Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-12-18 / 51-52. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. december 18-25. 13 Felelősen szolgálni Beszélgetés egyházunk elnök-püspökével és a zsinat nem lelkészi elnökével ► A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeinek értelmében a vá­lasztással kapott megbízás (mandátum) minden egyházi tisztségre, va­lamint testületi tagságra egy hatéves ciklusra szól - kivétel ez alól a lelkészi és a püspöki tiszt. A nem lelkészi tisztségviselők, valamint a presbitériumi és a képviselő-testületi tagok mandátuma - a gyüleke­zeti és az annál magasabb egyházkormányzati szinteken egyaránt - az új tagok beiktatásával szűnik meg. A vonatkozó jogszabály - az egy­házi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005 . évi IIL törvény - értelmében 2012-ben általános tisztújításra kerül sor. Erről, illetve egyházunk törvényhozó testületé, a zsinat legutóbbi, no­vember 25-ei ülésén hozott egyes döntéseinek hátteréről beszélget­tünk Gáncs Péter elnök-püspökkel és Muntag Andrással, a zsinat nem lelkészi elnökével. Gáncs Péter: Mindenekelőtt fon­tosnak tartom kiemelni, hogy az egy­házban hatévente esedékes választá­sok során szolgálatra kész munkatár­sakat - úgy is mondhatnám, önkén­teseket - keresünk, nem pedig ran­gokat osztogatunk. Bármilyen egyhá­zi szintű tisztségről legyen is szó, szem előtt kell tartanunk a Miatyánkban naponta elmondottakat: „... tied az or­szág a hatalom és dicsőség..”- A zsinat novemberi ülésén struk­turális változást jelentő döntést ho­zott: a gyülekezeti presbitériumok létszámát az eddigi negyven helyett huszonöt főben maximálta. Ebbe a létszámba a lelkész(ek), a felügyelő és a másodfelügyelő(k) nem számítanak bele. Mi áll ennek a „karcsúsításnak” a hátterében? Muntag András: Praktikus megfontolás. Egy nagy létszámú tes­tületben nehézkesebb a munkatem­pó, körülményesebb a döntések meg­hozatala. Egy karcsúbb grémium - jól előkészített ügyek esetében - hatékonyabban tud működni. Ha az adott gyülekezeten belül a különbö­ző munkaterületek képviselői ke­rülnek be a presbitériumba, felelősen elkészítik az éves munkatervet, dön­tenek ennek anyagi hátteréről, akkor ők rugalmasan szervezhetik meg azokat a munkacsoportokat, ame­lyekben a gyülekezet minden tagja megtalálhatja a maga feladatát.- A szűkebb létszámkeret miatt at­tól tarthatnak egyes hívek, hogy a csa­ládokban eddig tradicionálisan nem­zedékről nemzedékre öröklődő pres­biteri tagság megszűnik, vagy esetleg bizonyos vélemények nem kaphatnak majd hangot. G. R: Én ennek a zsinati döntésnek inkább a pozitívumát látom. Az egy­házközségek tagjaiból álló közgyűlés­nek most még inkább megnövekszik a felelőssége, hogy olyan szempon­tok szerint válasszon presbitereket, amelyek a gyülekezeti munkát előre­viszik, és a közösség lelki épülésére szolgálnak.- Azt a rendelkezést, hogy a pres­bitériumoknak legalább hat főből kell állniuk, nem változtatta meg a zsinat. M. A.: A zsinatban folyt vita arról, hogy eltöröljük-e ezt a minimális feltételt, de az az érv győzött, hogy ahol nem tudnak hat presbitert meg­választani, azt nem is tekinthetjük gyülekezetnek.- A korábbi törvény értelmében a gyülekezet minden tisztségviselője - például a kántor, gondnok, pénztáros - automatikusan a presbitérium szavazati joggal rendelkező tagja volt. A mostani törvénnyel ez válto­zott? M. A.: Igen. A lelkészen, a felügye­lőn és a másodfelügyelőn kívül a presbitériumnak csak választott tag­jai lesznek. Egy tisztségviselő akkor lesz presbiter, ha külön megválaszt­ják. A gyülekezet persze azt az utat is választhatja, hogy a tisztségekről előzetesen eldönti, hogy presbiternek tekinti-e. Ebben az esetben ezt rög­zíteni kell, de a huszonötös létszámot velük együtt sem léphetik túl.- Fontos változás az is, hogy a jö­vő évi választások során már nem a gyülekezetek közgyűlései, hanem az új presbitériumok döntenek az egyház­­megyei, -kerületi tisztségviselőkről, il­letve a püspök személyéről. G. R: Ezt bölcs lépésnek tartom. Eddig ugyanis teljesen esetleges volt, hogy azon a vasárnapon, amikor a közgyűlés például esperest és egyház­­megyei felügyelőt választott, kik vet­tek részt az istentiszteleten, és ott ma­radtak-e egyáltalán a közgyűlésen. Ezzel szemben most a presbitérium „felkészülhet” a jelöltekből, egy kü­lön alkalomra meg is hívhatja őket, személyesen megismerkedhetnek egymással.- Ha már országos szinteknél tar­tunk: ezentúl a zsinat választja meg az országos felügyelőt is. G. R: A kétfős országos elnökség másik tagjának, az elnök-püspöknek a személyéről eddig is ez a grémium döntött...- Nem érezhetik úgy a gyülekeze­ti tagok, hogy e zsinati döntés értel­mében ezentúl nem szólhatnak bele, ki legyen az egyház világi képviselő­je vagy - ahogyan egyesek fogalmaz­nak - az „egyház arca”? G. R: A gyülekezeti tagok ezután is elmondhatják a véleményüket, hi­szen presbitériumuk választja meg az egyházmegyei zsinati küldöttet. A küldöttek dolga pedig, hogy képvisel­jék az őket delegálok álláspontját. Az átlagos gyülekezeti tagok sokszor csak a közismertség alapján válasz­tottak országos felügyelőt, de ez nem feltétlenül elég.- Rossz nyelvek szerint azért került ilyen szűk körű testülethez a válasz­tás joga, hogy a lobbiérdekek jobban érvényesülhessenek. G. R: Ezt lehet pozitívan is értel­mezni. Ha van például két alkalmas jelölt, nagyobb az esélyük, hogy kampánybeszédükkel maguk mellé állítsák azt a szavazati joggal bíró hat­vanhét küldöttet, mint egy-egy, a saj­tóban megjelenő, pár soros bemutat­kozó cikkel a háromszáz gyülekeze­tei. Az egyházi ügyekben amúgy is jártas és azokról felelősen gondolko­dó testület tagjai a meghallgatáson sokkal nagyobb eséllyel tudják „le­tesztelni” a jelöltek alkalmasságát, egyházi beágyazottságát. M. A.: Az is fontos, hogy a követ­kező ciklustól kezdve az országos fel­ügyelői tiszt jelentősége némiképp csökken, hiszen visszaáll a három püspökből, valamint az országos és a négy kerületi felügyelőből álló, hétfős országos elnökség rendszere. Az országos presbitérium (OP) is visszakap a zsinattól bizonyos fel­adatköröket, illetve ezentúl mind a püspökök, mind pedig a négy fel­ügyelő szavazati jogú tagjai lesznek a zsinatnak. Az elnök-püspöknek és az orszá­gos felügyelőnek így remélhetőleg könnyebb lesz a dolga, mivel önálló feladatkörként elsősorban más egy­házakkal és az állammal való kapcso­latokban képviselik egyházunkat, il­letve bizonyos testületi üléseket ve­zetnek. De olyan önálló döntések nem nehezednek a vállukra, mint a mostani ciklusban nehezedtek...- Ezek szerint van alapja azoknak a véleményeknek, melyek szerint nincs is szükség az országos felügye­lői posztra? M. A.: Ez a kérdés a zsinaton nem vetődött fel, mivel nem volt ilyen tár­gyú beadvány.- Kik és mikor jelölhetnek országos felügyelőt? M. A.: A háromfős országos jelö­lőbizottság jelölhet személyeket. Hozzájuk bárki elküldheti a javasla­tát, ettől függetlenül minden egyház­megyét meg fognak keresni. A meg­változott rend értelmében az orszá­gos felügyelő valószínűleg 2012 no­vemberében, az új zsinat alakuló ülésén lesz megválasztva.- Az változott-e, hogy az országos felügyelőfelügyeli az országos iroda tevékenységét? M. A.: Igen, ezt a zsinat kihúzta a feladatkörei közül. Amúgy is elég ál­talánosan volt ez megfogalmazva a törvényben, de a gyakorlati kivitele­zése is elég lehetetlen volt.- Változtatott a zsinat az országos irodaigazgatói posztról rendelkező jogszabályon is. Ezentúl nem a legma­gasabb szintű grémium, a zsinat vá­lasztja meg e tisztség betöltőjét, ha­nem az országos presbitérium. M. A.: Minden országos tisztség­­viselőt a zsinat választ, mint példá­ul az országos bíróság elnökét vagy az országos ügyészt. Bár az országos irodaigazgatói tisztség megmarad országos tisztségnek, az ezt betöltő személyről ezentúl valóban az orszá­gos presbitérium dönt - vagyis az a grémium, amely felé amúgy is beszá­molási kötelezettsége van, és amellyel az igazgatónak együtt kell dolgoznia a mindennapokban. G. R: Reménység szerint ezzel a döntéssel egy nagyon fontos feszült­ségforrás fog megszűnni a jövőben. Nem titok, hogy eddig nem mindig volt egyértelmű, a különböző tisztsé­gek és testületek közül melyiknek meddig terjed a kompetenciája...- Több területen is cél a karcsúsí­tás. Ezzel szemben az új zsinat létszá­ma nemhogy csökkenni, de növeked­ni fog. Ejthetnék erről is néhány szót? M. A.: Sőt fontosnak is tartom, hogy beszéljünk róla! Volt egy terv arra vonatkozóan, hogy a mostani hatvankét fős taglétszámot negy­venöt körülire csökkentsük, ám saj­nos valóban inkább nőni fog a testü­let szavazati joggal bíró küldötteinek száma. A zsinat jelenleg a következőképp áll össze: mind a tizenhét egyházme­gye egy lelkész és egy nem lelkész ta­got küld. A három kerület hat-hat ta­got delegál - három lelkészt és há­rom nem lelkészt -, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egy főt, az evangélikus közoktatási, valamint szeretetintézmények két-két tagot küldenek, a missziói szolgálatban álló lelkészek pedig egy küldöttet. Ez az ötvennyolc fő választás útján ke­rül be. A zsinatnak eddig hivatalból szavazati joggal bíró tagja volt az or­szágos számvevőszék és az országos lelkészi munkaközösség elnöke. A mostani változás értelmében ők ta­nácskozási joggal rendelkeznek majd. Azonban - ahogy korábban is emlí­tettük - az új zsinatban a hétfős el­nökség tagjainak is állandó szavazati joguk lesz. így a zsinat szavazati jo­gú tagjainak száma hatvanöt lesz.- Azáltal, hogy a zsinat mostani feladatköréből kikerülnek bizonyos munkaterületek, továbbra is indokolt lesz az évi négy ülés? G. R: Abban bízunk, hogy nem. Jó előkészítés után talán elég lesz egy tavaszi és egy őszi ülésszak, amelyek viszont valószínűleg többnaposak lesznek. M. A.: A zsinat feladatai közé ezentúl a törvényalkotás és néhány stratégiai jellegű teendő fog csak tartozni. így például a munkaágak meghatározása vagy a hitvallásokkal és a liturgiával kapcsolatos kérdések­ben is övé a végső szó. Ez utóbbiak szakmai felelőssége a püspöki tanács vállán marad, ők is terjesztik a javas­latokat a zsinat elé. Viszont bizonyos külügyi kérdé­sekben - beleértve a más egyházak­kal és az állammal kapcsolatos állás­pontokat is - a legfelső döntéshozó szerv határoz. A gazdasági jellegű kérdések közül a költségvetési tervet és a zárszámadást is a zsinat fogad­ja el, illetve az ő joga határozni a két­százmillió forintot meghaladó beru­házásokról. Ezáltal a zsinat kivonul a végrehajtási döntéshozás területé­ről, s annak csak a kereteit határoz­za meg.- Mi lesz a feladatköre a második legnagyobb jogkörrel bíró egyházi testületünknek, az országos presbité­riumnak? M. A.: Az összes feladat hozzá fog tartozni, amely intézményeink fenn­tartásával kapcsolatos. így az in­tézmények alapításával, átvételével, működésével, vezetőik megbízásával kapcsolatos munkajogi kérdések mellett a gazdasági ügyeik tárgyalá­sa is az OP feladatköre lesz. Emellett minden olyan döntésnél az OP ke­rül előtérbe, amelynél több munka­ági bizottság véleményét kell össze­hangolni.- Ez több ülést is fog eredmé­nyezni? G. R: Nem. A jövőre már hétfős or­szágos elnökség továbbra is havon­ta fog ülésezni, és minden második hónapban egészül ki az OP többi tag­jával. Mivel ezek sokkal kisebb létszá­mú testületek, rugalmasabban össze­hívhatok, ez pedig az intézményeket érintő ügyekben gyorsabb intézke­dést tesz majd lehetővé. E kérdések a legutóbbi ciklusban a ritkábban összeülő zsinat jogkörébe tartoztak.- Ha már itt tartunk: a zsinat a határozatképesség ügyében is vál­toztatásokat vezetett be. M. A.: Kettős lépés történt: a ha­tározatképességet az eddigi kéthar­madról a zsinati tagok felének jelen­létéhez kötötte a törvényhozó testü­let, de törvényalkotáshoz megmaradt a kétharmados előírás. Viszont a zsinati póttagok ezentúl csak akkor jutnak szerephez, ha a rendes tag mandátuma megszűnik.- Hetilapunk tudósításaiban is rendre olvasható az a szomorú tény, hogy egy-egy törvény szavazására az adott ülésszakon már nem kerül­hetett sor, mert a zsinat elvesztette a határozatképességét. Magyarul a zsi­nati atyák és anyák előbb hazamen­tek. Hogyan lehetne elérni, hogy a kül­döttek komolyan vegyék és felelősen végezzék a rájuk bízott feladatot? G. R: Nagyon nehéz kérdés. Talán ha az őket küldő testületek rendsze­resen kérnék a beszámolóikat.-A nyilvánosság is sokat segíthet­ne ebben. Például az Evangélikus Életben közölni lehetne az adott ülésszak jelenléti ívét, mellékelve a ta­gok távozásának időpontját is... M. A.: Nagyon fontos, hogy a jö­vő évi választások során a jelöltek tu­datosítsák magukban: ha elvállalják a rájuk bízott feladatot, azt a gyüle­kezeti tagok iránti felelősséggel - akár áldozatok árán is - végezzék. A kül­dő testületek felelőssége pedig az, hogy olyan képviselőket válasszanak, akik megfelelő módon tudják szolgá­latukat ellátni. ■ Boda Zsuzsa A 2012. évi általános tisztújftás ütemezése Január február március áprIBs május Június Július augusztus szeptember október november december ESEMÉNY Az eavházmeavei ielölőbizottsáa ajánlásokat avűtt a UHHHWU ...................................................■«......."««i................. Az egyházmegyei jelölőbizottság véglegesíti a jelöltlistát az esperes, az egyházmegyei felügyelő és az országos felügyelő személyére. A gyülekezeti presbitérium alakuló ülése (az egyházmegyei elnökség választása, a gyülekezet szavazatának leadása) Az egyházmegyei jelölőbizottság, ajánlásokat gyűjt az egyházmegyei tisztségviselőkre, az egyházkerületi közgyűlési és országos küldöttekre. Egyházmegyeíalakuló és választó közgyűlés (presbitérium, tisztségviselők, kerületi közgyűlési tag + póttag és zsinati küldött Póttag) Az egyházmegyei elnökség, presbitérium és tisztségviselők ünnepélyes beiktatása gyülekezetektől az esperes és az egyházmegyei felügyelő, valamint az országos felügyelő személyére Az egyházkerületi jelölőbizottság ajánlásokat gyűjt az egyházkerületi felügyelő személyére Az egyházkerületi jelölőbizottság ajánlásokat gyűjt az egyházkerületi tisztségviselők és küldöttek személyére A gyülekezeti presbitérium ülése (az egyházkerületi felügyelő megválasztása, a gyülekezet szavazatának leadása) Általános tisztújítás 2012 - magasabb egyházkormányzati szintek Egyházkerületi alakuló és választó közgyűlés, tisztségviselők és egyházkerületi küldöttek megválasztása Az egyházkerületi tisztségviselők és a kerületi felügyelő ünnepélyes b im alakuló ülése Megjegyzés: Az országos munkaági bizottságok, az intézmények igazgatótanácsai és az országos irodaigazgató választása 2013-ban lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents