Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-08-28 / 35. szám
6 -m 2011. augusztus 28. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet m Mosolya japán, humora magyar Anyanyelvűnket tanító, irodalmunkat fordító professzor - Oszakában Waseda Mika professzor aszszony a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium meghívására érkezett a Völgység fővárosába. Az Oszakai Egyetem Idegen Nyelvi Kara Magyar Tanszékének vezetője a gimnázium által - immár harmadik alkalommal - megrendezett Lotz János nyári diákegyetem résztvevőit a tanszékén folyó munkáról tájékoztatta. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy nemcsak a magyar nyelvet szereti...- Professzor asszony, engedje meg hogy mindenekelőtt együttérzésemet fejezzem ki az országát és lakóit ért katasztrófa miatt.- Valóban súlyos csapás ért bennünket. A földrengés és a cunami, valamint a sérült atomerőmű jelentős természeti, anyagi károkat okozott, és ami a legsajnálatosabb, emberi életeket is követelt. Több ezer eltűnt személyt tartanak nyilván, velük együtt közel húszezer az áldozatok száma. Bár a családunkat nem érte veszteség, mégis szeretném őszinte köszönetemet nyilvánítani a magyaroknak, akik azonnal adománygyűjtésbe fogtak, és használati tárgyakon kívül komoly pénzügyi segítséget nyújtottak népemnek. A Vérző cseresznyevirág elnevezésű jótékonysági koncert nagyon meghatott bennünket. A szolidaritás rengeteget számít nekünk lelkileg is. Ahogy szép gesztus Hódmezővásárhelytől a japán fiatalok meghívása is. Segítenek begyógyítani a friss sebeket. Hálás szívvel gondolunk a segítőkész magyarokra.- Nekünk, magyaroknak mindig megtisztelő és örömteli, ha valaki érdeklődik a számunkra „édes anyanyelv” iránt. Az pedig csodálatra méltó, ha külföldi műveli professzori szinten.- Igazság szerint először nem is a magyar nyelv érdekelt. Angol szakos voltam az egyetemen, és édesapám unszolására eszperantóul tanultam. Ő eszperantista volt, s azt mondta, ezzel a mesterséges nyelvvel könnyen boldogulok Európában. Igaza volt. A hetvenes, nyolcvanas években nagyon népszerű volt az eszperantó, nemcsak a nyelv, hanem a szellemisége is. Ennek révén jutottam el 1980-ban Magyarországra, s mindjárt rabul is ejtett az ország. Két évet tanultam az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, azóta foglalkozom a magyar nyelvvel. 2007-ben az Oszakai Idegen Nyelvi Egyetemet egyesítették az Oszakai Egyetemmel, a magyar immár főszakként is tanulható lett. De előbb, már 1985-ben is ismerkedhettek ezzel az érdekes és szép nyelvvel diákjaink, a magyar tanszék pedig, amelynek a vezetője vagyok, 1993-tól működik.- Nem csupán magáról a nyelvről, hanem hazánk irodalmáról, történelméről is sokat megtudhatnak a hallgatók.- Okamoto Mari nyelvész mellett Suzuki Hirokazu is erősíti tanári karunkat; ő középkori magyar történelemmel, Mátyás király korával foglalkozik. Barta László lektor szintén segíti a munkánkat. A státusban lévő kollégákon kívül óraadókat is hallgathatnak diákjaink a magyar művelődéstörténet, az újkori magyar társadalom és a politikatörténet tárgykörében. A magyarságkutatás eredményei és a magyar nyelv szerkezete is megtanulható.- Mindezekhez rendelkezésre állnak tankönyvek, segédeszközök is?- Részben. A magyar nyelv igen nehezen elsajátítható és nehezen oktatható; tanításának japán módszertana ismeretlen volt. Úgyhogy még ez utóbbit is nekünk kellett kitalálni.- Ön is írt tankönyveket; nyelvtanári és tankönyvírói munkássága elismeréséül kapta meg 1996-ban a Lotz János-emlékérmet. Amilyen nehéz munka lehet egy szakkönyv megírása, azért bizonyára szép alkotói folyamat is...- Jó, hogy szabad kezet kaptam, saját elgondolásaim szerint dolgozhattam, ez nagyszerű volt. Igyekeztem a gyakorlatra helyezni a hangsúlyt, hisz a cél az, hogy a diákok elsajátítsák a magyar nyelvet. Az egyetem könyvtárából mintegy háromezer kötetet - magyar szakkönyveket, szépirodalmi és egyéb munkákat - kölcsönözhetnek ki. Ez a magyar gyűjtemény a tokiói magyar nagykövetség, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzetközi Hungarológiai Központ felajánlásaiból gyűlt össze, illetve két lelkes japán kutató is tetemes mennyiséggel gyarapította az állományt. Amit még nagyon szeretnénk létrehozni, az a japánmagyar, magyar-japán szótár. A közreműködők mindannyian elfoglalt emberek, ezért lassan halad a munka, de bízunk az elkészültében.- A tanév rendje Önöknél eltér a nálunk megszokottól.- Áprilisban kezdődik a tanév, és tizenöt hétig tart az első szemeszter. Ezután a hallgatók októberben jönnek vissza a második szemeszterre, ami szintén tizenöt hetes.- Mekkora az érdeklődés a diákok körében a magyar szak iránt?- Évente tizenöt hallgatót veszünk fel, négy évig tanulnak itt, vagyis évente összesen hatvan diák ismerkedik a magyar nyelvvel, történelemmel, kultúrával, heti öt - egyenként kilencvenperces - órában. Leginkább azért választják ezt a nyelvet, mert az angol, német, orosz és más „nagy” nyelvi szakra nehéz bejutni. Aki viszont ide jelentkezik, az nagyon megkedveli a szakját. Többen pályáznak magyarországi ösztöndíjra, elmélyülnek az ismeretszerzésben. Minden évben tartunk nyílt napot, ahol a középiskolásoknak beszélünk arról, miért jó magyart tanulni, miért ide felvételizzenek. November elején egyetemünk fesztivált rendez, ennek keretében színházi előadásokra is sor kerül, ahol a tanult nyelven adják elő a hallgatók a darabokat, japán feliratozással. Kedveljük a humoros műveket, Karinthy Frigyes írásaiból nagy sikerű előadás volt néhány éve. Azóta is kutatunk kevés szereplős, vidám színdarabok, dramatizált írások után.- Nagyon érdekes, hogy a japánok értik a magyar humort. Mert a humorforrása igencsak más Önöknél és nálunk...- Az életmód, a kultúra, az etikett tényleg nagyon eltérő. De mégis van közös halmaz, ez pedig a szójátékok csoportja. Mi különösképp szeretjük a szójátékokat, és erre a magyar nyelv is nagyon alkalmas. Nem mondom, hogy mindig és mindenki megérti ezt a nyelvi leleményt, mert azért kell hozzá a nyelv behatóbb ismerete.- Azon gondolkodtam, milyen téma lehet tabu Önöknél, amellyel nem illik viccelődni. Talán az idősek, akiket feltétlenül tisztelnek, esetleg a császári család?- Kétségkívül nagyon tiszteljük az időseket, a megszerzett tudásukat, tapasztalataikat, de bizonyos esetekben lehet tréfálkozni velük, nevetni rajtuk. A császári család viszont egészen más dolog. Őket valóban nem illik tréfás darabokban, viccekben szerepeltetni. Egyébként ők is igen ritkán kommunikálnak az emberekkel. A második világháború után a márciusi katasztrófa volt az első eset, hogy az uralkodó megszólalt. Akihito császár rendkívüli televíziós üzenetben fejezte ki részvétét, és szólította fel az embereket, hogy „kéz a kézben", együttes erővel igyekezzenek úrrá lenni a nehézségeken.- Ha már a színházat említettük: 1 • I 1 r : 1 » -a tradicionális japán színház merő-Dr. Lotz János (1913-1973) nyelvészprofesszor Milwaukee-ben született. Az Egyesült Államokba a jobb megélhetés reményében kivándorolt család 1920-ban hazatelepült. Tanárai már kora gyermekkorában felfigyeltek Lotz éles eszére, szorgalmára. 1921-32 között a bonyhádi gimnázium kitűnő és aktív diákja volt. A Pázmány Péter Tudományegyetemen is hamar felfedezték tehetségét. Mint egyetemista Kosztolányi Dezső magántitkáraként kevéske bevételre tett szert. Tehetsége, felkészültsége érdemessé tette őt az Eötvös József Collegiumba való felvételre. Itt Gombocz Zoltán nyelvész hatott rá olyannyira, hogy ő is ezen a pályán indult el. Professzora kétéves ösztöndíjhoz juttatta a stockholmi egyetemen; itt germanisztikát és filozófiát hallgatott. Huszonhárom évesen a Stockholmi Magyar Intézet igazgatója lett, hat évvel később már egyetemi tanár. 1947-ben a New York-i Columbia Egyetem vendégprofesszora. 1967- ben Washingtonban a Center for Applied Linguistic nyelvészeti kutatóintézet vezetője; 1969-ben a George Washington-díj kitüntetettje. 1973- ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett. Számos publikációja jelent meg. Hatvanévesen hunyt el szívrohamban. ben elüt az európaitól, a nyugatitól, akárcsak a zene. Azzal, hogy Japán nyitott a külföldfelé, hatottak-e ezek a művészeti ágak a szigetország kultúrájára?- Nagyon is. Lassan nekünk is furcsa lesz saját hagyományos zene- és színházművészetünk. Igazi ünnepi alkalom, ha ezeket láthatjuk-hallhatjuk. Természetesen féltve őrizzük értékeinket, de ahogy a köznapi viselet sem a kimonó, úgy az európai zene is jelen van a mindennapokban, szívesen hallgatjuk. Nekem például nagy kedvencem Koncz Zsuzsa, Zorán, Tolcsvay László és a Republic együttes. Olyannyira, hogy többek között ezeken a dalokon, dalszövegeken keresztül is tanítom a nyelvet. Szóbeli vizsgakérdés, illetve feladat egy Republic-szám eléneklése vagy szövegének felmondása. Shakespeare pedig annyira kedvelt országunkban, hogy egy japán társulat az egyik drámáját egyenesen Londonban mutatta be. Már hagyományos nálunk a klasszikus zene oktatása is.- Ön nemcsak tanár, hanem műfordító is.- Olykor nem könnyű megküzdeni az írók nyelvezetével. A japán is használ hosszú, összetett mondatokat, de például Krasznahorkai László Északról hegy, délről tó, nyugatról utak, keletrőlfolyó című művének néhány mondatát szét kellett bontanom. Kedves munkám volt még Esterházy Péter Hahn Hahn grófnő pillantása című könyvének a fordítása.- A nyelv, az irodalom után evezzünk más vizekre, minthogy az Ön számára a magyar művészet is kedves. Egy magyar keramikusművészt, Geszler Mária Garzulyt és munkásságát Sárkány József háromnyelvű kötete mutatja be; japánra természetesen Ön ültette át a szöveget. Az is érdekes, hogy a keramikus egészen különös körülmények között lett közeli ismerőse.- Budapesten az egyik művészeti galériában lettem figyelmes Mária egyik mellszobrára. Ott állt egyedül, magányosan, és valami elmondhatatlan szomorúságot sugárzott magából. Ez nagyon megfogott engem. Mindenképpen szerettem volna találkozni az alkotójával. Sikerült a személyes kapcsolatfelvétel, s akkor derült ki, hogy épp otthonomhoz közeli helyre, Nagoya-Sagába igyekszik. Ez 1996-ban történt. Azóta Mária szoros szálakkal kötődik a japán kultúrához, többször járt hazámban; művészetében japán motívumokat és technikákat használ fel. Kimonógyűjteményéből kiállítást is rendeztek már. Valahányszor Magyarországra jövök, mindig szakítunk időt az egymással való találkozásra.- Ez pedig minden évben megtörténik.- Igen, évente egy hónapot itt töltünk. Felkeressük a múzeumokat, a különböző tájegységeket. Bonyhádon is másodszor járunk. A Lotz diákegyetem főszervezőjétől, Lenézné Vrbovszki Judittól két évvel ezelőtt azt kértem, hogy vigyen el a közeli településen, Sióagárdon lévő hímzésmúzeumba. Csodálatos élmény volt.- Elcsodálkoztam én is, mikor megtudtam, hogy működik Önöknél egy hímzőkor, amelynek professzor asszony a vezetője.- Nem, nem a vezetője, csak a tagja vagyok. Egy kedves hölgy vezeti a csoportot, aki két évig itt élt Magyarországon, mert a férje itt dolgozott. Ő addig beiratkozott egy kézműves iskolába, ahol elsajátított néhány magyar hímzésfajtát, köztük például egyik kedvencemet, a kalocsait. Még oklevelet is szerzett belőle. Ő tanít lelkesen bennünket.- Professzor asszony valóban elkötelezett hazánk iránt, hisz annyi területet igyekszik megismerni s az ismereteket továbbadni...- Nem mondhatjuk, hogy Japánban tömegesen ismerik már Magyarországot, a magyar nyelvet és irodalmat, de az említett alkotókon kívül Ady, Petőfi szava is eljut hozzánk. Madáchtól Az ember tragédiája, Kertész Jmre Sorstalansága szintén olvasható japánul. A magyar népmesék is rendkívül népszerűek, és Bálint Ágnest, Janikovszky Évát sem kell külön bemutatni. Marék Veronikának meg egyenesen kultusza van odahaza.- Egyik kedvenc előadója, Zorán egy sorával köszönöm meg a beszélgetést: „Én is hiszek egy-két szép dologban..’.’, abban, hogy ilyen távoli országok lakói néhány kivételes személyiség segítségével közel kerülhetnek egymáshoz. ■ V. Gänszler Beáta A Lotz János-emlékérmet a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság alapította. Az elismerésben azok a határainkon túl élő hungarológusok részesülhetnek, akik hozzájárultak a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, művelődéstörténet vagy a néprajztudomány megismertetéséhez; akik nagy jelentőségű kutató- és szervezőmunkát végeztek e területek valamelyikén. Az emlékérmet az ötévente megrendezett hungarológiai kongresszusokon adják át. A Lotz János nyári diákegyetem célja a világhírű nyelvész szellemi hagyatékának ismertetése, a diákok továbbképzése, tapasztalatcseréje, külföldi, a magyar nyelv iránt érdeklődő, fogékony fiatalok bevonása a programba. A tábor szekciói évről évre bővülnek. Idén hét területen - nyelvészet, média, retorika, kreatív írás, finn-magyar barátság, Japán kultúrája és zongora-mesterkurzus - gyarapíthatták ismereteiket a résztvevők. Az augusztus 8-14. között megrendezett tábor támogatója ebben az esztendőben is a Magyarországi Evangélikus Egyház volt; fővédnöke Radosné Lengyel Anna, a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője; védnöke dr. Szépe György nyelvész, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa; szervezője Lenczné Vrbovszki Judit, a bonyhádi gimnázium tanára. A fővédnöknek, valamint Antal Máriának és e sorok írójának az előadói közreműködésével szervezett médiaszekció elsődleges feladata idén is a tábor történéseinek dokumentálása volt. A diákok munkáikat az Evangélikus Élet szerkesztőinek, Nagy Bencének és T. Pintér Károlynak az irányításával a Lotz placc című weblapjukon tették mindenki számára elérhetővé (http://firkasz.myluther.hu).
