Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-04-03 / 14. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. április 3. *• 13 Szakma és hit Evangélikus borfesztivál Révfülöpön Dr. Fekete Zoltánra emlékezünk ► Idén már ötödik alkalommal tartottak evangélikus borfesztivált és borversenyt Révfülöpön. Az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban március 25-27. között zajlott rendezvényen Galántai Károly 2010-es évjáratú soltvadkerti kövidinkája kapta a zsűritől a nagyarany minősítést. Hittel és alázattal- Régi elképzelésem volt, hogy az egyházon belül - a lelkészeken és gyülekezeti tagokon túl - megszólítsuk azokat az embereket is, akik a maguk szakterületén tisztességesen végzik a munkájukat, akiket a hitük és a szakmájuk köt össze - mondja Hafenscher Károly. A fesztivál főszervezője - egyébként a helyszínként szolgáló révfülöpi intézmény igazgatója - a fesztivál programját minden évben úgy állítja össze, hogy a színvonalas szakmai eszmecserén - az előadásokon és bemutatókon - túl hangsúlyt kapjon a spiritualitás is. E célt szolgálják a napokat keretező áhítatok és a vasárnapi záró istentisztelet. És nem kevésbé fontos a közösségformálás, a szakmai tapasztalatok cseréje sem, a résztvevők közötti kötelékek, a barátság erősítése. A fesztiválra ellátogatóknak körülbelül a hetven százaléka termelő, a többiek érdeklődők. Évről évre egyre több nem szakmabeli jön, pusztán a bor szeretetéért, borkultúránk feltérképezéséért, sokan konkrétan a tanulás szándékával. De nem csupán e tekintetben bővül a kör: idén számos katolikus és református borász is benevezett a minősítő versenybe. Az ő figyelmüket evangélikus kollégájuk hívta fel az eseményre, hiszen a fesztivál - felekezeti jellegű lévén- unikumnak számít.- Nagyon színvonalas rendezvény- állapítja meg Galántai Károly. - Rangos országos versenyekhez viszonyítva is elmondható, hogy szebbnél szebb borok vannak itt Tokajtól Bonyhádon át Szekszárdig. Az én értékrendem szerint pedig az, hogy ez a fesztivál evangélikus, még többet ad, mert a szőlőtermelést és a borászatot csak hittel és alázattal lehet végezni. Bor és kultúra Péntek este - Gáncs Péter elnök-püspök bevezető áhítata után - a szakmai előadásoké volt a főszerep. A jelenlévők elsőként dr. Brazsil Józsefnek, a Pannon Egyetem Georgikon Kar (Keszthely) egyetemi docensének szórakoztató gondolatait hallgathatták meg arról, hogy 2011-ben miként lehet Révfülöpön borversenyt nyerni. („A legjobb bort kell idehozni!”) Győré Dániel, az Agrárgazdasági Kutatóintézet kutatója bemutatta, hogyan alakulnak a borfogyasztási szokások Magyarországon és hazánk fontosabb exportpiacain. Ezek között a legfontosabb Csehország, ahol az elfogyasztott borok jelentős - és növekvő - hányadát a magyar nedűk teszik ki. A kulturált borfogyasztás egyre nagyobb teret hódít az országban, egyre többen szánnak időt és pénzt az igényes borokra. Hazánkban viszont az ellenkező tendencia figyelhető meg - egyre kevesebb pénzt szánunk a minőségi borokra, és egyre kevesebbet is fogyasztunk belőle a sörhöz és a röviditalokhoz képest. Sztanev Bertalan, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárpiaci Főosztályának szőlő-borszesz szakreferense ugyanakkor arról beszélt, milyen lehetőségek állnak a magyar borok előtt a jövőben. Előadásában kiemelte, hogy nagyobb üzemek létrehozására lenne szükség ahhoz, hogy az európai bor - így a magyar is - a világ legismertebb borainak listájára kerülhessen. Az előadások után, kötetlen beszélgetés közben a mintegy negyven borász által versenyre nevezett százkét bor kóstolgatásához a Csepregi Kálmán lajoskomáromi borász és felesége által készített házi finomságok - májkrém, sajt, kolbász - biztosították a méltó gasztronómiai „kíséretet”. Másnap reggel - Hafenscher Károly áhítatát követően - Smidéliusz Zoltán lelkész és borász nyitotta meg a borbírálatot, a böjti időszak és a borkóstolás kapcsolatáról szólva. „Annak, hogy a borfesztivál mindig erre az időszakra esik - világította meg később a kérdést Hafenscher Károly -, pusztán gyakorlati oka van, hiszen ekkorra érnek meg az új borok, és zárulnak le az előző év fáradságos munkái, ugyanakkor még nem kezdődtek el a nyár előtti nagy munkák.” Délután a borászok mutatkoztak be, saját borvidékükről, illetve saját munkájukról szólva. Elhangzott, hogy tavaly a sok eső miatt a szokásosnál is több munka volt a szőlővel, a gomba akár órák alatt is tönkretehette az egész évi termést. „Ezért nem lehet ezt a munkát kizárólag alkalmazottakkal végeztetni, hiszen van, hogy éjfélkor tudjuk elkezdeni a préselést. Ha sok eső esik, akkor óránként kell nézni a szőlőket... Ezt a család nélkül nem lehetne” - mondta a tudósítónak Galántai Károly. Minősítés és minőség Az este fénypontja az eredményhirdetés volt. A tizenöt tagú szakmai zsűri minden benevezett bort arany, ezüst és bronz minősítéssel értékelt. Az okleveleket Varga György zsűrielnök, a Kál-Vin pincészet vezetője és Nagy Eörs, a versenyért felelős borász adta át. A húszpontos maximumot leginkább megközelítő bornak a nagyarany minősítés jár. Ezt ebben az évben Galántai Károly soltvadkerti kövidinkája kapta. Számos arany minősítést szereztek - többek között - Halász János (Szekszárd), az Erdős Pince (Tokaj), Hirczi Ferenc (Paks), Isó László (Dörgicse), Jenei József (Bonyhád), valamint Aklan György (Lesencetomaj) borai - az utóbbi egyébként a Veszprémi Egyházmegye legjobb borának járó elismerést is átvehette Polgárdi Sándor esperestől. A díjkiosztó után ismét kóstolgatással egybekötött beszélgetés zárta a napot, vasárnap pedig istentisztelettel és ebéddel ért véget az ötödik evangélikus borfesztivál. A szervezők reményei szerint jövőre határon túli evangélikus borászokkal is bővül a résztvevők köre. ■ Laborczi Dóra ► Száz éve, 1911. március 31-én született dr. Fekete Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, aki tizenöt éven át volt egyházunk országos felügyelője. A mai fiatalabb nemzedékek talán már nem ismerik arcát, kedves, melegszívű egyéniségét, az idősebbek azonban jól emlékeznek reá, aki közvetlen elődei után végre igazán közülünk való hívő evangélikus egyházi vezető volt, és a nehéz évek, évtizedek során is megőrizte hitét, egyházszeretetét. Fekete Zoltán a felvidéki Zsarnócán született 1911. március 31-én, evangélikus gyökerű családban (a Szent- Istvány, Szilniczky, Fekete családok tagjaként). Tanulmányait Selmecbányán és Sopronban végezte. Tanári, majd bölcsészdoktori oklevelét a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg. Pedagógusi munkáját Orosházán kezdte; az ott eltöltött hat év után hívták meg a Keszthelyi Gazdasági Akadémiára, ahol ő alapította meg a geológiai-talajtani tanszéket. Természettudományos oktatói munkája közben 1944-45-ben négy félévet hallgatott a soproni evangélikus hittudományi karon. (Ekkor már családos volt, és a távolság nem tette lehetővé, hogy folytassa teológiai tanulmányait.) Az ott szerzett tudás és lelkiség egész további életében elkísérte. 1949-ben hívták meg a budapesti Kertészeti Egyetem Talajtani Tanszékére tanszékvezető professzornak. Ekkor már nemzetközi hírnevű tudós, hazai és külföldi tudományos társaságok tagja, szakkönyvek és tudományos értekezések szerzője. 1961- ben lett a mezőgazdasági tudományok doktora. Sokaknak segített, mind az egyetemi felvételben, mind tanulmányaik során. Nyugdíjba vonulása után is részt vett az egyetem életében, a tudományos fokozatok odaítélésének munkájában. Sokoldalú ember volt. Tizenkét nyelven beszélt (!), tudományos előadásait mindig a kért nyelven tartotta. Zenei tehetségéről árulkodott, hogy zongorán, orgonán és olykor nagybőgőn is játszott. Egyházi szolgálatát istentiszteleti helyettesítésekkel, templomi orgonálásokkal kezdte Keszthelyen és szórványgyülekezetekben, majd Budapestre kerülése után előbb a Pesti Evangélikus Egyháznak, majd a fasori gyülekezetnek lett felügyelője. 1953-tól az Északi Egyházkerület felügyelőjeként, 1973-tól 1988-ban bekövetkezett haláláig országos felügyelőként szolgálta a Magyarországi Evangélikus Egyházat. Békességre és harmóniára törekedve igyekezett segíteni elnöktársainak döntéseikben egy nehéz, feszültségekkel terhes korban. Szerette lakóhelyének gyülekezetét, a fasorit és annak szép templomát. Amikor 1958-ban a lelkészük - mindenki számára váratlanul - kivándorolt Németországba, az új lelkipásztor megválasztásáig ő tartotta a lelket a gyülekezetben, bölcsességgel és szeretettel. Méltón képviselte egyházunkat itthon és külföldön, a nemzetközi kapcsolatokban jó szolgálatot tett nyugalma és nyelvtudása. A tanári hivatás szeretetét édesapjától örökölte, és így is gyakorolta egész életében. A tudományt és a Krisztus-hitet teljes egységben és harmóniában egyesítette magában. Kitüntetései között különösen is megbecsülte a Tessedik-díjat. 1936-ban vette feleségül a református Serdült Irént, akit az egyetemen ismert meg, és aki szintén pedagógus lett. Ötvenhárom éven át élhettek boldog, kiegyensúlyozott szeretetkapcsolatban. Két gyermekük született, egy leány és egy fiú, akiket nagy szeretetben neveltek fel. Haláláig két unokájuk született (azóta már négy kis dédunoka is érkezett). Családi életében is a békesség, a hit, a derű és a zene szeretete dominált. Aranylakodalmukat a fasori templomban ünnepelték meg. Keszthelyen, a Georgikon épületének falán márvány emléktábla hirdeti ottani munkájának megbecsülését, a budapesti kertészeti egyetem aulájában pedig a neves professzorok között olvashatjuk nevét. Mi, most élő magyar evangélikusok a szívünkben őrizhetjük a száz éve született dr. Fekete Zoltán professzor, egyházi felügyelő, szeretett testvérünk emlékét, családjával, tisztelőivel együtt. Jézus szava legyen emlékezésünk és reménységünk alapja:,,. ..annakörüljetek, hogyanevetek fel van írva a mennyben!” (Lk 10,20b) ■ Szirmai Zoltán HIRDETÉS Böjti zenés esték Böjti zenés esték lesznek a kelenföldi evangélikus templomban (1114 Budapest, Bocskai út 10.). ♦ Április 6., szerda 18 óra: Kantátaest. J. S. Bach: Herr, deine Augen sehen nach dem Glauben BWV102; Sehet, wir gehn hinauf gen Jerusalem BWV159. Előadják: Pap Anna Inkeri, Kéringer László, Cser Péter (ének) és a kelenföldi evangélikus gyülekezet ének- és zenekara. Vezényel: Bence Gábor. ♦ Április 13., szerda 18 óra: Mesterművek harmóniumra. SigfriedKarg- Elert és César Franck művei. Előadja: Szabó Balázs (harmonium). ♦ Április 20., szerda 18 óra: Liszt Ferenc: Via crucis (A keresztút). Előadják: Pál Diana (orgona), Stella énekegyüttes és a PROtestáns Fiatalok Kamarakórusa (művészeti vezető: Abajfy Nóra). Vezényel: Bence Gábor. Az alkalmakon igét hirdet: dr. Blázy Árpád. A belépés díjtalan.
