Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-10-23 / 43. szám

Evangélikus Élet PANORÁMA 2011. október 23. *• 9 Számolj vele, hogy hinni fogsz! Szubjektív kalauz Cincinnati Teremtésmúzeumához ► „Prepare to believe” („Számolj vele, hogy hinni fogsz”) - szabadon for­dítva ez a jelmondat szerepel a Creation Museum - azaz Teremtésmú­zeum - bejáratán, de ugyanez köszön vissza pólókon, reklámanyago­kon is... Augusztus végén és szeptember elején jártunk az Amerikai Egye­sült Államokban. Egy evangélikus egyháztest vezetői hívtak meg ige­hirdető és előadó körútra. Több gyülekezetben is megfordultunk, de eljutottunk velük az Ohio állambeli Cincinnatiba is, hogy láthassuk Ame­rika - s minden bizonnyal az egész világ - legnagyobb teremtésmúze­umát. A múzeum létrehozóinak reménye, hogy aki elfogulatlanul vé­gignézi a kiállításokat, az valószínűleg biblikus hitre jut, avagy hitében megerősödik, és megérti, hogy az ősidők kérdéseiben - miként a mai­akban is - egyedül a Biblia kinyilatkoztatásában bízhatunk. Az aláb­biakban szeretnék beszámolni arról, hogy mit láttunk és hallottunk. Maga az intézmény tulajdonképpen nem hagyományos múzeum, sokkal inkább változatos látványosságokkal kiegészített kiállítássorozat. Séta a történelem korszakain át, a teremtés­től napjainkig. Négy éve készült el, és tavalyig már hárommillió ember lá­togatta meg. Olyan központi helyen fekszik, hogy az Egyesült Államok né­pességének kétharmada egynapi au­tózással elérheti. (Ez körülbelül ezer kilométert jelent.) Az egész kiállítótér visszatükrözi Is­ten hatalmas, teremtő erejét. Hirdeti a Biblia tekintélyét és az evangélium üzenetét. Az Úr teremtő hatalma lát­szik a vetített filmekben és a külső parkban is. Cél az is, hogy a látogató jobban értse a megváltás történeti gyökerét, és közel kerüljön Jézushoz, aki szereti őt, és önmagát adta érte. A kiindulóponton múlik A Teremtésmúzeum a bibliai törté­neteket (elsősorban Mózes első köny­vének első tizenegy fejezetét) abba az összefüggésbe helyezi, hogy „miért bízhatunk meg a Bibliában?”. Véleményünk a világról és annak keletkezéséről attól a döntésünktől függ, hogy a világot teremtő, tökéle­tes és bölcs Isten szavában vagy az esendő emberi véleményekben bí­­zunk-e. Mert a tudományos tények minden magyarázatánál a hit eleme is szerepet játszik. Hiszen kísérletileg senki sem tud visszamenni a világ ke­letkezésének koráig. A köveken és fosszíliákon nincs „címke” amely el­árulná keletkezésük idejét. A tudósok azért jutnak különböző véleményre az­zal kapcsolatban, amit fölfedeznek, mert más a kiindulópontjuk: vagy Is­ten Igéjének,-vagy az emberileg lehet­séges elképzeléseknek hisznek. A történelem hét „c-je” Hét, „c” betűvel kezdődő angol szó - ezek köré csoportosították a múze­umban bemutatott anyagot, amely az isteni történelem Biblián alapuló hét korszakát tárja elénk. Magyarul a hét szó így hangzik: teremtés, meg­romlás, katasztrófa, összezavarodás, Krisztus, kereszt, beteljesedés. Mivel teremtésmúzeumról van szó, és már a Biblia első lapjain előttünk állnak hi­tünk alapvető tanításai, ezért a kiál­lítás az első négyet mutatja be bőveb­ben (a teremtéstől a bűneseten és az özönvízen át a bábeli nyelvzavarig). Az anyag a látogató elé tárja - ké­pekkel és szöveggel is -, hogy a te­remtés valóban úgy történt, hogy Is­ten hét nap alatt teremtette a világot. Nem hét pillanatról (Isten mindent megtehet) vagy hét, évmilliókig tar­tó korszakról van szó. Isten léptéket adott a világnak arra, hogy hat napig munkálkodjon, és a hetediken pihen­jen. Az özönvíz pedig teljesen meg­változtatta a világoL A szárazföld kontinensekké válf szét, néhány te­rület lesüllyedt, mások kiemelkedtek, így a vizek le tudtak húzódni, és ki­alakultak a maf geológiai viszonyok. Az éghajlat is megváltozott. Ennek következtében például a dinoszauru­szok, amelyek egy időben éltek az el­ső emberekkel, kihaltak. De a csúcspont a Krisztusról és a keresztről szóló rész. A megváltás üzenete a teremtés fényében. Mert ha nincsen első Ádám, akkor a második Ádám, Krisztus élete csak egy elkép­zelésre alapozódik. A Krisztusról és a keresztről szó­ló résznél egy vetítőteremben meg le­het nézni Az utolsó Ádám című fil­met, mely hatásosan mutatja be az evangéliumot. Elmagyarázza mind­azt, amiért a múzeum létrejött. El­mondja, hogy a teremtés valóságos esemény volt, és valóságos volt az ember bukása és ennek az egész vi­lágra való hatása is. Fölhívja a figyel­münket a megváltásra, amelyet Isten mindenkinek fölkínál. Aláhúzza, hogy a teremtés története valóságos esemény, úgy, ahogy a Bibliában le van írva, és igazi jelentősége az, hogy megérteti: rajtunk csak Krisz­tus keresztáldozata segíthet. Azért Teremtésmúzeum ez a hely, mert a teremtéssel kezdődik a Biblia. És ha ebben nem hiszünk, akkor el­veszíthetjük egész hitünket. Ma is, ha egy keresztyén nem hiszi a dolgokat úgy, ahogy a Bibliában le vannak ír­va, akkor a levegőben lóg a hite, és vé­gül el is veszíti. Megtörtént események Visszatérve a „hét c” elejéhez, Mózes első könyvéhez, még néhány dolgot megemlítek. A kiállítás az események valóságos voltát hangsúlyozza. Mert akkor valóságos a megváltás is. Luther­nek azt mondta tanácsadója, Staupitz: nek igazságát mutatja be a bibliai tör­ténetek alapján. A világ teremtését megjelenítő résznél is meg lehet néz­ni egy filmet, amely a kozmoszt tár­ja elénk, a Földtől fokozatosan távo­lodva, úgy, hogy a végén már a Tej­­útrendszer is csak egy pici pont a sok millió galaxis között. Ebben a Terem­tő végtelen hatalmát láthatjuk. Aztán a hetvenezer négyzetláb te­rületű múzeum megeleveníti a Bib­lia lapjait. Életnagyságban (dioráma formájában) látjuk a szereplőket - embereket, állatokat - és a környe­zetüket. Látjuk Ádámot és Évát, a ját­szó gyermekeket, a mászkáló dino­szauruszokat és Éden folyóját. Majd következik a többi jól ismert történet, közöttük az özönvízé. A bárka makettjei és berendezése mellett annak egy életnagyságú darab­ja is látható, amint a korabeli munká­sok dolgoznak rajta. Az egyik maket­ten emelkedik az ár, a kint rekedt em­berek igyekeznek valahol megkapasz­kodni, de ellepi őket a hullám. A má­sik pedig Nőét és családját mutatja, ahogy odabent vannak békességben egy szobában a bárka belsejében, mert Isten gondoskodott róluk, és kö­rülvette őket oltalmával. Több bibliai szereplőt életnagysá­gú, mozgó és beszélő bábu elevenít meg, felidézve saját korát. Egy élet­képen Nóé a szobában ül, korabeli ruhában és berendezés között. Előt­tünk pedig egy tábla van, tíz kérdés­sel. Megnyomjuk az egyik gombot, és érdeklődünk a bárkával kapcsolatban. Erre Nóé ránk tekint, leteszi a tollat, és kedvesen elneveti magát, majd megszólal: „Ó, hát nem tudod? Ez na­gyon egyszerűen történt. Tudod, Is­ten cselekedte...” És hangzik az egyik kedves magyarázat a másik után. Valóságos özönvíz Az özönvíz valóságára csak néhány példát hadd idézzek. A kiállítás a Grand Canyont hozza magyarázatul mint a legjobb példát arra, hogy az áradatnak hirtelen, nagyon rövid időn - néhány napon vagy hónapon - belül kellett bekövetkeznie. Mire le­het ezt alapozni? 1. A sok egymás fölötti, más-más színű kőréteg az evolucionista elkép­zelés szerint több milliárd év alatt ke­letkezett. A múzeum kreacionista lá­hetett meg, ha hirtelen, egy kataszt­rófa során rakódtak le. 2. Olyan hatalmas területű, hullá­mos, fodros kőzetmezők is találha­tók (mi is láttunk ilyet), amelyek csak úgy keletkezhettek, hogy a hir­telen kiömlő folyékony anyag azon­nal megdermedt. -3. Találtak olyan fakövületeket, amelyek függőlegesen állva átnyúlnak az úgynevezett földtörténeti réte­geken. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a lerakódások olyan hamar követ­keztek be, amennyi idő alatt egy fa még meg tud maradni. Azaz csak hó­napokról lehet szó, annyi időről, amíg az üledék lerakodott. (Csodás volt ható. Ennélfogva nincs mentségük, hi­szen megismerték Istent, mégsem di­csőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett” (Róm 1,20-21) Kihívás - értelemnek, szívnek, léleknek Sok néznivaló van még, magyaráza­tokkal együtt, de legyen elég ennyi szemléltetésül. Nem szóltam az egyiptomi stílusú „Pálma plázáról”, ahol étkező, pihenő és további kiál­lítások vannak. Nem említettem a di­noszauruszkiállítást és a „Sárkány te­rem” könyvesboltjának óriási válasz­Nóé válaszol... látni később magát a Grand Ca­nyont is és dicsőítéssel tekinteni Is­tenünkre. Akiről a Biblia végig, szin­te minden lapján úgy beszél, mint Teremtőről.) A mai romlás Láttunk egy kiállítást Charles Temp­­letonról is, aki a maga korában híres gondolkodó volt. Kezdetben a hit út­ján járt, de elfordult Istentől, mert az evolúció véleménye eltérítette. Egy olyan Isten képe, akiről föltételezzük, hogy sok millió évig engedte a szen­vedést és a halált a tudatos teremtés­ben, hite megtagadásához vezette. A máig tartó rombolást is ábrázol­ja a kiállítás, Kultúra krízisben címmel. A millió éves elképzeléssel megalku­vó egyház sokakban megingatta a személyes teremtő és életünket szá­mon kérő Istenbe vetett hitet. Abor­A Grand Canyon hullámzó szikláinál „Az a baja magának, Márton barát, hogy magát képzelt bűnösnek tartja, Krisztust pedig képzelt megváltónak. Vegye eszébe, hogy maga valódi bűnös és Jézus valódi Megváltó.” Mózes, Dávid, Ézsaiás és Pál apos­tol mellett Luthert is elénk állítja egy életkép, ahogyan kiszögezi a 95 tételt. Isten nagy embereinek egyedül Isten szava volt a tekintély, és arra alapoz­ták életüket. A Bibliát támadták minden korban, de az kiállta a próbát - a kiállítás en­tása szerint azonban hamar kellett, hogy egymásra rakódjék, mert a ré­tegek eróziós felület nélkül helyez­kednek el egymáson, éles választóvo­nallal. Mint amikor például több friss deszkalapot helyezünk egymás­ra, és azok egymáshoz simulnak. De ha sokáig állnak magukban, a fe­lületük megkorhad - és egymásra rakhatjuk ugyan őket, de nem illesz­kedik sima felülettel egyik a másik­hoz. Tehát a rétegek egyenes és sima egymásra kerülése csak úgy történ­tusz, drog, pornográfia és kiüresedett élet lett ennek a következménye. De „a csodák termének" tizenöt vi­deója Isten teremtett világának szép­ségét és különleges tervezést igény­lő bölcsességét tárja elénk. A tudo­mányos hátteret is bemutató felvéte­lek nem hagynak mentséget azoknak, akik nem hisznek őbenne. „Ami ugyanis nem látható belőle [Istenből]: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglát­tékát - alapos bibliai forrásmun­kákkal és népszerű kiadványokkal - és más vetítőtermeket különböző filmekkel... Végül lépjünk ki a múzeum sza­badtéri részébe. Ezzel lesz teljes az él­mény: tavak, függőhidak, kis víz­esések, botanikus kert, pihenők, kis­állatok bemutatója, esőerdőrészlet, lepkék, madarak... Az állatkerti rész tanítja, hogy van természetes kivá­lasztás a vízözön utáni korban. Ez Is­tentől rendelt folyamat, amely lehe­tővé teszi, hogy az organizmusok túl­éljék a kártékony hatásokat ebben a bűn miatt megátkozott világban. A természetes kiválasztás megenged bi­zonyos korlátozott variációkat a po­pulációkon belül, megőrzi életké­pességüket, és ez is a bibliai történel­met támasztja alá. A jövő terveiről is hallottunk: egy szomszédos területen 2014 tavaszá­ra fölépül „eredeti méretben” Nóé bárkája és más épületek is, mint például a bábeli torony. Úgyhogy azon kívül, amit nem tudtak igazán megnézni a látogatók, újabb látniva­lók is visszacsábíthatják őket ebbe az érdekességekben gazdag múzeumba, amely gondolkodásra késztet, és ki­hívást jelent értelmünknek, szívünk­nek és - ami a legfontosabb - a lel­kűnknek is. Ken Ham, a múzeum alapítója és igazgatója így válaszolt arra a kérdé­semre, hogy miért jött létre ez az in­tézmény: „Olyan sokan vannak, akik kiegyeznek az Ige tanítása és az evo­lúció millió éveket elképzelő látása te­rén. Új reformációra van szükség. Vissza szeretnénk hívni az egyház né­pét az Ige tekintélye alá. Ezért hirdet­jük kitartóan, odaszántan az evangé­liumot. És a nem hívőknek is hitet és Isten iránti bizalmat szeretnénk ad­ni. Nem emberek hozták össze ezt a múzeumot, hanem Isten szándéka. Övé a hála, aki a világmindenség Te­remtője, a Biblia Istene.” ■ Széll Bulcsú A szerző a Kispesti Evangélikus Egy­házközség lelkésze

Next

/
Thumbnails
Contents