Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-10-16 / 42. szám

6 -m 2011. október 16. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet «ÁH»« ► Lapzártánk után, október 13-án mutatják be a berlini szim­fonikusok a tübingeni teológus, a nemzetközileg a Weltethos című művéről ismert egyházkritikus fő művéből készült zenekari és kóruskompozíciót. A megzenésített etika lib­rettóját maga Hans Küng írta, a kórus- és zenekari kom­pozíció Jonathan Harvey brit zeneszerző műve. A berli­ni szimfonikusokat Sir Simon Rattle vezényli. A világetika megalkotójának nagy álma valósul meg ezzel a zenei feldolgozással, hiszen az egyetemes etikához mi más illene jobban, mint a zene egyetemes nyelve? De mi is a Weltethos, az „egyetemes eti­ka” amelyet modernkedve sze­retnek „globális” etikának is nevezni, hiszen a világvallások etikai legkisebb közös több­szörösét fogalmazza meg. Normák összessége A „világetika” azoknak az alap­vető erkölcsi elveknek, nor­máknak az összessége vagy rövidített summája, amelyek minden kultúrában és nagy vi­lágvallásban közös értékként megtalálhatóak. A svájci származású katoli­kus teológus és egyházkritikus 1990-ben dolgozta ki a világ­vallások etikáját, mondhatjuk így is: az etikai világminimu­mot Projekt Weltethos című munkájában. 2002-ben nép­szerűbb formában erről írt Mire jó a Weltethos? - Vallás és etika a globalizáció korában című könyvében, majd egy év múlva megjelent a Weltethos fogadtatásáról írt dokumentá­ciós gyűjtemény. A projektben a szerző alap­meggyőződését bontja ki. Ne­vezetesen azt, hogy a földön nem lehet tar­tós együttélés népek, nemze­tek, emberek között globális, mindenütt ér­vényes ethosz, erkölcs nélkül; nem lehet béke a nemzetek kö­zött, ha nincs béke a (világ)­­vallások között; nem lehet ad­dig béke a vi­lágvallások kö­zött, amíg nincs közöttük igazi párbeszéd; nem lehet addig iga­zi párbeszéd a kultúrák és vi­lágvallások között, amíg nem ismerjük alapjaikat; nem mű­ködik a világethosz addig, amíg a vallásos és nem vallá­sos emberekben tudatváltozás, gondolkodásbeli változás nem következik be. Mivel egy világban élünk, ennek az egy világnak szüksé­ge van egységes erkölcsi alap­ra. Nem egységes vallásra, nem egységes ideológiára, de mindenkit összekötő és min­denki által elfogadható nor­mákra, értékekre, eszmények­re és célokra. szabály foglalja magába. Min­den vallás és kultúra ismeri a kölcsönösségnek ezt az alap­elvét. Ez a hinduizmus szerint így jelenik meg: „Ne viselkedj úgy másokkal, ami neked is kel­lemetlen lenne. Ez a morál lénye­ge.” (Mahabha­­rata XIII., 114.8) A buddhiz­mus így fogal­maz: „Az az álla­pot, ami nem kellemes és ör­vendetes nekem, a másik ember­nek sem az. S ami nekem nem kellemes és ör­vendetes, hogy várhatom azt el a másik ember­től?” (Samyutta, Hans Küng Buddha beszéde­iből, V., 353-35-354-2) A zsidóság szerint: „Ne tedd azt másokkal, amit nem akarsz, hogy mások tegye­nek veled.” (Rabbi Hillel, Sab­bat 3a) „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek csele­kedjenek, ti is ugyanazt csele­kedj étek velük..amint sze­retnétek, hogy az emberek ve­Hans Küng Az aranyszabály A vallásokban közös voná­sokat az úgynevezett arany­letek bánjanak, ti is úgy bán­jatok velük” (Mt 7,12; Lk 6,31), illetve: „...szeresd felebaráto­dat, mint magadat” (Mt 19,19) - mondja a keresztyénség. Az iszlám megfogalmazásá­ban ez így hangzik: „Mindad­dig nem vagy hívő, amíg nem kívánod a testvérednek azt, amit ő magának is kíván.” (An- Navavi, Kitab Al-Arba’in, 13) Nyilatkozat a világetika elfogadásáról 1993. augusztus 28. és szep­tember 4. között az egyesült államokbeli Chicagóban ta­lálkoztak a különböző vallások képviselői, akik elhatározták, hogy Az emberi jogok egyete­mes nyilatkozatának - melyet 1948-ban fogadott el az ENSZ - közösen fogalmazzák meg az etikai alapját. Százhuszonöt vallás és val­lási hagyomány képviseletében hatezer-ötszázan voltak jelen Chicagóban, s megállapod­tak a következő, világszerte ér­vényes elvekben: 1. az erő­szakmentesség kultúrájáért tevékenykednek, és az élet tiszteletét tekintik elsődleges­nek; 2. a szolidaritás kultúrá­jáért tevékenykednek és az igazságos gazdasági rendért; 3. a tolerancia kultúráját építik, és az igazságos élet megvaló­sításán fáradoznak; 4. az egyenjogúságon alapuló kultú­rát támogatják, a férfiak és a nők partneri viszonya mel­lett állnak ki. A világetika alapkövetel­ménye ilyen egyszerűen hang­zik: „Minden emberrel ember­ségesen kell bánni!” Az Ótes­tamentumban ezt az elvet a Tízparancsolat fejezi ki, az Újszövetségben pedig Jézus Hegyi beszéde. És hogyan szólal meg mindez a zene nyelvén? Jonathan Harvey kompozíci­ója hat tételben egy-egy erköl­csi alapelvet fogalmaz meg a zene nyelvén. Küng ugyan nemzetközi sajtóértekezletén nem árult el további részlete­ket a műről, de annyit sejtetett: felcsendülnek majd benne a buddhizmus, a hinduizmus, a kínai vallás, a zsidóság, az isz­lám és a keresztyénség zenei sajátosságai a berlini szimfo­nikusok avatott tolmácsolásá­ban, a berlini rádió felnőtt- és a Händel Gimnázium gyer­mekkórusának közreműkö­désével. A Weltethost Küng zenei látomássá kívánta alakítani. Ebben egy baráti házaspár, Inge és Walter Jens is segítsé­gére voltak, akik szenvedé­lyes zenebarátok. A most nyolcvanhárom éves Küng nekiveselkedett hát, hogy ma­ga írja meg a zenemű librettó­ját - szövegkönyvét -, ami nem kis vállalkozás. De érthe­tő, mert így arra tudta helyez­ni a hangsúlyt, amit a Welt­­ethos valóban fontos üzeneté­nek tart. így elérte, hogy az év­tizedek óta kitartóan mun­kált vallási-interkulturális pár­beszédet segítő szellemi alko-INTERKULTURÁLIS VILÁGSZENZÁCIÓ Hans Küng Weltethosa nagyzenekarra és kórusra A fülön át közvetített „emberiségetika” ősbemutatója október 13-án Berlinben tása a zene egyetemesen ért­hető nyelvén szólalhat meg, s ez óriási dolog. Az egyetemes világetiká­nak már eddig is jelentős be­folyása volt a politikára, a sportra, a gazdaságra, s most végre a zene eszközrendszeré­vel bizonyára minden vallás hívőjére is hatással lesz. Egyetemes emberiség­etika a zene egyetemes nyelvén Már eddig is voltak kísérletek arra, hogy a világetikát a mű­vészetek nyelvén is kifejez­zék. Például Karl-Josef Ku­schel, aki Küngnek professzor­társa volt a tübingeni egyetem kultúrteológiai és vallásközi párbeszéd tanszékén, irodal­mi feldolgozását adta a világ­­ethosznak a Zsidók-keresztyé­­nek-muszlimok című könyvé­ben (2007). Küng arra gondolt, hogy az „emberiségetikának” - aho­gyan ő maga szereti nevezni rendszerét -, azaz a minden emberrel közös alapgondola­toknak és elveknek énekes és hangszeres közvetítését való­sítja meg. Nem akart vallási oratóriumot, szakrális művet, inkább egy hatalmas énekfo­lyamot, zenei zuhatagot hat tételben, a hat már említett vallás zenei hagyományaiból merítve. Két német komponistát kért fel elsőként, de ők meg­hátráltak a feladat elől. Ekkor Sir Simon Rattle ajánlotta fi­gyelmébe a szerinte „legspiri­­tuálisabb brit zeneszerzőt” Jo­nathan Harveyt. Fiataloknak és az utca emberének közvetített erkölcs A brit komponista jól ismeri a távol-keleti zenei világot, az indiai muzsikát ugyanúgy, mint a kínait vagy az arabot. Küng és ő négy évvel ezelőtt találkoztak Zürichben, és Har­vey azonnal igent mondott. Küng kívánsága az volt, hogy ez a mű ne legyen „az ez­redik szimfónia”, egy a sok közül. A brit zeneszerző há­rom évig dolgozott rajta, és „opus summumot”, azaz összegző művet hozott létre, másfél órás hatalmas alko­tást. Küng kifejezett kérése volt, hogy olyan mű szülessen, amely a fiatalok érdeklődését is felkelti. A „ritmusmágus” karmester, Sir Simon Rattle er­re az egyik garancia. Küng állítólag eddig még nem hallgatta meg a művet, maga is szenzációként sze­retné átélni, de azt várja, hogy fülbemászó, magával ragadó lesz a muzsika, amely nemcsak kifinomult entellektüeleket és tudósokat fog meg, hanem az utca emberét is - ahogyan a világetika alapelvei is min­dennapi használatra fogalma­zódtak meg. Azaz nemcsak a fejnek, hanem a szívnek szó­ló zenét vár felcsendülni Küng is a berlini ősbemutatón. * # * Érdeklődéssel várjuk sokakkal, Hans Künggel együtt, hogyan fognak a zene nyelvén meg­szólalni olyan fogalmak, mint emberség igazságosság hiteles­ség s a végén a három közpon­ti fogalom, a szabadság a bé­ke és a szeretet. Mindezeket pedig összeköti maga az etika, azaz az emberek embersége. Alig túlértékelhető vállalko­zás ez korunkban, amikor mindegyik fogalmat - közössé­gi és egyéni életszinten egyaránt - a hatalomban és a vallások vi­lágában gyakran eltapossák. Ezeknek az elveknek az egész emberiség adósa - egyeteme­sen, ha úgy tetszik, „globálisan” Talán ez a zenei vállalkozás segít majd újra értékelni és a magunk szintjén megvalósíta­ni ezeket az erkölcsi elveket, értékeket. Mert ez a kérdések kérdése. A berlini ősbemuta­tó után már tudni fogjuk a vá­laszt. Jó, hogy minderre a re­formáció havában kerül sor, éppen Berlinben. Talán nem véletlenül... ■ Dr. Békefy Lajos Válogasson az első magyar platformfüggetlen online újságosstand kínálatából, amely az asztali és a táblagépek után már okostelefonon is olvashatói

Next

/
Thumbnails
Contents