Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-16 / 42. szám
6 -m 2011. október 16. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet «ÁH»« ► Lapzártánk után, október 13-án mutatják be a berlini szimfonikusok a tübingeni teológus, a nemzetközileg a Weltethos című művéről ismert egyházkritikus fő művéből készült zenekari és kóruskompozíciót. A megzenésített etika librettóját maga Hans Küng írta, a kórus- és zenekari kompozíció Jonathan Harvey brit zeneszerző műve. A berlini szimfonikusokat Sir Simon Rattle vezényli. A világetika megalkotójának nagy álma valósul meg ezzel a zenei feldolgozással, hiszen az egyetemes etikához mi más illene jobban, mint a zene egyetemes nyelve? De mi is a Weltethos, az „egyetemes etika” amelyet modernkedve szeretnek „globális” etikának is nevezni, hiszen a világvallások etikai legkisebb közös többszörösét fogalmazza meg. Normák összessége A „világetika” azoknak az alapvető erkölcsi elveknek, normáknak az összessége vagy rövidített summája, amelyek minden kultúrában és nagy világvallásban közös értékként megtalálhatóak. A svájci származású katolikus teológus és egyházkritikus 1990-ben dolgozta ki a világvallások etikáját, mondhatjuk így is: az etikai világminimumot Projekt Weltethos című munkájában. 2002-ben népszerűbb formában erről írt Mire jó a Weltethos? - Vallás és etika a globalizáció korában című könyvében, majd egy év múlva megjelent a Weltethos fogadtatásáról írt dokumentációs gyűjtemény. A projektben a szerző alapmeggyőződését bontja ki. Nevezetesen azt, hogy a földön nem lehet tartós együttélés népek, nemzetek, emberek között globális, mindenütt érvényes ethosz, erkölcs nélkül; nem lehet béke a nemzetek között, ha nincs béke a (világ)vallások között; nem lehet addig béke a világvallások között, amíg nincs közöttük igazi párbeszéd; nem lehet addig igazi párbeszéd a kultúrák és világvallások között, amíg nem ismerjük alapjaikat; nem működik a világethosz addig, amíg a vallásos és nem vallásos emberekben tudatváltozás, gondolkodásbeli változás nem következik be. Mivel egy világban élünk, ennek az egy világnak szüksége van egységes erkölcsi alapra. Nem egységes vallásra, nem egységes ideológiára, de mindenkit összekötő és mindenki által elfogadható normákra, értékekre, eszményekre és célokra. szabály foglalja magába. Minden vallás és kultúra ismeri a kölcsönösségnek ezt az alapelvét. Ez a hinduizmus szerint így jelenik meg: „Ne viselkedj úgy másokkal, ami neked is kellemetlen lenne. Ez a morál lényege.” (Mahabharata XIII., 114.8) A buddhizmus így fogalmaz: „Az az állapot, ami nem kellemes és örvendetes nekem, a másik embernek sem az. S ami nekem nem kellemes és örvendetes, hogy várhatom azt el a másik embertől?” (Samyutta, Hans Küng Buddha beszédeiből, V., 353-35-354-2) A zsidóság szerint: „Ne tedd azt másokkal, amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled.” (Rabbi Hillel, Sabbat 3a) „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedj étek velük..amint szeretnétek, hogy az emberek veHans Küng Az aranyszabály A vallásokban közös vonásokat az úgynevezett aranyletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük” (Mt 7,12; Lk 6,31), illetve: „...szeresd felebarátodat, mint magadat” (Mt 19,19) - mondja a keresztyénség. Az iszlám megfogalmazásában ez így hangzik: „Mindaddig nem vagy hívő, amíg nem kívánod a testvérednek azt, amit ő magának is kíván.” (An- Navavi, Kitab Al-Arba’in, 13) Nyilatkozat a világetika elfogadásáról 1993. augusztus 28. és szeptember 4. között az egyesült államokbeli Chicagóban találkoztak a különböző vallások képviselői, akik elhatározták, hogy Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának - melyet 1948-ban fogadott el az ENSZ - közösen fogalmazzák meg az etikai alapját. Százhuszonöt vallás és vallási hagyomány képviseletében hatezer-ötszázan voltak jelen Chicagóban, s megállapodtak a következő, világszerte érvényes elvekben: 1. az erőszakmentesség kultúrájáért tevékenykednek, és az élet tiszteletét tekintik elsődlegesnek; 2. a szolidaritás kultúrájáért tevékenykednek és az igazságos gazdasági rendért; 3. a tolerancia kultúráját építik, és az igazságos élet megvalósításán fáradoznak; 4. az egyenjogúságon alapuló kultúrát támogatják, a férfiak és a nők partneri viszonya mellett állnak ki. A világetika alapkövetelménye ilyen egyszerűen hangzik: „Minden emberrel emberségesen kell bánni!” Az Ótestamentumban ezt az elvet a Tízparancsolat fejezi ki, az Újszövetségben pedig Jézus Hegyi beszéde. És hogyan szólal meg mindez a zene nyelvén? Jonathan Harvey kompozíciója hat tételben egy-egy erkölcsi alapelvet fogalmaz meg a zene nyelvén. Küng ugyan nemzetközi sajtóértekezletén nem árult el további részleteket a műről, de annyit sejtetett: felcsendülnek majd benne a buddhizmus, a hinduizmus, a kínai vallás, a zsidóság, az iszlám és a keresztyénség zenei sajátosságai a berlini szimfonikusok avatott tolmácsolásában, a berlini rádió felnőtt- és a Händel Gimnázium gyermekkórusának közreműködésével. A Weltethost Küng zenei látomássá kívánta alakítani. Ebben egy baráti házaspár, Inge és Walter Jens is segítségére voltak, akik szenvedélyes zenebarátok. A most nyolcvanhárom éves Küng nekiveselkedett hát, hogy maga írja meg a zenemű librettóját - szövegkönyvét -, ami nem kis vállalkozás. De érthető, mert így arra tudta helyezni a hangsúlyt, amit a Weltethos valóban fontos üzenetének tart. így elérte, hogy az évtizedek óta kitartóan munkált vallási-interkulturális párbeszédet segítő szellemi alko-INTERKULTURÁLIS VILÁGSZENZÁCIÓ Hans Küng Weltethosa nagyzenekarra és kórusra A fülön át közvetített „emberiségetika” ősbemutatója október 13-án Berlinben tása a zene egyetemesen érthető nyelvén szólalhat meg, s ez óriási dolog. Az egyetemes világetikának már eddig is jelentős befolyása volt a politikára, a sportra, a gazdaságra, s most végre a zene eszközrendszerével bizonyára minden vallás hívőjére is hatással lesz. Egyetemes emberiségetika a zene egyetemes nyelvén Már eddig is voltak kísérletek arra, hogy a világetikát a művészetek nyelvén is kifejezzék. Például Karl-Josef Kuschel, aki Küngnek professzortársa volt a tübingeni egyetem kultúrteológiai és vallásközi párbeszéd tanszékén, irodalmi feldolgozását adta a világethosznak a Zsidók-keresztyének-muszlimok című könyvében (2007). Küng arra gondolt, hogy az „emberiségetikának” - ahogyan ő maga szereti nevezni rendszerét -, azaz a minden emberrel közös alapgondolatoknak és elveknek énekes és hangszeres közvetítését valósítja meg. Nem akart vallási oratóriumot, szakrális művet, inkább egy hatalmas énekfolyamot, zenei zuhatagot hat tételben, a hat már említett vallás zenei hagyományaiból merítve. Két német komponistát kért fel elsőként, de ők meghátráltak a feladat elől. Ekkor Sir Simon Rattle ajánlotta figyelmébe a szerinte „legspirituálisabb brit zeneszerzőt” Jonathan Harveyt. Fiataloknak és az utca emberének közvetített erkölcs A brit komponista jól ismeri a távol-keleti zenei világot, az indiai muzsikát ugyanúgy, mint a kínait vagy az arabot. Küng és ő négy évvel ezelőtt találkoztak Zürichben, és Harvey azonnal igent mondott. Küng kívánsága az volt, hogy ez a mű ne legyen „az ezredik szimfónia”, egy a sok közül. A brit zeneszerző három évig dolgozott rajta, és „opus summumot”, azaz összegző művet hozott létre, másfél órás hatalmas alkotást. Küng kifejezett kérése volt, hogy olyan mű szülessen, amely a fiatalok érdeklődését is felkelti. A „ritmusmágus” karmester, Sir Simon Rattle erre az egyik garancia. Küng állítólag eddig még nem hallgatta meg a művet, maga is szenzációként szeretné átélni, de azt várja, hogy fülbemászó, magával ragadó lesz a muzsika, amely nemcsak kifinomult entellektüeleket és tudósokat fog meg, hanem az utca emberét is - ahogyan a világetika alapelvei is mindennapi használatra fogalmazódtak meg. Azaz nemcsak a fejnek, hanem a szívnek szóló zenét vár felcsendülni Küng is a berlini ősbemutatón. * # * Érdeklődéssel várjuk sokakkal, Hans Künggel együtt, hogyan fognak a zene nyelvén megszólalni olyan fogalmak, mint emberség igazságosság hitelesség s a végén a három központi fogalom, a szabadság a béke és a szeretet. Mindezeket pedig összeköti maga az etika, azaz az emberek embersége. Alig túlértékelhető vállalkozás ez korunkban, amikor mindegyik fogalmat - közösségi és egyéni életszinten egyaránt - a hatalomban és a vallások világában gyakran eltapossák. Ezeknek az elveknek az egész emberiség adósa - egyetemesen, ha úgy tetszik, „globálisan” Talán ez a zenei vállalkozás segít majd újra értékelni és a magunk szintjén megvalósítani ezeket az erkölcsi elveket, értékeket. Mert ez a kérdések kérdése. A berlini ősbemutató után már tudni fogjuk a választ. Jó, hogy minderre a reformáció havában kerül sor, éppen Berlinben. Talán nem véletlenül... ■ Dr. Békefy Lajos Válogasson az első magyar platformfüggetlen online újságosstand kínálatából, amely az asztali és a táblagépek után már okostelefonon is olvashatói
