Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-01-30 / 5. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. január 30. » 13 Nyitott kapuk Interjú Szabó Lajossal, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorával ^ Aki ez év szeptemberében vala­melyik felsőoktatási intézmény padjaiban szeretne ülni, annak hamarosan döntenie kell: a je­lentkezési határidő február 15-én éjfélkor lejár. A reménybeli gó­lyák több ezer képzés közül vá­laszthatnak. Vajon az Evangéli­kus Hittudományi Egyetem mit kínál a teológia iránt érdeklő­dőknek? Erről beszélgettünk Szabó Lajos professzorral, az intézmény rektorával.- Milyen képzések közül lehet vá­lasztani jelenleg a hittudományi egyetemen?- Az Evangélikus Hittudományi Egyetem képzéskínálatában a legré­gebbi a teológus-lelkész szak, ame­lyet folyamatosan meghirdetünk. Ide várjuk azokat, akik elhívást kap­tak, és a lelkészi pályát választják. Újabb a katekéta-lelkipásztori munkatárs képzés. Ide olyanokat várunk, akik nem elsősorban a lelké­szi szolgálatban szeretnének tevé­kenykedni, hanem a gyülekezetekben egyfajta lelkészt segítő munkakört tudnának ellátni. Ezenkívül néhány éve beindult a kántorképzés is, aho­vá az egyházzenei utánpótlás végett várunk jelentkezőket. Izgalmas terület még a hittanár­­nevelő szak; ez azért is érdekes, mert az evangélikus egyházban egye­dül nálunk folyik jelenleg hittanár­képzés. Erre egyre nagyobb igény je­lentkezik, hiszen szükség van rájuk: egyik oldalról felekezeti intézmé­nyeink iskolai hitoktatásában, másik oldalról pedig a gyülekezeti hitokta­tásban is nagyon fontos a szakképzett hittanárok foglalkoztatása, nagyobb gyülekezeteknél ez már-már elvárás. Az egyetem életében a legújabb képzési forma a teológus mesterszak. Erre elsősorban azokat várjuk, akik a teológia tudományában laikusként szeretnének elmélyedni, holott eset­leg egészen más területen tevékeny­kednek. Ennek a képzésnek a célja egyfajta keresztény-evangélikus ér­telmiség megteremtése.- Említette a katekéta-lelkipászto­ri munkatárs képzést. Mitjelent ez pon­tosan, és milyen lehetőségek vannak ezen a területen az elhelyezkedésre?- Azt gondolom, hogy jelenleg még elég szerény az elhelyezkedési le­hetőség, de mivel egyre inkább érez­hető az, hogy a lelkészek „túlvállal­ják magukat” túl sok területen tevé­kenykednek, ezért főleg a nagyobb gyülekezetek ráébrednek arra, hogy szükség van olyan tanult szakembe­rekre, akik adott esetben a lelkészi hi­vatalban vagy a gyülekezeti tagok lá­togatásának területén be tudnak kapcsolódni a közösség életébe. De legfőképpen - mai szóhasználattal él­ve - menedzserszerű hozzáállással segíthetik a gyülekezeti élet szerve­zését. Ez biztosan rengeteg terhet le­venne a lelkészek válláról, főleg nagy gyülekezetekben. De én még a köze­pes méretű gyülekezetekben is el tudom képzelni, hogy - ha nem is fő­állásban, hanem részmunkaidőben - alkalmazzanak ezen a szakon végzet­teket, éppen azért, hogy azokat a te­rületeket, amelyeket a mai értelem­ben vett gyülekezetépítés igényel, ők le tudják fedni. Ez mindenképpen egyfajta gyüle­kezeti megújulást hozna magával. Hi­szen ezek a munkatársak nem csupán a gyülekezeti adminisztrációban ven­nének részt, hanem akár az ifjúsági munkában, a fiatalok aktivizálásában is, különböző programok szervezé­sével. A gyülekezetek életének meg­újulásához nagy szükség van misszi­ói lelkületre és konkrét missziói te­vékenységre. A katekéták sokat len­díthetnének ezen a területen.- A lelkészképzésre visszatérve: az elhívatáson túl milyen képességek vagy adottságok szükségesek ahhoz, hogy valaki ezen a pályán helytálljon? Mit mérlegeljen az, aki ezt a hivatást választja?- Az elhívatás mellett én a legfon­tosabbnak a mások iránti nyitottságot tartom. Azt, hogy aki lelkész szakra jön, az érdeklődjön a környezete iránt, vágyat érezzen az emberi életek kísé­résére. Legyen természetes és alapve­tő szükséglet számára a másokkal va­ló kommunikáció, hiszen ma a lelké­szi szolgálat legfontosabb kérdése az, hogy az illető mennyire tudja megszó­lítani a környezetében élő embereket, nemcsak a szószékről, de a mindenna­pi találkozások alkalmával is. Ugyancsak nagyon fontosnak tar­tom, hogy a jövendőbeli lelkésznek le­gyen alapműveltsége, tájékozottsága a művészetek, az irodalom terén. Egy­re inkább megfogalmazódik ugyanis mostanában a gyülekezeti tagokban az az elvárás, hogy igényes, művelt veze­tőjük legyen. Ennek nagyon nehéz megfelelni úgy, ha valakiben nincs meg már fiatalon a vers, a zene, az egyéb művészetek szeretete. Fontos elvárás a jelentkezőkkel szemben a Bibliának bizonyos fokú is­merete, az, hogy a jelentkező ne itt kezdje vele az ismerkedést. Amit pe­dig a legszívesebben kiemelnék, és akár az elejére is tehettem volna - ami manapság minden felsőoktatási intéz­ményben elvárás -, az a modern idegen nyelvek ismerete, hiszen a teológiai szakirodalom jelentős része angolul vagy németül olvasható, így már a tanulmányok alatt nagyon nagy helyzeti előnyben van, sokkal in­kább ki tud bontakozni az, aki könnyebben megérti ezeket a szöve­geket. Azt is észre kell vennünk, hogy megélénkült a gyülekezetek ér­deklődése a külföldi partnergyüleke­zetek, -kapcsolatok iránt. Ez is része a gyülekezeti élet megelevenedésének, s ehhez nélkülözhetetlen a lelkész ide­gen nyelvű kommunikációja.- Hogyan tudják felmérni mind­ezeket az adottságokat, amelyeket egy kamaszkorából éppen kilábalófi­atal nem feltétlenül tudott még kibon­takoztatni, vagy egyszerűen csak nincs annyi tapasztalata, hogy isme­retlen emberek előtt, a vizsgadrukkal is küzdve meg tudja mutatni?- Van egy alkalmassági vizsga, amelynek éppen az a lényege, hogy a felvételizőt több olyan beszédhely­zetnek, szituációnak tesszük ki, amelyben nyitottságát, érdeklődé­sét vagy kíváncsiságát próbáljuk fel­mérni, hiszen ezek elengedhetetlenek a lelkészi pályához. Nyilvánvaló és érthető is, ha egy tizennyolc-tizenki­­lenc éves fiatalnak nem feltétlenül az a szíve vágya, hogy mindenki előtt mindent kibeszéljen; lehet ez egyfaj­ta késői serdülőkori sajátosság is. De ezeken a beszélgetéseken azért az il­lető alapbeállítottsága, környezetéhez való viszonyulása jól felmérhető - hogyan beszél másokról, mennyire toleráns, érdeklődő. A megértő és másokat elfogadó, harmóniát árasz­tó lelkűiét ma az egyik legfontosabb lelkészi tulajdonság. Aki viszont nagyon zárkózott, vagy nagyon nehezen nyílik meg, az lehet, hogy jobban jár, ha egy kicsit vár, és nem egyből indul neki a lelkészkép­zésnek, hanem aktívan bekapcsolódik valamelyik gyülekezet életébe, kipró­bálja magát. Ugyanakkor az is nyilván­való, hogy ha valaki egy élő közösség­ből jön, az óriási előnyt jelent, hiszen a tanulmányok során számottevő vál­tozást a gyülekezeti közösségbe épü­lés terén nem könnyű elérni.- Mit üzenné azok számára egy mondatban, akik ezekben a napok­ban azon gondolkodnak, hogy ide ad­ják be a jelentkezési lapjukat?- Csak azt tudom mondani nekik, hogy nyílt szívvel, bátran és őszintén jöjjenek, mert szeretettel várjuk őket. ■ Laborczi Dóra HIRDETÉS Mentori pályázat Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) pályázatot hirdet a gyakorlati (VI. éves) képzéssel kap­csolatos mentori szolgálatra, illet­ve gyakorló gyülekezeti státusra a 2011/2012-es tanévre. Olyan lelkészek jelentkezését várjuk, akik sokoldalú gyülekezeti munkát végeznek, és készek egy VI. éves hallgató (lelkészjelölt) munká­jának irányítására és a lelkészi szol­gálatba való bevezetésére, vala­mint részt vesznek az EHE által szervezett mentori előkészítő kon­ferencián. A megbízást kapott lelkészekkel és gyülekezetekkel az egyetem együttműködési megállapodást köt. A mentorok és a gyülekezetek ez­által közvetlenül is bekapcsolódnak a gyakorlati lelkészképzés munká­jába. A gyülekezetektől a szolgála­tok biztosítása mellett elsősorban a lelkészjelölt megfelelő elhelyezé­sét kérjük. Gyakorlata idején a lelkészjelölt a mentor vezetésével végezhet gyü­lekezeti szolgálatot. A pályázatnak tartalmaznia kell a gyülekezeti munka rövid (legfel­jebb 60 soros) bemutatását és a pá­lyázó lelkész motivációját, vala­mint annak közlését, hogy milyen módon tudnak a hallgató részére 10 hónapon át szállást és ösztöndíj-ki­egészítést biztosítani. Egyúttal kérjük a pályázási szán­dék egyidejű jelzését a területileg il­letékes püspöki hivatalban. A pályázatoknakfebruár 21-igkeH az EHE rektori hivatalába megérkezniük (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.). Bővebb felvilágosítással a Gya­korlati Intézet vezetője, Szabóné Mátrai Marianna (mariann.mat­­rai@lutheran.hu) tud szolgálni. Dr. Szabó Lajos rektor, tanszékvezető, Szabóné Mátrai Marianna, a képzés koordinátora HIRDETÉS Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetemre a 2011/2012-es tanévre Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) felvételt hirdet a 2011/2012-es tanévre a következő képzésekre: 1. Teológus, lelkész szak: egységes, osztatlan mesterképzés Képzési idő: 12 félév. Megszerzendő kreditek száma: 360. A képzés Bu­dapesten, nappali tagozaton folyik. A képzés célja: felkészítés a teológia tudományának művelésére és az evangélikus lelkészi hivatás betöltésére. A szak a keresztény teológiai ha­gyomány egészére épülő alapismereteket nyújt és követel meg, felkészíti a hallgatókat az önálló, evangélikus szemléletű teológiai gondolkodásra, továbbá az evangélikus egyházban, de elsődlegesen a Magyarországi Evan­gélikus Egyházban végzendő lelkészi munkára, és kialakítja bennük az eh­hez szükséges jártasságokat, készségeket és szemléleti jellemzőket. 2. Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév. Megszerzendő kreditek száma: 180. A képzés Bu­dapesten, nappali és levelező tagozaton folyik. A képzés célja olyan felkészült gyülekezeti hitoktatók, illetve lelkészi munkatársak képzése, akik gyülekezeti lelkész vagy hittanár felügyele­te mellett önálló hitoktatói szolgálatot láthatnak el, illetve segíthetik a lelkész adminisztratív, lelkigondozói, gyülekezetépítési munkáját. 3. Kántor alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév. Megszerzendő kreditek száma: 180. A képzés Bu­dapesten, nappali tagozaton folyik. A képzés célja felsőfokú elméleti és gyakorlati ismeretekkel és kompe­tenciákkal rendelkező kántorok képzése, akik jól hasznosítható alapozást kapnak a teológiai alapismeretek, az orgonajáték és a karvezetés mellett a pedagógia, az ifjúsági zene és a gyülekezetépítés területén is. 4. Hittanár-nevelő tanári mesterszak (MA) Képzési idő: 5 félév. Megszerzendő kreditek száma: 150. A képzés nap­pali tagozaton, az EHE és az ELTE PPK közös képzése keretében Buda­pesten történik. A mesterképzés azoknak nyújt továbbtanulási lehetőséget, akik kate­kéta-lelkipásztori munkatárs vagy kántor alapszakon végeztek, továb­bá akik főiskolai hittanári oklevéllel vagy egyetemi szintű teológus-lel­kész oklevéllel rendelkeznek. A jelentkezésnél feltétel nélkül elfogadott a katekéta-lelkipásztori mun­katárs BA oklevél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott oklevelek a következők:- teológus-lelkész egyetemi oklevél;- főiskolai szintű hittanár/hitoktató oklevél;- kántor BA oklevél. Az utóbbi három esetben előfeltétel 10 kreditnyi pedagógiai-pszicho­lógiai modul elvégzése, amelyet szükség esetén az ELTE PPK biztosít. Más alapszakokról való jelentkezés esetén a belépés feltétele legalább 50 kredit megszerzése az alábbi ismeretkörökből: alapozó rendszeres teo­lógiai és/vagy filozófiai ismeretek, történeti teológiai ismeretek, biblikus teológiai ismeretek, gyakorlati teológiai ismeretek. 5. Teológus mesterszak (MA) Szakirányok: biblikum; szociáletika. Képzési idő: 4 félév. Megszerzendő kreditek száma: 120. A képzés levelező tagozaton, Budapesten történik. A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia tudomá­nyát magas szinten művelik, és be tudnak kapcsolódni az egyes egyhá­zak, vallási közösségek szellemi vezetésébe. A jelentkezéshez feltétel nélkül elfogadott oklevél:- teológus BA oklevél;- katekéta-lelkipásztori munkatárs BA oklevél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott a nem teológus szakon szerzett legalább alapfokozatú (BA) oklevél. Az utóbbi esetben feltétel, hogy a jelentkezőnek a kredit megállapí­tása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatáro­zott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a teo­lógus BA képzés törzsanyagának ismeretköréből: A biblikum szakirányra jelentkezők számára feltétel továbbá bibliai hé­ber vagy görög nyelvismeret igazolása (egyetemi záróvizsga vagy álla­mi nyelvvizsga). Ezek hiányában a felvételi alkalmassági vizsgával egy idő­ben a görög- vagy hébervizsga letehető. % He % További információk az Evangélikus Hittudományi Egyetem honlapján (http://teol.lutheran.hu) találhatók. A mellékletekkel ellátott kitöltött saját jelentkezési lapnak, valamint a piros postautalványon feladott 4000 Ft felvételi eljárási díjnak febru­ár 15-ig kell az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3., tel.: 1/469-1051, fax: 1/363- 7454, mobil: 20/824-9263). HIRDETÉS__________________________________________________________________________________ Felvételi hirdetés A Deák Téri Evangélikus Gimnázium felvételt hirdet nyolcosztályos és négyosztályos tagozatára a 2011/2012-es tanévre, olyan, jelenleg 4., il­letve 8. osztályos keresztyén - elsősorban evangélikus - tanulók számá­ra, akiknek mind a magatartásuk, mind a tanulmányi eredményük jó. Kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. A jelentkezési lapokat és mel­lékleteit február 11-ig kérjük eljuttatni az iskolába, lehetőleg személye­sen. Cím: Budapest V., Sütő u. 1. A jelentkezéssel kapcsolatos informá­ciókért keressék fel az iskola honlapját (www.deg.sulinet.hu) vagy a fel­vételi eljárásért felelős igazgatóhelyettest, Urbán Ágnest.

Next

/
Thumbnails
Contents