Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-12-18 / 51-52. szám

4 ◄! 2011. december 18-25. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Stafétaváltás ♦ ♦ ♦ Ifr- Folytatás az 1. oldalról Csermák István metodista szuperin­tendens nyitóimádsága után a lekö­szönő elnök, főtitkár, valamint a kü­lönböző bizottságok beszámolói hangzottak el. A közgyűlés a szervezetben együtt­működő egyházak krisztusi összetar­tozásának megbonthatatlanságát az alábbi nyilatkozattal erősítette meg: ,A Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa Közgyűlése egyhan­gúan megerősíti, hogy tagegyházai és Krisztus-hívő együttműködő partnerei között a teljes egységet - az Alapsza­bályban is leírtak szerint - az Úr Jézus Krisztust Istennek és Üdvözítőnek el­fogadó közös hitvallásuk adja. Ennek a személyes hitvallásnak a jegyében tö­rekszenek eleget tenni elhívatásuknak az egy Isten, az Atya, a Fiú és a Szent­lélek dicsőségére. Ennek az egységnek a munkálását Krisztus imádságának - »...hogy mindnyájan egyek legye­nek...« (Jn 17,21) - a jegyében végzik, s törekednek az egyházak közötti köl­csönös megértésre, valamint az evan­gélium szóval és tettel való hirdetésé­re az élet minden területén. Ez a krisz­tusi egység adja a Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsában kö­zösséget vállaló egyházak testvéri együttműködésének, szolidaritásának és érdekképviseletének a megbontha­tatlan alapját. A Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsa tovább­ra is nyitva áll mindazok előtt, akik az Egyetemes Anyaszentegyház ölelésében fogadják a Krisztus által megszerzett és nekünk fölajánlott bűnbocsánatot és üdvösséget, s ez iránti hálájukat az Is­ten által teremtett világ javának szol­gálatában fejezik ki’.’ A december 8-ai alkalmon a szer­vezet legfőbb döntéshozó grémiumá­nak tagjai egyhangú szavazással az Ökumenikus Tanács rendes tagjai közé választották a Magyar Pün­kösdi Egyházat, valamint együttmű­ködő tagjai sorába a Keresztény Vas­utasok Egyesületét és az Aliansz - Magyar Evangéliumi Szövetséget. A MEÖT alapszabályának 7. pont­ja sorolja fel a szervezet tisztségvise­lőit és szerveit. Ezek sorában az elnö­ki, az alelnöki, a főtitkári poszton és az operatív testületi szinten személyi változások történnek 2012. január 1- jével. Ezek közül a legfontosabb, hogy Steinbach József református püspököt választották a szervezet elnökévé, dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkészt pedig főtitkárává. A módosított alap­szabály szerint a mandátumuk az eddigi három helyett hat évre szól. A közgyűlés levélben köszönte meg a Kopt Ortodox Egyháznak, hogy novemberben, a magyar turis­tacsoport egyiptomi busztragédiájáról értesülve testvéri részvétét fejezte ki. A testület ezenkívül tájékoztatást hallgatott meg a Reménységfesztivál elnevezésű evangélizációról, ame­lyet Franklin Graham tart 2012. júni­us 1-3. között a Papp László Budapest Sportarénában. ■ BODAZS Steinbach József a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Balatonalmádi-Balatonfűzfői Református Társegyházközség lelkipász­tora, valamint a Pápai Református Teológiai Akadémia tanára. A Bu­dapesti Református Teológiai Akadémián szerzett református lelké­­szi oklevelet. Tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem Hit­­tudományi Karán folytatta, ahol középiskolai református vallástaná­ri diplomát vehetett át, majd a Pannon Egyetem Bölcsészettudomá­nyi Karán az antropológia-etika-társadalomismeret szakot végezte el. Kutatási területe a keresztyén üzenet mai kommunikálása, az ez­zel járó kihívások vizsgálata. Németül beszél. Dr. Fischl Vilmos az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lel­kész szakán végzett, majd a Budapesti Corvinus Egyetem külügyi szak­értői szakán szerzett diplomát. Tanulmányait a Zrínyi Miklós Nem­zetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájában folytatta, itt szerzett PhD-fokozatot. Szakterülete az iszlám, az arab világ, valamint a biztonságpolitika. Kutatási területei közé tartozik az egyház és az ál­lam kapcsolatának vizsgálata, különös tekintettel a nemzetközi szer­vezetekre (Egyházak Világtanácsa, Európai Egyházak Konferenciája). Angolul, arabul és németül beszél. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége levél­ben fordult a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy az egyházi stá­tusz feltételeinek megfelelő, de „a lelkiismereti és vallásszabadságjogá­ról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogál­lásáról” szóló - 2012. január í-jén életbe lépő - törvény jegyzékében nem szereplő egyházak számára minél előbb rendelkezésre álljon a regiszt­ráció iránti kérvény módja és eljárási/ügyviteli teendője. A levélben egyebek között ez áll: ,Miközben elismerjük a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a ma még hatályban lévő törvény hiányosságait orvosolják, sajnálattal vesszük tu­domásul, hogy a törvény mellékletét képező jegyzékbe a törvény hatályba lé­pését megelőzően azoknak a tagegyházainknak a felvételére sem látszik le­hetőség amelyek egyébként eleget tesznek az egyházi státusz kritériumainak. Ennek tudatában azzal a kéréssel fordulunk Miniszterelnök Úrhoz, hogy a törvény végrehajtásához szükséges utasítások, rendeletek, más szóval az egyházi státuszba való regisztráció iránti beadvány/kérvény forma­litásai a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre álljanak az érintett egyházak számára. A törvény korrektiv szándékát és e szándéknak a ko­­difikációban való megjelenését nem vitatva kérjük, hogy az egyébként egy­házi státuszt eddig élvező és azt ezután is jogosan elváró egyházak en­nek az igényüknek a törvényben előírt módon minél előbb és minél hat­hatósabban kifejezést tudjanak adni!’ A levelet az alábbi egyházi vezetők jegyezték: Dr. Bóna Zoltán főtitkár, D. Szebik Imre elnök Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, Magyarországi Református Egyház Gáncs Péter püspök, Magyarországi Evangélikus Egyház Csernák István szuperintendens, Magyarországi Metodista Egyház Dr. Mészáros Kálmán egyházelnök, Magyarországi Baptista Egyház Kalota József érseki vikárius, Magyarországi Ortodox Exarchátus Nyitott kapuk Beszélgetés Steinbach József református püspökkel, a MEÖT új elnökével ► Mint hetilapunk ünnepi számá­nak már a címoldalán is olvasha­tó, advent második hetétől új ve­zetőség áll a Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) élén. A főtitkárrá vá­lasztott evangélikus lelkész, dr. Fischl Vilmos mellett - a közgyű­lés egyöntetű döntése értelmé­ben - hat éven át Steinbach Jó­zsef, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke tölti be a szervezet elnöki tisztét. A püs­pök a vele készített interjú során elárulta, hogy ökumenikus nyi­tottságát a szülői házból hozta magával...- Eleve felekezetközi családba születtem bele. Édesapám - aki saj­nos már nem él köztünk - római ka­tolikus volt. Öcsémmel együtt gyak­ran elkísértük őt a saját templomá­ba. Azok a hatások, amelyek ott ér­tek, természetesen nem múltak el nyomtalanul. Érdekes ugyanakkor, hogy édesanyánk mégis ahhoz ra­gaszkodott, hogy mi, gyermekek az ő református vallását kövessük. Ez­zel el is tért az akkori vegyes házas­ságokra jellemző gyakorlattól. Ilyen módon viszont alkalmunk nyílt be­pillantani két felekezet életébe is. Ennél is meghatározóbb élmé­nyem viszont a katonaság időszaka. A laktanyában ökumenikus közös­séggé formálódott a hozzám hason­lóan előfelvételt nyert lelkészhall­gatók csapata. Mindenféle felekeze­­tűek voltunk ott együtt: baptisták, evangélikusok, római katolikus pap­jelöltek és természetesen református teológusok. Naponta közösen olvastuk Isten igéjét, imádkoztunk, váltakozva, egymás liturgiája szerint. Szó szerint megéltük azt, amit egykoron Ravasz László püspök mondott: „Lövészár­kokban nincsenek dogmatikai viták.” Ott nekünk is csak az számított, hogy közelebb kerüljünk az Úrhoz, egymást erősítsük, segítsük, hogy mind megmaradjunk a hitben, hű­ek maradjunk elhívatásunkhoz. Eszünkbe sem jutott akkor vitázni. Dogmatikai kérdésekről természe­tesen beszélgettünk, de más volt a lelkülete ezeknek az alkalmaknak. Egymást akartuk megismerni, erő­síteni. A katonaság évei alatt tehát elfo­­gadóbbá váltam, igaz, alapvetően is nyitott ember vagyok. Ennek a nyi­tottságomnak az alapja Krisztus - tu­dom, kinek hittem, vagyis tudom, hogy milyen az a Krisztus, akiben hittem, akiben hiszek. Olyan, mint a mennyei Jeruzsálem, aminek van­nak falai, de nyitottak a kapui (Jel 21,9-26).- Püspök úr eddig is ennek szelle­mében végezte szolgálatát. Néhány­szor közöttünk, evangélikusok között is járt. Tartalmas, életközeli előadá­saival gazdagította alkalmainkat. Számos ökumenikus rendezvényen is találkozhattunk Önnel. De vajon mennyire ismeri a MEÖT mint szer­vezet működését?- Megválasztásom előtt már az el­nökségi tanács tagja voltam, tehát alapvetően az Ökumenikus Tanács munkáját tekintve is képben vagyok, noha az ismereteimet nyilvánvalóan frissítenem, aktualizálnom kell. Leg­első feladatnak azt látom, hogy meg­keressem a leköszönő elnökség tag­jait, dr. Bóna Zoltán főtitkár és D. Szebik Imre elnök urat - akiknek a munkájára egyébként nagy tisztelet­tel tekintek. Szükségem van az ő ta­pasztalataikra. Ugyancsak fontos­nak tartom, hogy találkozzam a tag­egyházak, illetve a MEÖT bizottsá­gainak vezetőivel. A közgyűlésen is elhangzott, mi­lyen konkrét feladatok állnak előt­tünk: jövő júniusban lesz a Remény­ségfesztivál Franklin Graham evan­­gélizátor szolgálatával, 2013-ban pe­dig az Európai Egyházak Konferen­ciája tartja nagygyűlését Budapesten. Mindkét rendezvény nemzetközi jel­legű, mégis nagyban kihat hazai gyü­lekezeteink életére.- Ismerem Önt annyira, hogy tud­jam, nem vállalta volna el az elnöki megbízatást, ha nem lenne - ma di­vatos kifejezéssel élve - víziója, látá­sa e szolgálatban. Mit tart az ökume­­né legnagyobb kihívásának?- Gondolkozunk azon, hogy mi­ként lehetne minél „életesebbé” és hi­telesebbé tenni ezt a mozgalmat. Főleg abban az Európában fontos ez, ahol - ki kell mondani - halványul­nak a krisztusi értékek. Egy olyan földrészen szükséges közösen és hi­telesen bizonyságot tenni Krisztus­ról, amely valaha épp a keresztény­ség emlőin nevelkedett. Meg kell találnunk a mai kor nyelvét, legfőkép­pen pedig a mai kor emberét kell tud­nunk elérni. Ez azonban nem megy másképp, csak ha összefogunk. De hogy ez a munka ne csak a felszínen történjék - mondjuk így: protokol­láris módon -, hanem valóságosan, „életesen” krisztusi lendülettel, ehhez bizony kérnünk kell majd Isten ere­jét és vezetését.- Püspök úr testvérien közvetlen stílusa bátorít fel arra, hogy követ­kező kérdésemet köntörfalazás nél­kül tegyem fel: hogyan számol el a lelkiismeretével - no mega határidő­­naplójával - most, hogy egyházkerü­letének vezetése mellett egy újabb po­zíciót tölt be?- Már a jelölésemkor elmond­tam aggodalmamat: annyira leköt az egyházkerületemben végzett munka, az azzal járó közegyházi feladatok so­ra, hogy jelen pillanatban nem látom, hogyan fér majd bele időbeosztásomba a MEÖT el­nöki posztjával járó szolgá­lat. Arról nem is beszélve, hogy gyülekezeti lelkész is va­gyok, erről semmilyen tisztség miatt le nem mondanék! A ba­­latonalmádiak, az ottani szol­gálatok nélkül egyszerűen nem bírnék létezni. Igaz, most már úgy van, hogy én kapok sokat a gyülekezetemtől, s én bi­zony egyre kevesebbet tudok nekik adni, hiszen olyan sok szálon fut az életem... <- Mégis igent mondott a felkérésre...- Mert hiszem, hogy ez a megbízatás az Úristentől jött, és ő teremt majd kellő időt a feladatok átszervezésére, ő ad lehetőséget új munkatársak szolgálat­ba való bevonására. Az Ökumenikus Tanácsnál adódó operatív feladatokat úgyis az új főtitkár végzi majd, így ezek nagy része nem hárul rám. Most is arra építek, amit eddigi életem során már sokszor megtapasztaltam. Kedves professzorom, Boross Géza mondását annyiszor találtam már igaznak: „Kezdj neki, és a lehetetlen lehetségessé válik." De tudjuk, hogy ez a kezdet mindig Istennél van. Az ő mindenhatóságából kapható erővel lehet csak elindulni a talán lehetetlen­nek tűnő, új feladatok végzésére.- Advent idején beszélgetünk. Ön­nek mit jelent karácsony ünnepe?- Karácsonyt mindig az üdvtörté­net összefüggésében tudom csak szemlélni. Az elérhetetlen világosság­ban lakozó Isten Krisztusban testté lett, emberré lett. Felvette a tér és az idő korlátáit. Csodálatos módon így tett, hogy bebizonyítsa, ő létezik, megmutassa, hogy ő milyen. így tett, hogy megváltson bennünket. Nagypénteken aztán meghalt éret­tünk a karácsonykor született Krisz­tus. Húsvétkor feltámadott a halálból a mi feltámadásunk zálogaként. Nincs nagyobb örömhír, mint amely­ről karácsony szól, nincs nagyobb esemény, mint ami akkor kezdődött el: megváltott emberek vagyunk! Ez kihat az egyéni, közösségi és társadal­mi életünkre. De kihat az egész világ­ra is, mert ennek kozmológiai össze­függései is vannak... Rengeteg szolgálatom lesz kará­csonykor. Próbálnék mégis - mert ez nagyon fontos! - kicsit elcsende­sedni, az egyházvezetői munkát hát­térbe szorítani és tényleg csak az igé­re figyelve, „szentlelkesen” készülni a szolgálatokra. És rendkívül lénye­ges, hogy most a családomra is jus­son idő! ■ B. Pintér Márta HIRDETÉS HIRDETÉS A nyugdíjas lelkészcsaládok leg­közelebbi találkozója január 6-án, a hónap első péntekjén, fél tízkor lesz a Deák téri gyülekezetben. Zászkaliczky Péter ismerteti könyvét a kétszáz éves Deák té­ri gyülekezetről. Utána 11 órakor részt vehetünk a gyülekezet víz­kereszti istentiszteletén. Szilveszteri meghívó A Páratlanklub szervezői idén ismét közös szilveszterezésre hívják az ér­deklődő, egyedülálló fiatalokat és középkorúakat (25-50 éveseket). A kö­zös szilveszterezés helyszíne: Deák téri egyházközség nagyterme (Buda­pest V. kér., Deák tér 4.). Kezdés: 19 óra. A program: közös játékok, nép­tánctanulás, éjfélkor pedig úrvacsorával egybekötött istentisztelet. Mindenkit szeretettel hívnak és várnak a Páratlanklub szervezői. Visszajelzést a következő számra várnak: 20/824-2791.

Next

/
Thumbnails
Contents