Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-18 / 11. szám
io 41 2012. március 18. FÓKUSZ Evangélikus Élet HIRDETÉS Meghívó A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség szeretettel hívja híveit és barátait március 18-ára a békásmegyeri templomba (1038 Budapest, Mező u. 12.) az összegyülekezés napjára. Délelőtt 10 órakor az istentiszteleten Donáth László prédikál. Délben közös ebédre várjuk vendégeinket. 14 órakor Konok Tamás festőművésszel életútjától, művészetéről és a templomépítő nagyapáról, Sándy Gyuláról Zászkaliczky Zsuzsanna beszélget. Orgonán elhangzik: Pétery Dóra: Öt geometrikus darab - Hommage á Konok. Az alkalomra a belépés ingyenes, önkéntes adományokat azonban jó szívvel fogadunk. Felvétel a Baptista Teológiai Akadémia államilag finanszírozott képzéseire a 2012/2013-as tanévre A képzések az egész életen át tartó tanulás jegyében minden korosztály előtt nyitottak. Választható szakok: Teológia alapképzési szak (BA) A képzés során három specializáció választható:- gyülekezeti lelkipásztor: azoknak, akik élethivatásként szeretnének klasszikus lelkipásztori feladatokat ellátva szolgálni (igehirdetés, lelkigondozás, tanítás stb.);- missziói: azoknak, akik szeretnének felkészülni bibliakör-vezetői, ifjúságvezetői, evangélizációs munkatársi vagy misszionáriusi feladatok valamelyikére is;- szociális lelkigondozó: azoknak, akik szakszerűen szeretnének segítséget nyújtani testi-lelki terhet hordozó embertársainknak. A szakon teológus szakképzettség szerezhető. A képzés ideje 8 félév. Teológia mesterképzési szak (MA) A képzésre azok jelentkezését várjuk, akik már rendelkeznek diplomával, és érdeklődnek a hittudomány iránt. A szakon okleveles teológus (MA in Theology/Divinity) szakképzettség szerezhető. A képzés ideje 4 félév. Kántor alapképzési szak (BA) Olyan érdeklődőket várunk, akik szakszerűen szeretnének részt venni az ének-zenei szolgálatban. A szakon kántor szakképzettség szerezhető. A képzés ideje 6 félév. A szakon belül választható képzési irány: ifjúsági zene (gospel). Jelentkezési határidő: 2012. április 30. A jelentkezési lap igényelhető a Tanulmányi Hivataltól (1068 Budapest, Benczúr u. 31.; tel.: 1/342-7534/131 vagy 20/886-0846; e-mail: tanulmanyi@bta.hu) vagy letölthető intézményünk honlapjáról (www.bta.hu). Dr. Almási Tibor rektor A király beszéde ► V7. György angol király (1936- 1952) dadogott. Olyannyira, hogy képtelen volt elmondani bármilyen beszédet. Ez egy király esetében, különösen a múlt század közepén felerősödő médiaszereplések idején, roppant kínos. Ezért logopédushoz járt, és a megfelelő - annak idején roppant különleges - gyakorlatok elvégzése után sokat javult a beszéde. Erről szól A király beszéde című film, melyet nagy sikerrel játszanak a mozik. Talán ennek is tulajdonítható, hogy idén a szokásosnál is nagyobb figyelem övezte március 6-án a logopédia európai napját, amelyhez kapcsolódóan országszerte számos rendezvényt tartottak. Az alábbiakban egy evangélikus intézmény tükrében fürkésszük, hogyan is áll ma a logopédia helyzete a gyermekek oktatásában. A városunkban, Soltvadkerten működő Evangélikus Egyházi Óvodában régi jó ismerősöm, Szálas Márta immár nyolc éve végzi a logopédusi terápiás munkát. A gyerekek rendszeres szűrése és fejlesztése mellett gyakran kérik fel felnőtteknek szóló szakmai előadások tartására is. Vele beszélgettünk.- Hogyan fogalmazná meg röviden, mi is az a logopédia?- A logopédia a beszédzavarok kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával, korrekciójával foglalkozó tudomány, az általános gyógypedagógia speciális ága. A logopédiai szolgáltatás feladata többek között a beszédindítás, a beszédhibák, a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, valamint a diszlexia (olvasási zavar) megelőzése és gyógyítása.- Milyen esetekben gyanakodhatunk beszédhibára?Hiszen kezdetben minden gyerek „aranyos”, amikor elkezd - többnyire hibásan - beszélni.- Tünet, ha egy két és fél, hároméves gyermek még nem beszél, ha kihagy hangokat, felcseréli vagy torzan ejti valamelyiket. Minden hang megfelelő képzésének megvan a maga ideje. Az r például három és fél, négy és fél éves korban artikulálódik tisztán. Annak a gyereknek, aki sokat ül a tévé vagy a számítógép előtt, nem kell sok mindent szavakkal elmondania, így azután nem is fog hamar megtanulni tisztán beszélni. De ez természetesen csak egy a sok kiváltó ok közül.- Mire mondják azt, hogy ez már nem „aranyos gyerek”, ez már beszédhiba?- Az úgynevezett logopédiai kórképek a következők: a beszédészlelés és beszédmegértés zavara, pöszeség, orrhangzós beszéd, dadogás (bár ez hároméves korban természetes módon is előjön, aztán meg eltűnik), hadarás stb. A hibák felismerésében az óvónők is segítenek, illetve a sok versmondással és énekléssel ők is segítenek a kiküszöbölésükben.- Úgy tudom, a hangképzés a mozgással is összefügg.- Valójában maga a beszéd is mozgás, mégpedig a legfinomabb. Ezért ha kimarad valamelyik mozgásforma, azaz a gyermek nem kúszikmászik eleget, sokat ül egy helyben, az kihat a beszédfejlődésére is. A fejlesztő órán néhány tornaeszköz segítségével olyan mozgásokat gyakorolunk, amelyek segítik a nagy- és a finom mozgások fejlődését, és feloldják az esetleges gátlásokat.- Egy-egy hang hibás ejtése vagy más beszédhibák hátterében többnyire szervi problémák vagy egyéb okok állnak?- Lehet ok egy magasabb szájpadlás, rövid nyelvfék, fogzáródási rendellenesség... De a beszédhibát lelki görcs is okozhatja, amit természetesen meg kell próbálni oldani. Ha gátlás, akkor azt fel kell szabadítani! A rosszul beszélő gyereket ugyanakkor nem kell állandóan javítgatni! Ezzel csak stresszt keltünk benne. Viszont mi ne vegyük át a rosszul kiejtett szót, csak azért, mert „olyan aranyosan mondja”. Nyugodjunk meg, a gyermekek túlnyomó többségének előbb-utóbb rááll a füle a helyes kiejtésre.- A szülő és a család szerepe roppantfontos az óvodás gyerek fejlesztésében. Úgy látom, külön „munkafüzetet” állít össze a gyerek - és természetesen a szülők - részére. Mennyire hasznos ez?- Ha a szülők komolyan veszik - márpedig én abból indulok ki, és az a tapasztalatom is, hogy igen -, akkor közös munkával fél-egy-két év alatt csodákat teszünk. A gyerek otthon is gyakorolgathatja azokat a szavakat, mondókákat vagy akár hangképző technikákat, amelyeket itt, az óvodában, a tükör előtt már megtanultunk.- A füzetet lapozgatva szembetűnő a tervszerűség...- Igen, a fejlesztés tudatos és tervszerű kell, hogy legyen az állapotfelméréstől, a diagnózis és prognózis felállításától a terápiás terv megválasztásán át a módszerek, eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatba épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásáig. A módszerek célszerű megválasztásához sok mindent tekintetbe kell vennünk: hány éves a gyerek, milyenek a pszichikai sajátosságai, az értelmi képességei és így tovább. A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait is. Tudni kell, hogy az adott gyermeknél, tanulónál hogyan érvényesülnek és miben jelentkeznek a beszédfejlődési szakaszokon belül az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását. A fejlesztés legyen folyamatos, intenzitása pedig a beszédhiba típusának és súlyosságának függvénye. A logopédusnak motiválnia kell a gyermeket beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később együtt tudjon élni.- Milyen a beszédhibás gyerekek aránya a soltvadkerti evangélikus óvodában?- Minden év szeptember harmadik hetében végzem el a nagycsoportosok logopédiai szűrővizsgálatát. Ezen az összes gyermek részt vesz. Óvodai nevelési évenként harminc gyermekből átlagosan tíz beszédhibás, ez stagnáló helyzetet jelez. A beszédhibás gyerekek szülei részére szülői értekezletet tartunk, ahol a terápia módjáról, időtartamáról, gyakoriságáról s a gyermeküknél tapasztalt logopédiai kórképről adunk tájékoztatást. Ezen az értekezleten az óvoda vezetője és az óvodapedagógusok is jelen vannak. Azokat a gyermekeket, akiknél súlyos beszédhibát tapasztalok, kiegészítő vizsgálatra küldöm. Ez lehet pszichológiai, hallásvizsgálat, fül-orr-gégészeti vagy más. A sikeres terápia előfeltétele az objektív vizsgálatok elvégeztetése.-És ha a gyerek még nem nagycsoportos, de érezhető, hogy valami „nem stimmel”a beszédével?- Amennyiben kis- vagy középső csoportosoknál az óvodapedagógusok súlyos beszédhibát tapasztalnak, megvizsgálom a gyermeket, s az óvodavezetővel történő egyeztetés alapján felveszem terápiára.- Általában milyen eredménnyel zárul a fejlesztő munka? Mi történik azokkal, akik mégsem tanulnak meg tisztán beszélni az óvodában?- Az óvodai évvégére a logopédiai terápia a gyermekek kilencven százalékánál kiküszöböli a hibát. Annak a gyermeknek, akinek súlyos beszédhibája volt, és a szakértői bizottság beszédfogyatékos sajátos nevelési igényűnek minősítette, folytatnia kell az iskolában a terápiát mindaddig, amíg a bizottság indokoltnak tartja. ■ Ifj. Káposzta Lajos Hangterápia, hangképzés, hangböjt Szószékről is szólván - a logopédia európai napja apropóján Logopédusra egész életében szüksége lehet az embernek. Szakemberhez kell fordulni, ha nem beszél a hároméves gyermek, de akkor is, ha egy felnőtt - baleset vagy betegség következtében - elveszíti a beszédkészségét. E két véglet között sokféle beszédhibával, hangképzési, valamint beszéd- és nyelvfejlődési zavarral találkozhatunk: megkésett beszédfejlődés, pöszeség, dadogás, afázia, diszfónia stb. Hazánkban a logopédiai ellátás elsősorban az oktatási intézményhálózatban zajlik, kisebb számban azonban az egészségügyben is foglalkoztatnak logopédusokat. A gyermekkorban jelentkező beszédhibák nagy része az óvodáskor végére vagy kisiskoláskorban rendeződik. Ugyanakkor lehetnek olyan beszédhibák, amelyek nem javulnak, és megmaradnak a felnőttkorban is, sőt később is keletkezhetnek kommunikációs és hangképzési zavarok. Sajnos gyakori, hogy valaki baleset vagy stroke (agyvérzés) következtében részben vagy teljesen elveszíti beszédre való képességét (afázia). A rekedt hang is különböző betegségek tünete, velejárója lehet. Az élőlények közül csak az ember képes a beszédre. Akinek a saját hangja munkaeszköz is, annak fokozottan kell óvnia, „karbantartania”, hogy ne szoruljon végül hangterápiára. Nehéz elkerülni, ám jó, ha tudjuk, hogy a beszédhangnak is egyik legfőbb ellensége a zaj és a légszennyezettség... Mit kell még - lehetőség szerint - kerülni? Mi árt még? Nos, például a jéghideg, illetve a forró étel-ital, a szénsavas folyadék, a túl száraz, poros levegő, a dohányzás, a krákogás, sőt még a torokköszörülés is. Megfázás, betegség esetén különösen kímélni kell a hangot. Ilyenkor a hangdiéta sem túlzás, ami egyébként - kiváltképp böjtben - egészségeseknek is jó szívvel ajánlható... A nagy hidegben, erős zajban, igen száraz, poros helyen való beszéd is a hangképző szervek túlerőltetésével járhat. A hang kifáradásához vezet az is, ha valaki nem a „saját hangján” hanem attól eltérően, például magasabban vagy rossz technikával sokáig, túl hangosan beszél. A helyes beszédtechnika elsajátítása tehát nélkülözhetetlen, csiszolása kívánatos. Ráadásul azzal is számolni kell, hogy idősebb korban - a hormonális változások hatására - módosul a beszédhang magassága, színe, ereje, terjedelme, a beszélő könnyebben fárad el a beszédben. Kemény, kitartó, logopédus által irányított gyakorlással teológusok, fiatal lelkészek eseüeges enyhe beszédhibáját is ki lehet még javítani. Igaz ugyan, hogy a szószékről hangzó beszéd lényege a tartalom, de mert „a hit hallásból van” (Róm 10,17), az sem hátrány, ha az evangélium szépen, érthetően is szól... ■ Mátis Zsuzsanna logopédus, a Kispesti Logopédiai Szakszolgálat vezetője Ezek a gyerekek már majdnem mindent szépen ejtenek - Szálas Márta logopédus kis tanítványaival
