Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-06-19 / 25. szám
io ◄« 2011. június 19. KRÓNIKA Evangélikus Élet Csurgói emlékezés Evangélikus pünkösdi fesztivál A bécsi magyar Európa Klub ötven tagja látogatott a közelmúltban Csurgóra. Az egyesület tagjai között vannak egykori ’56-os emigránsok, erdélyi, délvidéki menekültek. Zömmel azok telepedtek meg Bécsben, akiket ott tartott a haza közelsége. Amióta a politikai emigránsok is betehetik lábukat Magyarországra, autóbuszos kirándulásaikkal is ápolják a kapcsolatot a szülőfölddel. A dél-somogyi kisváros református gimnáziumának könyvtárában a magyar emigráció két meghatározó egyénisége került közelebb a látogatókhoz. A Bázelben élő Kovács Andor, a csurgói járási forradalmi bizottság egykori vezetője, a város díszpolgára, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) korábbi elnöke a szervezet teljes iratanyagát egykori iskolájában helyezte el. A hatalmas mennyiségű dokumentációból a feldolgozás során megelevenedett Szépfalusi István evangélikus lelkipásztor gazdag levelezése, fáradhatatlan szervezői-lelkigondozói munkája. Szépfalusi István (1932-2000) volt az EPMSZ első főtitkára. Az adminisztrációs központ megalakulásától, 1969-től 1981 végéig Bécsben, az ő Capistrangasse 2. szám alatti lakásán működött a szervezet. Ezt a külhoni küldetést vállalta föl, missziós feladatkörét kiegészítve előbb Ausztria területén és a nyugati magyarság körében szervezett munkával, majd amint lehetett, a lelkészi-szellemi palást köré gyűjtötte az anyaország magyarságának prominens személyiségeit. Azután a hetvenes-nyolcvanas évektől erdélyiekkel, illetve - a bukaresti magyarsággal kiépített kapcsolatai révén - a romániai magyarság került tevékenységének fókuszába. A csoport nagyobbik fele személyesen is ismerte Szépfalusi Istvánt. Lelkesen idézték meg elkötelezett, következetes, megnyerő egyéniségét. Most már a nagykönyvtár vendégkönyve is őrzi az emlékét. Például ezzel a bejegyzéssel: „Mivel hallottuk, hogy a könyvtárnak sok levéltári forrásanyaga van Szépfalusi Istvántól, és én például a tanítványa voltam a bécsi egyetemen, szeretném kifejezni iránta nagy tiszteletemet, akire én és több bécsi társam nagy szeretettel gondol vissza. Loss Eszter és több bécsi diákja, ismerőse.” ■ Dr. Horváth József Ittzés János püspök ebben az esztendőben június 11-ére hívta testvéri találkozóra - házastársaikkal együtt - a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület területén szolgált vagy jelenleg ott lakó nyugdíjas lelkészeket, valamint lelkészözvegyeket. Az egyházkerület győri székházában tartott együttléten megjelent mintegy húsz idős szolgatárs egyházunk jelenlegi helyzetéről kapott tájékoztatást, a közös ebéd elfogyasztása után pedig kötetlen beszélgetés keretében oszthatták meg örömeiket és nehézségeiket a kerület vezetőivel. ■ Menyes Gyula felvétele Istentiszteleti rend ♦ 2011. június 19. Szentháromság ünnepe. Liturgikus szín: fehér. Lekció: Jn 3,1-iS; Ézs 6,1-13. Alapige: Ef 3,8-12. Énekek: 41., 250. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, családi) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Horváth-Hegyi Olivér; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv., összegyülekezés napja) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., liturgikus istentisztelet) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; du. 6. (vespera) Koczor Tamás, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bolba Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv., hatodéves vizsgaistentisztelet) Laszli Beáta; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Laszli Beáta; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Frenyó V. László; Rákospalota, XV.,Régi Fóti út. 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Lekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI. , Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII. , Pesti út 111. de. fél 11. (tanévzáró) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 2. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa ► Tény, hogy a budai Várnegyedbe a Széli Kálmán tér felől érkezők elsőként az evangélikus templom impozáns épületét pillanthatják meg a Bécsi kapu téren. Mégis merésznek nevezhető lépésre szánta el magát a budavári egyházközség, amikor - Bence Imre esperes-lelkész ötlete nyomán - pünkösd ünnepnapjaira szabadtérre is kivitt rendezvénysorozatot szervezett az idegenforgalmi szempontból különösen is frekventált helyszínen. Az első ízben meghirdetett pünkösdi evangélikus fesztivál valójában már szombaton este kezdetét vette. Ekkor ökumenikus vesperán (zsoltárénekes istentiszteleten) vehettek részt az érdeklődők, Eerenczi Ilona vezetésével. (A református testvéregyház lelkész képviselőjét sajnálatos módon nélkülöző alkalmon Horváth Achilles OFM hirdette az igét.) Pünkösd vasárnapján a 11 órakor kezdődött istentiszteleten - amelyen két keresztelő tette még ünnepibbé a tanévzáró jelzővel is illetett együttlétet - Balicza Iván igazgató lelkész volt az igehirdető. Ezt követően a gyülekezeti teremben és az udvaron közös ebéd marasztalta közösségben a mintegy másfél száz hívőt, majd a szomszédos Táncsics Mihály utcában felállított színpad volt hivatva - puszta létével is - „hirdetni az evangéliumot”. A gépkocsiforgalom elől lezárt hangulatos utcácskában változatos program késztethette megtorpanásra az arra járókat: csera fesztivál kulturális jellegére utalt. Az este 18 órára hirdetett szabadtéri evangélizációs igehirdetésében azonban Bence Imre félreérthetetlenül mutatott rá pünkösd egyik lényegi üzenetére: hiábavaló erőlködésünkre. Mert hiába szeretnénk megalkudni az Istennel, hiába szeretnénk a magunk akarata szerint irányítani a sorsunkat, hiába szeretnénk kiszámíthatóvá tenni a jövendőt - „a szél ott fúj, ahol akar”. Tanítványokká csak azok lehetnek, akikben Krisztus Lelke munkálkodik. A szabadtéri színpadon az evangélikus lelkészek alapította Large Room (Tágas Tér) elnevezésű könnyűzenei együttes szolgálata folytatta (és zárta) a pünkösdi bizonyságtételt. Bár a hétfő délelőtti ünnepi istentisztelet a megszokott rendben zaj-Miként a parókiaudvarra invitáló kirakodóvásár, illetve a templom előtti játszóház és kézműves-foglalkozás, alapvetően még Stephen Wilson skótduda-bemutatója is inkább lőtt, este hat órára ismét sokakat vonzott a zenés áhítat, a Bán István vezényelte Schütz kórus közreműködésével. ■ TPK Egy elfeledett magyar protestáns irodalmár ► Igaz, kerek évfordulója most nincs, de június 19-i születésnapján érdemes megemlékezni a 15-16. századi magyarországi humanista, protestáns és világirodalmi hagyományok kiváló ismerőjéről, a jelentős Kölcseykutatóról. A méltatlanul elfeledett Kerecsényi Dezső irodalomtörténészként, irodalompedagógusként, a Protestáns Szemle hajdani szerkesztőjeként működött. Kerecsényi Dezső 1898. június 19-én látta meg a napvilágot a Vas megyei Szentgotthárdon. Tanulmányait először szülővárosában, majd a katonai szolgálat letöltése után, az Eötvöskollégium tagjaként, a Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve a párizsi Sorbonne-on, a Faculté des Lettres-en végezte. Magyar irodalomtörténetből doktorált. Magyar-német szakos középiskolai tanári oklevéllel a zsebében nagy nevű iskolák tanára lett. Először a Pápai Református Kollégiumban, majd tíz esztendőn át a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban, a híres „Fasorban” tanított. Mindezek után a fővárosi Állami Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorlógimnáziumában működött vezetőtanárként, a Pázmány Péter Tudományegyetemen magántanári képesítést szerezve pedig a Humanizmus és reformáció a XVI. századi magyar irodalomban tárgykör előadója lett, és kinevezést kapott a debreceni Tisza István Tudományegyetemre. Kerecsényi Dezső aktív pedagógiai munkássága mellett - többek között Jékely Zoltánnal, Kolozsvári Grandpierre Emillel, Sőtér Istvánnal, Szentkuthy Miklóssal, Szerb Antallal, Weöres Sándorral - alapítója volt a Mikes Kelemen Akadémiának, valamint a Magyar Irodalomtudományi Társaságnak. Felelős szerkesztője volt a kor egyik ismert folyóiratának, a Protestáns Szemlének. Irodalomtörténészi, esszéírói munkásságáért 1941-ben Baumgarten-díjban részesült, miként ugyanebben az évben Reményik Sándor és Tompa László erdélyi költők. A középiskolai reform során jelentős része volt a gimnáziumok magyar nyelvi és irodalmi tanterveinek elkészítésében; Áprily Lajossal, Vajthó Lászlóval több tankönyvet szerkesztett a protestáns gimnáziumok számára. Kezdeményezésére lettek az irodalomtanítási tanterv részévé a kortárs irodalom jeles alakjainak művei. Kerecsényi Dezső szerint a magyar irodalom a szolgálattevés irodalma, összenőtt a nemzeti lét ügyével. „Olyan nemzet, mint a magyar, amelynek irodalma meg-megújuló emlékezéssel utal a valamikori nagyságra, bensőségesebben éli át irodalom és élet kapcsolatát, mint azok, akikben az emlékezés nem telíti így a lelkeket” - vallotta. Egyik példaképe, akiről könyvet is írt, Kölcsey Ferenc volt. Jelentősek Kölcsey életművével és korszakával kapcsolatos vizsgálatai. Kritikusként a kortárs magyar irodalom és irodalomtörténet-írás értékeire is felhívta a figyelmet, kritikái, bírálatai és esszéi többnyire a Századok, az Irodalomtörténet és a Protestáns Szemle lapjain jelentek meg. 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, azonban munkássága nem teljesedhetett ki, azt a szörnyű világháború félbeszakította. Fasizmusellenessége, családféltése és a létbizonytalanság miatt elmenekült a fővárosból Péter - hegyre, de hamarosan ott is kezdett sűrű lenni körülötte a levegő. Nyilas zaklatások, feljelentések keserítették életét, s ezeket már nem tudta feldolgozni, végül agyvérzést kapott. Keresztury Dezső így emlékezett rá: „Nem aknaszilánk, nem golyó, nem éhség, nem gázkamra ölte meg, de mégis a háború áldozata volt. Akik ismerték, jól tudták, mit szenvedett, látva, várva és átélve az eseményeket. Tudós volt, de azok közül való, akik nem fordulnak el a világtól...” Kerecsényi Dezső nyughelye a szlovéniai, péterhegyi temetőben található. Halálának hatvanötödik évfordulója - tavaly - óta pedig márvány emléktábla őrzi emlékét Pápán, a Református Kollégium Gimnáziumában. ■ Kerecsényi Zoltán kész-néptáncbemutató, a Balicza testvérek jóvoltából fúvószene, majd Róka Szabolcs interaktív mesejátéka fémjelezte felekezetűnk nyitottságát.
