Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-09-04 / 36. szám
Evangélikus Élet MELLÉKLET 2011. szeptember 4. » 9 enekülttáborok lakói vannak életveszélyben t megbízásából Etiópiában járt - Kiss Tamás beszélgetett Fel kell tudni venni a kapcsolatot a helyi partnerszervezetekkel, de például ott maradni és az élelmiszerosztásban segíteni nem minden esetben hatékony. Az én friss tapasztalataim is azt mutatják, hogy olyan hatalmas és felesleges költséggel járna egy új, megfelelő infrastruktúra kialakítása és a kollégák ottani életkörülményeinek biztosítása, hogy - ha Egy ilyen helyzetben a már meglévő nemzetközi csatornákat használva, partnerszervezeteinkkel együttműködve eredményesen juttathatjuk el a támogatásunkat a rászorulókhoz. Ez a nemzetközi protokoll ilyen esetekben, így jelentősen csökkenthető az adományok célba juttatásának költsége. Munkánk másik része a helyiek, az tek” Etiópia aszály által legsúlyosabban érintett területein. Szó van régi kutak felújításáról, új kutak fúrásáról, az esővíz hatékony összegyűjtését és megtartását szolgáló ciszternák létesítéséről. Ezeken a területeken - Oromia tartomány nagy részén - másfél éve nem esett eső. Előtte viszont özönvízszerű volt, és sokkal több kárt okozott, mint haszodatelepülünk, akkor - „többe kerülhet a leves, mint a hús”. Magyarán a pénzt okosabb a partnerekkel való együttműködésben a közvetlen segélyezésre fordítani, persze megfelelő utánkövetéssel.- Egy magyar segélyszervezet hogyan tud hozzájárulni a nagy szervezetek munkájához?- Nyilván nem arról van szó, hogy a MOSZ egy ekkora, tizenkét millió embert érintő természeti katasztrófa mértékével arányos segélyprogramot valósíthatna meg, de a segítő szándék, a humanitárius segélyezésben szerzett húszéves tapasztalat, a támogatók által felajánlott pénzadományok arra hatalmaznak fel bennünket, hogy erőink arányában magyar szervezetként segítsünk azokon, akiket az éhhalál, a szomjúság fenyeget, s mindennapjaikat a teljes kilátástalanság szövi át. etióp rászorulók hosszú távú segítése, amelyre a két hete indult és még egy hónapig tartó adománygyűjtésünk irányul. Ezek, mint már említettem, elsősorban „vizes projeknot. Sok esetben az a baj, hogy a ritkán érkező és áradásokkal kísért esőzések elmossák, sárral tömik el a kutakat, vízvezetékeket, itatóvályúkat, víztározókat. így nagyobb problémát hagynak maguk után, mint amekkora az eső előtt volt. Az adománygyűjtés eredményétől függően az ilyen jellegű károk elhárításán, kivédésén és megelőzésén fáradozó helyi szervezetekkel fogunk együttműködni. munkánknak. Ami az adományozók pénzét illeti, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet immár két évtizede különös gondot fordít tevékenységének átláthatóságára. Ez a gyakorlatban többek közt azt jelenti, hogy honlapunkon minden évben ol- Az ökumenikus segélyszervezet a világ számtalan pontján segíti a rászorulókat. Megemlítene néhányat a nemzetközi munkáik közül?- Legnagyobb külföldi humanitárius szerepvállalásunk az afganisztáni, amely 2001-ben kezdődött, és jelenleg is zajlik. Ez a különböző gyors segítségnyújtásoktól kezdve a hosszú távú fejlesztésekig - munkahelyteremtés, oktatásfejlesztés - nagyon sokrétű. Ez utóbbi keretében több mint egy tucat iskolát építettünk Afganisztánban. Nemzetközi segélyezésünk területeinek sora hosszú, a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány: vannak projektjeink Kárpátalján, Erdélyben, Észak-Kaukázusban, de említhetjük Srí Lankát és Haitit is.- Gyakran találkozni azzal az attitűddel, hogy Afrikában eddig is éheztek, miért kell egy ilyen távoli országba vinni az adományozók pénzét, amikor épp elég a baj itthon is. Miért különleges ez a most kialakult helyzet? Mi a garancia, hogy az adományok oda jutnak, ahová szánjuk?- Valóban sokszor találkozunk ilyen kérdésekkel. Valóban vannak vasható a közhasznúsági jelentés, ahol az érdeklődő megtekintheti minden tevékenységünk tételes elszámolását. Emellett igyekszünk beszámolni minden munkánkról a médián keresztül is. Természetesen egy nemzetközi könyvvizsgáló cég folyamatosan felügyeli az adatok hitelességét. Emellett a beérkező adományok felhasználásáról rendszeresen kapnak beszámolót a támogatóink. Kelet-Afrikában az utóbbi évtizedek legsúlyosabb éhínsége tombol, ennek kapcsán jelenleg tizenkétmillió ember van közvetlen életveszélyben. Egy olyan korban, amikor nemzetközi egyezmények deklarálják, hogy a biztonság, a tiszta ivóvízhez és a megfelelő élelemhez való hozzáférés alapvető emberi jog. Mi itt, Magyarországon a jóléti társadalmak minden áldását élvezhetjük, többé-kevésbé biztonságban élhetünk az Európai Unió tagjaként. Ez a helyzet a világ legszerencsésebb államai közé emeli hazánkat. Ezzel szemben sok ország nem képes segíteni magán, folyamatosan külső segítségre szorul. Azzal lehet vitatMagyarországon is, akik éheznek, de számos esetben maguk az adományozók keresnek meg bennünket, és ajánlanak fel adományt külföldi katasztrófák áldozatainak a támogatására. A segélyprogram költségeit sokszor nemzetközi pályázati forrásokból egészítjük ki, de olyan esetek is vannak, amikor külföldi donor támogatja - akár százötven-százhatvan millióval - a hazai szociális és fejlesztő munkánkat. A segélyszervezet tevékenysége nagyon sokrétű, a nemzetközi segélyezés és fejlesztési programok csak egy részét képezik a kozni, hogy melyik országnak hogyan vezetett ide a történelme, de azon nem, hogy most segítségre szorulnak. Ezekben az országokban az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek nélkül úgy halna éhen hónapokon belül sok millió ember, hogy a nyugati világ meg sem tudná! Minden segíteni tudó és akaró országnak, szervezetnek, egyháznak és magánembernek kiemelten fontos a támogatása. Lehet persze mondani, hogy itthon is épp elég a gond, de itthon is nagyon sok munkát végzünk, s ezek nem zárhatják ki egymást. FŐTÖK: MOSZ-ARCH ÍVŰM
