Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-16 / 42. szám
io 41 2011. október 16. KRÓNIKA Evangélikus Élet Oroszlányi hálaadás Szepesi találkozó Lőcsén ► Negyvennyolc fős küldöttség érkezett szeptember 30-án, pénteken a Liszt Ferenc repülőtérre a németországi Plochingenből. Az ottani evangélikus gyülekezet fúvószenekara igyekezett Oroszlányba, hogy - a kapcsolatfelvétel harmincadik évfordulóján - a helyi evangélikus közösség ének- és zenekarával együtt ünnepeljen, és adjon hálát az Úristennek. 1981 októberében Dieter Greiner karnagy vezetésével - dacolva az akkori magyarországi egyházvezetés gáncsoskodásával - a plochingeni Posaunenchor emlékezetes koncertet adott az oroszlányi templomban. Ezután a két együttes rendszeresen találkozott egymással. Nagy Dániel vezetésével az oroszlányi énekkar háromévenként tíznapos németországi koncertkörúton vett részt. Közben a két együttes tagjai között szoros testvéri, baráti szálak szövődtek. E piciny kezdetből nőtt ki az együttműködés fája: tavaly a két város megkötötte egymással a testvérvárosi megállapodást. Az Oroszlányba érkezett zenekar tagjait most is elkísérte a város polgármestere, Frank Buß is. Szombat délelőtt az együttes felkereste a helyi temetőben Nagy Dániel sírját. A kegyeleti megemlékezés zárásaként a harminctagú fúvószenekar eljátszotta /. S. Bach Jánospassiójának zárókorálját, amely Nagy Dániel legkedvesebb éneke volt. Este a városi művelődési központban a magyarországi protestáns napok keretében örvendeztették meg az oroszlányiakat - Reiner Nussbaum vezetésével - jó hangulatú, magas színvonalú előadásukkal. Közben az együttes egyik zenésze színpadra szólította az 1981-es találkozó jelen lévő résztvevőit, közöttük a Posaunenchor akkori karnagyát is, és kis német-magyar zászlós kitűzővel ajándékozta meg őket. A koncert után fehér asztalok mellett folytatódott az együttlét, bensőséges beszélgetéssel, vidám játékkal és éjszakába nyúló közös énekléssel. Plochingeni barátaink vasárnap délelőtt az evangélikus templom felszentelésének 224. évfordulóját ünneplő gyülekezetét gazdagították zenei szolgálatukkal. Ezen a két együttes közös előadásában elhangzott Bach 167. kantátájának korálfeldolgozása is. Délután a templom melletti parkban már egymást ölelő emberekkel találkozhattak az arra járók. Elérkezett a búcsú pillanata. Mielőtt kigördült volna a Budapestre induló különjárat, a jelenlévők hagyományosan elénekelték a Dona nobis pacem kezdetű kánont - békét a szívben, békét a hazában, békét a közös Európában! ■ Ugrik Alíz ■HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Szeretettel hívjuk az érdeklődőket a Páratlanklub alkalmára, amelyet a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Országos Irodájának földszinti termében (1085 Budapest, Üllői út 24.) tartunk október 19-én, szerdán 18 órai kezdettel. Az alkalmon Radosné Lengyel Anna, az MEE országosfelügyelő-helyettese, a Magyar Rádió szerkesztő-riportere Kapcsolataink - A szó hitele címmel tart előadást. Mindenkit várnak a Páratlanklub szervezői! HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ A Mosonmagyaróvári Evangélikus Egyházközség alapítványának, a Harangszó Alapítványnak a kuratóriuma ezúton köszöni meg a 2010. évi i%-os felajánlást, amelynek összege 182 169 forintot tett ki. Ezt az összeget az egyházközségben folyó hitoktatás támogatására és a gyülekezeti élet fejlesztésére fordítottuk. Istentiszteleti rend ♦ 2011. október 16. Szentháromság ünnepe után 17. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 14,1-11; Ézs 49,1-6. Alapige: íKor 12,12-27. Énekek: 446., 265. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) id. Görög Tibor; II., Modort u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv., összegyülekezés napja) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter; du. 6. (úrv., ifjúsági) Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; du. 6. (vespera) Bolba Márta, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. fél 11. (úrv., templomszentelési ünnep) dr. Varga Gyöngyi; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (labirintus istentisztelet); Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) D. Szebik Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; negyed 12. Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. dr. Agod Anett; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. dr. Agod Anett; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út lll.de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceliút 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. dr. Joób Máté; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 2. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa ► A Szepességről elszármazottak és e terület iránt érdeklődők szeptember 22-25. között találkozót szerveztek a hajdani Szepes vármegye székhelyén, Lőcsén. A rendezvény témája az evangélikus egyházban is nagy szerepet játszó polgári családok és a lőcsei evangélikusság története volt. Nagy élmény volt az odautazás során az Andrássyak Gömör megyei sasfészkében, Krasznahorka várában a lőcsei fehér asszonyról szóló kiállítás megtekintése. A tárlat a lőcsei és a betléri múzeum közös rendezésében jött létre, célja a Rákóczí-szabadságharc végén játszódó legendás történet elemeinek és valóságalapjának bemutatása volt. Példaszerű együttműködés valósult meg a magyarországi intézményekkel: például a szabadságharc nyomtatott újságjának, a Mercurius Veridicusnak egy példányát az Evangélikus Országos Könyvtár kölcsönözte. A bemutatkozó est alkalmával a megjelentek érdekes egyéni és családi történeteket idéztek fel. A résztvevőket másnap a lőcsei polgármester fogadta a nevezetes történelmi városháza tanácstermében, majd a Szepesi Múzeumhoz tartozó - hajdan az evangélikus líceumnak otthont adó - Hain-házban konferencia keretében előadásokat hallgattak meg, elsősorban a szepesi családtörténet témájában. A helyi szlovák szakemberek, a lőcsei levéltár és a múzeum munkatársai a szepesi családkutatás irodalmát ismertették, illetve a Probstner és a Steinhausz család példájával illusztrálták egy-egy cipszer família életét. A lőcsei restaurátorműhely munkatársa vetített képes előadáson mutatta be a főtéri Szent Jakab-templom halotti emlékműveit, epitáfiumait. E díszes síremlékek jórészt evangélikus polgároknak állítottak emléket, hiszen a templom 1544-től 1674-ig evangélikus kézben volt. A magyar résztvevők közül is többen tartottak előadást: Neidenbach Ákos a Tátra-kutatásról beszélt, Schermann Ákos pedig a neves szepesi helytörténész, Hajnóczy R. József családját mutatta be. Demeter János hódmezővásárhelyi református lelkész neves őséről, a 18. századi Weisz János lőcsei evangélikus pásztorról szólt, majd Kovács Teofil, a debreceni református gyűjtemények munkatársa Debrecen és Lőcse 19. századi kulturális kapcsolatait részletezte Osterlamm Ernő lőcsei származású debreceni tanár példáján. Hollóházy Ildikó, az egyik legszebb lőcsei polgárház tulajdonosának, a Barcs családnak a leszármazottja a család egyik nőtagjának leánykori naplójából idézve illusztrálta a 20. század eleji polgári társaság életmódját, szokásait, míg Lorx Ádám a dédapjáról, a tátrai, illetve Szepes vármegyei főorvosként működött Lorx Sándorról beszélt. A többnyelvű szepesi múlt emlékére a lőcsei evangélikus műemlék temető kápolnájában szlovák-magyar-német áhítaton vettek részt az egybegyűltek, Daniela Strbková helyi lelkésznő, illetve Missura Tibor és Johannes Erlbruch lelkészek közreműködésével. Astrid Kostelníková-Zwillingová, a gyülekezet felügyelője a mára kisszámúvá zsugorodott, nagy múltú lőcsei evangélikusság történetéről beszélt, majd az általa összeállított temetőismertető füzet alapján bemutatta a művészi és történeti értékű síremlékeket. A résztvevők megkoszorúzták Lőcse város és az evangélikus gyülekezet jótevőjének, Hermann Gusztávnak és az evangélikus egyetemes egyházi felügyelőnek, Zsedényi Edének a síremlékét. (A háború után evangélikus templomot látogatta meg. Megkoszorúzták Grósz Alfréd gimnáziumi tanár és neves Tátrahegymászó háromnyelvű felirattal ellátott emlékművét és a szépen helyreállított késmárki műemlék temetőben a három késmárki vértanú síremlékét. A lőcsei városháza szepesi pártázatos első emelete lerombolt Steinhausz családi sírkert új márványtáblát kapott a család leszármazottja, Greschik Gyula professzor jóvoltából.) Szombaton fakultatív programon nyílt lehetőség a Szepesség felfedezésére: volt, aki Lőcsét nézte meg alaposan, volt, aki ősei nyomába eredve a dolyáni csépánfalvi Thőke-kúria maradványát kereste föl, vagy a zsigrai templom Szent László-freskóit tekintette meg. Egy népes csoport Késmárkon a szépen helyreállított evangélikus fatemplomot és az új Lőcsére visszatérve az evangélikus templomban koncertet adott az orvosokból álló Bolyai vonósnégyes. A közös étkezések helyszínéül szolgáló lőcsei főtéri Arkada Szállóban tartott záróesten a résztvevők - a jól sikerült találkozónak köszönhetően - elhatározták, hogy az ősök emlékének és a szepesi (cipszer) hagyományoknak az ápolása céljából a továbbiakban is kapcsolatot tartanak egymással. A rendezvényt a Magyarországi Evangélikus Egyház is támogatta. ■ Czenthe Miklós Szepesség akkor és most címmel jelent meg az egy évvel ezelőtt - 2010. szeptember 30. és október 2. között - tartott szepességi konferencia jól szerkesztett, fotókkal, ábrákkal gazdagon illusztrált kötete. A kötet főszerkesztője, egyben a konferencia főszervezője dr. Tankó Attila, a Semmelweis Egyetemen működő Genersich Antal Alapítvány titkára volt. Az Európai Unió civil programjának és másoknak a támogatásával létrejött rendezvény megszervezésében és lebonyolításában a magyar mellett szlovák, lengyel és kárpátnémet szakmai és civil szervezetek működtek közre. Három helyszínen - Késmárkon, Lőcsén és Nedecvárban - három szimpozion zajlott. Késmárkon orvosi jellegű témák voltak előtérben, a helyi - Alexander Béla röntgenológusprofesszorról elnevezett - orvosi egyesület és budapesti előadók közreműködésével. De beszámolt tevékenységéről a kárpátnémet szövetség helyi csoportja, illetve a késmárki helytörténet ápolásában nagy szerepet játszó Milan Choma tanár is. Ünnepélyes esemény volt a neves magyar patológusprofesszornak, a kolozsvári és budapesti egyetem rektorának, a Genersich Antal Alapítvány névadójának tiszteletére a gyermekkorában lakóhelyéül szolgáló szép régi polgárházon elhelyezett emléktábla felavatása. A ünnepélyes alkalmon a késmárki polgármester és a kassai magyar konzul is közreműködött. Lőcsén a Szepesség hajdani fővárosának történeti jelentőségéről, illetve az evangélikus gyülekezet múltjáról volt szó. A régi lőcsei evangélikus temetőben Genersich Sámuel lőcsei főorvos felújított síremlékét koszorúzták meg a résztvevők. A Lengyelországhoz tartozó Nedecvárban a magyar-lengyel kulturális kapcsolatokat ápoló érdi egyesület mutatkozott be; Érd egyébként egy galíciai várossal, Lubaczówval is testvérvárosi kapcsolatot ápol. Kiemelkedő érdekességű volt a II. világháború egyik tragédiája, a katyni tömegmészárlás feltárásában kulcsszerepet játszó Orsós Ferenc professzor munkásságának, életútjának ismertetése. A találkozó jelentős médiavisszhangot kapott, tévétudósítás, újságcikkek adtak hírt a színvonalas nemzetközi civil és szakmai találkozóról. ■ C.M. $ SZEPES REGION “Dien and now..." SPlS „Vtedy a dnes” ZIPS „Damals und heule.. SPISZ „Dawnkj i dziá...” SZEPESSÉG „Akkor és most...” cnvNovAXii VUOAZYO.THO mMUMMMD humCstva srrtA ptAOimnsN bCmukiraitíkín