Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-09-18 / 38. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. szeptember 18. » 5 Bestseller lett az USA-ban az új Bonhoeffer-életrajz ► Az amerikai újságíró, Eric Metaxas könyvével hetek óta a New York Times bestsellerlistájának élmezőnyében találkozhat az olvasó. Az 591 oldalas művet egyszerre jelentették meg angolul és spanyolul, portugál és német nyelvű kiadása pedig most van készülőben. Miért is ilyen népszerű az amerikaiak körében a Bonhoeffer: lelkész, mártír, próféta, kém című könyv? Egyik honfitársa szerint azért, mert a német evangélikus lelkész nem volt sem konzervatív, sem liberális, hanem egyszerűen keresztyén és ember egy igen nehéz történelmi korszakban... És hogy vélekedik a könyvről a Wall Street Journalban az amerikai kritikus? Mindezt összefoglalja az alábbi írás. Maga a könyv is tartalmaz ajánlásokat; az egyik Caroline Cox bárónőé. Bizonyára jó oka volt, hogy az angol Lordok Házában így fogalmazzon: „Kiváló könyv, a kötelező olvasmányok között a helye.” Fellapozva a vaskos kötetet azonnal szembetűnik, hogy nagyszabású könyvében Metaxas életrajzi kontextusba ágyazva külön fejezetben ír - figyeljünk csak a fogalmazásra! - „az egyház és a zsidókérdés” témájáról (150-164. oldal), a „náci teológiáról” (165-175. o.). Ugyancsak részletesen foglalkozik a Hitler-ellenes hitvalló keresztyének biblikus döntésével, amely a Barmeni hitvallásban meg is fogalmazódott. A teológiai tisztánlátás és az etikai, politikus döntés kemény - olykor mártíromságot vagy életet követelő - következményeit is sorra veszi a munka A hitvallástól a konspirációigeimmel (358-379. o.). De tárgyalja a fiatal teológus szerelmét, majd a tegeli börtön 92-es cellájában töltött utolsó napjait, a méltán legendás, Áldó hatalmak oltalmába rejtve című versének születését is. Ám ne fussunk előre ennyire! Amerika (is) tanulja az olcsó és a drága kegyelem különbségét Az előszóban Timothy J. Keller, a New York Times bestsellerírója elragadtatva jegyzi meg: milyen nagyszerű, hogy ez a könyv megszületett, hiszen a széles publikumnak, a nagy nyilvánosságnak Amerikában sokkal többet kell tudnia Bonhoeffer életéről és gondolatairól, mint amennyit eddig tudtak róla az Újvilágban. Hiszen Bonhoeffer tanításai, bibliás látása ma is eligazító, használható útmutató a korszellem útvesztőiben tévelygőknek vagy veszteglőknek. Lehetetlen megérteni a mártír teológus Nachfolge (Követés) című könyvét Németország nagy részének a Hitler előtti, harmincas évekbeli behódolása nélkül. Hogyan kaphatnánk feleletet másként erre a megrázó kérdésre: miként eshetett ez meg Luther egyházával? Bonhoeffer válasza: mert megfeledkeztek az igazi evangéliumról, a „drága kegyelemről” az igazi Megváltóról, s helyette a Führert követték. Az egyházat akkoriban Németországban egyfelől a formalizmus jellemezte. A vasárnapi keresztyénség, amikor hetente egyszer ezt hallották a templomba járó milliók: Isten szeret, megbocsát - ennek nem volt igazán köze a való élethez. Ezt nevezte Bonhoeffer „olcsó kegyelemnek” Az ünnepi rituálékban ürességét elfedő egyház lett ennek az olcsó kegyelemnek a reprezentánsa, illetve a vértelen, színtelen, ízetlen, másrészt a túlintellektualizált elefántcsonttorony-keresztyénség lett a hatástalan, könnyen félretehető terméke. A megerőtlenedett német keresztyénség a megerősödő Hitlerrel szemben csak meghunyászkodni, majd behódolni tudott. Ugyanakkor jelen volt a törvényeskedés, a parancsolatok megtartása és a jó cselekedetek végzése révén történő megigazulás, üdvözülés gondolata, illetve gyakorlata is. Mindkettő lelki hátteret biztosított ahhoz, hogy Hitler hatalma megszilárduljon. Luther és a reformáció maradandó időszerűsége Hol maradt ez a formalista és legalista földhözragadtság, megüresedett vallásosság, lelki-szellemi kiskorúság attól, amit Luther olyan gyönyörűen fogalmazott meg: „Egyedül hit (sola fide) által üdvözülünk, de nem a magára maradt, magányos hitből.” Azaz a Krisztushoz kapcsoló, állandóan mellette tartó, hozzá igazító-igazodó hitből. A hitét így gyakorló hívő ember az, aki egyedül kegyelem (sola gratia) által él. A hiüeri Németországban - hangsúlyozza Metaxas, de könyve kritikusai is - sokan megelégedtek az olcsó, vallásos kegyelemmel, pontosabban a vallásosság látszatával, melyből semmi erő, igazi élet nem támad. A „német keresztyének" milliói nagyon leegyszerűsítve azt gondolták: „Isten megbocsát, mert ez a dolga.” A drága kegyelem útja viszont az áldozaton, a kereszten át vezet a végső és teljes győzelemhez, amely után nincs békediktátum, fegyverletétel, hadisarc és újabb háború. Csak lelki és örök győzelem van a legyőzött győzhetetlen Krisztus által és mellette. Ezt sem a törvény betűivel és parancsaival, sem pedig az „olcsó” pontosabban emberileg „elócsított” kompromittált kegyelem mézes-mázasságával nem lehet elérni. Csak egyedül Krisztus által (solus Christus). Nagykorú keresztyénség - a pokoli erkölcstelenség korában Krisztus követésében érdemes élni és jó halni - ez a nagykorú keresztyénség útja ma is, amelyet Metaxas könyve sugall és vetít elénk meg á felnövekvő, nagykorúsodó generáció elé. Nem lehetünk vakok és tehetetlenek a mai világ buktatói láttán: a legalizmus és a moralizálás önigazoló/önigazult, megalázóan pöffeszkedő mechanizmusai, egyéni és közösségi reflexei, olykor görcsös vergődése láttán. Ez az igazi kérdés: hogyan lehet etikusnak maradni, töretlen gerinccel átküzdeni magunkat egy mind inkább etikátlanná váló, sőt egyre inkább pokoli erkölcstelenségtől vezérelt korszakban és világban? Hogyan maradhatnánk szótlanok, hiszen meghallottuk a Szót, a létet, adó, világot formáló és a sziklazúzó Igét Jézus ajkán: én vagyok az igazság! Minden emberi igazságtalanság és hazugság, sumákolás, szervezett látszatigazságosság lehúzó hínárvilágában sem maradhat fülünk és szívünk zárt, mert valóban az életről, a túlélésről, a boldog reménység krisztusi ellensúlyával felemelt új életesélyről van szó - milliók számára! Koncentrációs üzenetkörök Erről a személyesen is legdrágább és működő-működtető kegyelemről van szó, amelyet ma is hatalmas, szentlelkes, szentháromságos gondolati és tetterővel hirdet Bonhoeffer életműve, teológiai eszmerendszere és immár legkiválóbb amerikai életrajzírója, Eric Metaxas. Az életrajz gazdag prédikációja ez, szokatlan műfajú igehirdetés. Az olcsó vagy „potya kegyelem” nem segít rajtunk, mert ez emberi találmány, önvesztő hitetés. A drága kegyelem viszont minden megújulásnak, új életnek, a közönyből vagy a hazugság fogságából akaró szabadulásnak az egyetlen esélye. Erről is szól koncentrációs üzenetkörökben, életrajzi illusztrációkban Metaxas Bonhoeffer-biográfiája. Nem csak az amerikaiakhoz, s nem csak egyik-másik nemzedékhez - ahogyan Joseph Loconte megjegyzi: Krisztus egyetemes váltságművével, jó hírével mindenkihez, mindenkoron. Ezért is nagy formátumú a Bonhoeffer: lelkész, mártír, próféta, kém című könyv, egyetemes igehirdetés, érthetően, sok hitelesítő, megvilágosító sztorival - ahogyan „odaát”, a tengerentúl mondják. Ateisták, liberálisok, konzervatívok, pacifisták Bonhoeffere Az ateisták, múlt például Christopher Hitchens, csodálják Bonhoeffer „lenyűgöző, de gyermeki humanizmusát”, a liberálisok dicsérik „szociális lelkiismeretéért, az élet értelmének megtalálásáért és fenntartásáért” az észveszejtő kor praktikái ellenére. Vannak teológusok, akik pacifizmusáért tisztelik. Igaz, mindez jellemző volt gazdag személyiségére, de ő egyszersmind mindezeknél több volt. Nem liberális, nem konzervatív, hanem egyszerűen keresztyén ember. Az ecce homo, az Emberfia és az Isten Fia, azaz Jézus követője. A teljességet hordozó Krisztus vonzásában élő, túlélő, örök életre elhívott és megtartott ember. Bonhoeffernek egy volt a fontos: a dolgokat, történéseket, embereket, pokoli praktikákat és nekiszánásokat, győztes vagy elbukott küzdelmeket, azaz mindent és mindenkit Isten perspektívájából nézni és láttatni. A végső dolgok isteni elrendezettségének tudatában és hitében. Erre a szemléletmódra érzett rá a könyv szerzője, ezt igyekszik hűségesen átadni az olvasóknak. Életrajz és Bonhoeffer a topon - vélemények prizmája „Eddig ez a legjobb életrajz, amelyet olvastam” - írja S. Michael Craven, a Krisztus és Kultúra Központ elnöke. „Nagyszerű! Metaxas műve élő mérföldkő” — nyilatkozta Floyd Flake, a Wilberforce Egyetem elnöke. „Metaxas Bonhoeffer-műve monumentális alkotás és mélyen szántó munka” - méltatta Greg Thornbury, az Union Egyetem Keresztyén Tanulmányok Iskolájának dékánja. A Bonhoeffer-film alkotója, Martin Doblmeier amerikai németként egész nemzetére, mai hazájára, az USA-ra és egykori szülőföldjére, Németországra tekintve írta elgondolkodtató szavait: „Dietrich Bonhoeffer legnagyobb ajándéka az, ahogyan a hitet értelmezte a konfliktusok korában, s ezért tud szólni és megszólítani nemzedékről nemzedékre... E könyvből nemcsak Bonhoeffer gazdag teológiáját ismerjük meg, hanem a 20. századi Németország bonyolult és tragikus történelmét is, benne egy ember küzdelmét az igazi keresztyén helytállásért.” A könyvet a Thomas Nelson Kiadó jelentette meg - amint már jeleztem - angol és spanyol nyelven, és nemsokára megjelenik a portugál és a német fordítás is. Egyszer talán magyarul is olvashatjuk Eric Metaxas sokoldalú, átfogó Bonhoeffer-életrajzát? Bizonyára nálunk is toplistára kerülne... ■ Dr. Békefy Lajos Hol a te szigeted? Emlékkonferencia Molnár Máriáról ^ Miközben „9/11” apropóján szinte mindenki a tíz évvel ezelőtti, egyesült államokbeli terrortámadásra emlékezett hazánkban is, addig Várpalotán merőben más üzenettel bíró évfordulós együttlétre invitálták a misszió iránt érdeklődőket a Református Nőszövetség tagjai. Százhuszonöt évvel ezelőtt, éppen szeptember 11-én született ugyanis Molnár Mária, Pitilu szigetének (Pápua Új-Guinea) magyar misszionáriusa. A várpalotai református templomban emléktábla hirdeti, hogy a bennszülöttek által csak „miziszdoktorként” emlegetett diakonissza nővér a városban látta meg a napvilágot, és Istennek e református hajlékában tartották keresztvíz alá. Nem véletlen tehát, hogy idén szeptember 10-én e falak között rendeztek emlékére szerény, ám annál meghittebb jubileumi konferenciát. A helyi lelkésznő, Lukátsné Orovitz Piroska köszöntő szavai után Márkus Mihály nyugalmazott református püspök Molnár Mária elhívásáról beszélt, aki Németországban, a Liebenzelli Misszió otthonában fogadta el Isten vezetését. Ott ismerte fel, hogy őt azok a távoli szigetek várják, hogy a pogányoknak hirdesse az evangéliumot. A püspök azonban kérdést szegezett a gyülekezet tagjainak is. „Téged milyen »pogány sziget« vár, testvér?” - kérdezte, utalva arra, hogy missziói felelőssége mindenkinek van. A nap többi, felkért előadója is arra törekedett, hogy - Molnár Mária alakját példaként felmutatva - az egybegyűlteket aktív szolgálatra serkentse. E sorok írója az Evangélikus Külmissziói Egyesület képviseletében beszélt, és a misszionáriusnő alázatára hívta fel a figyelmet. Molnár Mária fejében ugyanis soha nem fordult meg, hogy külmisszióba menjen. Itthoni betegek, árvák között tervezett szolgálni. Apró termete, gyengének tűnő fizikuma is ellentmondani látszott annak, hogy bírná a megpróbáltatásokat egy trópusi vidéken. Pályázatát mégis e sorok kíséretében adta be: „Mert nincs borzasztóbb annál, mintha valaki nem ott van, ahová Isten állította.” Molnár Mária születésének jubileumára két könyv jelent meg a napokban a Harmat Kiadó gondozásában. A kiadványokat a szerző, Miklya Luzsányi Mónika mutatta be. Az egyik regény kifejezetten gyermekeknek szól. Az írónőnek ezzel az volt a szándéka, hogy ebben az akcióhősökkel elárasztott világban ismerjenek meg az ifjak egy olyan hús-vér, igazi „hőst” aki önmagában gyenge, de Istennel hatalmas dolgokat képes véghezvinni. Igazán élvezetes volt meghallgatni a világi szakember, dr. Puskás János szombathelyi egyetemi professzor beszámolóját arról, hogy Molnár Mária mennyiben segítette a tudomány fejlődését a leveleiben említett megfigyeléseivel. Pontos leírást adott a trópusi klímáról, a geológiai jelenségekről, és felbecsülhetetlen értékű örökséget hagyott a néprajztudósokra. ■ B. Pintér Márta Áldó hatalmak oltalmába rejtve 1. Áldó hatalmak oltalmába rejtve / Csak várjuk békén mindazt, ami jő. / Mert Isten őriz híven reggel, este, / Ő hű lesz, bármit hozzon a jövő. 2. Ha gyötri, bántja szívünket a régi, / És múlt napoknak terhe ránk szakad, / Megrettent lelkünk vigaszodat kéri, / Mit nékünk szerzett, Atyánk, szent Fiad. 3. S ha szenvedések kelyhét adod inni, / Mely színig töltött, keserű s nehéz, / Te segíts békén, hálával elvenni, / Hisz áldva nyújtja hű atyai kéz! 4- És ha az úton örömöt adsz nékünk, / Ha szép napod ragyogva ránk nevet, / Biztasson, intsen sok nehéz emlékünk, / Hogy életünket szenteljük neked! 5. A csend köröttünk mélyen szerteárad. / Hadd halljuk azt a tiszta éneket, / Amely betölti rejtett, szép világod, / Hol téged dicsér minden gyermeked! Dietrich Bonhoeffer (1906-1945)
