Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-04-08 / 14. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. április 8. *• 13 Húsvét tojásfestés nélkül Ma már szinte elmaradhatatlan a - főleg gyermeket nevelő - családoknál a húsvéti tojások megfestése vagy más módon történő díszítése, de ez nem mindig volt így, léteztek ínségesebb idők, amikor ezt a jogszabályok következetesen megtiltották. Az első ilyen alkalomra az 1914- ben kitört világháború éveiben került sor, mivel Tisza István miniszterelnöknek az 1916. április 4-én kiadott -1.123/1916. ME - rendelete szerint a „tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkalmából szokásos festése vagy hasonló kikészítése, továbbá az ily festett vagy kikészített tyúktojásnak a forgalomba hozatala az ország egész területén tilos” volt. A rendelet megszegője kihágást követett el, ezért két hónapig terjedő elzárással és hatszáz koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújthatták. Három esztendővel később, a Tanácsköztársaság Közellátási Népbiztossága az 1919. április 18-án megjelent 18. rendeletében - azért, hogy a tojáskészleteket a közfogyasztás számára megőrizzék - szintén megtiltotta a „baromfitojásoknak a húsvéti ünnepek alkalmával szokásos festését, továbbá az ily festett vagy kikészített baromfitojásoknak forgalomba hozatalát”. Aki a rendeletben foglaltakat figyelmen kívül hagyta, azt forradalmi törvényszék elé állítással fenyegették. Hálát adunk Istenek, hogy ezek a szűk esztendők elmúltak, és az idei ünnep alkalmával is mindenki szabadon, a saját igényeinek megfelelően festheti és díszítheti - lehetőleg természetes és így a későbbi fogyasztásra is alkalmas módon - a feltámadást jelképező húsvéti tojásokat. ■ Bóka Zsolt Aki koráit írt a tojásra Beszélgetés Bakó Ildikó népi iparművésszel > A húsvét elképzelhetetlen hímes tojás nélkül. Igényes, értékes népművészeti alkotást a boltok polcain nem találunk, de kiállításokon, vásárokon találkozhatunk ezekkel a gazdag örökséget hordozó tárgyakkal. Takácsiban él Bakó Ildikó tojásfestő népi iparművész, aki évtizedek óta műveli és tanítja ezt a szép mesterséget. Büszkeségünkre pedig evangélikus presbiter, szoros családi kötelékek fűzik az egyházhoz. Az ünnep előtti héten, egy hétköznap délelőtt beszélgettünk.- Miben zavartam meg éppen? Bizonyára ilyenkor van a legtöbb munka, húsvétra készülnek a szebbnél szebb festett, hímes, karcolt tojások.- Elég kevés karcolt tojásom van most készen, úgyhogy éppen rendezgetem a tojásokat, és karcoláshoz készülök elő. Készülődöm a Néprajzi Múzeum húsvéti tojásvásárára. Nagyszombaton pedig Veszprémben, a Betekints-völgyben álló jezsuita templomban nyílik kiállításom, amely egy hétig lesz látható.- Mikorfestett először tojást? Kislányként a locsolóknak biztosan... De hogyan lett ebből életre szóló szerelem, Önből pedig tojásfestő népi iparművész?- A tojásfestéssel valóban évről évre találkozik minden kisgyerek. A mi falunkban egyszínű tojásokat festettek a lányok, és előfordultak az úgynevezett levélrátétes tojások is. Hogy az iparművészethez mi vitt el? Legelőször néptánccsoportban táncoltam, nem sokkal később jött az alkotó népművészet iránti elköteleződés. Szinte már felnőtt fejjel találkoztam egy újságcikkel a Nők Lapjában, az abban olvasottak alapján próbáltam ki a karcolás technikáját, csak úgy kedvtelésből. Az első karcolt tojásokat a néptáncos fiúknak készítettem húsvétra.- Már akkor érezte, hogy ez nem egy alkalomra szóló tevékenység hogy később mestere lesz ennek a hivatásnak?- Erre sosem gondoltam, sőt nem is nevezném hivatásnak. Inkább hobbinak, ami kiteljesedett a későbbiek folyamán. Különböző dolgok érintettek meg időközben, egy pályázati felhívás hatására például kutatni kezdtem a tojásmintákat. Múzeumokba mentem, könyveket gyűjtöttem e témában. A pályázatra beküldött tojások révén pedig egyre több embert ismertem meg. A többi tojásfestővel kialakult kapcsolat révén olyan „szakmai titkokat” is megtudtam, amelyekre magamtól nem jöttem volna rá. Több saját mintával készített karcolt tojást zsűriztettem, 2001-ben kaptam meg a tojásfestő népi iparművész címet. Évek óta részt veszek a már említett, a Néprajzi Múzeumban rendezett tojáskiállításon és -vásáron és másutt is, önálló kiállításom volt például a Művészetek Völgyében, Pápán, Pakson, Devecserben, Várpalotán, Litéren, Takácsiban, Veszprémben. Ha jól emlékszem, a Deák téri evangélikus múzeumban volt egy időszaki kiállítás, erre az „Isten báránya” tojásomat kérték el, amelyen a bárány mellett ott a kereszt és a zászló is.- „A hagyományos tojáshímzés műveléséért, értékeinek megőrzéséért, alkotói alkalmazásáért és közvetítéséért” - olvasom a tojásfestő népi iparművész címhezfűződő méltatást. Amit elsajátított, azt nem titokként kezeli, hanem tovább is adja...- Most már nyugdíjas vagyok, de korábban Pápán huszonkét évig tanítottam néptáncot, itt Takácsiban pedig legalább harmincöt esztendeig. Mostanság azokkal az asszonyokkal foglalkozom, akik a kezdet kezdetén kislányként táncoltak nálam. Fiatalok is vannak természetesen. Sok helyen megfordulok, sokfelé hívnak, tanítom a kézművességet. A felnőttek, gyerekek egyaránt érdeklődnek. Most éppen Marcaltőre járok az evangélikus iskolába. Egy TÁMOP-os pályázat keretében tanítok egy csoportot tojásírásra. Nagyon élvezik, szívesen dolgoznak vele.- Ilyet boltban megvenni nem lehet...- Sajnos még népművészeti boltban sem...- Olyan sokféle technika és minta, olyan változatos motívum- és színvilág jellemzi a tojásokat! Biztosan hihetetlen türelem és precizitás kell hozzá, hogy az eredmény ilyen szemet gyönyörködtető, tökéletes, mondhatjuk: műalkotás legyen! Vajon hány órát vesz igénybe, amíg egy-egy darab elkészül?- Türelem és kitartás kell hozzá valóban. A tojások héja sem egyforma, ez is, és a minta is befolyásolja, hogy egy tojást mennyit idő alatt lehet elkészíteni. Lehet fél óra, de akár hat órát is dolgozhatok egy darabon. A karcolt tojásokról hadd mondjak el egy érdekességet: a kutatások szerint a karcolásos technika a legrégebbi metódus. Már az avar korabeli sírokban is találtak festett, karcolt díszítésű tojásokat, a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi ezeket. Kettős, ívelt vonal látható rajtuk, létraszerű díszítés.- Ma nyilván nem az avar kori technikával, mintákkal dolgoznak.- A mai karcolásos technika már egészen más. Az osztott minták őrzik a legősibb formákat. A19. század végétől virágszerű ornamenseket használtak. Virágokat, magyar címert, vallási szimbólumokat, pásztoréletből vett jeleneteket használtak a díszítéshez. A legtökéletesebb formában a nemzeti, vallási és szerelmi vonatkozású ékítmények fordultak elő. A minta és a tojás formája határozza meg, hogy hol kezdem a munkát. Lehet, hogy elosztom kétfelé, és mind a két oldalára egy-egy - azonos vagy eltérő - mintát karcolok, de lehet az alján is kezdeni a motívumot.- Ildikó, inkább természetes anyagokkal festi a tojásokat, mint a bolti tojásfestékkel?- Növényi festékkel és bolti tojásfestékkel vegyesen. Sokat kísérleteztem a növényi festékekkel, és arra kellett rájönnöm, hogy egy idő után sajnos elveszítik a szép színüket, elszürkülnek, elhalványodnak. így a minta sem érvényesül annyira.... De nagyon szeretem például a bodzabogyó levével festeni a tojásokat, nagyon szép kék színt ad. Hagyma héjával is gyakran festek, ez a legtartósabb, nem fakul meg az idők folyamán. Vannak még különleges növények, ilyen a gilisztaűző varádics, a vérehulló fecskefű, ezek szép sárgát adnak. A kökény virága pedig nagyon szép okkersárgát fest — csak türelem kell hozzá, mert három napig kell hogy ázzon a lében. Ezért aztán a bolti festéket is használom, de nem úgy, ahogy a zacskóban található a szín, hanem keverem a színeket, árnyalatokat. A piroshoz például teszek egy kis kéket, hogy ne legyen annyira élénk, hanem bordóba hajoljon - nekem az jobban tetszik. A lilás színek pedig ruhafestékek.-A honlapján látható fotókalapján azt mondanám, a tojások között talán nincs is két egyforma. Csak abban hasonlítanak, hogy nagyon szépek. Mi az a szín, forma, motívum, amely csak Önre jellemző? Netalán minden művésznek van egy sajátos stílusa, amely alapján felismerhető a munkája?- Egy bizonyos idő után minden egyes tojásfestőnek kialakul a stílusa. Egymás munkáit szinte ránézésre „be tudjuk azonosítani” Igazából nem találkoztam az én mintáimhoz hasonlókat készítőkkel. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincs még olyan tojásfestő az országban, aki így dolgozna. Az én formáim, mintáim aprólékosak, és követem a népi motívumokat - akár a fafaragás motívumkincséből is merítek. Úgy alakítom, hogy az a tojáson való megjelenéskor ne legyen túl „durva”, vagyis sosem egy az egyben lesz minta abból, amit én látok más népművészeti ágban, hanem „rávetítem” a tojásra.- Ami igazi kuriózum: evangélikus korálsort is írt már tojásra...- Igen, volt egy pályázat, amelynek a témája az életfa, keresztfa volt. Az erre készült egyik tojásra, annak is az egyik oldalára került rá ez a 206-os számú evangélikus énekünkből: „Hittel nézek keresztfádra, Üdvözítő Jézusom. Értem mentél Golgotára, Hogy lelkem mennybe jusson.” Használok népi rigmusokat is a tojásdíszítésben: „Fogadd ezt a csekélységet, szívből eredő emléket"; „Erdő mélyén elvonulva nyílik egy szép ibolya, légy oly szerény, mint a virág, szeretni fog egész világ.”- Hm... szöveget talán még nehezebb felvinni egy ilyen felületre, ugye?- Nem, nem olyan nehéz ez... A karcolást úgy írják le a szakkönyvek, hogy tűvel, késsel kell csinálni. A kés igen, a tű az kevésbé sikeres, nekem először egy törött csavarhúzóm volt, azzal vittem rá a mintákat a tojásra. Később tapétavágó késsel készítettem a mintákat, de sokszor mondom, hogy az első, csavarhúzóval készített tojás volt a legszebb - igaz, hogy azon vagy három órát dolgoztam...- Most milyen eszközzel dolgozik?- A tapétavágót felváltotta egy fogorvosi fúrófej... Kapott egy fanyelet, hogy kényelmes legyen kézbe fogni. A napokban a pápai NATO-katonák feleségeinek tartottam tojásfestő, tojáskarcoló bemutatót, lelkesen ki is próbálták, de bizony a karcolásnál már rövid idő múlva fájlalták a csuklójukat - nagyon elfáradt a kezük.- Munkáját magas kitüntetéssel is elismerték: 2008-ban megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet. Mit érzett ekkor - hiszen szavaibólfolyamatosan a szerénységet és a művészet iránti alázatot érzem.- Nagyon felemelő érzés volt! Ráadásul, hogy még nagyobb legyen az örömöm, karácsony szenteste az evangélikus templomban adta át Weltler Sándor lelkész úr. A mai napig elérzékenyülök, ha erre gondolok....- Presbiterként és jegyzőként szolgál a gyülekezetében. Evangélikus kötődéséről, gyökereiről mit tudhatunk?- Evangélikus családból származom, kiskoromtól vannak egyházi emlékeim. Nálunk hagyománya van annak, hogy az egyházban tevékenykedünk. A most kilencvenegy éves édesapám negyven évig volt felügyelő, de még pár éve is nagyon aktív volt, a gyülekezeti ház építésében is részt vett. Én ezt láttam a családban, és természetes volt számomra is a feladatvállalás.- Tud-e még evangélikus tojásfestő népi iparművészről?Mi egyről igen...- Igen, Mosonyi Éva pécsi tojáshímzőről, népi iparművészről tudok, de lehetséges, hogy vannak még az országban - sokan valóban nem lehetünk.- Még messze a karácsony, de azért az év második felében már arra készülődik? Hiszen betlehemeket, karácsonyfadíszeket is készít természetes anyagokból. Milyen az éves munkabeosztása ?- A húsvétra való készülés már karácsony után elkezdődik, a karácsonyi pedig az őszi időszakban, amikor rosszabbra fordul az idő, és behúzódik az ember a házba. Monostorapátiban, a Művészetek Völgyében egy alkalommal kiállítottam a tojásokat és a betlehemet, karácsonyfadíszeket is. Jött egy hátizsákos fiatalember, megállt, letérdelt az asztal elé, és ámulattal mondta: „Hát itt van az egész év!”- Apropó, érdeklődés és kézügyességbirtokában fiúk, férfiak is belevághatnak?- Igen, mert a tojáskarcolás eredetileg férfifoglalatosság volt. A pásztoremberek kedvesüknek és az uraságnak ajándékba készítettek karcolt tojást. Az asszonyok pedig méhviasszal írták a tojást. Később az asszonyok megtanulták tojáskarcolást... Vas megyében, Gyöngyösapátiban a Széchenyi és Apponyi grófok, észrevéve, hogy milyen ügyes kezűek az asszonyok, ezrével karcoltatták a tojásokat, és külföldön értékesítették. Talán ez volt a kezdete a hímestojáskereskedelemnek.-A húsvétot munkával vagy pihenéssel tölti a tojáshímző népi iparművész? Ajándékoz például hímes tojást a szeretteinek?- Mindig érkeznek váratlan felkérések, de valószínű, hogy itthon leszek, pihenni fogok, a családdal ünnepeljük a feltámadást, templomba megyünk. Természetesen megajándékozom a keresztgyerekeimet is, akik már kipróbálták a tojáskarcolást. Tetszik nekik, remélem, követőim lesznek. ■ Kőháti Dorottya
