Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-11-13 / 46. szám

6 -m 2011. november 13. FÓKUSZ Evangélikus Élet Megújuló könyvkincsek ^ A Bonyhádi Petőfi Sándor Evan­gélikus Gimnázium közel negy­venezres könyvtári állományá­nak része a hat-hét ezres régi gyűjtemény, melyben az 1500-as években kiadott kötetek is talál­hatók. Az intézményvezetése - a könyvek örökbefogadását meg­hirdetve, illetve pályázatok segít­ségével - megkezdte a régi köny­vestár köteteinek restaurálta­tását. Az iskola ez irányú mun­káját az Evangélikus Gyűjtemé­nyi Tanács 2009-ben négyszáz­­ezer forinttal támogatta. Az ér­tékmentő tevékenységet a Pre- Con Bt. végzi.- A könyvrestaurálás lényege, hogy a kötetek állagát rontó, káros ké­miai és biológiai folyamatokat meg­állítsuk, az eredeti anyagok állapotát tisztítással, szerkezeti javításokkal, illetve kémiai eljárásokkal megerősít­sük, konzerváljuk. A munka során minden eredeti darabot megőrzünk, a könyvtest lapjait és a kötés marad­ványait egyaránt - tájékoztat munká­jukról Hajdú Zsófia Edit, a Pre-Con Bt. ügyvezetője. - Ha szennyezett, sé­rült papíranyagú könyvről van szó, ál­talában szétszedjük, szárazon áttisz­títjuk, kimossuk, utána a sérüléseket laponként javítjuk. Erre különböző kézi és gépi eljárások szolgálnak. A papíranyag kezelését követi a kötés tisztítása, konzerválása, illetve resta­urálása. A végeredmény minden szem­pontból stabilizált, biztonsággal hasz­nálható könyv. A restaurált kötet magán viseli ugyan a sérülések és be­avatkozások nyomait, de az eredeti alkotórészek megtartása és a korabeli kötéstechnikák alkalmazása miatt megőrzi jellegét, hangulatát. A bonyhádi gimnázium könyvtá­rában akadnak egészen régi kötetek is, ezek közül az erősen sérült példá­nyokat egyedileg restauráljuk.- Mennyire tudnak a könyvtárak erre a célra anyagi forrásokat áldoz­ni? És magánmegrendelők fordul­nak-e Önökhöz?- Igény lenne a restaurálásra, hi­szen nagyon sok könyvtárban van ká­rosodott, régi szép anyag. Általában könyvtáraknak és múzeumoknak dolgozunk, de csak pályázati támo­gatással tudnak restauráltatni, saját keretük nincs erre. A magánemberek általában akkor szoktak restauráltat­ni, ha nem az értékét nézik a könyv­nek, hanem a családi vonatkozását. A restaurálás ténye a műkereskede­lemben sokat levonhat a könyv érté­kéből, hiszen a restaurálásra kerülő kötetek gyakran erősen sérültek, hi­ányosait. Sok esetben pedig a beavat­kozás költsége meghaladja a könyv piaci értékét...- Milyen szennyeződés érheti a könyveket?- Leggyakoribb a porosodás, illet­ve a könyv használatából adódó ujj­nyomok. Nagy ellensége még a köny­veknek a nedves közeg, illetve a köz­vetlen vízkár. Ha poros egy kötet, és a felületi szennyeződéseket a víz be­mossa, akkor ahol a víz megáll, ott a szennyeződés lerakódik. így alakulnak ki az éles peremű, sötét vízfoltok. A vízkárosodott könyv könnyen pené­­szedik is, ha nem lett elég gyorsan ki­szárítva. A penész is okoz foltokat, el­színeződéseket, ezeket lehet tisztíta­ni, halványítani. Történhetnek egyéb balesetek is a könyvekkel: zsírfoltok, tintafoltok kerülhetnek rá, vagy akár szennyvíz is egy csőtöréskor...- Minden szennyeződés eltüntet­hető?- Nem. Vannak olyanok, amelye­ket más anyagokról el lehet tüntetni, de a papír nem bír el mindent. A víz­től meggyengült papírt már nem szabad erős vegyszerekkel kezelni, mert már eleve lazább a szerkezete. A penészfoltok rendkívül erősek, csak nagyon erőteljes fehérítéssel le­hetne eltávolítani őket, ezért ezt ál­talában nem szoktuk megtenni. Egyébként nem is igénylik, hogy egy régi könyv makulátlan hófehér legyen, hiszen magán kell hordoznia az évek­nek és a könyv sorsának a nyomait, ez adja a patináját. De használhatóvá kell tenni, szerkezetileg meg kell erősíte­ni, hogy nyitható, lapozható legyen. És passziválni kell a fertőzéseket, hogy ne legyenek veszélyesek a hasz­nálóra, mert például a penész ember­re is nagyon veszélyes.- Van olyan könyv, amelyhez fél­ve nyúlnak hozzá?- Minden könyvhöz óvatosan kell hozzányúlni, de vannak olyan káro­sodások, amelyeknek a javítása külö­nös óvatosságot igényel. Például a pe­nész hatására az egész könyvtest összetapadhat - ilyenkor nagyon óvatosan kell szét­fejteni. Lehet, hogy csak vízben tudjuk szétszedni. A bőr­kötéseknél előfor­dulhat vörös bom­lás, amit savasodás okoz. Ilyenkor a bőr vörösesen, le­mezesen szétválik és porlad. Ha ezt le akarjuk fejteni a kötésről, óvatosnak kell lennünk, mert nagyon törékeny. A kötés anyagát már előzetesen meg kell erősíteni, hogy mozdítható legyen.- A bonyhádi gimnáziumba évek óta visszajárnak a régi könyveket rendbe tenni.- Idén augusztusra az egész állo­mány tisztítását befejeztük. Az állo­mányvédelmi munka természetes folytatásaként a kisebb kötésjavítások következnek. Ezekre akkor van szük­ség, ha magukhoz a lapokhoz nem kell nyúlni, csak a leszakadt gerincet, táblát kell javítani, ami a helyszínen is megoldható. A közelmúltban erre adott be pályázatot a gimnázium. Közben folytatódhatnak az egye­di restaurálási munkák. Két nagy restaurálás van soron: egy Káldi- és egy Károli-Bibliáé. Mindkettőnek nagyon szennyezettek, sérültek a lapjai, és a kötésük is nagymértékben károsodott. Ilyen esetben akár több hónapig is dolgozunk egy-egy köte­ten. Maguk a munkafolyamatok is hosszadalmasak, ráadásul minden fázis között ki kell várni a száradási időket, ez tovább növeli a restaurá­lásra fordítandó időt. De azért hala­dunk, idővel megújulnak ezek a könyvkincsek is. I Máté Réka Vendégeket hozott Bonyhádra a cserekapcsolat > Hat német diák és három tanár töltött egy hetet október köze­pén a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kol­légiumban. A Neuendettelsau­­ból érkezett 8-9. osztályos fiata­lok - az evangélikus cserekap­csolat keretében - a bonyhádi 9. b osztályos tanulók családja­inál szálltak meg. A német vendégekkel az atlétikai csarnokban beszélgettem, ahol épp edzésre készülődtek. Kristin Hahn elmondta, hogy ő ott­hon lovagol, itt Bonyhádon kóstolt bele az atlétikába, a rúdugrásba pe­dig - társaival együtt - egyenesen be­leszeretett. Nagyon tetszett nekik a bonyhádi mindennapos testnevelés. A német is­kolában nagy kultusza van a sportnak, évfolyamonként változik, hogy melyik sportágat helyezik előtérbe: a röplab­dát, a kézilabdát, a futballt, a tornát, az atlétikát, a táncot vagy a cirkuszi elemekkel gazdagított akrobatikát. A látogatók magyarországi tartóz­kodásuk során megnézték Pécs és Siklós nevezetességeit, részt vettek at­létika- és tornaedzéseken, kerékpár­ral Óbányára kirándultak, megtekin­tették a Völgységi Múzeumot, és felkeresték Herbszt Helga fazekast. A két iskola három évvel ezelőtt került „evangélikus” kapcsolatba egymással. Ősszel a német gyerekek, májusban pedig a bonyhádiak kelnek útra, és természetesen egymás csa­ládjainál alszanak, így baráti kapcso­latok alakulnak ki a diákok és a taná­rok között egyaránt, Évről évre újabb fiatalok kapnak lehetőséget az utazás­ra, de az egyik német kislány ragasz­kodott hozzá, hogy a tavalyi élmé­nyek után idén is visszatérhessen. Most egy másik családdal kellett megismerkednie, hiszen az is cél, hogy minél többen részt vegyenek a cserekapcsolatban, és minél több magyar fiatal gyakorolhassa intenzí­ven a német nyelvet. Marion Spaniol tanárnő elmond­ta, hogy az iskolák közötti kapcso­lat kiépítésére az evangélikus egy­házon keresztül nyílt lehetőség. Más országot, kultúrát, embere­ket, iskolarendszert, edzésmódsze­reket ismerhetnek így meg, sokat ta­nulnak egymástól. Neuendettelsa­­uban igyekeznek az időpontot más rendezvényekhez is kötni, például a városi futóversenyhez. A német város evangélikus diakóniai szolgá­lata segíti a fogyatékkal élők foglal­koztatását; az itt élők megtanulják a mássággal való együttélést és a se­gítségnyújtást. A búcsúzáskor Horst Hengelein igazgató elismeréssel szólt a prog­ramkínálatról, valamint a bonyhádi gimnazistáknak és tanáraiknak a vendégszeretetéről. ■ Máté Földrajzból nyert olimpiai bronzérmet Tekeli Tamás, a Bonyhádi Petőfi Sán­dor Evangélikus Gimnázium 12. osz­tályos diákja bronzérmet szerzett a nemzetközi földtudományi olimpián (International Earth Science Olym­piade) az olaszországi Modenában. Az erőpróbán harmincöt nemzet versenyzői vettek részt, a magyar szí­neket négyen képviselték. A szeptem­beri tudáspróbán elméleti és gyakor­lati feladatok egyaránt szerepeltek. Tekeli Tamás országos verseny­eredményei alapján került be a föld­rajzos válogatottba, hiszen rendszere­sen bejut az országos versenyek dön­tőjébe, és már több dobogós helye­zéssel is büszkélkedhet. Kiemelkednek a földrajzból, illetve matematikából el­ért eredményei. Két alkalommal be­jutott a Less Nándor országos földrajz­verseny döntőjébe, a nemzetközi ma­gyar matematikaverseny második dí­ját szerezte meg, a 2009/10-es tanév­ben megnyerte a Lóczy Lajos orszá­gos középiskolai földrajzi tanulmányi versenyt, s ezzel kiérdemelte a Magyar Földrajzi Társaság által adományozott „kiváló ifjú geográfus” címet. Tekeli Tamás felkészítő tanára Gruber László. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangé­likus Gimnázium történetében - ifi. Katz Sándort követően - Tekeli Tamás a második, aki szakmai tudományos olimpián képviselte a középiskolát. ■ M. R. Apalabirintus a Káva-műhelyben Bizonyára sok kedves olvasóban azon­nal megfogalmazódik a kérdés: mi le­het a Káva-műhely, s hogyan értsük e furcsa összetett szót: „apalabirintus”? A Káva Kulturális Műhely munká­ját t- talán küldetését? - iskolánk, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium 2009 óta ismeri közelebbről: azóta ve­szünk részt érdekes, izgalmas, olykor megrázó drámafoglalkozásaikon. A műhely tizenöt éve működik; fő feladatuknak tekintik a színházi ne­velési programok (Theater In Edu­cation - TIE) készítését és megvaló­sítását egy-egy adott (iskolás) korosz­tály számára. Ezeken a foglalkozáso­kon mindig csak egy osztály vesz részt (térítésmentesen), s a mintegy három­órás programon a tanár úgynevezett „megfigyelői státusban” követi diák­jai munkáját. Iskolánk tanulói egyszer már így voltak alkotó szereplői az Akadályverseny című előadásnak, amelyről film készült, s ezt több isko­lai helyszínen, a Deák Téri Evangéli­kus Gimnáziumban is forgatták. A programok témája mindig egy­­egy, életünk fontos kérdéseit érintő érzelmi-erkölcsi kérdés, amelyet a diákok valamely konkrét gyakorla­tias) helyzetben gondolnak át, s ke­resnek rá lehetséges megoldásokat a drámapedagógusok segítségével. Az egyes foglalkozások - kísérleti jelleggel - felnőtt résztvevőkkel is megvalósulhatnak: így vettem részt két kollégámmal október 14-én az Apalabirintus programon. A furcsa cím sokat elárul az elő­adásról, melyben egy család életének apró, de nagyon fontos mozzanatait ismerjük meg és éljük át. A „labirin­tusban” nemcsak az apa tévelyeg, ha­nem a család többi tagja is: a mindig elfoglalt anya, a lusta kamaszfiú és a lázongó bakfis. Sokszor keresztezik egymás útját, de a kijáratot csak az együttműködő résztvevőkkel közö­sen tudják megtalálni. Az előadás utáni szakmai beszá­molóból megtudtuk - amit gyakor­ló tanárként már sejtettem és ta­pasztaltam is -, hogy a TIE-foglalko­­zásokon részt vevő diákok eredmé­nyei valamennyi kulcskompetenciá­ban (szövegolvasás, szövegértés, kom­munikáció stb.) javultak; a stressz­helyzeteket jobban viselik és oldják meg, toleránsabbak társaikkal, jobban szeretnek iskolába járni, jobb a hu­morérzékük, többet tesznek a család­jukért.. . és még lehetne sorolni a va­lóban szívderítő tényeket. Nagy örömünkre szolgál hát, hogy 2011-ben (hét másik iskolával együtt) szerződést kötöttünk a Káva Kulturá­lis Műhellyel, s az így elnyert TÁMOP- pályázat révén diákjaink kilenc foglal­kozáson (legközelebb november 8-án) vehetnek részt ebben a tanévben. Reménység szerint a majdani résztvevők is megtapasztalhatják: „Ha elmondod, meghallgatom. Ha megtanítod, megjegyzem. Ha részt vehetek benne, megtanulom.” (Ősi kí­nai bölcsesség) ■ K. Sebestyén Nóra tanár, a gimnázium színjátszó körének vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents