Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-18 / 11. szám
6 -m 2012. március 18. kultúrkörök Evangélikus Élet ii * i i < v . o i C í < X - > i /ja ^ i j - j .. u '.i . « n f j ' Hívogató az EPMSZ akadémiai napjaira Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) május 14. és 19. között a Nagyvárad melletti Félixfürdőn rendezi meg soron következő akadémiai napjait Nemzeti önkép és szomszédság címmel. Erre a témára egyszerre igaz, hogy évtizedek, sőt évszázadok óta tépelődünk rajta, s hogy újra és újra a körmünkre ég. Mindez kétszeresen is arra kötelez bennünket, hogy az unalmas, üres vagy álszent szólamok helyett őszinte, pontos és érzékletes válaszokat adjunk a felvetett kérdésekre. Ebben lesznek segítségünkre a meghívott előadók: teológusok, történészek és irodalmárok, szociológusok és néprajzosok Erdélyből és a Partiumból, a Felvidékről és a Délvidékről, Magyarországról, Nyugat- Európából és az Egyesült Államokból. Célunk az, hogy a rövid teológiai, történeti és irodalmi alapvetés után a jelen és a jövő felé fordítsuk a beszélgetések irányát. Ebből a szempontból különösen érdekes lehet az erdélyi, magyarországi és nyugat-európai fiatal értelmiségiek kerekasztal-beszélgetése a konferencia zárónapján. A kulturális programok - amelyek mindig is jellemezték az EPMSZ akadémiai napjait - most különösen is részei lesznek a választott téma feldolgozásának: mit tartanak magukról azok a nemzetek, amelyek itt, a Kárpát-medencében „szomszédságra vannak ítélve”? Minden kedves érdeklődő barátunkat szeretettel várjuk akadémiai napjainkra! Jelentkezni április 16-ig lehet a következő címen: Haraszti Dóra, Oltalom Szeretetszolgálat, H-4400 Nyíregyháza, Kassa köz 3. Telefon: 36/42/500-946, e-mail: oltalom@lutheran.hu Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnöksége ■HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Pályázat pedagógus-munkakör betöltésére A Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (5900 Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 1.; képviseli: Fehér Borbála igazgató) pályázatot hirdet az alábbi pedagógus-munkakörök betöltésére: ♦ Magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus A betöltendő munkakörök száma: ♦ 1 fő főiskolai végzettségű pedagógus részére, ♦ 1 fő egyetemi végzettségű pedagógus részére. A betöltendő munkakör jellege: főállású, határozott időtartamú. A betöltendő munkakör rövid leírása: A Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatása, valamint a kapcsolódó nevelési feladatok végzése az 1993- évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 2005. évi VIII. törvény a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiről, valamint az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről rendelkezései alapján. A munkavégzés helye: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 5900 Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 1. ♦ Földrajz-bármely szakos pedagógus A betöltendő munkakörök száma: 1 fő főiskolai vagy egyetemi végzettségű pedagógus részére. A betöltendő munkakör jellege: főállású, határozott időtartamú. A betöltendő munkakör rövid leírása: A Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban földrajz tantárgy oktatása, valamint a kapcsolódó nevelési feladatok végzése az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 2005. évi VIII. törvény a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiről, valamint az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről rendelkezései alapján. A munkavégzés helye: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 5900 Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 1. ♦ Óvodapedagógus A betöltendő munkakörök száma: 2 fő óvodapedagógus részére. A betöltendő munkakör jellege: főállású, határozott időtartamú. A betöltendő munkakör rövid leírása: A Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban az óvodáskorú gyermekek nevelése az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 2005. évi VIII. törvény a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiről, valamint az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről rendelkezései alapján. A munkavégzés helye: Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 5900 Orosháza, Hajnal u. 7. , A pályázat benyújtásának határideje: 2012. április 30. A pályázat elbírálásának határideje: 2012. május 31. A pályázatok benyújthatók: ♦ az iskola@szekacs.lutheran.hu elektronikus címen, ♦ az 5900 Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 1. postacímen, ♦ személyesen az igazgatói irodában. A munkakör elfoglalásának időpontja: 2012. augusztus 24. Bérezés: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján. A pályázathoz benyújtandó dokumentumok: ♦ végzettséget tanúsító okiratok fénymásolata, ♦ önéletrajz, szakmai önéletrajz, szakmai elképzelések, ♦ három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, ♦ lelkészi ajánlás. Olyan pályázók jelentkezését várjuk, akik elkötelezettek a keresztyén nevelés iránt. További tájékoztatást a 68/411-771 telefonszámon, illetve az iskola@szekacs.lutheran.hu elektronikus címen lehet kérni. Lakva ismerni meg egymást ► A Nyíregyházán megnyílt Evangélikus Roma Szakkollégium (ERSZK) 2011. szeptemberi évnyitóján egyházi és állami vezetők egyaránt ígéretet tettek arra, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a kollégium és a hallgatók életét. Az eddigi - budapesti és esztergomi - találkozások után, március 9-én ismét a Nyíregyházi Főiskola lehetett az ismerkedés helyszíne. Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök, Benczúr László egyházkerületi felügyelő, dr. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, valamint dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár, a Nyíregyházi Főiskola rektora látogatta meg a húsz hallgatót és az otthon vezetőségét. Az evangélikusságról és az egyházról szóló kötetlen beszélgetést követően a vendégeké volt a szó: tájékoztatást adtak a szakkollégiumot érintő működési, társadalmi és gazdasági kérdésekről. A kollégium működtetése a felsőoktatási szakkollégiumi normatíván kívül más - többek között EU-s és belföldi - forrásokból lesz megoldva - biztosította a jelenlévőket az államtitkár. A roma és a magyar kollégisták arányát illetően a hallgatók körében megoszlottak a vélemények. A jelenlegi hetvenöt-huszonöttel szemben a vezetőség célja az ötven-ötven százalékos arány, amely biztosíthatja a teljes integrációt, az esélyegyenlőséget. Minél korábban ismerik meg egymást a fiatalok, annál közelebb kerülhetnek egymás kultúrájához, és még idejében megtanulhatják a békés együttélés szabályait, határait. Cél továbbá, hogy a jövőben olyan generációk nőjenek fel a kisebbség körében, amelyek nem harcolni akarnak, és nem ellenségnek tekintik a többséget. Ebben a folyamatban elengedhetetlen az erős identitástudat kialakítása, mert csak úgy tudunk másokkal jól kijönni, ha tudjuk, hogy kik vagyunk - mondotta az államtitkár. A hallgatói aránnyal kapcsolatban megfogalmazott eltérő vélemények mögött a fiatal romák motivációhiánya rejlik - vallják maguk a romák. Ezen próbálnak segíteni az úgynevezett felzárkóztatási programok, amelyek segítségével sokkal nagyobb a szakma- és diplomaszerzés esélye. Az előítéletek lebontásához elengedhetetlen a hallgatók által is érvként felhozott „lakva ismerjük meg egymást” elvének komolyan vétele. A köztudatban a romákkal kapcsolatban megkövesedett negatív sztereotípiák élnek - erősítve a szenzációhajhász média által is -, a szakkollégium viszont ezekkel szemben már most olyan eredményeket tud felmutatni, amelyek méltán tekinthetők „pozitív szenzációnak”. Ha megmarad az egyház, a felsőoktatás és az állam hármas együttműködése, végre reménytelivé válhatnak a közeledés érdekében tett erőfeszítések. A beszélgetés után a hallgatók bemutatták az „elveszett példázatokat” feldolgozó zenés árnyjátékot, majd Fabiny Tamás püspök az egyház diakóniai munkájáról szólt Kékén András munkásságán keresztül. Végezetül a résztvevők megajándékozták egymást: az egyházkerület elnöksége egy DVD-lejátszót adott át a hallgatóknak, ők pedig külön erre az alkalomra készített, személyes emléklapot nyújtottak át minden megjelent vendégnek. ■ Horváth-Hegyi Áron Svédországban - cigányokról - magyarként ► A svédországi Linköping evangélikus püspöksége - mellyel évek óta testvérpüspökségi kapcsolatot ápol a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete - egynapos konferenciát rendezett március 7-én a svédországi cigánykérdésről. Az utóbbi időben a skandináv országban körülbelül ötvenezerre duzzadt a Kelet- (főként Délkelet-) Európából érkezett cigányok száma. Az ennek következményeként megjelenő gondok mind elméleti, mind gyakorlati szinten nagy feladatok elé ellátják az egész svéd társadalmat, így az egyházakat is. Érdekes módon a multikulturalizálódó Svédországban a bevándorló cigányok befogadása tűnik a legnehezebb feladatnak. A Kelet-Európából érkezők jellemző módon eleve nem cigányként jelentkeznek a hatóságoknál (ezzel esélyüket eleve rontva), hanem a származási ország meghatározó nemzetének tagjaként. A letelepedési folyamatban három csoportjukat különböztetik meg: akiknek ügye épp eljárás alatt van, akik megkapták a tartózkodási engedélyt (százalékosan minimálisan), és akiket „rejtőzködőknek” neveznek (akik évekig engedély, mindenféle papír nélkül tartózkodnak Svédországban). Az egyház szerepe tán itt válik a legizgalmasabbá - humanitárius alapon asszisztálni kénytelen (kénytelen?!) egy törvénytelen helyzet fönntartásához. Külön szolgálati ág (fizetett alkalmazottakkal és önkéntesekkel) végzi az ilyen helyzetben lévő cigányok Svédországban maradását, túlélését biztosító hálózat működtetését (lakhatás, orvosi ellátás, iskoláztatás stb.). A konferenciát politikusoknak, újságíróknak, szociális és egyházi munkásoknak szervezték - az emberi jogok oldaláról közelítve a témákhoz. Ennek megfelelően hallhattak előadást a résztvevők hivatásos jogvédőtől, szociális munkástól, Svédországban élő cigányoktól. E sorok íróját (képünkön) a keleteurópai cigányság helyzetének bemutatására kérték fel. Jóleső nyitottsággal, hálával fogadták a már sok tekintetben unalomig ismételt és ismert, nem feltétlenül egyértelmű eredményekre vezető, elcsépelt jogvédő szlogenek helyett a számukra újszerű, kendőzetlen megközelítést. Néhány (visszahallott) kritikus megjegyzés ellenére - miszerint az előadás túlságosan „missziós” beállítottságú volt (ez akár dicséretként is felfogható...), illetve nem vette figyelembe a politikailag korrekt, tehát elvárt roma elnevezést, hanem kelet-európai (magyar) szokásként a cigány (illetve angol megfelelőjeként a Gypsy) szót használta - összességében nyitottan fogadták és nagyra értékelték a forró kása kerülgetése, azaz mellébeszélés helyett a helyzet őszinte, néven nevező feltárását, valamint a Magyarországot az utóbbi időben (a cigánykérdésben is) ért nemtelen támadások visszautasítását. Lehetőség adódott három helyi és környékbeli, bevándorlókkal is foglalkozó gyülekezet meglátogatására, a vezetőikkel való beszélgetésekre. Ezek a jó hangulatú, áldott találkozók mindkét fél számra igen sok tanulságot tartogattak. Az egyik ilyen megbeszélés végén jutottak a jelenlévők erre a végkövetkeztetésre: a különböző országok a történetük, jelenlegi helyzetük, gazdasági, törvényi berendezkedésük, lehetőségeik stb. tekintetében nagy eltéréseket mutathatnak, de az emberhez megérkezve egy platformra kerülünk - mindannyian gondokkal küzdő, kiszolgáltatott, Istenre szoruló, a lényeget tekintve azonos teremtmények vagyunk -, legyünk bár svédek, cigányok vagy magyarok Svédországban, Magyarországon vagy bárhol a nagyvilágban. Bizony mindannyian utazók, vándorok vagyunk... ■ Bakay Péter
