Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-05-29 / 22. szám
>i I r > r t Evangélikus Elet mozaik 2011. május 29. ► 1* „...hogy semmi kárba ne vesszen’ Teremtésvédelem - ökumenikus kitekintéssel ► Az ez év április 27-én ülésezett ökumenikus teremtésvédelmi munkacsoport a címben olvasható igét (Jn 6,12) választotta az idei őszi teremtésvédelmi ünnep mottójául. Az egyes felekezetek lelkészei, munkatársai, illetve a különböző munkacsoportok egyre több szállal kapcsolódtak egymáshoz az elmúlt időszakban, így fogalmazódott meg az igény, hogy az ünnep lehetőleg váljon egyre inkább ökumenikus jellegűvé, ezzel is hangsúlyozva a teremtett világ megóvása iránti közös felelősségvállalás fontosságát. A munkacsoport két új tagját, KhaledA. Lászlót és Kükedi Zsoltot kérdeztem.- Hogyan kerültek kapcsolatba a teremtésvédelem témakörével és az ökumenikus munkacsoporttal? Khaled A. László: 2010 júniusában fejeztem be teológiai tanulmányaimat az Evangélikus Hittudományi Egyetemen - metodista hallgatóként. A dolog magyarázata, hogy egyházunk lelkészjelöltjei az evangélikus teológián tanulnak, ahol metodista tanárainktól hallgathatjuk a speciális kurzusainkat. Másfél éve szolgálok lelkészként az egyház Szolnoki Körzetében. A teremtésvédelmi munkacsoporttal tavaly december óta állok kapcsolatban. Erre a munkára egyfelől Csernák István metodista szuperintendens kért fel, másfelől a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottságának tagjaként is érintett vagyok a témában. Kükedi Zsolt: Amióta az eszemet tudom, közösségi ember vagyok, hisz katolikus keresztény hitem és annak révén megtalált közösségeim mindig sok lehetőséget adtak a civil tevékenységre. Munkaidőmön kívül a család, a párkapcsolatok egységét, egészségét támogató programokat látogatok, szervezek, azokhoz technikailag asszisztálok - ilyen például a lassan tíz éve működő Családépítő Klub (csa- ladepito-klub.blogspot.com) vagy Pál Feri atya kedd estéi (www.palferi.hu). 2009 közepe óta foglalkozom a fenntarthatóság kérdésével Hetesi Zsolt Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoportjában (www.ffek.hu), ahol az energetika, az erőforrásválság, a környezetvédelem és a fenntarthatóság témáját kutatjuk. A csoport kommunikációjáért, kapcsolataiért felelek. Emellett a Tiszta Forrás Egyesület az Élhető Környezetért (www.tisztaforras.eu) alelnöke vagyok, amely szervezet a fenntarthatóság elveinek elterjesztésében vállal majd szerepet. A katolikus teremtésvédelmi munkacsoportba Nobilis Márió révén kerültem, akivel a Családépítő Klub egyik előadásán találkoztam. Részt vettem azon az ülésen, amelyen eldöntöttük egy egyesület létrehozását, így lettem alapító tagja és egyik alelnöke a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesületnek. Az egyesületről a később megújuló www.teremtesvedelem.hu oldalon is lehet majd olvasni. Nobilis Márió már korábban is tevékenyen részt vett az ökumenikus munkacsoport munkájában, így szintén ő hívott oda is.-A metodista egyházról viszonylag keveset hallunk. Mennyire jelenik meg a lelkészek között, a gyülekezeti életben a teremtés védelmének kérdése, a napi környezetvédelmi problémák? Mondana egy-egy egyéni, gyülekezeti kezdeményezést, amely kifejezetten a környezet megóvását tűzte ki célul? ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó K. A. L.: A 20. századi metodista teológiai gondolkodásban a teremtettség védelme különösen hangsúlyosan volt jelen. Az 1908-ban született tízsoros Szociális hitvallás tömören, de világosan fogalmazta meg, hogyan tekintünk a teremtett világra: „Meg va-Khaled A. László gyünk győződve arról, hogy a természetisten alkotása. Védeni akarjuk és felelősséggel használni’.’ A. metodisták 1972-ben Szociális alapelvek címmel egy jóval terjedelmesebb dokumentumot is elkészítettek, amelyet azóta is rendszeresen kiegészítenek és átdolgoznak. A Szociális alapelvek kiemelt helyen, első fejezetében foglalkozik a természet világával, olyan témákkal, mint a víz, levegő, talaj, ásványi anyagok, a növények, az állatvilág, a világűr, a technika és a biztonságos élelmiszer-ellátás. Annak ellenére, hogy több mint száz éve kimondott feladatunk Isten alkotásainak védelme, illetve a felelős használatuk, csak a legutóbbi időkben kezdjük hangsúlyozni e terület fontosságát gyülekezeteinkben. 2009 óta mi is igyekszünk megünnepelni a teremtésvédelem napját. Örömmel tapasztaljuk a fiatalok készségét, nyitottságát ezen a területen, akik szívesen vesznek részt a 72 óra kompromisszum nélkül ökumenikus projekt környezetvédelmi akcióiban is. Ők a jövő, őket kell megnyernünk. A cserkészet például egy különleges formája ennek, a fiatalok itt a gyakorlatban tanulhatják meg a természet szeretetét és tiszteletét. Wesley János cserkészcsapatunk lényegében teremtésvédelmi missziót folytat. Hála Istennek, vezetői, döntéshozói szinten is látni példát a kérdés megkülönböztetett kezelésére: Budakeszin éppen most épül egy metodista templom, amelynek fűtésrendszerét geotermikus energiával kívánják működtetni.-A katolikus egyház teremtésvédelmi munkájáról folyamatosan hírt adunk e rovat hasábjain is. Ön az egyházi/gyülekezeti életben is foglalkozik környezetvédelmi kérdésekkel? K. Zs.: Mivel az elmúlt húsz évben sokat költöztem kerületből kerületbe, ezért nem elsősorban a saját plébániámon, a Szent Vince Plébánián foglalkozom a környezetvédelmi kérdésekkel, hanem a fentebb említett katolikus csoportokban. A Családépítő Klubban egy teljes félévet szentel-Kükedi Zsolt tünk a teremtésvédelem, környezetvédelem témájának.- Hasonlóan a két évvel korábbihoz a csoport tagjai olyan segédanyagot szeretnének kidolgozni, amely egyaránt ad lelki útravalót és praktikus tanácsokat. Önök melyik részébe kapcsolódnak be a munkának? K. A. L.: A teremtésvédelem ünnepe tulajdonképpen a januári ökumenikus imahéthez hasonlítható, vasárnaptól vasárnapig tartó ünnepsorozat, egy imanyolcad. A tervezett segédanyag idén az ötezer ember megvendégelésének történetét dolgozza fel a teremtett világ iránti felelősségünk szempontjából, összesen nyolc részben. Az egyes napokhoz a kijelölt bibliai igeszakaszok alapján meditációk, imádságok, illusztrációk és ajánlott teremtésvédelmi tevékenységek kapcsolódnak majd. A munkacsoport tagjai egymást segítve állítják össze a tervezett kiadványt. Ebben a folyamatban az én felelősségem az imádságok összegyűjtése. K. Zs.: Az emberek praktikus tanácsokat várnak: hogyan változtathatnák meg az életüket, hogyan építhetnének fel egy fenntartható világot? De ehelyett sokszor csak zavarba ejtik őket, amire a válaszuk az elutasítás. Mivel tevékenységem inkább a teremtésvédelem és fenntarthatóság világi csoportjaihoz köt, ezért nagyon sok világi fenntarthatósági ötlettel találkozom nap mint nap. Magam is részt veszek ilyen gyakorlati tanácsok nyújtásában, fenntarthatósági stratégiák és cselekvési tervek készítésében. Kézenfekvő tehát, hogy ezt az ismeretet hozzam a munkacsoportba.- Mi az, amit a személyes életükben a környezet védelme érdekében igyekszenek mindenképpen megvalósítani? K. A. L.: Az idénre választott mottót különösen azért tartom jónak, mert kifejezi azt, hogy a természet védelme és felelős használata kis lépésekkel kezdődik. Semmire sem mondhatjuk, hogy nem számít. Amikor Neil Armstrong 1969-ben első emberként a Holdra lépett, azt mondta: „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Valahogy így látom ma a teremtésvédelmet és azt, hogy mit tehet ennek érdekében az egyes ember. Talán semmiségnek tűnik, hogy a lámpákba energiatakarékos izzót csavarok, hogy a családban igyekszünk odafigyelni a víz- és a villanyfogyasztásra, a lakás hőfokának beállítására, hogy szétválogatjuk a hulladékot, s hogyha tehetem, biciklivel közlekedem. Apró lépések. De sok ilyen apró lépéssel hatalmasat ugorhatna az emberiség annak a Földnek az érdekében, amelyet Isten bízott rá. K. Zs.: Sok teremtésvédelmi és fenntarthatósági előadás tőlünk távol eső problémát tárgyal és feszeget. Mivel nem érezzük a problémát hozzánk közel állónak, ezért nem is érezzük sajátunknak, nem fedezzük fel a nekünk szóló feladatot benne. Pedig hihetetlenül sok lehetőség van a környezetünk védelmére. A mai embernek leginkább annak a paradoxonát nehéz feldolgoznia, hogy miközben mindenki a fejlődésről beszél - ami alatt leginkább a növekedést érti -, aközben ő folyamatosan korlátokat, esetleg csökkenést, zsugorodást talál maga körül. A világi ember folyamatosan a hasznot - a profitot - keresi, és eközben elvéti az értéket, szem elől téveszti a hasznosságot. Nagyon fontos hát, hogy az emberekhez így - keresztényi hitünkből erőt merítve - beszéljünk, és megvilágítsuk nekik az értéknövelő csökkenés és a hasznos fejlődés értelmét. Keresztény emberként könnyű ebben az értelmet megtalálni. Én magam sokat beszélgetek ilyen témákról a közösségeimben. Emellett nem kell messzire menni, ha a mindennapjainkban keressük a környezet védelme érdekében megtehető hasznos lépéseinket. Mi például a családunkból pár éve száműztük a csomagolt vizet, helyette csapvizet iszunk. Kezdetben nem értettünk egyet abban, hogy lehet-e nélküle élni, mert a fogyasztói marketing ránk is nagy hatást gyakorolt, de ma már csak azon van a vita, hogy vajon késztethetjük-e a vendégeinket is az ilyen változtatásra, vagy nekik vendégként megengedhetjük ezt a tévedést. Az elv és a gyakorlat tekintetében a legfontosabbnak azt az egyensúlyt tartom, hogy azok közül az értékek, szokások közül, amelyeket a mai civilizált világ a vívmányainak tekint, mit szabad, esetleg kell megtartani, és melyeket lehet, melyeket tudjuk elvetni. Az ebben való eligazodás nem kis feladat, a helyes út megtalálása közös munkát, megbeszélést, együttműködést igényel. Személyes életemben ebben én nagy szerepet vállalok, ahol pedig két kéz hiányzik, ott az a közösség számíthat fizikai társadalmi munkámra is. ■ - JCsCs -Energetikáról közérthetően ► Energiatakarékos épületgépészeti megoldásokat mutattak be május 9-én - szakmai konferencia keretében - a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban. Az érdeklődők az intézményben zajló - KEOP-6.2.0/B/09-2010- 0012 azonosítószámon regisztrált Komplexfenntarthatóság mintaprojekt a Balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban című projektben alkalmazott megoldásokkal ismerkedhettek. Az evangélikus gyülekezeteket, intézményeket, az országos irodát, illetve környékbeli önkormányzatokat képviselő résztvevők megismerhették a jövő épületgépészeti technológiáiban rejlő lehetőségeket, megtekinthették a konferencia-központban végrehajtott Komplex fenntarthatóság projekt fejlesztéseit (szürkevíz-hasznosítás, pellettüzelés, napelemes, napkollektoros, felülethűtési rendszerek), továbbá információkat kaptak az Új Széchenyi terv energetikai, környezetvédelmi pályázati lehetőségeiről. A negyvenöt perces előadásokon a kivitelezők részletesen bemutatták a felülethűtési és vízellátó rendszereket, a napkollektorok alkalmazásának lehetőségeit, az alacsony energiaigényű pellet- és aprítékkazánok, a háztartási erőműként funkcionáló napelemes rendszerek, valamint az esővíztároló rendszerek, illetve a szürkevíz-hasznosítás lehetőségeit. Az előadások után ki-ki feltehette kérdéseit, lehetőség volt az egyes felhasználók speciális igényeinek megvitatására is. A szakértők az otthon egyes fejlesztéseinek bemutatásával a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit is szemléltették. Az Új Széchenyi terv zöldgazdaságfejlesztési programja keretében elérhető forrásokról Kocsis István pályázati referens adott tájékoztatást. Jelenleg elsősorban energetikai fejlesztésekre, illetve a környezeti nevelés támogatására lehet pályázni, a kiírások megtalálhatók a www.ujszechenyiterv.gov.hu honlapon. A referens kiemelte, hogy az egyes pályázati projektek megtervezésénél hasznos, ha az illető intézménynek, gyülekezetnek hosszabb távú stratégiája is van, azaz előre végiggondolják, hogy milyen irányba szeretnének fejlődni, és az ehhez illeszkedő pályázati konstrukciókon indulnak. Érdemes már a tervezés szakaszában energetikust bevonni, hogy valamennyi lehetőséget végiggondolják, és a legmegfelelőbb formában tervezzék meg a korszerűsítést. A szakmai konferencia a projekt infrastruktúra-fejlesztési szakaszának lezárását is jelenti egyúttal; ezután elsősorban előadások, műhelymunkák, „road-show-k” során ismerhető majd meg mindaz, ami a korszerűsítés keretében zajlott-zajlik. ■ K. I.
