Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-23 / 43. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2011. október 23. *• 9 Számolj vele, hogy hinni fogsz! Szubjektív kalauz Cincinnati Teremtésmúzeumához ► „Prepare to believe” („Számolj vele, hogy hinni fogsz”) - szabadon fordítva ez a jelmondat szerepel a Creation Museum - azaz Teremtésmúzeum - bejáratán, de ugyanez köszön vissza pólókon, reklámanyagokon is... Augusztus végén és szeptember elején jártunk az Amerikai Egyesült Államokban. Egy evangélikus egyháztest vezetői hívtak meg igehirdető és előadó körútra. Több gyülekezetben is megfordultunk, de eljutottunk velük az Ohio állambeli Cincinnatiba is, hogy láthassuk Amerika - s minden bizonnyal az egész világ - legnagyobb teremtésmúzeumát. A múzeum létrehozóinak reménye, hogy aki elfogulatlanul végignézi a kiállításokat, az valószínűleg biblikus hitre jut, avagy hitében megerősödik, és megérti, hogy az ősidők kérdéseiben - miként a maiakban is - egyedül a Biblia kinyilatkoztatásában bízhatunk. Az alábbiakban szeretnék beszámolni arról, hogy mit láttunk és hallottunk. Maga az intézmény tulajdonképpen nem hagyományos múzeum, sokkal inkább változatos látványosságokkal kiegészített kiállítássorozat. Séta a történelem korszakain át, a teremtéstől napjainkig. Négy éve készült el, és tavalyig már hárommillió ember látogatta meg. Olyan központi helyen fekszik, hogy az Egyesült Államok népességének kétharmada egynapi autózással elérheti. (Ez körülbelül ezer kilométert jelent.) Az egész kiállítótér visszatükrözi Isten hatalmas, teremtő erejét. Hirdeti a Biblia tekintélyét és az evangélium üzenetét. Az Úr teremtő hatalma látszik a vetített filmekben és a külső parkban is. Cél az is, hogy a látogató jobban értse a megváltás történeti gyökerét, és közel kerüljön Jézushoz, aki szereti őt, és önmagát adta érte. A kiindulóponton múlik A Teremtésmúzeum a bibliai történeteket (elsősorban Mózes első könyvének első tizenegy fejezetét) abba az összefüggésbe helyezi, hogy „miért bízhatunk meg a Bibliában?”. Véleményünk a világról és annak keletkezéséről attól a döntésünktől függ, hogy a világot teremtő, tökéletes és bölcs Isten szavában vagy az esendő emberi véleményekben bízunk-e. Mert a tudományos tények minden magyarázatánál a hit eleme is szerepet játszik. Hiszen kísérletileg senki sem tud visszamenni a világ keletkezésének koráig. A köveken és fosszíliákon nincs „címke” amely elárulná keletkezésük idejét. A tudósok azért jutnak különböző véleményre azzal kapcsolatban, amit fölfedeznek, mert más a kiindulópontjuk: vagy Isten Igéjének,-vagy az emberileg lehetséges elképzeléseknek hisznek. A történelem hét „c-je” Hét, „c” betűvel kezdődő angol szó - ezek köré csoportosították a múzeumban bemutatott anyagot, amely az isteni történelem Biblián alapuló hét korszakát tárja elénk. Magyarul a hét szó így hangzik: teremtés, megromlás, katasztrófa, összezavarodás, Krisztus, kereszt, beteljesedés. Mivel teremtésmúzeumról van szó, és már a Biblia első lapjain előttünk állnak hitünk alapvető tanításai, ezért a kiállítás az első négyet mutatja be bővebben (a teremtéstől a bűneseten és az özönvízen át a bábeli nyelvzavarig). Az anyag a látogató elé tárja - képekkel és szöveggel is -, hogy a teremtés valóban úgy történt, hogy Isten hét nap alatt teremtette a világot. Nem hét pillanatról (Isten mindent megtehet) vagy hét, évmilliókig tartó korszakról van szó. Isten léptéket adott a világnak arra, hogy hat napig munkálkodjon, és a hetediken pihenjen. Az özönvíz pedig teljesen megváltoztatta a világoL A szárazföld kontinensekké válf szét, néhány terület lesüllyedt, mások kiemelkedtek, így a vizek le tudtak húzódni, és kialakultak a maf geológiai viszonyok. Az éghajlat is megváltozott. Ennek következtében például a dinoszauruszok, amelyek egy időben éltek az első emberekkel, kihaltak. De a csúcspont a Krisztusról és a keresztről szóló rész. A megváltás üzenete a teremtés fényében. Mert ha nincsen első Ádám, akkor a második Ádám, Krisztus élete csak egy elképzelésre alapozódik. A Krisztusról és a keresztről szóló résznél egy vetítőteremben meg lehet nézni Az utolsó Ádám című filmet, mely hatásosan mutatja be az evangéliumot. Elmagyarázza mindazt, amiért a múzeum létrejött. Elmondja, hogy a teremtés valóságos esemény volt, és valóságos volt az ember bukása és ennek az egész világra való hatása is. Fölhívja a figyelmünket a megváltásra, amelyet Isten mindenkinek fölkínál. Aláhúzza, hogy a teremtés története valóságos esemény, úgy, ahogy a Bibliában le van írva, és igazi jelentősége az, hogy megérteti: rajtunk csak Krisztus keresztáldozata segíthet. Azért Teremtésmúzeum ez a hely, mert a teremtéssel kezdődik a Biblia. És ha ebben nem hiszünk, akkor elveszíthetjük egész hitünket. Ma is, ha egy keresztyén nem hiszi a dolgokat úgy, ahogy a Bibliában le vannak írva, akkor a levegőben lóg a hite, és végül el is veszíti. Megtörtént események Visszatérve a „hét c” elejéhez, Mózes első könyvéhez, még néhány dolgot megemlítek. A kiállítás az események valóságos voltát hangsúlyozza. Mert akkor valóságos a megváltás is. Luthernek azt mondta tanácsadója, Staupitz: nek igazságát mutatja be a bibliai történetek alapján. A világ teremtését megjelenítő résznél is meg lehet nézni egy filmet, amely a kozmoszt tárja elénk, a Földtől fokozatosan távolodva, úgy, hogy a végén már a Tejútrendszer is csak egy pici pont a sok millió galaxis között. Ebben a Teremtő végtelen hatalmát láthatjuk. Aztán a hetvenezer négyzetláb területű múzeum megeleveníti a Biblia lapjait. Életnagyságban (dioráma formájában) látjuk a szereplőket - embereket, állatokat - és a környezetüket. Látjuk Ádámot és Évát, a játszó gyermekeket, a mászkáló dinoszauruszokat és Éden folyóját. Majd következik a többi jól ismert történet, közöttük az özönvízé. A bárka makettjei és berendezése mellett annak egy életnagyságú darabja is látható, amint a korabeli munkások dolgoznak rajta. Az egyik maketten emelkedik az ár, a kint rekedt emberek igyekeznek valahol megkapaszkodni, de ellepi őket a hullám. A másik pedig Nőét és családját mutatja, ahogy odabent vannak békességben egy szobában a bárka belsejében, mert Isten gondoskodott róluk, és körülvette őket oltalmával. Több bibliai szereplőt életnagyságú, mozgó és beszélő bábu elevenít meg, felidézve saját korát. Egy életképen Nóé a szobában ül, korabeli ruhában és berendezés között. Előttünk pedig egy tábla van, tíz kérdéssel. Megnyomjuk az egyik gombot, és érdeklődünk a bárkával kapcsolatban. Erre Nóé ránk tekint, leteszi a tollat, és kedvesen elneveti magát, majd megszólal: „Ó, hát nem tudod? Ez nagyon egyszerűen történt. Tudod, Isten cselekedte...” És hangzik az egyik kedves magyarázat a másik után. Valóságos özönvíz Az özönvíz valóságára csak néhány példát hadd idézzek. A kiállítás a Grand Canyont hozza magyarázatul mint a legjobb példát arra, hogy az áradatnak hirtelen, nagyon rövid időn - néhány napon vagy hónapon - belül kellett bekövetkeznie. Mire lehet ezt alapozni? 1. A sok egymás fölötti, más-más színű kőréteg az evolucionista elképzelés szerint több milliárd év alatt keletkezett. A múzeum kreacionista láhetett meg, ha hirtelen, egy katasztrófa során rakódtak le. 2. Olyan hatalmas területű, hullámos, fodros kőzetmezők is találhatók (mi is láttunk ilyet), amelyek csak úgy keletkezhettek, hogy a hirtelen kiömlő folyékony anyag azonnal megdermedt. -3. Találtak olyan fakövületeket, amelyek függőlegesen állva átnyúlnak az úgynevezett földtörténeti rétegeken. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a lerakódások olyan hamar következtek be, amennyi idő alatt egy fa még meg tud maradni. Azaz csak hónapokról lehet szó, annyi időről, amíg az üledék lerakodott. (Csodás volt ható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett” (Róm 1,20-21) Kihívás - értelemnek, szívnek, léleknek Sok néznivaló van még, magyarázatokkal együtt, de legyen elég ennyi szemléltetésül. Nem szóltam az egyiptomi stílusú „Pálma plázáról”, ahol étkező, pihenő és további kiállítások vannak. Nem említettem a dinoszauruszkiállítást és a „Sárkány terem” könyvesboltjának óriási válaszNóé válaszol... látni később magát a Grand Canyont is és dicsőítéssel tekinteni Istenünkre. Akiről a Biblia végig, szinte minden lapján úgy beszél, mint Teremtőről.) A mai romlás Láttunk egy kiállítást Charles Templetonról is, aki a maga korában híres gondolkodó volt. Kezdetben a hit útján járt, de elfordult Istentől, mert az evolúció véleménye eltérítette. Egy olyan Isten képe, akiről föltételezzük, hogy sok millió évig engedte a szenvedést és a halált a tudatos teremtésben, hite megtagadásához vezette. A máig tartó rombolást is ábrázolja a kiállítás, Kultúra krízisben címmel. A millió éves elképzeléssel megalkuvó egyház sokakban megingatta a személyes teremtő és életünket számon kérő Istenbe vetett hitet. AborA Grand Canyon hullámzó szikláinál „Az a baja magának, Márton barát, hogy magát képzelt bűnösnek tartja, Krisztust pedig képzelt megváltónak. Vegye eszébe, hogy maga valódi bűnös és Jézus valódi Megváltó.” Mózes, Dávid, Ézsaiás és Pál apostol mellett Luthert is elénk állítja egy életkép, ahogyan kiszögezi a 95 tételt. Isten nagy embereinek egyedül Isten szava volt a tekintély, és arra alapozták életüket. A Bibliát támadták minden korban, de az kiállta a próbát - a kiállítás entása szerint azonban hamar kellett, hogy egymásra rakódjék, mert a rétegek eróziós felület nélkül helyezkednek el egymáson, éles választóvonallal. Mint amikor például több friss deszkalapot helyezünk egymásra, és azok egymáshoz simulnak. De ha sokáig állnak magukban, a felületük megkorhad - és egymásra rakhatjuk ugyan őket, de nem illeszkedik sima felülettel egyik a másikhoz. Tehát a rétegek egyenes és sima egymásra kerülése csak úgy történtusz, drog, pornográfia és kiüresedett élet lett ennek a következménye. De „a csodák termének" tizenöt videója Isten teremtett világának szépségét és különleges tervezést igénylő bölcsességét tárja elénk. A tudományos hátteret is bemutató felvételek nem hagynak mentséget azoknak, akik nem hisznek őbenne. „Ami ugyanis nem látható belőle [Istenből]: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén megláttékát - alapos bibliai forrásmunkákkal és népszerű kiadványokkal - és más vetítőtermeket különböző filmekkel... Végül lépjünk ki a múzeum szabadtéri részébe. Ezzel lesz teljes az élmény: tavak, függőhidak, kis vízesések, botanikus kert, pihenők, kisállatok bemutatója, esőerdőrészlet, lepkék, madarak... Az állatkerti rész tanítja, hogy van természetes kiválasztás a vízözön utáni korban. Ez Istentől rendelt folyamat, amely lehetővé teszi, hogy az organizmusok túléljék a kártékony hatásokat ebben a bűn miatt megátkozott világban. A természetes kiválasztás megenged bizonyos korlátozott variációkat a populációkon belül, megőrzi életképességüket, és ez is a bibliai történelmet támasztja alá. A jövő terveiről is hallottunk: egy szomszédos területen 2014 tavaszára fölépül „eredeti méretben” Nóé bárkája és más épületek is, mint például a bábeli torony. Úgyhogy azon kívül, amit nem tudtak igazán megnézni a látogatók, újabb látnivalók is visszacsábíthatják őket ebbe az érdekességekben gazdag múzeumba, amely gondolkodásra késztet, és kihívást jelent értelmünknek, szívünknek és - ami a legfontosabb - a lelkűnknek is. Ken Ham, a múzeum alapítója és igazgatója így válaszolt arra a kérdésemre, hogy miért jött létre ez az intézmény: „Olyan sokan vannak, akik kiegyeznek az Ige tanítása és az evolúció millió éveket elképzelő látása terén. Új reformációra van szükség. Vissza szeretnénk hívni az egyház népét az Ige tekintélye alá. Ezért hirdetjük kitartóan, odaszántan az evangéliumot. És a nem hívőknek is hitet és Isten iránti bizalmat szeretnénk adni. Nem emberek hozták össze ezt a múzeumot, hanem Isten szándéka. Övé a hála, aki a világmindenség Teremtője, a Biblia Istene.” ■ Széll Bulcsú A szerző a Kispesti Evangélikus Egyházközség lelkésze
