Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-08-14 / 33-34. szám
l8 2011. augusztus 14-21. AUGUSZTUS 20. - ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPE Evangélikus Élet Nagyon mélyről érkezett az irodalomba: vidéki szegénységből és árvaságból. Csoda, hogy megmaradt, le tudta írni szaggató fájdalmait, nem szűnő szorongásait. „Félek az apámtól. Ha részeg, mindannyiunkat, anyámat is elveri. S hiába kiáltozunk olyankor, a szomszédok nem avatkoznak bele, mert erős ember” - első kötetének a végén olvashatók ezek a szívszorító sorok. Az 1936. augusztus 9-én született Ratkó József költészetét 1966-tól végigkísérik a gyerekkori emlékek. Röviden és kíméletlenül fogalmaz. Köteteinek hitelét a költő közösségi érzése és mély humanizmusa adja meg. Az alapszövet tragikusan fekete, ebből fénylik ki a szinte heroikusán vállalt emberség, tisztesség, szépség és felelősség. Kevés változás van életében: könyvtáros a nyírségi Nagykállóban, és egyre népesebb család veszi körül... Vékonyka kötetei megszenvedett versek gyűjteményei. Komor zengésű líra, de hitet, reményt is adó. Bajok, nehézségek közepette is biztatni próbál. Megjelenik még Félkenyér csillag című válogatása, és nincs tovább. Ratkó a föltámadó emlékekbe, gondokba, gyermeke elvesztésébe belerokkan: 1989-ben távozik az élők közül, ötvenhárom évesen, tele tervekkel! Lapozom súlyos életművét, és ilyeneket találok: „Anyámat el- István király Egy kenyéren Ratkó József hetvenötödik évére rágta a rák, / apámat megölte a méreg. / Ütött számból a halál ellen / csordul ki meleg ének. // Testükbe vért énekelek, / hatalmat a feltámadáshoz. / Ne legyen hűtlen a szülő / keresztre feszülő fiához." Égetnek a szavak, kiáltanak a sorok, alig találok megnyugvást. Talán a Kis ars poetica ilyen: „Káromkodások, vasgyúró kalapácsok, / szerszámszívű és földszívű / szántóvetők, kovácsok / kökoronázása - emlékmű Noszvajon zött nőttem fel, végül is avégre, / hogy szép szót helyettük találjak / a kőre, a tücsökre, az égre.” Sokszor állították József Attila mellé. Amíg József Attila büszke lehetett szegénységére, Ratkó szégyelli, dühöng miatta, s naponta becsapottnak érzi magát. Kinek kell nép- és nemzetféltése? Pusztul a tanyavilág, elnéptelenednek a falvak; abortusz, önpusztítás, öngyilkosság tizedeli a népet! A harminc évvel ezelőtt fölvetett gondok mára hegynyivé nőttek. Indulás után heten „vérszerződést” kötöttek: Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Ratkó, Serfőző Simon és az egyetlen nő, Rajfai Sarolta. Micsoda fényes arcú csapat! Közöttük is Ratkó volt a legárvább, a mosolytalan, a minden veszendőért fájdalmat érző. „Élete szenvedéstörténet és üdvtan - írta egyik bírálója -, fölfedett pokoljárás. A gazdáknál sínylődő lelenc mármár Móricz Árvácská“j jával azonos a kiszolgáltatottságban, a szeretet- és világhiányban.” Mégis, tette a dolö gát, mintha versei a £ vérét követelték volna. A halála előtti évek-Ratkó József: Segítsd a királyt! Részlet István imájából Lenni nem kezdett s véghetetlen Úr, ki markoddal megmérsz minden vizeket, s araszoddal az egeket beéred, ki haragodnak egy leheletével világot fújsz el, csillagot kioltasz, s föld megindul, hegyek hanyatlanak egy intésedre, Uram - égig érő s hatalmaskodó népeket elejtesz, míg virágoznak választottaid - vigyázz reánk, hogy álljunk meg a hitben; segíteni ne vesztegelj nekünk, s hogy el ne esnénk; óvjad lábainkat! Tanítsd meg, akik ellenünk uszulnak, és földeinket elcsipegetik, és sóvárognak falvaink iránt, és kiirtanák szülötte-szavunkat, hahogy dicsérni Tégedet ne tudjunk, és minden módon ártani akarnak, tanítsd meg őket, Uram, haragodra! S intsd meg, akik a szent munkát segélik, s hitre hajtott népedet pásztorolják - örök hálát hogy tőled várjanak -, mert igen gőgösek immár, mintha ők adták volna e földet is alánk! Juttasd eszükbe, ki vagy Te, Uram, s kicsodák ők! És tedd, hogy ne legyünk gyalázatja a szomszéd nemzeteknek, ne legyünk csúfja és játékai, s messzire való maradékaink rút járom alá ne vettessenek! Ámen. ben egyre tömörebbek sorai. Szárny nélkül is repült, és micsoda magasságokban, István király drámájában. Sokan hitték, végleg elhallgatott, és akkor megrendítően zengett föl a Segítsd a királyt! Ezt a remekművet csak ő írhatta. A nagy király panasza mintha az övé is lenne: „Nem menekültem én a halottakhoz, a halottak szólítottak meg engem.” Az 1984-es év meghozza az eddigiek betetőzését: a kor egyik legnagyobb darabja az István királyt megidéző mű. Gyász és remény viaskodik egymással, cselszövés és igazság. A föllobbanó fény ezer nehéz és szépséges esztendőt világít be. Lássuk egymást, megmaradjunk minden időben! ■ Fenyvesi Félix Lajos István király - bélyegeken Válogatás a Bélyegmúzeum gyűjteményéből István király halála 900. évfordulójának évét, 1938-at emlékévvé nyilvánították. A Diósy Antal által tervezettfenti bélyegblokk a következő jeleneteket ábrázolja (balról jobbra, fentről lefelé): Szent István, a térítő; A győzedelmes Szent István; Szent István ítélőszéke; Patrona Hungáriáé; Szent István udvara; Szent István és családja; Szent István halála. A bélyegek 1938. augusztus 12. és december 31. között voltak forgalomban, összesen százezer példányt adtak ki belőlük. Első királyunk születésének 1000. évfordulójára (1970) kibocsátott 3 forintos bélyeg. Légrády Sándor tervén érdekes megfigyelni, hogy a korra jellemzően I. István néven szerepel államalapító uralkodónk. VffWWWiWIWfWi a koronázási paláston 73. Bélyegnap MAGYARORSZÁG ÜÉIÜIÉilllMIII A 73. bélyegnapra jelent meg 2000- ben Andor András bélyegterve, amely 2002 végéig volt forgalomban. A bélyeg legfőbb grafikai eleme István királynak a koronázási paláston látható ábrázolása.
