Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-05-15 / 20. szám
4 4i 2011. május 15. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Állami kitüntetés Pátkai Róbertnek A Magyar Köztársaság londoni nagykövetségén a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át május 6-án Pátkai Róbert, az Egyesült Angol Nyelvű Evangélikus Egyház nyugalmazott püspöke. A családias légkörű ünnepségen három olyan magyar származású személyiségnek nyújtották át a Schmitt Pál köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket, akik jelentős mértékben járultak hozzá a magyarságtudat megőrzéséhez, illetve az anyaországgal való kapcsolatok ápolásához. Dr. Lucas- Zolnai Edit jogász (a Londoni Magyar Iskola Plusz vezetője) és Daróczi Sarolta tanárnő mellett (képünkön középen) a legmagasabb elismerésben- a magyar nyelv és kultúra terjesztése érdekében végzett munkájáért, egyházi és közösségszervező tevékenységéért, életútja elismeréseként- a nyolcvanadik életévét nemrég betöltött Pátkai Róbert részesült, aki az elmúlt esztendőben - Budapesten - a Magyarországi Evangélikus Egyház Ordass Lajos-díját is átvehette. A magyar nagykövetségen tartott kitüntetési ünnepségen Pátkai Róbert régi barátja, Sárközi Mátyás Londonban élő író (az Inforádió londoni tudósítója) - mintegy laudációképpen - a következőket mondotta el (élőszóban elhangzott gondolatait az Evangélikus Élet kérésére foglalta írásba): 2006-ban, amikor még a Brit-Magyar Baráti Társaság elnöke voltam, felvetettem az egyesület választmányi ülésén, hogy élve a lehetőséggel, amit még John Major miniszterelnök vezetett be, miszerint bárki javasolhat királyi kitüntetésre arra érdemes személyeket, írjunk közös levelet Tony Blair kormányfői irodájának a Downing Street 10.-be, és terjesszük fel kitüntetésre társaságunk vezetőségi tagját, Pátkai Róbert evangélikus püspököt. A brit uralkodó évente kétszer oszt rangokat és kitüntetéseket: újévkor, valamint a születésnapján, túlnyomórészt a miniszterelnök javaslata alapján, tehát a legközelebbi listára juttassuk fel Róbertét, aki papi szolgálatán túlmenően oly sokat tesz az egyre idősödő, immár brit állampolgárságú angliai magyar közösség támogatásra szoruló öregei, betegei, elesettei gyámolítása terén. A felterjesztésben rámutattunk, hogy éppen fél évszázada, 1956 végén tízezer magyar menekültet fogadott be Nagy-Britannia, s ezek példásan megállták a helyüket, tudásukkal, szakmájukkal hasznos polgáraivá váltak a szigetországnak. Az angliai magyar szervezetek központi szervét Pátkai Róbert püspök vezeti, aki most lett hetvenöt éves. Szép gesztus lenne, ha elnyerné a Birodalmi Rend tiszti fokozatának a tagságát. A levelet a választmány minden tagja aláírta. A miniszterelnökségtől gyorsan érkezett a válasz, miszerint a felterjesztéshez három, egymástól minél függetlenebb egyesület ajánlása szükséges. Kapcsolatba léptünk tehát a nagy-britanniai evangélikus egyházzal, és az onnan már nyugalomba vonult Pátkai püspök utódja örömmel írta meg a saját ajánlását, kifejtve, hogy Róbert, mint a lutheránusok pásztora, hosszú éveken át minden egyháztag legnagyobb megelégedésére vezette a nyáját, és jó kapcsolatot ápolt az anglikán testvérekkel is, olyannyira, hogy a canterburyi érsek magas angükán egyházi kitüntetésben részesítette. Harmadikként ahhoz a régi alapítású, exkluzív lovagrendhez fordultunk, amelynek védnöke a brit királyi ház egyik főhercege. Színes dombornyomású levélpapírjukon írta meg válaszként a rend egyik főembere, hogy Pátkai Róbert, mint a Szent Lázár Rend lovagja, elöl jár a jótékony célú és szociális munkában, érdemes az elismerésre. Amikor a The Times napilap négy teljes oldalon közölte az újévi kitüntetettek listáját, izgatottan lapoztunk a különböző kategóriák névsoraiban a P betűhöz. Hiába. Róbertét a brit kormányzat és az udvar minden igyekezet ellenére mellőzte. (Az 1956 óta brit állampolgárrá vált sok ezer magyar közül csak egy jeles orvosprofesszor érdemeit ismerték el királyi kitüntetéssel az évek folyamán.) Azóta is bánt ez a dolog. S ezért vettem különös örömmel annak a hírét, hogy szülőhazája értékeli, megbecsüli és magas kitüntetésben részesíti immár nyolcvanadik évét is betöltött barátunkat, Pátkai Róbertét. Csillog olyan szépen ez a kereszt, mint az angol Birodalmi Rend medálja!... HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ Meghívó Családi csendeshetet szervezünk a piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthonban június 27. és július 2. között. Téma: délelőtt a Krisztus-követés fontos kérdései, délután felekezeti értékeink (meghívott előadók). Az esti evangélizációs sorozatot Balicza Iván tartja. Gyermekeknek, fiataloknak külön programokat is biztosítunk. Szervező lelkészek: Horváth-Hegyi Olivér és Hu lej Enikő. Részvételi díj 16 800 Ft (14 év alatt 8 400 Ft). Bővebb információ: http://www.evangelikus.hu/Members/ehulej/csaladi-csendeshet-piliscsaban. Jelentkezni június 10-ig lehet e-mailben (hulejeniko@yahoo.com), telefonon (20/824-3397) vagy levélben (6000 Kecskemét, Szabadság tér 3.). Szeretettel várjuk! Üj női koordinátor a régióban A Lutheránus Világszövetség női munkaágának, a WICAS-nek (Women in Church and Society) az igazgatója, Elaine Neuenfeldt a vajdasági Kovacicába (Antalfalva) hívta össze a kelet-közép-európai régió képviselőit május 6-8-ára. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen. Ebben a községben szolgál ugyanis Anna Petrák lelkésznő, aki szerbiai szlovákként három éven át mint kelet-európai koordinátor segítette a Genfben működő világiroda munkáját. A hétvégén mód nyílt arra is, hogy a résztvevők bepillanthassanak a többségében ma már szlovákok lakta község életébe, amely különösen is híres népművészetéről. Az evangélikus női találkozónak egyik feladata volt, hogy felmérje, mennyiben változott meg a kelet-közép-európai régióban élők élete, milyen új kihívásokkal szembesülnek a térségünkben élő asszonyok. A kétnapos tanácskozáson az elkövetkező három, illetve hét évre vonatkozóan készült el egy - a ma divatos kifejezéssel élve - „akcióterv” amely irányt szab a WICAS régión belüli szolgálatainak. Csak felsorolásszerűen azok a témák, amelyek a tanácskozáson előkerültek: a múlt feldolgozása - gyógyító emlékezés; vezetőképzés; misszió és diakónia; nők és szegénység; a szelídség ereje. Az akcióterv kidolgozására azért is volt szükség, hogy irányt adjon az újonnan választott női koordinátor szolgálatainak. Feladatuk volt ugyanis a kovacicai találkozó résztvevőinek az is, hogy az elkövetkező három esztendőre megválasszák a régió új összekötőjét. A tisztséget a harmincnyolc éves lengyel teológusnő, Agnieszka Godfrejów-Tarnogórska tölti majd be, aki Krakkóban él, ott vezeti egyháza diakóniai szolgálatát. ■ B. P. M. „Én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” Erősödjenek fel az értékeket megjelenítő, jó szándékú egyházi és civil kezdeményezések, és ezek segítsék egymást az egész Kárpát-medencében - mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára múlt csütörtökön Budapesten, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által rendezett szakmai konferencián. A De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk! című, a családot a középpontba állító tanácskozáson a korábban református lelkészként szolgáló államtitkár rámutatott: tapasztalataik szerint sok a párhuzamosság a civil és az egyházi kezdeményezések között, és közülük sok hal el egy idő után. A rendezvény Kalota József ortodox érseki vikárius nyitóáhítatával kezdődött; a konferencián előadókkal képviseltette magát a református, az evangélikus, a baptista és a metodista egyház, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A konferencia főelőadójaként Szászfalvi László hangsúlyozta: az egyházakat az állam stratégiai partnerként kezeli az élet számos területén, majd hozzátette, az új alaptörvény természetesnek tekinti az állam és az egyház szétválasztását, de a közösségi célok érdekében kijelenti, hogy a két fél együttműködik a közjó, a társadalom felemelkedése, illetve a gazdasági és morális válság leküzdése érdekében. Megemlítette, hogy tavalyhoz képest idén tízmilliárd forinttal jut több az egyházak támogatására. Az egyházi intézmények finanszírozása, eltérően az eddigi gyakorlattól, egyenrangú lett a többi intézményével - hívta fel a figyelmet. Utalt arra, hogy az állam „családbarát klímát” igyekszik teremteni, ám önmagában a kormány nem tudja a problémákat megoldani, ezért az egyházi és civil szervezetekkel való együttműködést szorgalmazzák. A családtámogatási rendszert „sarkalatos törvényben szeretnék bebetonozni” mert eddig a különböző kormányok „ráncigálták ezt a rendszert” - fogalmazott. Az államtitkár megjegyezte: a családtámogatás és a segélyezés között éles határt húz a kormányzat, ami „megrázkódtatásokkal is jár” ugyanakkor szeretnék elérni, hogy „a gyermekek vállalása ne jelentse egyúttal a szegénység vállalását” Mint mondta: „aktív munkából élő családokat szeretnének” ezért „a gyermekekért élőknek és nem a gyermekekből élőknek” a támogatását szorgalmazzák, és a minél korábbi életkorban való gyermekvállalást ösztönzik. A kormány munkájának eredményeként értékelte a kismamák foglalkoztatása után adott járulékkedvezmény és a családi típusú személyi jövedelemadó bevezetését. Szászfalvi László szólt arról, hogy az új alaptörvény védi a tulajdont és az emberi méltóságot, valamint a magzat életét, amelyet a fogantatástól kell számítani. Az új alaptörvény védi ezenkívül a házasság intézményét mint „férfi és nő közötti, önkéntes elhatározás alapján létrejött közösséget” a családot pedig a nemzet fennmaradása alapjának tekinti - fűzte hozzá. M MTI Norvég és svéd konfirmáció Pápán ► Norvég énekek dallamait kísérte az orgona a húsvét ünnepe utáni első vasárnap - azaz fehérvasámap - hetében, múlt szombaton kora délután a pápai evangélikus templomban. Északi evangélikusok foglaltak helyet a padokban, két fiatal lány konfirmált az istentiszteleten. A vendégek egyike a norvég Lagset Frode evangélikus lelkész volt. Tábori lelkészként ő gondozza az Európa különböző országaiban - így hazánkban - állomásozó norvég, illetve svéd katonák családjait. A konfirmandusok az interneten tartották a kapcsolatot a lelkészükkel, és a kátét is így tanulták meg, az istentisztelet előtt egy órával azonban már közösen beszélték meg a konfirmáció rendjét. Ekkor beszélgettem Lagset Frodéval.- Mit jelent a norvégfiatalok számára a konfirmáció?- Nagy ünnepi esemény ez a családokban, az istentisztelet után összejönnek a családtagok, mindenki ajándékokat kap, és - mondjuk így - partival is összekötik. De persze sokkal lényegesebb az, hogy a konfirmandusoknak és a szülőknek egyaránt fontos. A gyermekek büszkék rá, bár ők félénkebben nyilatkoznak a konfirmációról, a szülők sokkal könnyebben nyilvánítanak véleményt e témában. Történetileg a felnőtté válással van kapcsolatban a konfirmáció aktusa. Norvégia történelmében hagyománya volt annak, hogy a konfirmáció után a fiatalok elhagyták a családjukat, és munkába álltak. Természetesen ma már nincs meg ez a történelmi tradíció, tekin- Tizennégy-tizenöt éves korban történik a felkészítés.- Az ünnepi istentiszteleten Ön végzi - norvég nyelven - az igehirdetés szolgálatát. Mit emelne ki prédikációjával kapcsolatban?- János evangéliumából választottam a 6. fejezet 66-69. versét. Nézetem szerint a legfontosabb dolog, amit el kellett sajátítaniuk a konfirmandusoknak a kátéból, a péteri válasz: „Uram, kihez mennénk?” Hogy tehát tudják, hogy ki az egyetlen, aki-A svéd és a norvég konfirmandus Lagset Frode lelkésszel tettel arra, hogy a fiatalok többnyire tovább tanulnak.- Norvégiában hány éves korban konfirmálnak? ■ hez mehetnek. Spirituális értelemben ehhez kell felnőni. Valami ilyesmi történik a konfirmációban. /x ■ POLGÁRDI SÁNDOR
