Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-01-02 / 1. szám
4 ◄! 2011. január 2. KERESZTUTAK Evangélikus Élet A Csendes éj a legtöbbször felvett karácsonyi dal A Csendes éj angol nyelvű változata lett minden idők legtöbbször lemezre énekelt karácsonyi dala Nagy-Britanniában. A PPL szerzői jogi csoport szerint a matuzsálemi, közel százkilencven éves, osztrák eredetű ének olyan „kamasz” karácsonyi dalokat előzött meg, mint a White Christmas és a Winter Wonderland. A Csendes éj (Silent Night) több mint százhetven lemezen szerepel. Ez egy „gyönyörű dal, amely teljes egészében tükrözi a karácsony hangulatát” - monda a PPL egyik munkatársa. „A The Dickies punkbandától Sinead O’Connor énekesnőig mindenki felénekelte, ez is mutatja, hogy milyen jól illik a különböző stílusokhoz” - jegyezte meg Mike Dalby. A PPL egy hozzávetőleg 1800 karácsonyi lemez tartalmát átfogó adatbázis alapján állította fel a legnépszerűbb karácsonyi énekek listáját. Ami a Csendes éjt illeti, Sinead O’Connor változata a legnépszerűbb Nagy-Britanniában. A klasszikust az utóbbi években Christina Aguilera, Susan Boyle és Annie Lennox is énekelte. A Csendes éj eredeti, német nyelvű verzióját Stille Nacht címmel egy Joseph Mohr nevű lelkész írta 1816-ban. Az ének - amelyet azóta negyvennégy nyelvre fordítottak le - 1818 karácsonyestéjén csendült föl először. M MTI Szenteste támadtak hívőkre Három templom ellen intéztek támadást szenteste Nigéria északi részén - feltehetően iszlamista szektatagok. A támadásokban hatan meghaltak, és egy templom leégett - közölte a nigériai hadsereg egyik szóvivője. Alamderi térségében, Maiduguri városában egy baptista templomba rontottak be a Boko Haram nevű csoporthoz tartozó fegyveresek: öten - köztük a lelkész - meghaltak. A templomot a támadók felégették. A város egy másik részén egy biztonsági őrt öltek meg egy templomban a szektatagok. Egy harmadik támadást Maiduguriban katonáknak sikerült megakadályozniuk. M MTI Assisi Szent Ferenc állított fel először betlehemet Az első karácsonyi betlehemállítás - amely szokás később világszerte elterjedt- Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik. Az itáliai Greccióban 1223-ban kérte meg egy barátját, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat, ökröt, és értesítse a pásztorokat. így- „alkalmi színészekkel” - elevenítették fel a szent éjszaka eseményeit. A fáklyákkal messze földről érkező zarándokok egyike Ferenc beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedett- közölte a Ferences Sajtóközpont december 23-án a Magyar Távirati Irodával. A betlehemállítás az egykori események átélését segíti, felhívva az emberek figyelmét arra, hogy Jézus „hajléktalanul, nincstelenül jött a világra, magára véve minden emberi fájdalmat, nélkülözést, vagyis egy lett velünk e szent éjszakán” - fogalmaztak. Assisi Szent Ferenc azt is elrendelte, hogy karácsonykor bőséges alamizsnát adjanak a szegényeknek, és kérte a gazdákat, hogy „a Jézus jászlánál hűségesen szolgáló jószágok utódai e napon dupla adag takarmányt kapjanak”. Közlésük szerint országosan is kiemelkedő a pécsi ferences templom betleheme, melynek több tucat életnagyságú figuráját ferences szerzetesek faragták több mint száz éve. Az egyik „háromkirály” élethű elefánton érkezik meg minden évben a templom szentélyébe, és nem hiányzik a ferences betlehemes elefánt a budai, Margit körúti templomból sem. M MTI A Jupiter lett volna a betlehemi csillag? Évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat a betlehemi csillag - üstökös, avagy szupernóva (a Napnál nagyobb tömegű csillag végső robbanása) jelezhette-e a napkeleti bölcseknek Jézus születését? Egy brit csillagász szerint viszont a Jupiterről van szó. A bibliai leírásokban sok a bizonytalanság, így nehéz pontosan megállapítani, hogy mi is történt több mint két évezreddel ezelőtt, ám Mark Thompson egy jelentős csillagászati eseményt fedezett fel, amely megmagyarázhatja a jelenséget - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között. Történelmi feljegyzések, valamint a bolygók és a csillagok kétezer évvel ezelőtti helyzetének számítógépes szimulációja alapján a brit asztronómus úgy véli, hogy a betlehemi csillag történetét a Jupiter mozgása magyarázhatja meg. A Kr. e. 3 szeptembere és Kr. e. 2 májusa közötti időszakban három olyan együttállás volt, amikor a Jupiter igen közel került az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillagához, a Regulushoz. Az események eme ritka sorozata igen furcsának tűnhetett azok szemében, akik jártasak voltak a csillagászat tudományában. Mark Thompson kiderítette, hogy a gázóriás kelet felé haladva közelítette meg a Regulust, mielőtt irányt váltott volna, s nyugati irányban haladt el a csillag mellett. Ezt az irányváltást retrográd mozgásnak nevezik. Mivel a Föld és a Jupiter majdnem kör alakú pályán halad, ám bolygónk gyorsabban kering, úgy tűnhet, mintha „megelőznénk” a gázóriást. Látszólag mintha a Jupiter irányt váltott volna, majd ismét „tett egy fordulatot”, hogy újra kelet felé vegye az útját... A három napkeleti bölcs - kiket sokan a zoroasztrizmus nevű vallás papjainak hisznek, s ha ez a feltételezés igaz, képzett csillagászok voltak - felfigyelhetett a Jupiter furcsa mozgására, amelyet égi jelnek véltek. „A retrográd mozgás azt jelentette, hogy a bolygó nyugati irányban haladt, s a három bölcs Perzsiából a Jupitert követte” - hangsúlyozta Mark Thompson. Teveháton az út körülbelül három hónapot vehetett igénybe, s érdekes módon ez idő alatt haladt a Jupiter nyugat felé. Az Indiana Egyetem kutatói 2003- ban állapították meg, hogy egy hónappal a Mark Thompson által kiszámított időpont után a Jupiter és a Vénusz látványos együttállása volt: a két bolygót Kr. e. 2 június 17-én szabad szemmel nem lehetett „elválasztani” egymástól az égen. Elvezethette-e a bizarr irányváltásokat végrehajtó Jupiter, amely látványos együttállásba is került a Vénusszal, a három napkeleti bölcset Betlehembe? Ez lehetett véletlen egybeesés, de létezik egy sor más magyarázat is a betlehemi csillagra. Ám a Jupiter eme bizonyított együttállásai olyan látványos égi események voltak, amelyeket feljegyezhettek az ókori szövegekben. N MTI Egy ország, ahol huszonhat napos a karácsony ► A címben megfogalmazott állítás korántsem teljesen igaz. Tréfásan fogalmazott így Magnea Sverrisdottir, amikor a hazájában, Izlandon honos karácsonyi szokásokról kérdeztem. Erre a beszélgetésre még 2010 novemberében került sor Piliscsabán, egy nemzetközi női konferencián. Úgy vélem azonban, hogy az izlandi teológusnő szavai most is aktuálisak, különösen az új esztendő küszöbén, amikor olykor még a hívő emberek is aggodalommal telve tekintenek a holnap elé...- Sokunk számára távolinak tűnő szigetországból érkezett. Bemutatná kicsit Izlandot?- Elszigeteltségünket mi magunk is érzékeljük. Ahhoz, hogy Európa bármelyik pontjára eljuthassunk, bizony korán el kell indulnunk. A legtöbb repülőjárat hajnali fél négy és fél öt között indul Reykjavíkból, a fővárosunkból. El kell érniük a csatlakozást Svédországban vagy Dániában. Sokszor fel is merül bennünk a kérdés, hogy vajon Közép- vagy Dél-Európában egyáltalán tudnak-e rólunk.- A közelmúltban azért kellőképpen megismerte a világ a szigetet: 2010 áprilisában az Eyjafiöll vulkán hamuja belepte majd egész Európát.- Az a mókás, hogy mi Reykjavíkban szinte semmit sem érzékeltünk belőle. Szigetországunk a nyugati szelek övezetében fekszik, így a porból mi nem kaptunk semmit. Ragyogóan sütött a nap a város felett. A távolban ugyan láttunk sötétebb felhőket, de igazából csak a hírekből értesültünk arról, hogy lebénult a világ légi közlekedése. Furcsa érzés volt átélnünk, hogy egy ilyen jelentéktelen ország, mint a miénk, ahol a lakosság alig több mint 300 ezer főt számlál, mekkora galibát tudott okozni, természetesen önhibáján kívül. De valamit érzékelhettek más népek is abból a valóságból, amellyel mi na-Magnea Sverrisdottir ponta szembe kell, hogy nézzünk. Szigetünk ki van szolgáltatva a természet erőinek. Nemcsak lenyűgöző gejzíreink, hőforrásaink vannak, hanem veszélyekkel is kell számolnunk. A házakat Izlandon például eleve úgy kell építeni, hogy ellent tudjanak állni a gyakori földrengéseknek.- A 2008-2009-es esztendőkben nemcsak a természet erői, hanem a pénzvilág csődje is megrázta országukat.- Meg fogja lepni a válaszom: én ezt nem bánom. Természetesen trauma volt átélni, hogy egyik napról a másikra csődbe ment az Ország. A lakosság nagy százaléka kifejezetten jómódban élt. A bankszektor virágzott. Megérte hiteleket felvenni autókra, egzotikus utazásokra, hiszen a biztos jövedelmekből könnyedén lehetett törleszteni az adósságot. Most sokan fulladnak bele felvett hiteleik visszafizetésébe. Nagyon sajnálom ezeket az embereket. Én magam is vissza kellett, hogy fogjam a kiadásaimat. Nehéz időszak áll előttünk, amíg a gazdasági összeomlás után újra talpra állhatunk. Mégis azt mondom, nem volt hiábavaló ez a szenvedés. Szembesülniük kellett az izlandiaknak azzal, hogy az ember életében mi is az igazi érték. A jómódban ugyanis az ember könnyen megfeledkezik a valóban fontos dolgokról. Óriási lehetőség, ugyanalckor mérhetetlen felelősség is ez most az egyház számára. Izlandon szinte mindenki evangélikus. Államegyházként a születések, a halálozások alkalmával hivatalosan találkozunk az emberekkel. Eddig azonban kevesen jártak templomba, kisebbségben voltak azok, akik ápolták a kapcsolatot a gyülekezetekkel. Ez az elmúlt két évben megváltozott. Az emberek megkeresnek bennünket problémáikkal, kilátástalan helyzetükben tőlünk kérnek tanácsot. Vágy van bennük a transzcendens, vagyis az e világ feletti értékek iránt. Keresik azt a valakit, aki biztos alapja lehet az életüknek.- Hol érzi az egyház szolgálatának a buktatóit?- A hitelesség kérdésében. Ha Krisztus népe nem követi azt az értékrendet, amelyet szóval hirdet, akkor nemhogy alkalmatlan eszköze, hanem egyenesen gátja lesz annak, hogy az emberek Krisztushoz találjanak. Tagja vagyok egy tényfeltáró bizottságnak. A közelmúltban derült ki, hogy egy korábbi egyházi vezetőnk bizonyítottan molesztált, szexuálisan bántalmazott fiatal lányokat. Ez a botrány megrázta az izlandi közvéleményt. És most ennek az egy lelkésznek a sokáig takargatott bűnével azonosítják magát az egyházat. A tényfeltáró bizottság egyik feladata, hogy őszintén beszéljen a történtekről, kifejezze együttérzését az áldozatok felé. Legfőképpen azonban az a fontos, hogy kidolgozza azokat a működési szabályokat, amelyek megakadályozhatják, hogy ilyen ismét megtörténhessen.-Ez a gyakorlatban mit jelent?- Ifjúsági táborainkban például megszabtuk, hogy a férfi vezetőink milyen feltételekkel érintkezhetnek a leányokkal. De számtalan módon igyekszünk tenni azért, hogy egyházi dolgozóink szolgálataira ne vetülhessen a gyanú árnyéka sem.- Végezetül elárulná, miért is mesélte mosolyogva, hogy Izlandon az ünnep huszonhat napon át tart?- Tudja, mi tele vagyunk titkokkal. A téli éjszakákon nagy a sötét, a földből mindenfelé sejtelmes gőz árad. És természetesen a mélységben, a magaslatokon szellemek laknak... Ne ijedjen meg, nem tértem pogány hitre, csupán az ősi, izlandi mondavilágot idézem. Nálunk karácsony ünnepe sem lehet mesék nélkül. Izlandon nem a Mikulás hozza az ajándékot, hanem Gryla tizenhárom fia. Ő sajnos gonosz tündér, de a gyermekei már kedves manócskák. Egyenként látogatják meg a gyerekeket, és minden este ajándékot hoznak. Első éjszaka, december 14-én Gully jön. Ő az egyetlen komisz manó, merthogy azoknak a csizmájába, akik rosszalkodtak, csoki helyett bizony burgonyát tesz. Huszonhat napig tart a móka, hiszen Gryla fiai ahogyan jönnek, úgy is térnek vissza egyenként a hegyekbe. Az utolsó manó visszatérése január hatódikára esik. Bizonyára a kereszténység befolyásolta az eredetileg pogány hagyományt, hogy a zárás épp vízkereszt ünnepére került. Sok vidámság van ezekben a napokban. A manóknak tejet, kenyérmorzsákat kell kitenni, s mindez rendre el is fogy másnap reggelre. E rituálék azonban a félelemben gyökereznek: az emberek azért lakatták jól a manókat, hogy azok ne támadjanak ellenük. így karácsony táján gyakran jut eszembe a betlehemi angyalok éneke: „Neféljetek!” Micsoda üzenet hordozói lehetünk mi, keresztények! Eljött a világba az, aki megszabadíthat a félelmeinktől, aggodalmainktól. ■ B. Pintér Márta Az izlandiak hagyományos építésű házaival a bonyhádi evangélikus gimnázium diákjai közül is megismerkedhettek néhányan
