Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-02 / 40. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. október 2. m- 13 Felügyelők Pestszentlőrincen Valljuk meg éltető gyökereinket! A tízévenkénti népszámlálás átfogó képet ad - többek között - Magyarország lelki erőnlétéről is. Megtudhatjuk, hogy hazánk polgárainak hol vannak a spirituális gyökerei, ki honnan táplálkozik lelkileg. A vallási hovatartozást tisztázó kérdés esélyt ad számunkra, hogy megvalljuk hitünket, esetleg újra felfedezzük éltető gyökereinket. Ebben az összefüggésben is iránymutató Péter apostol biztatása: „...legyetekkészen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet(íPt 3A5) A népszámlálás lehetőséget teremt számunkra, hogy megvalljuk élő reménységünket. A Magyarországi Evangélikus Egyház püspöki tanácsa bátorít minden hazánkban élő evangélikus hittestvért, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vállalja evangélikus gyökereit, és éljen is belőlük! Erős vár a mi Istenünk! Fabiny Tamás püspök, Gáncs Péter püspök, Szemerei János püspök Budapest-Győr, 2011. szeptember 12. Népszámlálás 2011 ► Az emberiség államokba szerveződésével fokozatosan kialakult a társadalmi viszonyok megismerésének igénye. Számos indoka volt ennek: a hadviselő erőről vagy az adózóképességről fontos volt informálni az állam vezetőit. A társadalom fejlődésével egyre növekedtek, átalakultak az információk iránti igények. Az első népszámlálást időszámításunk előtt több mint kétezer évvel Kínában szervezték meg és hajtották végre. ► A Kelet- és a Nyugat-békési, valamint a Pesti Egyházmegye regionális felügyelői konferenciáját tartották szeptember 24-én a pestszentlőrinci evangélikus templomban. A közel hatvan felügyelőt, vezető tisztségviselőt Radosné Lengyel Anna, a Déli Egyházkerület felügyelője köszöntötte, majd Nánási József helyi felügyelő adott tájékoztatást a szentlőrinci evangélikusság elmúlt évtizedeiről, a jelen szaporodó feladatairól. Győri Gábor, a házigazda gyülekezet lelkésze, a Pesti Egyházmegye esperese a napi ige - Zsolt 12,6 és Lk 14,21 - alapján tartott igehirdetést. Dr. Sólyom Jenő egyetemi tanár, Deák téri felügyelő volt a konferencia nyitó előadója Hol vannak a gyerekeink, unokáink az egyházból? címmel. Feltette a kérdést: nekünk mi a felelősségünk, hogy ne fogyjon evangélikus egyházunk? Egy évtizede is többen vallották magukat egyházunkhoz tartozónak, sokaknak azonban azóta sincs semmi kapcsolatuk velünk. Őket kell elérnünk! Elemezte a 2001 és 2010 közötti évek népmozgalmi adatait, szólt a fogyatkozás okairól, teendőinkről, a fiatalok közötti szolgálat elsőbbségéről, gyülekezeten belüli személyes kapcsolataink és evangélikus öntudatunk erősítéséről. Font Sándor országgyűlési képviselő, soltvadkerti presbiter Hívő ember a közéletben címmel arról beszélt, hogy neki gyermekkorától kezdve természetes, hogy az evangélikussághoz tartozik. Konzervatívnak tartja magát, ragaszkodik a kialakult jó rendhez. Magával hozta énekeskönyvét, és kérte, az egybegyűltek énekeljék el a Velem vándorol utamon Jézus kezdetű éneket. Az elhangzottakhoz többen is hozzászóltak; Gáncs Péter elnök-püspök elmondta: a Szentlélek megőrzi és megújítja egyházunkat, megmutatva, mi az, amit meg kell őrizni, és mi az, amit nem. A kellemes környezetben elfogyasztott ízletes ebéd után a konferencia résztvevői látogatást tettek a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban, melyet ez év májusában alapított a Magyarországi Evangélikus Egyház; az iskola a Pitagorasz Általános Iskola és a Hunyadi Mátyás Gimnázium egyesülésével jött létre. Az új evangélikus oktatási intézményben zajló munkáról, terveikről Cselovszki Jenő megbízott igazgató adott tájékoztatást. A délutáni első előadó dr. László Jenő Csaba jogász, pusztaföldvári presbiter volt. Hol vannak a fiatalok az egyházból? - tette fel a kérdést, és osztotta meg válaszait a felügyelőkkel. Kérte, próbáljunk a kívülállók fejével gondolkodni, azokéval, akik ugyan hallják a harangok hívó szavát, de nem természetes számukra az Isten házába járás. Sikeres kezdeményezésnek ítélte a Szélrózsa találkozókat, amelyeken kétévente több ezer fiatal fordul meg. Jelen sorok írója a 2011-es népszámlálási törvényről és a 2012-es egyházi választások fontosságáról szólt. Csak megbízható számadatok ismeretében lehet tervezni a következő évtizedben gyülekezeteinket, intézményeinket, a várható állami támogatásokat - mondta. Az általános tisztújítás kezdetén mélyedjünk magunkba, lelkileg is készüljünk feladatainkra, gondoljuk át munkánkat. Az vezéreljen - hívta fel a figyelmet -, hogy minden cselekedetünk törvényes legyen, és egyházunk javát szolgálja. Győri Gábor esperes úti áldása után Radosné Lengyel Anna zárszavában szólt arról, hogy ebben az összetételben utoljára találkoztak a felügyelők. Köszönetét mondott a rendező gyülekezet tagjainak a testvéri szeretetért, figyelmességért, az egész napos ellátásért. Végül a résztvevőknek átnyújtott egy példányt az Egy csepp emberség esték című, Rados Péter szerkesztésében a Luther Kiadónál napvilágot látott kötetből. ■ Koszorús Oszkár, a Nyugat-békési Egyházmegye felügyelője ■ Andorra Árpád Az ókor más társadalmaiban, így például a Római Birodalomban is szerveztek népszámlálásokat, ezekről a Biblia is több helyen említést tesz; elég itt megemlíteni Jézus Krisztus születésének jól ismert körülményeit. A középkorban nem voltak népszámlálások, a modern cenzusok történetét az újkor kezdetétől számítjuk. Magyarországon az első népszámlálás II. József uralkodásának idején volt, ezt a kiegyezésig még több teljes körű felvétel követte. A kiegyezés után a magyar adminisztrációnak egyik első intézkedése az önálló statisztikai szervezet felállítása és a népszámlálás megszervezése volt. Azóta - a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelően - általában tízévenként tartanak hazánkban népszámlálást és lakásösszeírást. A népszámlálás világprogram. A nemzeti, az európai uniós és a nemzetközi intézményeknek egyaránt szükségük van megbízható információkra a népesség és a lakások számáról, összetételéről. A fogalmak egységes értelmezése, az adatok összehasonlíthatósága nemzetközi igény. A földkerekség egészére nézve az Egyesült Nemzetek Szervezetének Statisztikai Bizottsága dolgozta ki az elveket és ajánlásokat. Az Európai Unió tagállamai még szorosabbra fűzték együttműködésüket a népszámlálások ügyében. 2008-ban európai parlamenti és tanácsi rendelet született a nép- és lakásszámlálásról, amely minden tagállamra kötelező érvényű. E rendelet kimondja, hogy minden tagország azonos évben, először 2011-ben tartja a népszámlálását. A népszámlálás végrehajtását az Országgyűlés által elfogadott törvény rendeli el. Az adatszolgáltatás minden kérdésre kötelező - kivételt képeznek ez alól az anyanyelvre, a nemzetiségre, vallásra, egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó kérdések, amelyek szenzitív (érzékeny) kérdések, így ezekre a válaszadás önkéntes. Meg kell itt említenem, hogy a világ és benne Európa számos országában az elmúlt évtizedekben fontosnak - sőt sok helyütt kötelezőnek - tartották, tartják a vallásra vonatkozó kérdés szerepeltetését az adatfelvétel során. A vallás kérdése a hivatalos magyar népszámlálások történetének 1869. évi kezdetétől 1949-ig ugyancsak mindig szerepelt a felvételi programban. Akkor a sorozat megszakadt, az 1960-1990 között végfehajtott négy magyarországi népszámlálás ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. Ötven év elmúltával a tizennegyedik hivatalos - 2001. évi - magyar népszámlálás programjába került vissza a vallásra vonatkozó kérdés - igaz, nem kötelező jelleggel. A hosszú évek egyházellenes politikája a 2001. évi adatokban is visszatükröződik - nem annyira ugyan, amennyire az ateisták szerették volna. így is megdöbbentő, hogy míg az 1949. évi népszámláláskor hazánkban összeírt 9,2 millió ember közül csupán 12 ezren nem tartoztak egyházhoz, felekezetekhez, számuk 2001-ben másfél millióra emelkedett. A vallására vonatkozó kérdést megtagadó adatszolgáltató 1949-ben nem volt, 2001- ben pedig a számuk meghaladta az egymillió-százezret. Reménységünk szerint 2011- ben a lakosság jobban érzi és érti ezeknek az információknak a társadalmi értékét, és a biztosított adatvédelmi garanciák - hiszen a felvétel név nélkül történik - mellett nem okoz gondot a válaszadás az úgynevezett szenzitív kérdésekre sem. Mind az egyházaknak, mind a nemzetiségi szervezeteknek igen fontos, hogy megbízható, jó adatokkal tudjanak dolgozni munkájuk során. A 2011. évi népszámlálásban érintettek az adatszolgáltatásban háromféle lehetőség közül választhatnak: saját maguk interneten keresztül válaszolhatnak, esetleg papír kérdőívet töltenek ki, vagy a számlálóbiztos közreműködésével adják meg a válaszokat. A számlálóbiztosok már szeptember végén minden háztartásba eljuttatják az adatfelvételi csomagot, amely tartalmazza a lakás- és a személyi kérdőív egy-egy példányát és egy tájékoztató levelet. E levél gondos áttanulmányozása után kell eldönteni, hogy mely adatszolgáltatási lehetőséget választják. Igen fontos, hogy bármelyik mellett döntenek is, ne maradjon el az úgynevezett nem kötelező kérdések megválaszolása. (Még el sem kezdődött az adatfelvétel, de néhány sajtóorgánum már most az érzékeny kérdések meg nem válaszolására buzdít, és ez a negatív propaganda a jövőben csak erősödni fog.) A személyi kérdőív 34-es kérdésénél az állampolgárságától, anyanyelvétől, nyelvtudásától függetlenül azt a nemzetiséget, etnikai csoportot jelölje meg, amelyhez tartozónak érzi, vallja magát. Ennél a kérdésnél csak egy nemzetiségi csoport jelölhető be! Ha a személy két nemzetiséghez, kisebbséghez is kötődik, a másikat a 35. kérdésnél kell bejelölni, illetve beírni. (Mindez azt jelenti, hogy egy ember egy vagy legfeljebb két nemzetiséghez tartozónak vallhatja magát.) A 38. kérdésnél be kell írni, hogy mely vallási közösséghez tartozik az összeírt személy. Csak egy vallási közösség bejegyzésére van lehetőség. A mi esetünkben a helyes válasz e kérdésre: evangélikus. A szerző statisztikus, a Déli Egyházkerületfelügyelőhelyettese
