Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-02-06 / 6. szám
4 •«< 2011. február 6. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Ök nem tehetnek róla - mi tehetünk értük Megrázó képekkel indult a leprások 2011. évi világnapjának magyarországi rendezvénye január 30-án délután a Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet imaházában. A vetítővásznon ázsiai arcok villantak fel, olyanoké, akik a lepra következtében váltak munkaképtelenné, családjukból, a társadalomból kirekesztetté. Két másodpercenként diagnosztizálják valakinél e kórt valahol a világban - hangzott el Riskóné Fazekas Mártának, a magyar Lepramisszió igazgatójának szájából a szinte hihetetlen statisztikai adat. Pedig e betegség gyógyítható, csupán segítő kezekre van szükség. Kapi Zoltán evangélikus lelkész, a magyar Lepramisszió elnöke köszönti az egybegyűlteket Ezt felismerve vesznek részt magyarok is a szolgálatban közel negyven esztendeje. Közülük százharmincán jöttek el, hogy hálát adjanak, mert tavalyi adományaik célba érhettek. Szabó Gábor Ferenc őrbottyáni református lelkész prédikációjában azonban arra is kitért, hogy a felelősségérzetet ébren kell tartani. A Szluka Lídia evangélikus énekművész lenyűgöző előadásában elhangzott Puccini-áriák pedig ahhoz az Istenhez emelték a hallgatóság szívét, akinek gazdag ajándékai indítanak adakozásra. ■ B. P. M. Tavaly alig ötvenezren ajánlották fel 2009. évi személyi jövedelemadójuk egy százalékát egyházunk javára ► Közel 1,81 millió rendelkező nyilatkozat alapján összesen 30 701 civil szervezet kapott - együttesen - mintegy 9,972 milliárd forintot a 2009. évi egyszázalékos szja-felajánlásokból. Az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzatok számára összesen mintegy 7,218 milliárd forintot ajánlott fel több mint 1,22 millió adófizető polgár - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett adatokból. Az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzatok számára felajánlott összegből mintegy 5,241 milliárd forint 185 egyház között oszlott meg, amelyeket több mint 913 ezer adózó jelölt meg kedvezményezettként, míg a két kiemelt előirányzat mintegy 1,977 milliárd forinthoz jutott közel 307 ezer felajánlótól. Az egyházak közül a Magyar Katolikus Egyház kapta a legtöbb és legnagyobb összegű egyszázalékos felajánlást a 2009. évi szja-ból: 545106 adózótól több mint 3,051 milliárd forintot (ez az összes egyházi felajánlás 58 százaléka). A második legnagyobb összeget (több mint 1,086 milliárd forintot) a Magyarországi Református Egyház kapta, amelyet 186 491 adózó jelölt meg kedvezményezettként. A harmadik legnagyobb támogatott a Magyarországi Evangélikus Egyház volt, amely számára mintegy 317 millió forintot ajánlott fel 49 850 adófizető. A negyedik legnagyobb felajánlást a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége kapta, több mint 93 millió forintot 13 408 felajánlótól, az ötödik helyen pedig a Magyarországi Baptista Egyház áll, több mint 92 millió forinttal, 15 465 támogatótól. Őket követi a Hit Gyülekezete, amelynek több mint 63 millió forintot ajánlott fel 19 238 adózó. A Magyarországi Szcientológia Egyháznak mintegy 5,5 millió forint jutott 1161 felajánlásból, az Ősmagyar Egyháznak pedig 6,3 millió forint 985 felajánlótól. A legkisebb szja-felajánlást, 2549 forintot a Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház kapta három támogatótól. (A kiemelt költségvetési előirányzatok közül a parlagfű-mentesítés feladatai program kapta a nagyobb felajánlást, mintegy 1,1 milliárd forintot 177 031 adózótól, míg a nemzeti tehetségprogramfeladatai előirányzatra mintegy 876 millió forint gyűlt össze 129 883 adózótól.) M MTI HIRDETÉS Felvételi hirdetés A Deák Téri Evangélikus Gimnázium felvételt hirdet nyolcosztályos és négyosztályos tagozatára a 2011/2012-es tanévre, olyan, jelenleg 4., illetve 8. osztályos keresztyén - elsősorban evangélikus - tanulók számára, akiknek mind a magatartásuk, mind a tanulmányi eredményük jó. Kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. A jelentkezési lapokat és mellékleteit február 11-ig kérjük eljuttatni az iskolába, lehetőleg személyesen. Cím: Budapest V., Sütő u. 1. A jelentkezéssel kapcsolatos információkért keressék fel az iskola honlapját (www.deg.sulinet.hu) vagy a felvételi eljárásért felelős igazgatóhelyettest, Urbán Ágnest. Hogy az ökumené ne maradjon „írott malaszt” ► Nem a keresztény egyházak szokásosan januárra ütemezett ökumenikus imahete volt a gyújtószikrája annak a kezdeményezésnek, amely katolikusok, reformátusok és evangélikusok egy-egy csoportjának közös imádságsorozatát alapozza meg - reményeink szerint - Kolozsváron. A 2011 elején elkezdődött, havi rendszerességű ökumenikus vesperássorozat mögött az a felismerés húzódik meg, hogy a zsolozsma (officium, imaórák liturgiája) legfőbb szövegeleme, a zsoltárok a keresztény felekezetek egyféle „közös nevezőjeként” is értékelhető. Nincs olyan keresztény egyház, amely ne ismerné el a leghitelesebb és legbensőségesebb imádságként az ószövetségi zsoltárt. Nyilván vannak - kivált a református fél részéről -, akik kissé idegenkedve tekintenek a zsolozsmára, hiszen a református istentiszteleti gyakorlatból mára jószerével kikopott az, ami a 17. században még sajátja volt egyházi közösségeiknek: a graduálénekléses reggeli és esti dicséret. Az 1636-ban Gyulafehérváron kiadott Öreg Graduál - és általában a kéziratos és nyomtatott protestáns graduálirodalom - azonban egyértelműen meggyőz arról, hogy egykor a protestánsok is megtartottak valamennyit a hagyományos zsolozsmából, még ha elemeiben némileg változtatva, átértékelve is. Az evangélikusok között viszont ma is szép számmal vannak közösségek, amelyek nagy tisztelettel és szeretettel gyakorolják a zsoltáros istentiszteletet, kivált az esti dicséretet (vesperát). A kolozsvári ökumenikus vesperássorozat első imaalkalma január 10-én volt. A jól fűtött belvárosi evangélikus templom kiváló helyszínnek bizonyult. Az első esti dicséret meghirdetése nyomán igazán szép számban gyűltek össze az imádkozni vágyók. A református és evangélikus papok mellett még két unitárius lelkész is bekapcsolódott imádságunkba - a zsoltárok vagy a Magnificat szentháromságos doxológiái láthatólag nem riasztották el őket. A katolikus felet világiak képviselték. Az első ökumenikus vesperás liturgusa Benkőné Zonda Tímea evangélikus lelkész volt, aki a János-evangéliumból vett capitulum alapján - „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem” (jn 3,30) - az istendicséret hódoló, önátadó és önépítő értelmét, az imaközösség Isten felé forduló „egyenirányúságát” hirdette. Záradékként Dietrich Bonhoeffert idézte: „Azért vannak a zsoltárok, hogy megtanuljuk azokat Jézus Krisztus nevében imádkozni.” Az énekes szolgálatot részint a pannonhalmi bencések úzusát alapul véve, részint a genfi zsoltárok hagyományához visszanyúlva a Schola Gregoriana Monostorinensis és a Protestáns Teológiai Intézet graduálkórusa vezette. Az esti dicséretet követően Adorjáni Dezső Zoltán püspök meghívására az imaóra minden résztvevője együtt teázhatott és kalácsozhatott a Reményik Sándor Galériában (az evangélikus parókia pincehelyiségében). A kolozsvári ökumenikus vesperások minden hónap második hétfőjén 19 órakor kezdődnek a Főtér sarki evangélikus templomban. A pontos dátumok:februárig, március 14., április 11., május 9., június 13., július 11., augusztus 8., szeptember 12., október 10., november 14., december 12. ■ Jakabffy Tamás Az írás eredetileg a Vasárnap című kolozsvári katolikus hetilap január 23-i számában jelent meg. Szent Johanna a Kálvin téren ► Öt héten keresztül A kereszt útja címmel vendégszerepei a Kazán István Kamaraszínház január 26-tól minden szerdán 19 órai kezdettel a Kálvin téri református templomban. Ennek apropóján a sorozat rendezőjével, Kriszt Lászlóval beszélgettünk.- Önnel az elmúlt években színházi rendezőként lehetett találkozni a sajtóban.- Igen, immár ötödik éve foglalkozom rendezéssel és színészpedagógiával. Életem legnehezebb periódusában jött egy sugallat, egy érzés, hogy erre kell mennem, ezzel kell foglalkoznom. Aztán megkerestem a Fészek Művészklub igazgatóját, Galambos Tibort, és a legnagyobb meglepetésemre azonnal igent mondott. Akkor éppen beszédtechnikát tanítottam egy iskolában, és voltak fiatalok, akik jöttek velem az újonnan alakuló társulatba. Ehhez jöttek még régi színészkollégák, így alakult ki egy mag, akikkel el tudtam kezdeni dolgozni. Persze azóta sokan elmentek, de sokan jöttek is. Ez valahogy így természetes. Mindenki keresi a saját érvényesülésének kereteit, aki itt megtalálta, az maradt.- A kereszt útja cím keresztény lelkiséget sugall...- A rendezéssel együtt kezdtem el teológiai tanulmányaimat a Károli Gáspár Református Egyetemen. Ebből a lelkületből kezdtem zsidó és keresztény témákat feldolgozni, rendezni, mint A kereszt útja sorozat keretében látható Kislány a pokolban és a Nálunk Auschwitzban holokausztmonodrámák, a Giordano Bruno című darab, illetve Ady istenes verseinek színpadra állítása Veress Előd és Fantoly Nikolett közreműködésével. G. B. Shaw Szent Johanna című művéből szintén monodrámát készítettem. Ekkor jöttem rá, hogy van dramaturgiai érzékem, amit addig nem tudtam. így szépen kialakult egy ilyen jellegű repertoárja a színháznak.- Szent Johanna monodrámában? Hogyan lehet az egész darabot megjeleníteni monodrámaként? Johanna - Fantoly Nikolett- Úgy, hogy csak a Johanna-szövegeket vettem ki az egészből, és adtam egy dramaturgiai ívet, ahonnan elindul, és ahová érkezik, a máglyahalálig. Ehhez találtam egy tehetséges színészjelöltet, Fantoly Nikolettet, akiben megvoltak mindazok az érzelmek és indulatok, amik kellettek a darab eljátszásához. Persze a próbafolyamat nagyon nehéz munka volt. Ehhez a darabhoz ugyanis olyan színésznő kell, aki fiatal, tehetséges, ugyanakkor kellő élettapasztalata van, hogy Johanna mélységeit át tudja élni, meg tudja jeleníteni a színpadon. Ez nagyon ritka, mivel életkorilag kioltja egymást Johanna fiatalsága és küldetésének mélysége.- Ezt a monodrámát is öt éve játsszák?- Nem. Ezt három éve rendeztem. Először Szabó Zsuzsannával mutattuk be, aztán Andrádi Zsanett vette át a szerepet, de velük csak igen kevés előadást éltünk meg. Nikol viszont már egy évada játssza, és mondhatom, magas művészi nívóra jutott. Azt gondolom, hogy a közönség még fog vele találkozni nagy színházban is.- A kereszt útja sorozat új, vagy már máshol is lehetett látni?- A Fészek Művészklubban folyamatosan mennek ezek az előadások, de úgy gondoltam, hogy ki kell velük lépnünk a kamaraszínház kereteiből, és „koncentrált közönséghez” kell elvinni. Tehát nem 'a néző megy színházba, hanem a színház megy a nézőhöz. így jutottunk el tavaly a Dohány utcai zsinagógába vagy akár a Károli Gáspár Református Egyetemre.-Mi a legfőbb üzenete a Magányos Johannának?- Talán az, hogy úgy vagyunk egyedül ezen a világon, hogy mégsem vagyunk teljesen egyedül. Mert habár az életünk önmagában nagy harc - önmagunkért, a szeretetért, az értékesebbért -, mégis egy nálunk sokkal hatalmasabb eszmény, lelkiség, Jézus útját kell szemünk előtt tartani. Ennek kell erkölcsi és etikai mércénket alárendelni, nem pedig az emberinek. „Mert emberi erővel nem válhatunk istenné, csak isteni erővel emberré.” ■ Tóth Kriszta Magányos Johanna. Monodráma G. B. Shaw Szent Johanna című művéből. Johanna: Fantoly Nikolett. Zene: Ennio Morricone. Fény: Turcsa Olivér. Rendező-dramaturg: Kriszt László. Az előadásról további részletek: www.junion.hu.
