Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-04 / 9. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. március 4. » 9 Az alábbiakban az egyházunk jogértelmező testületéhez - a Magyar- Dr. Giró Szász János, az országos bíróság elnöke, országi Evangélikus Egyházban ez évben esedékes általános tisztújí- Muntag András, a zsinat nem lelkészi elnöke, tással kapcsolatban - érkezett kérdéseket válaszoljuk meg. Dr. Székács György országos ügyész Kérdés: Értelmezhető-e a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény 45. § (1) bekezdése olyan tágan, hogy az egyházkerületi jelölő- és szavazatszámláló bizottság e törvényi felhatalmazás alapján „mintajegyzőkönyvet” bocsáthat ki? Ha az egyházközség a jogszabályoknak mindenben megfelelő, de ettől eltérő formát alkalmaz, érvénytelennek lehet-e tekinteni a választást, különös tekintettel arra, hogy választási eredmény érvénytelenségének megállapítására csak bírósági eljárásban van lehetőség? Válasz: Mintajegyzőkönyv kiadása célszerű és helyes, ám annak alkalmazása - jogszabályi előírás hiányában - nem lehet kötelező. % * * Kérdés: Értelmezhető-e a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény 45. § (1) bekezdése olyan tágan, hogy ha a választás eredményes és érvényes, a leadott szavazatok alapján az egyházkerületi jelölő- és szavazatszámláló bizottság jogosult egy egyházközségi választás eredményét formai okokra hivatkozással érvénytelenné nyilvánítani? Válasz: A jelölő- és szavazatszámláló bizottság érvénytelenítheti az egyházközségi választás eredményét. A határozat megalapozottságáról jogorvoslat alapján a bíróság dönt. % % $ Kérdés: Titkos szavazásra hivatkozással az egyházközség nem kap az érvénytelenség megállapításáról hivatalos értesítést, így nem tudja érvényesíteni a jogszabályban írt azon lehetőséget sem, hogy panasszal fordulhasson a bírósághoz, hiszen a sérelmezett jogsértés napjától számított 8 napon belül kell azt előterjeszteni. A határidő jogvesztő, mulasztás igazolásának nincs helye. Titkos szavazás esetén hogyan értelmezhető az egyház törvényes rendjéről és békéjéről szóló 2005. évi IX. törvény 80. § (1) bekezdése, ha az egyházközség nem értesül arról, hogy az egyházkerületi jelölő- és szavazatszámláló bizottság a szabályszerűen lefolytatott eljárást általa felállított formai követelményekre tekintettel nyilvánítja érvénytelennek? Válasz: A titkos szavazás nem azt jelenti, hogy a határozat maga titkos, hanem azt, hogy a határozathozatal módja nem nyílt, vagyis nem lehet megállapítani azt, hogy az adott kérdésre a jogosultak közül ki hogyan szavazott. Ebből következően a „titkosan hozott”határozatról is értesíteni kell a jogosultat - a jelen esetben az egyházközséget -, amelynek határidőn belül joga van panasszal élni. % * # Kérdés: Egyik egyházközségünk egy anyaegyházból, két filiából és több szórványból áll. így az egyházközségben működik egy anyagyülekezeti és két leánygyülekezeti presbitérium. De a törvény által illetékesként megjelölt egyházközségi presbitérium nem - hasonlóan talán az egyházközségek 20-40%-ához. Ebben az esetben kik és milyen módon szavazzanak az egyházmegyei és az egyházkerületi elnökségről, illetve tegyenek ajánlást az egyházmegyei elnökségre? Válasz: Egyházunk 2005. évi VII. törvénye jelenleg az egyházközségi presbitérium részére biztosítja azt a jogot, hogy egyházmegyei és egyházkerületi elnökségek tagjainak választásakor az egyházközség nevében szavazzon. Ha az egyházközségen belül több presbitérium működik, akkor járunk el a törvény szellemében, ha egy szavazatot biztosítunk az egyházközségnek, vagyis több presbitériumi szavazatot összevonva kell megjeleníteni. Az összevonás „technikáját” a törvény nem határozza meg. Álláspontunk szerint akkor járunk el helyesen, ha a) amennyiben az egyházközségben a presbitérium a teljes egyházközség (anyaegyházközség és filiák vagy társult egyházközségek) közös presbitériuma, abban az esetben ez a testület jogosult az egyházközség nevében szavazni; b) ha az egyházközségben ilyen testület nincs, hanem az egyházközség részeinek (anyaegyházközség és filiák, társult egyházközségek) presbitériumai párhuzamosan működnek, akkor - egyéb, az egyházközség részei közötti megegyezés vagy szabály hiányában - minden egyes egyházközségi presbitérium azonos súlyú szavazatot képvisel. Megjegyzés: Ha például három (n = 3) presbitérium van, és eltérő a három szavazás eredménye, akkor - mivel a testületek összesen 1 szavazatot képviselnek - 0,33-0,33-0,33 (= í/n) szavazattal számolhatunk. így nem vész el egyik presbitérium szavazata sem, ugyanakkor érvényesül az „1 egyházközségi szavazat” elve. * # * Kérdés: Gyülekezetünkben most kezdünk hozzá a jelöltek írásbeli nyilatkoztatásához, hogy elvállalják-e a jelöltséget, megválasztásuk esetén a tisztséget. Ehhez én összeállítottam egy nyilatkozatot minden tiszttel kapcsolatban. A törvényben benne van, hogy ha a presbiter háromszor kimentés nélkül nem jelenik meg a presbiteri ülésen, akkor lemondottnak tekintendő. Ezt ki is emeltem a nyilatkozatban, és számon is fogom kérni. (Eleve választunk póttagokat a presbitériumba, hogy ilyen esetben ne kelljen újabb választásokat kiírni.) A gyülekezet jelenlegi presbitériuma úgy határozott, hogy a tisztségviselők is a presbitérium tagjai lesznek tisztségviselővé választásukkal egyetemben. Érvényes akkor a tisztségviselőkre is az a kitétel, hogy ha három alkalmmal kimentés nélkül nem jelennek meg az ülésen, akkor lemondottnak tekintendők? Válasz: A 2005. évi IV. törvény 22. $(3) szerint: „A presbitérium azon tagját, aki az írásban összehívott presbiteri ülésről - egy választási cikluson belül - 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről, testületi tagágáról lemondottnak kell tekinteni’.’Mivel a szöveg egyértelműen kiemeli mind a tisztséget, mind a testületi tagságot, ezért az idézett szabály minden presbiterre vonatkozik - függetlenül attól, hogy hivatalból, az egyházközség belső szabályozása alapján (tisztségénél fogva) vagy választás útján lett-e a presbitérium tagja. Ebben az esetben lemondottnak kell tekinteni - ha tisztségviselő, akkor tisztségéről (is), ha választott presbiter, akkor presbiteri tagságáról. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem gyakorlati tanszéke és intézete, valamint a Luther Kiadó közös munkájaként elkészült a Tarts, Uram, a kezedben Személyes szavak presbitereknek című könyv. Tarts, Uram, a kezedben A kötetet 2012. március 8-án, csütörtökön 13 órakor mutatja be Gáncs Péter elnökpüspök az Országos Iroda földszinti tanácstermében (Budapest, Üllői út 24., bejárat a kiadó könyvesboltján keresztül). Személyes szavak presbiterekhez Szerkesztette: Szabó Lajos A civil egyházi szolgálat értékéről szól, és rövid részleteket felolvas a kötetből Levente Péter előadóművész. Meghívó Erre az alkalomra szeretettel hívjuk a kötet alkotóit és az érdeklődőket. Kendek K. Péter Dr. Szabó Lajos A Luther Kiadó igazgatója a kötet.szerkesztője Egy evangélikus bútorfestő Hartán Az idősebbek még tudják, hogy hajdan a népi bútor sokkal nagyobb jelentőséggel bírt a háztartásokban, mint manapság. Sok esetben a tulajdonosok nevét is belevésték vagy rápingálták a padra, illetve ágyra. Protestáns falvakban sem volt ez ritkaság, különösen, ha néprajzilag olyan zárt közegről beszélünk, mint (hajdani) sváb közösségeink. 1945 után - a kitelepítés és a kommunizmus következményeként - feloldódtak ezek a csoportok: se a német hagyományok, se a családi összetartás nem volt többé divat. Ezek felélesztésében akarnak segíteni a helytörténeti gyűjtemények szervezői, valamint a népi hagyományokat felelevenítő bútorasztalosok és -festők. Schneider Péter és felesége, Haraszti Mária a népi hagyomány lelkes ápolói a Bács-Kiskun megyei Hartán. Mindketten evangélikusok és német származásúak. A községben reformátusok is élnek, de mindkét felekezetben többen őrzik még a régi bútorokat és ezzel a sváb hagyományt. Erről beszélgettem az iparművész házaspárral egy téli délutánon.- Az asztalosság családi hagyomány, vagy más foglalkozást űztek a felmenői? - kérdezem a mester úrtól, Péter bácsitól.- A szomszédunkban volt egy asztalos, Himpelmann Péter, aki a munkásságáért megkapta a népművészet mestere címet. Mindig is csodáltam a munkáját, így lettem én is asztalos. És mivel ápolom a hagyományt, a modern megrendelések mellett szívesen készítek népi bútort is. Mária, aki később a nejem lett, a szomszédban tanult bútorfestőnek. Ott ismerkedtünk meg.- Mária néni rögtön a bútorfestészet mellett kötelezte el magát a Himpelmann-műhelyben?- Először hobbiként, aztán főfoglalkozásként festegettem. Himpelmann Péter elkészítette a bútort, aztán alapozta, majd befestette. Valóban akkor ismertem meg a férjemet, amikor odakerültem a szomszédba. Aztán a közös életből lett a közös ipar: amit ő elkészít, azt én befestem.- Honnan veszi a motívumkincset a bútoraihoz, mester úr?- Gyerekkoromban ilyen környezetben nevelkedtem, ez volt a „Hartaer Ojrichtin”. Mind a mai napig a fejemben van, és jól emlékszem a régi darabokra, hiszen évtizedekkel korábban még rengeteg volt belőlük Hartán.- És manapság? Használnak és rendelnek még ilyeneket?- Egyes helyeken még használják, néha rendelnek is.- Milyen bútor a legnépszerűbb, mit rendelnek leggyakrabban?- Kisebb sarkokat, padot és asztalt, esetleg tükröt és fogast. Ha bejönnek, sokszor még a régi sváb nevet is mondják hozzá. Például a sarokpad az Eckpank, a bölcső a Wieh, a láda a Káschtje vagy Kaschte... Kelendők még a dísztárgyak is.- Honnan veszi Mária néni az ötleteket a bútorfestéshez, mik a forrásai?- Nagyon sok helyen fényképeztem, időseknél, házaknál. A mai napig a hagyományoknak megfelelően alakítom ki a mintákat. Az ezernyolcszázas években dolgozó festőtől is vettem át szekrénymintát. Ez itt például egy emeletes strichás vonalas minta. Emellett dr. Boross Marietta hartai bútorfestészetről írt könyvét is - amely alapmű - gyakran forgatom. Amikor kész a munkám, zsűriztetem: a bizottság mind a formákat, mind a színeket vizsgálja.- A községben hányán foglalkoznak még bútorfestéssel?- Hárman vagyunk még „lányok” akik festünk. De a faluban fellelhető bútorokon további öt festő munkáját ismerem fel. A virágok szerkezete, a motívumok váltakozása, esetleg a tónuskülönbségek: valakinél pirosabb a tónus, más több narancsszínt használ. Én is adtam ki könyvet Festett tárgyak címmel... hogy otthon is gyakorolhassanak a műkedvelők. Több éven át tanítottam bútorfestészetet a helyi művészeti iskolában. Az a célom, hogy továbbvigyem a hartai fiatalok körében a hagyományt. ■ Ifj. Káposzta Lajos Schneiderék, valamint a többi (hajdani) hartai bútorasztalos alkotásai a helyi evangélikus templom melletti múzeumban tekinthetők meg a Templom utcában.
