Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-12-11 / 50. szám

.íikus Élet »PRESBITERI« 20X1. december 11. » 9 Általános tisztújítás 2012 Első lépcsőfok: gyülekezeti szint ► Egyházunkban a hatévente esedékes általános tisztújításra kerül sor a jövő esztendőben. Elsőként gyüle­kezeti szinten kell megtörténniük a választásoknak, hogy ezeket a törvényes rendben követhessék az egy­házmegyei, majd a kerületi, végül az országos szintű jelölések, illetve választások. Az alábbi táblázatban a gyülekezeti fordulók ütemezési terve látható. A magasabb egyházkormányzati szintekre történő válasz­tások határidőit lapunk következő számában közöljük, és az általános tisztújítás egészét érintő kérdések­ről is tájékoztatjuk olvasóinkat. A 2012. évi általános tisztújítás ütemezése ESEMÉNY 2011. december 2012.január 2012.február 2012.március 2012. április A gyülekezeti jelölőbizottság megalakulása, megerősítése, 3-5 taggal, 6 évre választva. Szavazatszámláló bizottságként is működik. Tagjai később maguk közül választanak elnököt. X (ha van) A gyülekezeti jelölőbizottság közgyűlésen történő megválasztása. X (ha nincs) A gyülekezeti jelölőbizottság ajánlásokat gyűjt gyülekezeti presbitériumi tagokra, gyülekezeti tisztségviselőkre és küldöttekre az egyházmegyei közgyűlésbe. X X X Az egyházmegyei jelölőbizottság ajánlásokat gyűjt a gyülekezetektől az esperes és az egyházmegyei felügyelő, valamint az országos felügyelő személyére. X X X • A gyülekezeti jelölőbizottság véglegesíti a gyülekezeti jelöltlistát. X Az egyházmegyei jelölőbizottság véglegesíti a jelöltlistát az esperes, az egyházmegyei felügyelő és az országos felügyelő személyére. X Gyülekezeti választó közgyűlés (gyülekezeti tisztségviselők és presbiterek, küldött + póttag az egyházmegyei közgyűlésbe). X A gyülekezeti tisztségviselők és presbitérium ünnepélyes eskütétele és beiktatása. X A gyülekezeti presbitérium alakuló ülése (az egyházmegyei elnökség megválasztása, a gyülekezet szavazatának leadása) - esetleg második forduló! Xx Budai felügyelők tapasztalatcseréje ► Ebben a ciklusban utoljára talál­koztak a Budai Egyházmegye felügyelői november második szombatján, ez alkalommal Szentendrén. A félévente szerve­zett kötetlen konzultáció ötlet­adóját, az óbudai gyülekezet fel­ügyelőjét, dr. Győifi Károlyt kér­deztük.- Tudom, hogy egyházunk más egyházmegyéjében is tartottak ebben a ciklusban rendszeres felügyelői ta­lálkozókat. Önöknél ez hogyan ala­kult ki?- Az öt esztendővel ezelőtti általá­nos tisztújítás idején lettem az óbudai gyülekezet világi vezetője. Bár előtte húsz évig presbiterként tevékeny­kedtem a közösségben, a felügyelői tiszt sok olyan új feladatot kívánt, amelyekben nem volt gyakorlatom. Gondoltam, segítséget kérek a nálam tapasztaltabbaktól. Megkerestem hát egyházmegyénk többi felügyelőjét - nem hiába, mert nagyon nyitottan fo­gadták az ödetet, az ismerkedés és ta­pasztalatcsere céljából összehívott rendszeres konzultációról.-Ahogy nekem korábban említet­te, ezekre az alkalmakra inkább a kö­tetlen beszélgetés volt a jellemző. Volt azért napirendjük is e szomba­toknak?- Volt, bár tényleg nem szigorú. Délelőtt tíz órakor áhítattal kezd­tünk, amelyet mindig a minket ven­dégül látó gyülekezet lelkésze tartott. Utána egészen délutánig magunkban folytattuk a programot az előre egyeztetett témá(k)ban. Szükség esetén kineveztünk úgynevezett té­mafelelőst is, aki felkészült az adott tárgykörben. Például a szolidaritási törvény tárgyalásakor Békés Tamás pesthidegkúti felügyelőtársam vezet­te fel a témát. Az is többször előfordult, hogy a helyi látnivalókat, történelmi helye­ket is megtekintettük.- Mi minden került terítékre ez alatt az öt év alatt?- Az első időben csak egymás gyülekezeteivel, adottságaival, örö­meivel és bánataival ismerkedtünk. Mivel egy-egy szombaton az egyház­megye tizenkét-tizenhárom egyház­­községe hármasával tudott sorra ke­rülni, az első három találkozás ezzel telt. Sok hasznos információ hangzott el már ekkor is. A következő alkalmaknak már volt előre egyeztetett tematikájuk. El­sősorban a gyülekezeti, lelki élettel kapcsolatos kérdéseket jártuk kö­rül, de az anyagi, gazdálkodási témák is előkerültek. Egyszer sorra vettük például az alapítványainkat és a ve­lük kapcsolatos tapasztalatainkat is, egy alkalmat pedig a testvér-gyüleke­­zeti kapcsolatoknak szenteltünk. Többször vettük elő az ifjúsági munka és misszió kérdését, hiszen a gyülekezetépítés szempontjából alap­vető a fiatal nemzedékek bevonása vagy megtartása. Tudjuk, hogy egy közösség lelki építésének feladata elsősorban a lelkész vállán nyug­szik, de azt is valljuk, hogy nekünk, világi foglalkozású egyházi tisztség­­viselőknek is ki kell vennünk a ré­szünket ebből a munkából.- Erről a témáról hogyan folyt a beszélgetés?- Minden felügyelő elmondta, hogy a gyülekezetében milyen cso­portok működnek, van-e például baba-mama kör, ovishittan, iskolai hitoktatás, vagy csak a gyülekezeti te­remben hirdetnek meg hittanórákat. Megosztottuk egymással az ezek­ben a csoportokban folyó munka tematikáját, és pozitív tapasztalata­ink mellett őszintén beszéltünk az esetleges kudarcainkról is.- A találkozókon elhangzott infor­mációk hogyan jutottak el a gyüleke­zeti tagokhoz?- Nálunk, Óbudán minden máso­dik hónapban van presbiteri ülés; az aktuális felügyelői konzultációnk után ezen számoltam be az ott tör­téntekről, illetve továbbadtam a hasz­nosítható ötleteket. Hogy a többi gyülekezet esetében miként zajlik ez, azt sajnos nem tudom. Összességében nagyon pozitív ta­pasztalataim vannak, és örülök, hogy ez alatt az öt év alatt igazi testvéri lég­körben, egymás munkáját segítve töl­töttünk el egy-egy szombatot minden ősszel és tavasszal. Minden felügye­lőtársamnak csak ajánlani tudom az ilyen jellegű, kötetlen konzultációkat. ■ - bodazs -Ajtókat nyitni a keresők előtt Presbitertalálkozó Vanyolán ► Harmadik alkalommal gyűltek össze hat Veszprém megyei evangélikus gyülekezet - Ba­­konytamási, Pápateszér, Vanyo­­la, Csót, Nagygyimót és Pápa- Tapolcafő - presbitériumának tagjai az egyházi esztendő utol­só napján, szombaton délután, hogy erőt gyűjtsenek az új egy­házi év feladataihoz. A vanyolai gyülekezet tagjai közel félszáz főt láttak vendégül. A házigazda lelkész, Szakos Csaba Jó­éi próféta és Pál apostol örvendezés­re hívó szavaival köszöntötte a test­véri közösséget, később bibliai vetél­kedővel lepte meg az egybegyűlteket. A gyülekezetépítés volt Polgárdi Sándor esperes előadásának központi témája. Az egyházmegye lelkészi ve­zetője evangélikus sajátosságainkat hangsúlyozva hozott példákat a múlt­ból arra, mit tekintettek fontosnak, és mit tettek lutheránus elődeink az egyház fennmaradása és épülése ér­dekében. Szót ejtett arról az egyhá­zunk megbízásából készült, repre­zentatív felmérésről is, amely objek­tív képet igyekezett alkotni a gyüleke­zetek létszámáról, összetételéről, hit­életéről és társadalmi viszonylatairól. Ennek kiértékelése is része lehet a gyü­lekezeti élet megújítását célzó, folya­matban lévő munkának. Az esperes konkrét gyülekezetépí­tési javaslatokat is hozott. Hangsúlyoz­ta, hogy a gyülekezetnek és lelkészé­nek a mindennapi feladatokban kell megélnie - imádkozó lelkülettel - az összetartozást, csak így épülhet a test­véri közösség. Az információk átadá­sával és a programok szervezésével kapcsolatban a modern technikai le­hetőségek szerepét emelte ki. Javasla­ta szerint a gyülekezeti munkaterv el­készítésekor koncentrikus körök sze­rint kell a programokat megtervezni a helyi igényeknek és sajátosságoknak megfelelően. Az ötletekből ne csak rö­vid, hanem hosszú távú elképzelése­ket is alakítsanak ki az ezzel megbízot­tak, ügyelni kell azonban arra, hogy a tervek megvalósításakor lehetőleg mindenki vállaljon egy kis részfel­adatot - tette hozzá Polgárdi Sándor. A Veszprémi Egyházmegye espe­rese egyúttal emlékeztette a jelenle­vőket arra, hogy ne feledkezzenek meg a minden Krisztus-követőre bí­zott missziói parancsról sem. Ajtó­kat kell tehát nyitnunk a társadalom­ban körülöttünk élő, legkülönfélébb kereső emberek előtt, hogy ezáltal a kívülállók megtapasztalhassák: von­zók azok a közösségek, amelyekben Isten országát építik, és Jézus nevé­ben vannak együtt. „Ne féljetek, ne csüggedjetek, és ne adjátok fel! Tud­notok kell, és mindannyiunknak tud­nunk kell, hogy az egyház a Lélek ere­je által épül és munkálkodik!” - hangzott az esperes biztatása előadá­sának végén. A vanyolai alkalmat vidám vetél­kedő, vacsora és áhítat zárta. ■ Takács Józsf.fné csóti presbiter Múzeumi totó A Deák téri evangélikus templom idén kétszáz éves. Mint arról lapunkban korábban többször is beszámoltunk, az Evangélikus Országos Múzeum El­ső kövek - élő kövek címmel pünkösdkor nyitotta meg kiállítását a jubile­umra emlékezve. A decembér 20-áig nyitva tartó tárlatot megtekintő, játé­kos kedvű látogatók egy totó segítségével lemérhetik, mennyire figyelmesen néz­ték meg a tárlókban látható gazdag anyagot. Az alábbiakban - kedvcsiná­lóként - ebből a kérdéssorból idézünk. í. Melyik épületet tervezte még Pollack Mihály? í Szépművészeti Múzeum 2 Nemzeti Múzeum x Műcsarnok 2. Hogy hívták Mikszáth Kálmán első (és második) feleségét? í Mauks Ilona 2 Tóth Jolánka x Krausz Elvira 3. Ki volt a pesti evangélikus gyülekezet első lelkésze? í Győry Vilmos 2 Molnár János x Székács József 4. Az alább felsoroltak közül melyik látható a kiállításon? 1 a király széke 2 a király beszéde x a király Bibliája 5. Ki nem járt a fasori gimnáziumba? 1 Szent-Györgyi Albert 2 Neumann János x Kálmán Imre 6. Ki nem tervezett tornyot a Deák téri templomra? í Sándy Gyula 2 Hild József x Benkó Károly 7. Kinek a festménye nyomán készült a kiállításon is látható szlovák húsvéti terítő? í Raffaello 2 Michelangelo x Leonardo 8. Milyen nyelven tartottak istentiszteletet a Deák téri templomban? í magyar, latin, német 2 magyar, szerb, latin x magyar, szlovák, német 9. Milyen látásjavító eszközt viselt Bogsch tanár úr? í cvikker 2 lornyon x monokli ío. Ki nem volt Kossuth Ferenc keresztapja? í Széchenyi István 2 Klauzál Gábor x Deák Ferenc íi. Milyen természeti csapás érte 1838-ban Pest városát? 1 földrengés 2 sáskajárás x árvíz •x- u !t - 01 !t - 6 ix- 8 íx-í íz - 9 ÍT — S ÍZ — P ÍZ — £ ÍZ — Z ÍZ — X SOjfdßdpj

Next

/
Thumbnails
Contents