Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-02-19 / 7. szám

14 •*< 2012. február 19.

KRÓNIKA

Evangélikus Élet

Legkevésbé az evangélikusok száma csökkent Kolozsváron

Romániában a közelmúltban lezajlott népszámlálás adatai arról tanúskodnak, hogy 1 millió 220 ezren vallották magukat magyarnak. Az utóbbi tíz évben tovább csökkent Kolozsvár magyar lakosságának számaránya is: a 2011-es népszámlálás most nyilvánosságra hozott adatai szerint 16 százalék a magyarság aránya az erdélyi nagyvárosban.

A román országos statisztikai hivatal által még nem véglegesített, de hivatalos adatok szerint 16,04 százalék a város magyar lakosságának aránya, ez 49 426 főt jelent. A legutóbbi, 2002-es népszámláláson ez a szám még 60 287 fő volt, az akkori lakosság 18,96 százaléka.

Az erdélyi nagyváros összlakosságának száma 309 136-ra fogyatkozott a 2002-es 317 432-vel szemben - írta honlapján a Szabadság című kolozsvári napilap. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tavaly októberben megtartott népszámláláson 5018 személy nem nevezte meg nemzeti hovatartozását, és szerinte „nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy döntő többségük magyar”.

Az előző, 2002-es cenzuson 55 fő nem adta meg a nemzetiségét Kolozsváron.

A történelmi magyar egyházakat tekintve: a magyar evangélikusok száma nem csökkent drasztikusan, 492-ről 453-ra esett (8 százalékos fogyás), a reformátusok viszont több mint 7,5 ezer lelket vesztettek. Míg 2002-ben 38 779 hívet számláltak, 2011 végén már csak 31 082-én voltak (18 százalékos fogyás). A római katolikusok és az unitáriusok nagyjából ugyanolyan arányban fogyatkoztak: előbbiek létszáma 17 540-ről 15 082-re csökkent (-14 százalék), utóbbiaké pedig 3369-ről 2938-ra (-12,8 százalék).

M Forrás: MTI

HIRDETÉS_________

Evangélikus műsorok a Magyar Televízióban

Február 19-én, vasárnap 10.45-kor az mi-en Evangélikus ifiúsági műsort láthatnak, melyet az m2-n 13.45-kor megismételnek.

Február 19-én, vasárnap Útmutató - Két evangélikus gimnázium igazgatója címmel portrét láthatnak dr. Roncz Béláról. Az adás az mi-en 10.50- kor, az m2-n 13.50-kor kezdődik.

ouno

T ( 1 f V í I 1 6

Evangélikus istentisztelet a Duna Televízióban

Február 19-én, ötvened vasárnapján 11 órától istentiszteletet láthatunk felvételről a Duna Televízióban Kolozsvárról. Igét hirdet Adorjáni Dezső Zoltán

püspök. (Ismétlés: 12.10 / Duna World.)

mtv

Istentiszteleti rend ♦ 2012. február 19.

Ötvened vasárnap (Esto mihi). Liturgikus szín: zöld. Lekció: íKor 13,1-13; Ám 5,21-24. Alapige: Jn 9,39-41. Énekek: 441., 503.

Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Bence Imre; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 10. (úrv.) Gertrud Heublein; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Donáth László; du. 2. Baranyi Ferenc költővel Fülöp Attila beszélget; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (családi) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. Smidéliusz Gábor; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Pelikán András; du. 6. (dzsesszistentisztelet); Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; Ferencváros, IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespera) Bolba Márta, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (labirintus istentisztelet); Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; negyed 12. Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; du. 6. (zenés áhítat) Kovács Áron; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. dr. Agod Anett; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. dr. Agod Anett; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Deák László; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. ro. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 2. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára.

Összeállította: Boda Zsuzsa

Hit és tudás Spillenberg Sámuel lőcsei orvos életművében

ri orvosává nevezte ki. 1619 márciusában orvosi konzíliumra hívták Bécsbe II. (Habsburg) Mátyás súlyos betegségének gyógyítására. II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet is többször kezelte.

Spillenberg Sámuel Lőcse város főorvosaként írta meg 1622-ben a pestisfertőzés elleni védekezésről szóló orvosi szakkönyvét, s egyidejűleg jelentette meg latin, illetve német nyelven. E súlyos járvány elleni küzdelem kiváló magyar tudósa volt a 17. században.

A tudás igazi értelme az erkölcsi élet teljességére való törekvés: a híres és megbecsült tudós orvosdoktor ennek jegyében egy versében tett hitet a földi életet követő boldog örök élet mellett: Istenesen halj meg, törekedjél erre s eléred / menten a legfőbb jót, mit szanaszét keresel.

Bátyja, Spillenberg János kassai festőművész 1638-ban készítette el Spillenberg Sámuel olajvászon portréját. (Az eredeti festmény a Magyar Nemzeti Galéria állandó tárlatán látható. - A szerk.) Érdekes módon, bár Spillenberg Sámuel korának egyik legnevesebb orvosa volt, emlékét valójában egy ipartörténeti tette őrzi a mai napig is. Magyarországon ötödikként alapított papírmalmot 1613-ban Szepestapolcán (Szepes vármegyében).

A szepességi Teplic papírmalom különleges szerepet tölt be a papír- és vízjeltörténeti kutatásokban. 1615. október 2-án kelt az a papírmalom létrehozását (Lőcse városának ugyancsak e tárgyban ez év január 2-án kiadott engedélyét) átíró királyi szabadalom, amely engedélyezte Spillenberg Sámuel számára a Lőcséhez tartozó Teplic-völgyben - a régi gabonamalom átalakításával - papírmalom létrehozását. Ellentételezésként évi negyven forint fizetésére kötelezte a doktort a kincstár részére, Lőcse városának pedig meghagyta, hogy az első alkalommal megszabott bért a jövőben semmi szín alatt se emelhesse. Sőt a szabadalom azt is kimondta, hogy a Felvidéken negyven éven belül senki más ilyen jogosítványhoz ne juthasson. Ez az 1615-ben kapott királyi privilégium egyedülálló a papírgyártás magyar történetében.

Az általa készített papírt előbb Lőcse város címerével, később pedig a saját családja címeréből szerkesztett vízjellel látta el az alapító lőcsei orvosdoktor. Utóbb a papír vízjele a hármas halomból kiemelkedő kettős kereszt volt, melyre kétfelől oroszlánok ágaskodnak, fölötte pedig kilenc - ágú korona volt látható.

1697-től a kincstár tulajdonába ment át a papírmalom, s 1885-ben még üzemelt. Európában egyedül volt képes 272 éven át eredményesen működni! Az európai szakirodalomban is közismert Teplic rendkívüli ipartörténeti érték a magyarországi papírtörténetben.

■ Spilenberg-Diószegi György Antal dr.

Spillenberg Sámuel (1573-1654) lőcsei orvosdoktor 1615. évi címere

► A vesztfáliai gyökerű evangélikus Spillenberg család az 1540-es években telepedett le Lőcsén. Megszakítás nélkül százöt éven át (1598-1703 között) e család orvos tagjai végezték a polgárok gyógyítását: Spillenberg Sámuel, fia, Dávid (1627-1684) és unokája, ifjabb Dávid (1662-1703) tevékenysége révén országos hírű orvosdinasztiát alkottak.

A16. század második felének magas színvonalú kulturális központjai a Felvidék (Lőcse, Késmárk, Selmecbánya stb.) protestáns többségű városainak iskolái voltak. Lőcse egyébként híres volt már ekkoriban is oktatásáról: a protestáns akadémia (főiskola) létesítése is itt kezdődött meg, ám az építkezést 1580. december 31-én/. (Habsburg) RudolfV\rk\y betiltotta.

Spillenberg Dávid evangélikus lelkész fia, Spillenberg Sámuel már a lőcsei iskolában kitűnt kivételes szellemi képességeivel. 1592-1597 között a „Thurzó-alapítvány” adta lehetőséggel élve Lőcse város költségén tanult külföldi egyetemeken: Wittenbergben, Görlitzben, Bázelben. 1598. január 26-án utóbbi helyen avatták orvosdoktorrá. Disszertációja a Theses de Morbo Hungarico Quas... Pro Gradu Doctoratus in Arte Medica consequendo publice discutiendas proponit... címet viselte. Ebben a művében rögzítette azt a tételét, hogy „a betegségnek az okait nemcsak testünkben, hanem a lelkűnkben is viseljük”.

1598 tavaszán Regensburgban tartózkodott, ezután tért csak haza Lőcse város kérésére, ahol ezt követően orvosként dolgozott.

1600. július 27-én az iglói torony csúcsára írta a következő verset:

Mint amiként e tízes faderék áll testben erősen / s szép koronája fejét égre mereszti híven: / úgy álljon, polgárok, erényetek is szívetekben, /ámde szilárd hitetek égbe vigyen titeket.

Első felesége Dirner János iglói bíró leánya, Judit volt (1615 előtt meghalt). 1616. április 24-én másodszor is megnősült: Clementis Magdolnát, Clementis Mihály (?—1621.

Spillenberg Sámuel arcképe 1638-ból

március 4., Lőcse) lőcsei főbíró leányát vette feleségül.

1605-ben megyei orvosi tiszte mellé Lőcse város szenátorává választották. 1615. október 20-án Prágában II. (Habsburg) Mátyástól címeres nemeslevelet kapott adományul.

Lőcse és Szepes vármegye főorvosa volt. 1610-ben gróf Thurzó György nádor főorvosaként tevékenykedett, majd Bethlen Gábor fejedelem udva