Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-01-16 / 3. szám

io 41 2011. január 16.

ÖKUMENIKUS IMAHETI MELLÉKLET

Evangélikus Élet

oHty

Az ökumenikus élet Jeruzsálemben

Jeruzsálemből Jézus kiküldte tanítványait, hogy tanúi legyenek „aföld végső határáig’ (Ap- Csel 1,8). Küldetésük során sokféle nyelvvel és gazdag civilizációval találkoztak, és ezeken a nyelveken kezdték hirdetni az evangéliumot, ünnepelni az eucharisztiát, az úrvacsorát. Ennek következményeként a keresztény élet és a liturgia sokféle arcra és kifejezésre tett szert, amelyek gazdagítják és kiegészítik egymást.

Ezek a keresztény hagyományok és gyülekezetek a kezdetektől fogva együtt kívántak élni Jeruzsálemben a helyi egyházzal, az ősgyülekezet jeruzsálemi utódaival. Érezték annak szükségességét, hogy abban az országban, ahol a megváltás története, Jézus szenvedése, halála és feltámadása kibontakozott, legyen egy imádkozó és szolgáló közösség. Ily módon a jeruzsálemi egyház a sokféle keleti és nyugati keresztény hagyomány gazdagságának jelképévé lett. Minden látogatót, zarándokot, aki Jeruzsálembe érkezik, elsősorban arra bátorítanak, hogy fedezze fel e különböző, gazdag hagyományokat.

Sajnos a történelem folyamán ez a gyönyörű sokféleség a megosztottság forrásává is vált. Ez a nyilvánvaló megosztottság Jeruzsálemben még fájdalmasabb, mint máshol, hiszen ez az a hely, ahol Jézus azért imádkozott, hogy a tanítványok „egyek legyenek” (Jn 17,21). Ez az a hely, ahol azért halt meg, hogy egybegyűjtse Isten gyermekeit, akik „szétszórattak” (Jn 11,52), és ahol az első pünkösd megtörtént.

Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy az egyház szakadása nem Jeruzsálemben történt. A megosztott egyház felekezetei telepedtek le Jeruzsálemben. Ennek az a következménye, hogy minden egyház - a világ bármely pontján éljen is - valamilyen részben felelős a jeruzsálemi egyház megosztottságáért, és ezért arra is hívatott, hogy a helyi egyházzal együtt munkálkodjon annak egységén.

Jeruzsálemben ma tizenhárom püspöki egyház szolgál. A görög ortodox egyház, a római katolikus egyház, az örmény apostoli egyház,

a szír ortodox egyház, a kopt ortodox egyház, az etióp ortodox egyház, a görög katolikus egyház, a maronita katolikus egyház, a szír katolikus egyház, az örmény katolikus egyház, a káld katolikus egyház, a püspöki evangéliumi egyház és az evangélikus egyház. Ezek mellett jelentős számú egyéb egyház és keresztény közösség van jelen Jeruzsálemben és a Szentföldön, mint például a presbiteriánus, a református, a baptista, az evangéliumi és a pünkösdi.

Palesztinában és Izraelben a keresztények száma 150-200 ezer között van, ami a teljes népesség mindössze egy-két százaléka. Ezen keresztények nagy többsége arab anyanyelvű palesztin, de néhány gyülekezetben léteznek héberül beszélő hívő csoportok is, amelyek a kereszténység jelenlétét kívánják tanúsítani az izraeli társadalomban. Ezek mellett léteznek az úgynevezett messiási gyülekezetek, amelyek négy-öt ezer embert jelentenek. Őket azonban általában nem számolják a keresztények közé.

Jeruzsálem ökumenikus kapcsolatainak terén VI. Pál pápa szentföldi látogatása 1964 januárjában mérföldkövet jelentett. Jeruzsálemi találkozása a konstantinápolyi A thenagorás patriarchával és a jeruzsálemi Benedictos patriarchával új korszak kezdetét jelezte az egyházak közötti kapcsolatban. Ettől kezdve a helyi kapcsolatok is új irányba mozdultak.

A következő fontos állomás az első Palesztin intifáda (felkelés) alatt történt a nyolcvanas évek vége felé. A bizonytalanság, erőszak, szenvedés és halál közepette az egyházak vezetői elkezdtek közösen gondolkodni azon, hogy mi az üzenetük, és mi a teendőjük. Elhatározták, hogy közös üzeneteket és nyilatkozatokat adnak ki, és közös kezdeményezéseket indítanak az igazság és a tartós béke érdekében.

Azóta a jeruzsálemi egyházi vezetők minden év húsvétján és karácsonyán közös üzenetet adnak ki, valamint néhány különleges alkalommal is közös nyilatkozattal jelennek meg a többi egyház és a világ előtt.

Két nyilatkozat külön is említést érdemel. 1994 novemberében a tizenhárom egyház közös memorandumot írt alá Jeruzsálem fontosságáról a keresztény közösségek számára. Attól az időtől kezdve rendszeresen találkoznak, szinte minden hónapban. Ugyanerről a témáról egy második nyilatkozatot is aláírtak 2006 szeptemberében. 1999 decemberében a betlehemi Jászol téren a harmadik évezred küszöbén tartott közös ökumenikus zarándoklat alkalmával a tizenhárom egyház vezetői és a világ minden tájáról odasereglett hívei énekelve, Isten igéjét olvasva és együtt imádkozva töltöttek el egy délutánt.

A helyi egyházak közötti növekvő együttműködésnek, valamint a helyi egyházak és a világ más pontjain élő egyházak szoros kapcsolatának újabb kifejeződése a Jeruzsálemi Felekezetközi Centrum létrehozása 2006-ban. A helyi egyházak, az Egyházak Világtanácsa (EVT) és az Egyházak Közép-keleti Tanácsa együttműködésével létrejött intézmény értékes eszköz az ökumenikus növekedés szolgálatában.

Az úgynevezett ökumenikus kísérő programot 2002-ben kezdeményezték Palesztinában és Izraelben a helyi egyházak az EVT-vel karöltve. Ez a program a világ minden tájáról származó önkénteseket foglalkoztat azzal a céllal, hogy az izraeliekkel, a palesztinokkal együttműködve enyhítsék a konfliktus következményeit, és mellettük legyenek a konkrét konfrontációk alkalmával. Ez a kezdeményezés fontos új eszközt jelent a szolidaritás erősítésében. Erősíti a kapcsolatokat a Szentföldön belül és mindazokkal az országokkal, ahonnan az önkéntesek érkeznek.

Sok más, nem hivatalos ökumenikus csoport is létezik Jeruzsálemben. Egyik közülük a Barátok Ökumenikus Köre, amely havonta egyszer találkozik. Ők azok, akik már negyven éve koordinálják Jeruzsálemben az egyetemes

A jeruzsálemi egyházi vezetők imája

Mennyi Atyánk, hálát adunk neked, és dicsérünk téged, hogy egyszülött Fiadat adtad nekünk. Betlehemi születése, a Szentföldön elvégzett szolgálata, halála a kereszten, feltámadása és mennybemenetele mind drága ajándék nekünk. Azért jött, hogy ezt a földet és világot megváltsa. Mint a békefejedelem jött.

Hálát adunk neked minden egyházért és minden gyülekezetért világszerte, amelyek ma velünk imádkoznak a békéért. A mi városunknak és országunknak nagy szüksége van a békére. A te kifürkészhetetlen titokzatosságodban és mindenki iránti szeretetedben engedd, hogy a megváltás és béke hatalma minden kulturális és vallási határon felülemelkedjen, és töltsd meg szolgáidnak szívét, legyenek izraeliek vagy palesztinok vagy bármilyen vallás követői. Küldj nekünk olyan politikai vezetőket, akik odaszánják életüket a rájuk bízottak igazságos békéjéért.

Tedd őket elég bátrakká, hogy kézjegyükkel szentesítsék azt a békét, amely véget vet a megszállásnak, ezáltal biztosítsák a palesztinok szabadságát, ezzel szerezzenek biztonságot az izraelieknek, és felszabadítsanak minket mindenfajta félelem alól. Adj nekünk vezetőket, akik megértik városod szentségét, és megnyitják azt mindenki előtt. Palesztinok előtt, izraeliek előtt és az egész világ előtt.

Azon a földön, amelyet te tettél szentté, szabadíts meg mindannyiunkat a gyűlölködésnek és a gyilkosságnak bűneitől. Szabadítsd meg az izraeliek és palesztinok szívét ettől a bűntől. Adj szabadságot Gáza népének, amely vég nélküli megpróbáltatásban és rettegésben él.

Benned bízunk, mennyei Atyánk. Hisszük, hogy te jó vagy, és hisszük, hogy a te jóságod legyőzi a háború gonoszságát és a gyűlölködést földünkön. Várjuk áldásodat, különösen a gyermekeken, a fiatalokon, hogy a konfliktusok miatti félelmüket és aggodalmukat felváltsa a békesség öröme és boldogsága. Imádkozunk az idősekért is, a fogyatékosokért, az ő jólétükért és azért, amivel ők tudnak hozzájárulni ennek a földnek a jövőjéhez.

Végül pedig imádkozunk a menekültekért, akik e miatt a konfliktus miatt szóródtak szét a világban. Istenünk, adj a politikusoknak és a kormányoknak világszerte bölcsességet és bátorságot, hogy megtalálják a megfelelő megoldást számukra. Mindezt Jézus nevében kérjük. Ámen.

imahetet. Az egyházak életében ez a hét mindig különleges eseménynek számít.

A vallások közötti párbeszédnek Jeruzsálemben - amelyet a zsidók, a keresztények és a muszlimok is szent városnak tartanak - szintén messzire ható ökumenikus hatása van a különböző egyházak tagjainak köszönhetően, akik nagyon szorosan együttműködnek ebben a dialógusban. E dialógus teremti meg annak lehetőségét, hogy a múltbeli nézeteltéréseket és ellentmondásokat legyőzzék, és egy új, közös nyelvet találjanak, amellyel képesek a kölcsönös tisztelet hangján az egy evangéliumi üzenetről tanúskodni.

A Palesztinában és Izraelben élő hívők széles rétegei számára az ökumenizmus a mindennapi élet része. Állandó tapasztalatuk, hogy életükben a szolidaritás és az együttműködés alapvető fontosságú, hiszen kisebbségben élnek a másik két monoteista vallás híveinek rengetegében. A keresztény iskolák, intézmények és mozgalmak spontán módon, határokon átívelve is együttműködnek. Közös istentiszteletet tartanak, és közösen tesznek bizonyságot Urukról. A vegyes házasságok általánosan elfogadott valósággá váltak, és szinte minden családban megtalálhatóak. Ennek következményeként egy bizonytalan és konfliktusokkal terhes szituációban is osztoznak egymás örömében és bánatában.

Ezzel a lelkülettel érintkeznek muszlim testvéreikkel, akikkel közös nyelvet beszélnek, ugyanabban a kultúrában élnek, egyazon történelem részesei, és akikkel együtt hivatottak egy jobb közös jövő felépítésére. A muszlim és a zsidó hívőkkel készek együttműködni a dialógus módjainak, a konfliktus igazságos és tartós rendezésének előkészítésében. (Ebben a konfliktusban túl gyakran használták fel a vallásokat és éltek vissza velük.) Az igazi egyház tehát nem a konfliktus része kíván lenni, hanem a megoldásé.

Szintén jelentős, hogy Jeruzsálem egyháza továbbra is olyan politikai klímában él, amely sokban hasonlít az első keresztény közösség életéhez. A palesztin keresztény közösség jelentéktelen kisebbség lett, amely komoly, a jövőjét veszélyeztető kihívásokkal néz szembe, mialatt szabadságra, emberi méltóságra, igazságosságra, békességre és biztonságra vágyakozik.

Jeruzsálem keresztényei ilyen körülmények között szólítják meg a világ keresztényeit az idei imahéten. Kérik, hogy imádkozzanak velük és értük, hogy a szabadság és méltóság utáni vágyuk beteljesedjen, és véget vethessenek mindenfajta elnyomásnak. Az egyház magáért és a világért imádságban emeli fel hangját Istenhez azzal az elvárással és reménységgel, hogy mi mindannyian egyek legyünk hitünkben, tanúságtételünkben és a szeretetben.