Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-11-06 / 45. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2011. november 6. *• 5 Kövek a Tiszán túlról, hit helyben 225 éves a nyíregyházi Nagytemplom Hetvennégy és kétszáz Tolnanémedi ünnepség ► Gyülekezeti nappal, ünnepi istentisztelettel, zenés áhítattal ünnepelt az Északi Egyházkerület legnagyobb gyülekezete a múlt hét végén, kapcsolódva a reformáció emléknapjához is. 1786. október 22-én, vagyis kétszázhuszonöt évvel ezelőtt szentelték fel a nyíregyházi evangélikus Nagytemplomot. Túlzás nélkül állíthatjuk, történelmi esemény volt ez a város életében, ugyanis nem királyi vagy más kegyúri ajándékként emeltek itt házat Isten dicsőségére, hanem a három évtizeddel korábban idetelepült, evangélikus vallásukhoz ragaszkodó tirpákok állhatatos küzdelmének volt ez az eredménye. A templomépítő evangélikusok mint tót ajkú telepesek érkeztek Békés megyéből 1753-ban gróf Károlyi Ferenc helyi földbirtokos hívó szavára. A török után elnéptelenedett nyírségi falucskába számos gazdasági előny ígéretével toborozta a munkáskezeket a helyi földesúr, de a szarvasi csizmadiával, Petrikovits Jánossal kötött egyezségnek a szabad vallásgyakorlás is része volt, így a Szarvasról, Békéscsabáról, Mezőberényből, Orosházáról és Tótkomlósról háromszáz szekérrel felkerekedett új „honfoglalókat” papjuk, Vandlik Márton csabai lelkipásztor is követte. Egyenesen a bécsi kancelláriáról érkezett azonban a parancs már a következő évben, hogy földig kell rombolni az evangélikusok deszkatemplomát, a prédikátort pedig a megyéből is száműzni... A jó Károlyi erről még időben üzent: a tirpákok éjjel könnyek között saját kezűleg bontották le imaházukat, a harangot pedig Súlyán Ádám tanyáján, a szénakazalban rejtették el. Három keserves évtized következett, zaklatásokkal és tiltásokkal, „kegyelemért esdeklő” beadványokkal, de csak Mária Terézia halála után II. József türelmi rendelete nyitott új lehetőséget. Az 1781-ben kihirdetett törvényhez képest Nyíregyházán csak 1784. március 25-én jutottak el az ünnepélyes alapkőletételig, s szívósan tartja magát a nézet: a hatalmasságok azért szabták ilyen nagyra a templomot az engedélyben, mert azt remélték, így sosem lesznek képesek megépíteni a tirpák gazdák.- Először maguk is úgy érezték, meghaladná erejüket a feladat - avat be a régmúlt eseményekbe Demcsákné Balczó Ildikó, a nyíregyházabelvárosi gyülekezet és a templom történetének avatott ismerője. - Új lelkészük, Schmál Sámuel azonban képes volt lelkesíteni, megértetni, hogy nem a reális lehetőségeikkel kell számot vetni, hanem azzal az Istennel, akinek semmi sem lehetetlen, és aki sohasem hagyja cserben azokat, akik benne bíznak. „Megépítették a maguk piramisát” - állapította meg Margócsy József, a Nyíregyházi Főiskola nyugalmazott tanára, neves helytörténész, ismerve a körülményeket. Az erőn felüli pénzbeli felajánlások mellett a tirpák gazdák olykor hatvan szekeret is kiállítottak, hogy Bodrogkeresztúrról követ szállítsanak a templom fundamentumához - hajnaltól éjszakáig tartott a negyven kilométeres út, át a Tiszán, híd nélkül, a falu lakói pedig ébren várták a menetet, hogy segíthessenek a pakolásban... Az akkori műszaki-technológiai lehetőségek ismeretében mindez bámulatos teljesítmény, különösen ha tudjuk, hogy akkoriban a vármegyeházát Nagykállóban tizenöt évig építették! Az ország második legnagyobb evangélikus temploma (a legnagyobb a békéscsabai Nagytemplom) Nyíregyházán két és fél év alatt lett kész: 1786. október 22-én szentelték fel. Oly nagy volt a gyülekezet boldogsága és hálája, hogy a feljegyzések szerint haza se mentek az istentisztelet után, hanem együtt maradtak, és énekszóval dicsőítették az Urat az esti áhítatig. Az akkor felszentelt templom nem így nézett ki: a torony és a jelenlegi oltár csak 1796-ban készült el, majd 1797-ben orgona is lett, s elmondható, hogy minden további generáció épített, szépített rajta, hozzátett valamit a dicső elődök alkotásához. Mai külsejét 1883-86-ban nyerte el, az addig fehér falú templombelső pedig 1910-ben lett olyan, amilyennek ma is láthatjuk. A gyülekezeti nap résztvevői szombaton a Nagytemplom - a város első műemléke - történetébe is betekintést nyertek, de hamarosan még inkább elmélyülhetnek benne az érdeklődők, ha a jubileum alkalmából Kövekbe épített hitvallás címmel szerkesztett - magyar, szlovák, angol és német nyelvű - kötet megjelenik (erről a szerkesztője, Sallai Gábor másodfelügyelő tartott előadást). Bemutatkoztak ünnepi műsorukkal a gyülekezet fenntartásában működő oktatási intézmények, a Tranoscius-énekekről, a gyülekezet életében betöltött szerepükről pedig Ferenczi Ilona, az MTA Zenetudományi Intézet munkatársa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense beszélt. A szombati nap programja az evangélikus általános iskola dísztermében zárult. Sándor Frigyes borsod-hevesi esperes záróáhítata előtt az egybegyűltek a városhoz kötődő evangélikus lelkészeknek és a gyülekezet elöljáróinak egyperces üzeneteit hallgathatták meg. A vasárnap délelőtti ünnepi istentiszteleten - amelyet a Magyar Televízió is közvetített - Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke szolgált igehirdetéssel. Kapcsolódva a gyülekezeti naphoz, a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Szolgálata ingyenes ételosztást hirdetett az ünnepi istentiszteletet követően a Búza téri piac parkolójában. Az akció lebonyolítását segítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szarvas-Ótemplomi Szeretetszolgálat. A nyolcszáz adag babgulyás szétosztásában segítséget nyújtott Kosa Tímea alpolgármester és Fabiny Tamás püspök mellett Benczúr lászló egyházkerületi felügyelő, Sztankó Gyöngyi esperes, a szarvas-ótemplomi gyülekezetből Lázár Zsolt igazgató lelkész és Klenk József felügyelő. A helyszínen gulyáságyúban megfőzött ételt a nyíregyházi rászorulók fogyasztották el jóízűen - hajléktalanok, idősek, tanyákon lakók és más nehéz élethelyzetben élők. Az ünnepségsorozat vasárnap este ünnepi zenés áhítattal zárult: Nyíregyháza polgármesterének, Kovács Ferencnek az ünnepi köszöntője után Kovács László Attila Kőkantáta című művét mutatta be - Fenyvesi Zsolt közreműködésével, a szerző vezényletével - az evangélikus énekkar, a Harmónia énekkar és a Szabolcsi Filharmonikusok együttese. ■ - vési -HIRDETÉS_______________________________________________________________________________________,__:_______________________________________ Országos cigánymissziói nap Egynapos találkozóra várjuk november 12-én azokat, akik valamilyen formában érintettek a cigánymisszióban - vagy már szolgálatban állnak, vagy szolgálatra készülnek, vagy egyelőre „csak” érdeklődők. Program: 10.30-11.15 Áhítat (Györfi Mihály evangélikus lelkész) • 11.15-12.00 Előadás - Adok-kapok, avagy kapok, adok (Bakay Péter cigánymissziói referens) ♦ 12.00-12.45 Ebéd • 12.45-13.30 Előadás - A cigányság egyedüli esélye Krisztus (Tóth Zsuzsanna hittantanár) • 13.30-14.00 Bizonyságtételek a nap témájában, valamint beszámolók a missziókról ♦ 14.00-15.00 Kiscsoportos beszélgetés ♦ 15.00-15.30 Közös kiértékelés ♦ 15.30-16.00 Áhítat, áldás (Győri Gábor evangélikus esperes) Az alkalom helyszíne: Budapest VII., Rózsák tere 1. ► Templomuk különleges születésnapját ünnepelték október 30-án a tolnanémedi evangélikusok. Az eredetileg kétszáz éve épített lelki hajlék a mostani formájában valójában „csak” hetvennégy éves. A gyülekezet mégis a mögöttük álló több mint két évszázados múltért adott hálát reformáció előnapján. Az ünnepi istentiszteleten Szabó Vilmos Béla, a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperese hirdette Isten igéjét. Egy jegyzőkönyvi bejegyzés szerint már 1786-ban létezett a helybeli lutheránusok gyülekezete. A török kiűzése és a kuruc-labanc háborúk után az elnéptelenedett, akkor még mocsaras vidékre Győr környékéről költöztek evangélikus, telepes csalázatok árán megépült új templomot - a megmaradt régi toronnyal együtt - 1937. április 11-én szentelte fel Kapi Béla püspök. Az épületet 2006-ban újították fel. A múlt vasárnap tartott ünnepi istentisztelet liturgiáját Óvári Péter, a gyülekezet lelkésze végezte. Szabó Vilmos Béla esperes igehirdetésének alapjául íPt 2,1-10-et választotta, néhány verssel kiegészítve az apostoli levélnek azt az igéjét (2,5), amely a templom falán elhelyezett, az épület különleges történetére emlékeztető márványtáblán olvasható. Prédikációjában az esperes felhívta a figyelmet arra az esélyre és lehetőségre, amelyet Istentől kaptunk életünkkel, egyszersmind kérdéssel fordult az egybegyűltekhez: vajon ők élő kövekként beépültek-e a tolnanémedi evangélikus közösségbe? Az ünnepi köszöntések sorát Óvári Péter nyitotta meg. Beszéde végén dók. II. József türelmi rendeletének köszönhetően a hívek 1791. május 19- én kijelölhették a templomtelket, egyúttal elhatározták a tanítólakás felépítését is. Az utóbbi, illetve az első kápolna még abban az évben el is készült. A kápolna húsz év múlva szűknek bizonyult, ezért 1810-ben templomépítésre kértek engedélyt. Az elkészült lelki hajlékot 1811. október 24- én szentelték fel. A sárszentlőrinci egyházközségtől való leválásra, az anyagyülekezetté való alakulásra 1828-ban kaptak engedélyt. 1935- április 6-ra virradó éjszaka a templom egyik fala bedőlt, az 1811- ben emelt épület használhatatlanná vált, le kellett bontani. A nagy áldoa hittanos gyerekek két énekkel szolgáltak. Nélkülük a gyülekezetnek csak kétszáz éves múltja van, de velük jövője is lehet - fogalmazott a helyi lelkész. A köszöntések között többek között Andorka Árpád egyházmegyei felügyelő is szót kért. Az alkalom megható pillanatai közé tartozott, amikor a gyülekezeti felügyelői tisztséget ötven évig betöltő, a nyáron elhunyt dr. Győri József okleveles gépészmérnök unokája felidézte, hogy nagyapjának milyen fontos volt ez a kis közösség. Temetésének koszorúmegváltási összegét a család a tolnanémedi gyülekezetben folyó missziói munkára ajánlotta fel. ■ -A -A Dzsesszistentisztelet Sokan látogattak el október 23-án este az első „dzsesszistentiszteletre” melyet a fasori gyülekezet hirdetett meg Jézus, jazz és a többi ráadás címmel. A Monamo (Szirtes Edina Mókus, Nagy János és Mogyoró Kornél) zenei szolgálata, az elhangzott igék és imák is a szabadság urát, Jézust állították a középpontba. A sorozat következő alkalma december x8-án este 6 órakor lesz. ■ Dévai György felvétele
