Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-09-25 / 39. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2011. szeptember 25. » 15 Tradicionalitás és innováció -„hogy semmi ne menjen kárba * „Az ember nem teheti azt a teremtett világgal, amit akar” - fogalmaz Bóna Zoltán református lelkipásztor, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára idei teremtésvédelmi programjaik kapcsán, amelyeknek - Béres Tamás docens, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének vezetője szerint - az „egyik lényege az, hogy mindenki rádöbbenjen arra, hogy ki ő, a világ melyik részén él, és milyen erőforrások állnak a rendelkezésére” Az európai uniós támogatást nyert programsorozatról és a teremtés hetéről a MEÖT főtitkárával és a Szociáletikai Bizottság egyik tagjával beszélgettünk. ■ T. Németh László A MEÖT Szociáletikai Bizottságának feladatai között nagy szerepet tölt be a teremtésvédelem és a fenntarthatóság kérdésköre. Ők kezdeményezték három évvel ezelőtt a teremtésvédelem hetének a programját is. A bizottság egy fenntarthatóságról szóló pályázaton indult Tradicionális és innovatív értékek tudatosítása és érvényre juttatása a fenntartható közösségi életmód szolgálatában címmel. A program rövidebb címe Tradicionális és innovatív értékek dialógusban, mozaikszóval: TIÉD. „Ez kifejezi azt a meggyőződésünket, hogy ebben mindenkinek szerepe és felelőssége van” - mondja Bóna Zoltán református lelkipásztor, a MEÖT főtitkára. Fő üzenetében a teremtés hete is a környezettudatos életmódra hívja fel a figyelmünket. Az újrahasznosítás jegyében választották ki idén az igei mottót: „...hogy semmi ne menjen kárba’.’ (Jn 6,12) A református, evangélikus, metodista és katolikus tagokból álló ökumenikus teremtésvédelmi csoport segédanyagot állított össze, amelyet a MEÖT minden gyülekezetnek és intézménynek elküldött. Az ötezer ember megvendégelésének története alapján elkészített kiadványt - amint annak bevezetésében is szerepel - segítségül szánják „az egyéni elcsendesedéshez és a közösségi alkalmakhoz, valamint a személyes elhatározások és a gyű- * lekezeti döntések meghozatalához”. Nem mehet így tovább! „Aki a teremtésvédelem és a fenntarthatóság területével csak egy kicsit is foglalkozik, elismeri, hogy úgy tovább nem élhetünk, ahogy az úgynevezett északi világ él, többszörösét használva vagy többszörösét tékozolva annak, ami szükséges és egyáltalán rendelkezésünkre áll” - hangsúlyozza Bóna Zoltán, aki azt is leszögezi, hogy „a fogyasztói társadalom gyakorlatilag tarthatatlan, hiszen belátható időn belül olyan helyzetbe kerül a teremtett világunk, hogy élhetetlenné válik” A megoldást mindenki a saját hite és meggyőződése vagy éppen szakterülete szerint látja. A MEÖT a kérdésekre teológiai válaszokat kíván adni. Ennek kiindulópontja Mózes első könyve. Bóna Zoltán arra is felhívja a figyelmet, hogy a Teremtő a teremtett világot az emberre bízta, de nem adta oda a szó birtoklási értelmében. Tehát az ember nem tehet azt a teremtett világgal, amit akar, hiszen a teremtés továbbra is a Teremtőé. A MEÖT programjának az is fontos üzenete, hogy a teremtett világnak különböző élő és élettelen elemei önmagukban érvényesek és értékesek, önmagukban van létjogosultságuk és nem kizárólag a hasznosíthatóság értéke és mértéke szerint. „Tehát nem attól fontos egy faj, hogy mennyire szolgálja az embert, hanem önmagában is értéke van. A fajok pusztítása, a környezetszennyezés, az energia gátlástalan és fölösleges használata mind olyan tettek, amelyek a Teremtő munkáját sértik” - mondja Bóna. Zoltán. A februártól októberig tartó TIÉD programsorozatban természettudósok - köztük fizikusok, klímaszakemberek, geológusok - támasztják alá ezt olyan tényekkel, hogy például az egy esztendő alatt elhasznált kőolaj vagy földgáz mennyisége évmilliók alatt termelődik újra. Fölmerül a kérdés, hogy mennyit használhatunk, és mi az, ami rendelkezésünkre áll a teremtett világból? Erre általában a tudományos és technikai felkészültségünktől várjuk a teljes feleletet. „A valódi válasz inkább egy hagyományos bölcsességtől jön, amelyet a keresztyén szókinccsel úgy kell mondanunk, hogy hála a teremtettségért. Vagyis mindent hálával kell használni úgy, hogy elfogadjuk azt, ami öröm származik belőle, de nem terheljük vele sem környezetünket, sem magunkat. Nem az a baj, hogy az energiahordozókat használjuk, hanem az, hogy mértéktelenül” - hangsúlyozza Béres Tamás, aki azt is fontosnak tartja, hogy a technikának és tudománynak a szerény életmódot kell szolgálnia. „Az embernek a teremtésben valóban kitüntetett szerepe van, de nem a fogyasztás szempontjából, hanem abban az értelemben, hogy mi vagyunk azok, akik át tudunk látni bizonyos folyamatokat. Az egész fenntarthatósági programunknak az a lényege, hogy mindenki rádöbbenjen arra, ki ő, a világ melyik részén él, és milyen erőforrások állnak rendelkezésére. A keresztyén tradíció hangsúlyozásával át kell alakítanunk az életünket a tudatosabb életre” - fogalmaz az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezetője. Tradíció és innováció A MEÖT szakértői arra is rávilágítanak, hogy a fogyasztói társadalom mentalitása rengeteg olyan társadalmi és gazdasági igazságtalanságot szül, amelyet szintén nem nézhet jó szemmel az Isten előtti felelősséggel gondolkozó ember. Végh László atomfizikus előadásaiban például annyit tesz, hogy egyszerűen és alaposan utánagondol annak, hogy mai életstílusunk mennyiben folytatható hosszú távon. Az esetek nyolcvan ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó százalékában oda jut, hogy nem. „Azért hálás az ő tevékenysége, mert nem nagy gondolatokat, nem frázisokat mond, hanem nagyon egyszerű kis építőkockákból próbálja felépíteni mindazt, hogy mit miért érdemes, és mit miért nem. Például nem arról beszél, hogy a műanyag palacknál jobb az üveg, hanem arról, hogy érdemes-e megvenni azt a tartalmat, amely abban a palackban található” - hangsúlyozza a szemléletmódot Béres Tamás, a program egyik kidolgozója. A fogyasztói társadalomban kialakult jelenségek, másrészt a teológiai felismerések, harmadrészt pedig az ökumenikus világszervezetekben, majd a MEÖT-ben megjelent igény hívta életre az idei intenzív programot az Új Magyarország fejlesztési terv támogatásával. Ennek keretében tizenkét magyarországi városban rendeznek két-három napos programsorozatot, amelyeken megpróbálják elérni - elsősorban - a gyülekezeteket, az egyházi intézményeket, az iskolákat. De ezen túl megszólítják a helyi társadalmi szervezeteket, önkormányzatokat, a helyi szakértőket is az előadásokkal, istentiszteletekkel, bibliakörökkel, kerekasztal-beszélgetésekkel. A találkozások során rákérdeznek a hagyományos értékekre, amelyek még élnek az emlékezetben vagy a mindennapokban. így a programokban helyet kapott már - például - a hagyományos termékek bemutatója is, jelezve, hogy nem a szakemberek valamiféle elefántcsonttoronyba zárt diskurzusáról van szó - tudjuk meg Bóna Zoltántól. Béres Tamás szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy mögé lássunk a napi rutinból végzett, át nem gondolt életcselekményeinknek annak érdekében, hogy egy kicsit nagyobb méltósággal tekinthessünk magunkra. Mint mondja, ebben a tudatosításban kívánnak segíteni, és ennek fontos eleme az átadott információ. „Programunk címében a tradicionális érték annyit jelent, hogy szeretnénk rendelkezni azokkal az információkkal, amelyeket össze lehet gyűjteni az elődeink bölcsességéből és természetesen a jelenlegi felismeréseinkből is. Az innováció pedig a saját személyes elkötelezettségünket jeleníti meg, hiszen nem elég csak információval rendelkezni” - értelmezi a program címét Béres Tamás, aki hozzáteszi azt is, hogy az innovációval azt szeretnék kifejezni, hogy y teremtésvédelem ügyében szükség van személyes felismeréseinkre, személyes bátorságunkra, majd a személyes elkötelezettségre is. Ezért előadásaikon, kerekasztal-beszélgetéseiken életstílusmodelleket is bemutatnak. A beszélgetésekben arról is szeretnék meggyőzni az embereket, hogy nem jelent nagy bajt, ha nem követik rögtön az ő elhatározásaikból születő mintákat. Mi sem vagyunk jobbak Az ismeretterjesztő tevékenységek eredménye nehezen mérhető. „Azzal a nagy hittel megyünk a rendezvényeinkre, hogy van olyan mag, amely jó földbe hull. Köszönjük a gyülekezetek, intézmények tagjainak és vezetőinek, hogy hétvégéiket, energiáikat, figyelmüket erre a programra áldozták, és a lebonyolításban helyi partnereink voltak. A pályázat szerint hétezer-hatszáz embert kell elérnünk az üzenettel, és ezt minden bizonnyal el fogjuk érni. Konkrét visszajelzéseink vannak arról, hogy iskolákban az előadásunkat követő héten újra és újra előkerültek az elhangzott témák” - ismerteti a számszerű célokat Bóna Zoltán, aki bízik abban, hogy munkájuk nem hiábavaló. A rendezvényeken azt is hangsúlyozni akarják, hogy a gyülekezetek az alkalmaikon vagy éppen a felújítási, építési munkálataiknál figyeljenek a fenntarthatóságra. A TIÉD eddig kilenc városba jutott el, az elmúlt hétvégén Szegeden próbálták tudatosítani a tradicionális és innovatív értékeket. A szintén a MEÖT által - idén harmadik alkalommal - meghirdetett teremtés hetében szeptember 25. és október 2. között még három városban jelennek meg a programjukkal, amely Debrecenben fejeződik be: október í-jén regionális női találkozón és több száz fős egyházmegyei ifjúsági rendezvényen jelennek meg, valamint szintén ez adja a tematikus előadását az Október a reformáció hónapja rendezvénysorozat kulturális programokban is gazdag megnyitójának. Másnap a Nagytemplomban úrvacsorás ökumenikus istentisztelettel zárják a fenntarthatósági programsorozatot. Azt gondolnánk, hogy mi, keresztyén emberek környezettudatosabban élünk. De Béres Tamás szerint a gyülekezeti tagok életformája semmivel sem jobb, mint másoké. Sőt - mint mondja - még nehezebb helyzetben vagyunk, mert amikor felismerjük a veszélyeztető körülményeket, akkor sokan megnyugtatják magukat például azzal, hogy ha Isten teremtette a világot, majd ő is fogja elpusztítani, tehát voltaképpen nekünk nincs ebben felelősségünk. Egy másik formája a vallásos felelősséglerázásnak az a gondolat, hogy nem kell azzal törődni, mi történik a földön, hiszen mi a mennyországra készülünk. „Egy harmadik szintre szeretnénk lépni, és úgy megjelenni a gyülekezetekben, hogy meglegyen a megbízható információ, és jelen legyenek olyan emberek, akik el tudják mondani, meg tudják mutatni, milyen a teremtésvédelemnek megfelelően élni. Ez a keresztyének nagy feladata, hogy keresni kell olyan utakat, ahol Jézus követésének újabb és újabb lehetőségei vannak” - fogalmaz Béres Tamás. (További információ: tied.meot.hu és www.teremtesunnepe.hu) A szerző újságíró, a Reformátusok Lapja főszerkesztője EVÉL&LEVÉL Tanévnyitó a nagyváradi evangélikus óvodában Az új tanévet izgatottan váró gyermekek és szülők zsibongásától volt hangos szeptember 12-én reggel a nagyváradi evangélikus templom. Hagyományainkhoz híven istentisztelettel vette kezdetét az idei tanév. Mindnyájunknak, régi és új óvodásoknak, a családoknak, minden munkatársnak szüksége van biztatásra és erősítésre, hogy bátran vágjunk neki egy új, sok kihívással teli évnek. Hálával gondolunk arra, hogy Istenünk - aki „a megrepedt nádszálat nem töri el, és a pislogó mécsest nem oltja ki” - képessé tesz bennünket arra, hogy helytálljunk szolgálatunkban. Az ő áldását kértük a közösen megtanult énekben is (Áldásoddal megyünk), mielőtt birtokba vettük volna újra az óvodát. Ki mosolyogva, ki még szomorkásán ismerkedett az új játékokkal, társakkal. Az első nap végére mindenkinek sikerült barátokra és - az óvó néni személyében - szerető pótanyukára találni. Ezúton kívánunk mindenkinek örömökben gazdag, eredményes tanévet! Mátyás Judit igazgató (Nagyvárad) Családi kötelék A névadó születésének évfordulóján - szeptember 17-én - minden évben családi napon találkoznak diákok, szülők, pedagógusok a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban, hogy közösen ünnepeljenek. A reggeli becsengetés a szülőknek az osztályok közötti nagy fakanál kupáért való versengés kezdetét jelzi, a diákok pedig a nagy vándorbot kupáért küzdenek meg egy többállomásos műveltségi-városismereti verseny keretében. Idén a legfinomabb, kültéren elkészíthető étket a 8/12. osztályos szülők készítették, míg a nagy vándorbotot az 5/12. osztály diákjai nyerték. Az alsó évfolyamos osztályok a DÖK-kupáért is megküzdöttek, amelyet a 8/5. osztály tanulói vehettek át a diákönkormányzat most megválasztott új elnökétől, Takács Dániel 6/10. osztályos tanulótól. Az iskola és a családok közötti kötelék ápolását a gimnázium fontos feladatának tekinti. A családi nap hagyománya elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők évről évre hivatalos kötöttségek nélkül találkozzanak, és jó alapokat teremtsenek a gyerekek közös neveléséhez. N EvÉlet-infó
