disputájára. Téma: Hivatás. Disputapartnerek: Fabiny Tamás - evangélikus püspök, Péreli Zsu­zsa - textilművész, Tolcsvay László - zeneszerző, zenész. Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest V. kér., Károlyi Mihály u. 16. Élő közvetítés a pim.hu oldalon. Belépőjegy: felnőtteknek 600 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 Ft. A belépőjeggyel a Petőfi Irodalmi Múzeumot támogatja. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Istentiszteleti rend ♦ 2012. április 15. Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti). Liturgikus szín: fehér. Lekció: tjn 5,4-ioa; Ézs 40,25-31. Alapige: Jn 21,1-14. Énekek: 388., 214. Budavár, L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv., szuplikáció) Seben Glória; du. 6. Bence Imre; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 10. (úrv.) Gertrud Heublein; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (családi) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv., kon­firmációi istentisztelet) Smidéliusz Gábor; du. 6. Cselovszky Ferenc; Fasor, VII. , Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Aradi György; du. 6. (dzsesszistentisztelet) Aradi György; Józsefváros, VIII. , Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31- 33. de. 9. Szabó Bertalan; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; du. 6. (vespera) Bolba Márta, litur­­gus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (Holnemvolt istentisztelet) Körmendy Petra; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv., szuplikáció) Seben Glória; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; negyed 12. Keczkó Pál; Angyal­föld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; du. 6. (zenés áhítat) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Deák László; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 2. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Fabiny Tibor. • • Összeállította: Boda Zsuzsa Detre László emlékezete

Next

/
Thumbnails
Contents