Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-09-25 / 39. szám
12 « 2011. szeptember 25. GYERMEKOLDAL Evangélikus Élet Szajkó A kék szárnytoliakkal ékes szajkó, népies nevén mátyásmadár gyakori fészkelő Magyarországon, erdőkben, ligetekben, parkokban találkozhatunk vele. Az erdő egyik őre. Ha ember lép a fák közé, nyomban felharsan veszélyt jelző, rekedtes kiáltása. Ahol sok ember megfordul, például a budai hegyekben, nem ilyen éber, de ha valaki letér az útról, és a bokrok közé bújik, nyomban gyanússá válik neki a dolog, veszélyt kiált, és erre más madarak is felfigyelnek. Egy alkalommal a Badacsony hegyen jártam, és a hajdani bányák felé vezető sövényen szembetalálkoztam a szajkóval. Csendesen mentem, nem vett észre, és láttam rajta, hogy megdöbbent. Rám meredt világoskék szemével, aztán nagyot kiáltott, és szinte ledobta magát az ágról, úgy menekült. A veszélyt jelző hangra egy csuszka és két cinege repült oda, kíváncsian kutatták, vajon mit látott a szajkó. Láttak engem, de valószínűleg nem gondolták, hogy miattam riasztott a mátyásmadár. Szajkóval egész évben lehet találkozni. Télen a városokban is felbukkan. A párok márciusban alakulnak ki, ebben az időszakban a máskor oly óvatos matozott tojáson mindkét szülő felváltva kotlik, a fiókák tizenöt-tizenhét nap alatt kelnek ki. Szüleik szorgalmasan etetik őket, gyorsan fejlődnek, és háromhetes korukban repülnek ki. A szajkó mindenevő - növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Rovarokat, csigákat, magokat eszik, de mint fészekrabló is ismert. Ősszel a tölgymakkot hordja. A torokzacskójába rejtett öt-hat makkal néha kilométereket repül, és ott egyenként az avarba dugdossa őket. Az elrejtett makkok egy részét télen megkeresi, de mindig akadnak, Kedves Gyerekek! ► Mostani hatrészes sorozatunkban olyan bibliai történeteket idézünk fel, amelyekben az angyal(ok)nak fontos szerepük van. Minden részhez tartozik egy rejtvény is. A sorozat végén a helyes megoldásokat összegyűjtve küldjétek be szerkesztőségünk címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. 2. Amikor a nép az egyiptomi szabadulás után az ígéret földje felé vonult, elért a moábiták földjére is. Bálák, a királyuk nagyon megijedt a hatalmas tömeget látva. Ezért magához hívatta a kiválasztott népből származó Bálám prófétát, hogy arra kérje, átkozza meg őket. Abban bízott ugyanis, hogy így majd könnyen legyőzi Izrael népét. Többször is küldött követeket Bálámhoz, míg az végül elindult. Ez azonban nem tetszett az Úrnak. Egy kivont kardú angyalt küldött az útra, hogy eltérítse Bálámot a szándékától. A mennyei követet azonban Bálám nem látta, csak a szamara, amely le is tért az útról, hogy a mezőn át kerülje ki a veszélyt. Nagyon mérges lett Bálám, ezért ütni kezdte a szamarat, hogy visszaterelje az útra. Másodszor a szőlők között vezető úton találkoztak az angyallal. Mivel egy völgyszerű mélyedésben haladtak, a szamár csak úgy tudta kikerülni a veszélyforrást, hogy a kőfalhoz lapult. így persze Bálám lábát is odaszorította a falhoz. A próféta mérgében újra megverte az állatot. Az Úr angyala harmadszor egy olyan szoros helyen állt elébük, ahol sehogyan sem lehetett őt kikerülni. Az okos állat ekkor lefeküdt a földre. Több sem kellett Bálámnak! Ütlegelni kezdte a szerinte makacs szamarat. De az Úr beszédre nyitotta az állat száját, aki így szólt gazdájához:- Mit vétettem ellened, hogy már harmadszor versz meg?- Csúfot űztél belőlem! A magad feje után mentél, és a lábamat is majdnem eltörted! Ha lenne kardom, most meg is ölnélek!- Nagyon régóta vagyok a szamarad. Rajtam jársz régóta. Cserben hagytalak-e már valaha?- Nem - vallotta be Bálám. Akkor az Úr megnyitotta a próféta szemét is, aki meglátta az angyalt, amint kivont karddal a kezében az úton áll. Bálám azonnal arcra borult előtte.- Miért verted meg a szamarat GYERMEKVÁR most harmadszor is? - kérdezte tőle a mennyei követ. - Azért jöttem, hogy feltartóztassalak, mert rossz dolgot készülsz tenni. Az Úr kiválasztott népét nem átkozhatod meg. A szamár látott engem, azért tért ki előlem mindháromszor. Ha nem tette volna, téged megöltelek volna, őt pedig életben hagytam volna. Bálám ekkor ezt válaszolta:- Vétkeztem! Nem tudtam, hogy te állsz velem szemben az úton. Ha nem tetszik neked, akkor visszafordulok.- Nem. Folytasd az utadat! De csak azt mondd majd, amit én mondok neked! Bálám pedig továbbment szamarával és két szolgájával Bálák királyhoz. Ha helyes sorrendben olvassátok össze a köveken lévő betűkből a szavakat, akkor megtudhatjátok, mit mondott végül Bálám Izrael népének. dár teljesen megváltozik. A szerelmes szajkók, négyen-öten, a legkülönbözőbb hangokat hallatva repülnek, és alig törődnek az emberrel. A szajkó énekesmadár, de tudományával nem nagyon dicsekedhetne. A legkülönbözőbb hangokat zagyválja össze, de szerencsére csak a rövid tavaszi párosodási időben „énekel”. A párok évente egyszer, áprilisban költenek. Tölgyesekben, fenyvesekben többnyire négy-tíz méter magasan építik a fészket, de például a Heves megyei Pétervására környékén borókabokorban alig fél méter magasan találtam szajkófészket. Az öthat, szürkészöld alapon barnán folamelyeket sem ő, sem az erdei egerek nem találnak meg. Ezek szerencsés esetben fává növekedhetnek. A szajkó az erdő természetes felújulását segíti. ■ Schmidt Egon Kérdések: 1. Védett madár a szajkó? 2. Melyik tollát tűzik a vadászok a kalapjuk mellé? 3. Milyen rokonait ismered? ■gylvzso/Cudf ‘vquvzs ‘vqoso £!jd>/gpdf i(2vu nsvzoy -jso udijdf so dtd>j3f 'ydysoSvjiA v z !oj -sqjupiCS uopvqvzs ‘wou t yozsvjpA HUMORZSÁK Két indián először lát vízisít.- Miért megy olyan gyorsan az a csónak?- Hát nem látod, hogy az az ember üldözi? * * # Futballmeccset játszanak a bogarak a rovarok ellen. A félidő végén egy szurkoló odamegy a kispadhoz, és megkérdezi a bogártól:- Hát te miért ülsz a kispadon?- Mert én cserebogár vagyok. * * *- Mit mond a fogyókúrázó zebra?- Vigyáznom kell a vonalaimra. * * *- Milyen a villanyszerelő munkája?- Feszültséggel teli. * * # Ül a horgász a vízparton, amikor arra megy egy idegen.- Van kapás? Van kapás?- Az előbb dobtam bele egyet a vízbe - válaszolja a horgász.- Miért? Talán méreten aluli volt?- Nem, csak folyton azt kérdezgette, van-e kapás?
