Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-03-27 / 13. szám

Evangélikus Élet : »PRESBITERI« > 2011. március 27. *■ 13 Üj helyszínen gyűlt össze a régi csapat Déli kerületi felügyelők konferenciája Piliscsabán ► Százhúsz gyülekezeti felügyelő és másodfelügyelő érkezett a déli ke­rületből - Pusztaföldvártól Bonyhádig - a piliscsabai Béthel-otthon­­ba múlt pénteken, hogy az Erőnk és reménységünk mottó jegyében szombat estig megosszák egymással a tapasztalataikat, tanulhassanak és közösen épülhessenek az ige fényében. Az immár hagyománnyá vált találkozón a családias hangulatot csak fokozta a házigazda egyház­kerületi vezetőségnek - Lengyel Anna felügyelőnek, Gáncs Péter püs­pöknek és Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettesnek - a szere­tetteljes közvetlensége. A hétvégén nemcsak az áhítatok ál­lították előtérbe az igei üzenetet, de a felkért előadók is a keresztény hit szemszögéből vizsgálták meg a szá­mukra kijelölt témákat. Az első es­te dr. Frenyó V. László tanszékveze­tő egyetemi tanárnak, a pestújhelyi gyülekezet presbiterének Keresz­tény hitünk mint megtartó erő - Miben segít hitem a hétköznapi élet­ben? című előadása igazi bizonyság­­tétel volt. Az Állatorvos-tudományi Egyetem korábbi rektora saját ta­pasztalatai alapján is hívta fel a hall­gatóság figyelmét a hit erőt adó, békességteremtő hatásaira. Teológiai alapvetéssel kezdte, egy­házszociológiai áttekintéssel foly­tatta, végül konkrét gyakorlati beszá­molóval zárta referátumát a konfe­rencia fő előadója, Steinbach József t Dr. Frenyó V. László dunántúli református püspök szom­bat délelőtt. Keresztény hitünk re­ménység is - Megújulhat-e keresztény közösségünk? címmel sok reménykel­tő példával szolgált az evangélikus hallgatóság számára is. A problé­mákról kendőzetlenül szóló elő­adást élénk beszélgetés követte. A püspöknek feltett kérdésekből kide­rült, hogy a két felekezet gyülekeze­tei és azok vezetői sokszor hasonló kérdésekkel kerülnek szembe, néha ugyanazokkal a problémákkal szem­besülnek. Sok tanulsággal szolgált az a két re­ferátum is, amely a délelőtt második felében hangzott el. Dr. Balikó Zol­tán, a pécsi felügyelő A gyülekezet megtartása és egysége címet adta Steinbach József mondandójának. A sok szempontból speciális helyzetben lévő pécsi gyü­lekezet közelmúltbeli története szá­mos tanulsággal szolgál - ezekről is szólt a felügyelő őszinte hangú össze­foglalója. A következő előadás a Nyugat-bé­kési Egyházmegyébe tartozó piciny pusztaföldvári gyülekezet három éve nagy sikerrel működő kezdeménye­zésével ismertette meg az egybe­gyűlteket. Dr. László Jenő Csaba a te­tőn leeresztett béna meggyógyításá­­nak történetével illusztrálta: Jézushoz akár a tető megbontásának árán is oda kell vinnünk az embereket. A pusztaföldvári gyülekezet nem tetőt bontott, hanem templomot nyitott, amikor útnak indították Nyitott templom éjszakája elnevezésű ren­dezvényüket. Hogy a kezdeménye­zést a faluban pozitívan fogadták, azt a számok is mutatják: az egyházköz­ség „nyitott estéjén" legutóbb tízszer annyian is megfordultak, mint egy­­egy vasárnap az istentiszteleten. (A legutóbbi alkalom képes beszámoló­ja hetilapunk 2010. augusztus í-jei számának 1. és 10. oldalán olvasha­tó: http://www.evangelikuselet.hu/la­­pozgatoZ20io-3i.pdf - A szerk.) A kétnapos konferencián Aradi György kerületi missziói lelkész, Szabóné Mátrai Marianna püspök­helyettes, ifj. Zászkaliczky Pál rá­koskeresztúri felügyelő és Gáncs Pé­ter püspök adott igei útravalót. Különleges zenei vállalkozásba fogott a Smidéliusz Gábor, Derecs­­kai András és Németh Tamás alkot­ta, Korál-sziget nevű együttes - evangélikus korálfeldolgozásokat adnak elő gitár, hegedű és (az ütő­hangszerek családjába tartozó) ca­­jon segítségével. A szombat délutá­ni félórás koncert jó példát mutatott arra, hogyan lehet ötvözni a tradí­ciót az újjal. A déli kerületi felügyelők találko­zóján a résztvevők ezenkívül fórum­beszélgetés keretében kérdéseket te­hettek fel az egyházkerület aktuális ügyeivel kapcsolatban, illetve kül­­missziói hírekről hallhattak Jóné Ju­tási Angelikától, a püspöki hivatal iro­davezetőjétől. Nagy érdeklődés övez­te Endreffy Attilának, a piliscsabai Fé­­bé Szociális, Rehabilitációs és Szol­gáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Dr. Balikó Zoltán ügyvezetőjének termékvásárlással egybekötött bemutatóját. Végül a jelenlévők felidézhették - a Wiszki­­denszky András püspöki titkár által készített képösszeállítás segítségével - az egyházkerületben tavaly történt fontosabb eseményeket. ■ Boda Zsuzsa Dupla hungarikum a roma szakkollégium ► Világviszonylatban is egyedülálló módon roma felsőoktatási szakkol­légiumokat hoznak létre a magyarországi történelmi egyházak. Bu­dapesten a jezsuita rend, Debrecenben a református egyház, Miskol­con a görög katolikus egyház, Nyíregyházán pedig az evangélikus egy­ház indít szakkollégiumi tehetséggondozó képzést cigány egyetemis­táknak és főiskolásoknak. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Háló­zat hivatalos megalakulására, illetve a hálózat állami támogatásáról szóló szándéknyilatkozat aláírására március 17-én, csütörtökön ke­rült sor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában van - idézte Széchenyit a szándéknyilatkozat aláírásakor Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Mint el­mondta: a cigányság felzárkózása elképzelhetetlen a roma értelmiség meg­erősödése nélkül. Magyarországon ugyanis az emberek közel huszonöt szá­zalékának van felsőfokú végzettsége, ám a romák között ez az arány az egy százalékot sem éri el. Nem mindegy azonban - hangsúlyozta az államtitkár -, hogy a diplomát szerző romák a cigánysághoz tartozásukat a magyarsá­guk ellenében élik-e meg, vagy egyszerre vállalják mindkét identitásukat. A keresztény roma szakkollégiumok - mint a dokumentumból kiderül - pontosan ebben kívánnak segíteni: céljuk a társadalmi, nemzeti és szociá­lis kérdések iránti érzékenység növelése, a magyar-roma identitás megerő­sítése, a roma diákok tanulmányi előmenetelének, nevelésének és személyi­ségfejlődésének támogatása, valamint a közösség iránti felelősségvállalás és a keresztény szellemiségű roma értelmiség megerősítésének elősegítése. A szándéknyilatkozat aláírásával - ismertette Balog Zoltán - az állam vál­lalta, hogy hazai és uniós forrásokból támogatást biztosít az intézményala­pításhoz, a jelenleg hárommilliárd forintos ösztöndíjalap egy részét pedig kizárólag roma szakkollégiumi ösztöndíjakra fordítja. A történelmi egyházak képviseletében Bölcskei Gusztáv református püspök, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, P. Forrai Tamás Gergely jezsuita tarto­mányfőnök - a szakkollégiumi hálózat elnöke - és Fabiny Tamás evangéli­kus püspök írta alá a dokumentumot. A sajtó jelen lévő képviselői előtt szó­ban is vázolták, milyen alapelvek mentén képzelik el a szakkollégiumok mű­ködését. Mint elmondták, az önmagában is magyar „találmánynak” számító szakkollégiumokban a hangsúly a szakmai ismeretekben való elmélyülés elő­segítésén van. A roma szakkollégiumokban emellett figyelmet fordítanak majd a kulturális (cigány és magyar népismeret, történelem, művészet) és a spiri­tuális ismeretekre (teológiai, egyházi kérdésekre) is, így készítve fel a szakkol­légistákat arra, hogy segíteni tudjanak a meglévő falak lebontásában. * * * * Indulófélben lévő vonatra szállt fel az evangélikus egyház, amikor alig két héttel a szándéknyilatkozat aláírása előtt csatlakozott a kezdeményezéshez - tudtuk meg Fabiny Tamás püspöktől. Az eredeti elképzelés szerint Mis­kolcon kívül Nyíregyházán is a görög katolikus egyház fenntartásában in­dult volna el a roma szakkollégium, de ők végül ez utóbbi városban vissza­léptek a lutheránusok javára. Az Északi Egyházkerületen belül Nyíregyházán él a legtöbb evangélikus, és az evangélikus fenntartású oktatási, illetve diakóniai intézmények száma és szolgálata is jelentős. Evangélikus óvoda, általános iskola, gimnázium és középiskolai kollégium is működik a városban, a szociális intézményekben pedig nemcsak időseket, illetve fogyatékkal élőket gondoznak, hanem - pél­dául az Oltalom Szeretetszolgálatnál - szenvedélybetegeknek és hajléktala­noknak, közöttük sok roma származású embernek is segítenek.- Ha sikerül elindítani a roma szakkollégiumot, akkor a hátrányos hely­zetben lévők támogatásával egyidejűleg a diplomát szerezni óhajtó fiatalok­nak is segítő kezet tudunk nyújtani, sőt - és ez akár az intézmény „specia­litása” is lehet - a szakkollégisták maguk is tevőlegesen bekapcsolódhatná­nak a cigányok felzárkóztatásáért végzett szolgálatba - mondta az Északi Egy­házkerület püspöke. A szakkollégium létrehozásának érdemi része még csak most következik. A technikai és a személyi feltételek megteremtésén túl persze jelentkezők­re is szükség van. Arról azonban még nem állnak rendelkezésre adatok, hogy a helyi közép-, illetve főiskolák évfolyamain hány cigány fiatal tanul... Fabiny Tamás ennek ellenére nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a szak­­kollégium már most szeptemberben megkezdheti működését. A közeljövő­ben minél több fórumon igyekeznek tájékoztatást adni a tervekről, és ha leg­alább négy-öt érdeklődő jelentkezik, akkor mindenképpen megfontolják az intézmény idei beindítását. Ellenkező esetben jövő ősszel nyitja meg a ka­puit a szakkollégium.- A cigányok felzárkóztatásáért végzett szolgálatot a szakkollégiumok meg­alakulásától függetlenül is vállalnia kell az egyháznak, és fogódzókat kell nyúj­tania az érintetteknek ahhoz, hogy ne szégyelljék cigány származásukat, és legyen perspektívájuk - vallja Bakay Péter, egyházunk cigánymissziói refe­rense. - A lelkészek például felkutathatnák az egyházközségük területén élő tehetséges, jó szándékú cigány gyerekeket, és bátoríthatnák a gyülekezeti ta­gokat: karolják fel őket, segítsenek nekik az általános iskola elvégzésében és a továbbtanulásban. A középiskolák esetében azt kellene elérni, hogy a taná­rok, a diákok - és a szüleik - pozitívan viszonyuljanak a cigány származású fiatalokhoz, és támogassák őket az érettségi megszerzéséhez vezető úton. Munkatársaimmal együtt - akik között cigányok is vannak - szerencsés helyzetben vagyok: abban a közösségben, ahol gyerekek felzárkóztatásával foglalkozunk - Sárszentlőrincen és környékén -, igénylik a munkánkat, és nem gördítenek elébe akadályokat. Vannak ugyan olyan cigány szülők, akik­nek kevésbé fontos, hogy rendesen tanul-e a gyermekük, de a többség áldo­zatokat is hozva törekszik arra, hogy gyermeke ne csak, mondjuk, két osz­tályt végezzen el, mint ő, hanem ennél tovább jusson. B - vitális -

Next

/
Thumbnails
Contents