Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-03-27 / 13. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2011. március 27. » 9 zági finn evangélikusság csoportokkal Oroszországba látogató lelkésznők igen ritkán prédikálhatnak Inkeriben. A homoszexualitás kérdése ennél is sokkal nagyobb probléma az inkeri egyház számára. A finnországi evangélikusság soraiban erről mostanában zajlik a vita, Inkeriben azonban hallgatnak róla. E két kérdés miatt egyre szélesebb a szakadék a két finn evangélikus egyház között. Például Aarre Kuukauppi múlt szeptemberben nem vett részt a finn fővárosban az új helsinki püspök, írja Askola felszentelésén, mert az új püspök - nő, és az inkeri egyház nem ismeri el a női lelkészeket. A távolmaradás másik oka az volt, hogy Askola teológiailag az úgynevezett „liberális” lelkészek közé tartozik. Aarre Kuukauppi azt is kimondta, hogy a jövőben csak olyan finnországi lelkészekkel képzelhető el együttműködés, akik „nem liberális módon” foglalnak állást a homoszexualitás kérdésében. Gazdasági tekintetben az inkeri egyház helyzete, mondhatni, katasztrofális. Bevételeik több mint felét a külföldi - főleg Finnországból, de az Egyesült Államokból is - érkező támogatás teszi ki. Eddig viszonylag könnyen is jött a támogatás Finnországból, és ez talán némiképp hamis képet festett az inkeriek elé. Az e forrásból érkező összeg most bizony csökkenni fog. Aarre Kuukauppi szerint ezért a legfontosabb feladat a jövőben - minél gyorsabban - „önállóvá" formálni az inkeri egyházat. Irány Finnország! A mai Finnországban mintegy huszonötezer inkeri finn él; 1991 után az oroszországi finneknek viszonylag könnyű volt a szomszédba költözni. A Finnországban élő inkeriek között az idősek jól tudnak finnül, de a középkorúak és a fiatalok nyelvileg oroszok. Számukra nehezebb a beilleszkedés. A legfiatalabSkuoritsa - a finn önkéntes ácsok által megújított evangélikus templom Evangélikus fiatalok Ivan Laptev lelkésszel Keltto gyülekezetében bak természetesen jól megtanulják a finn nyelvet az iskolában, bár otthon a szüleikkel talán oroszul beszélnek. A Finnországban letelepedett inkeriek között nagy a munkanélküliség. Az idősek, akik tehát gyakran jól beszélik finn anyanyelvűket, aktívan részt vesznek a finn evangélikus gyülekezeti életben, ám a fiatalabbak általában nem. Részben ezért, részben pedig a finn evangélikus egyház „liberális” vonásai miatt az inkeri egyház saját istentiszteleteket tart Finnországban. Ez a finn egyháznak nem tetszik. Lehetséges, hogy a közeljövőben a két egyháznak tárgyalnia kell Aarre Kuukauppi püspök egymással ez ügyben, hogy megtalálják a modus vivendit. Oroszország evangélikusai, egyesüljetek! A mai inkeri egyház a nevében hordja régi finn eredetét és hagyományait, de a tény az, hogy nincs többé Inkeri. Nincsenek többé eleven finn közösségek Oroszországban. A négyszáz évvel ezelőtti finn betelepítés maradandó öröksége Oroszországban az evangélikus egyház, néhány családnév és Szentpétervár környé-Oroszországban egy másik, német gyökerű evangélikus egyház is van. Eredete 1600 előttre nyúlik vissza, de a német evangélikusok mindig inkább Moszkvában, a Volga mentén és Szibériában éltek. Mostanában ez a nagyobb - mintegy nyolcvanezer tagot számláló - orosz evangélikus egyház, az inkerihez hasonlóan, gyakorlatilag orosz nyelvű. A német nyelvet még használják, de az oroszországi németek közül nagyon sokan visszatértek őseik földjére, Németországba. Száz évvel ezelőtt még iá-Skuoritsa evangélikus temploma Inkeri egyházának főtemploma Szentpéterváron Inkeri egyházának teológiai intézete Kelttóban kén jó néhány elszlávosított helységnév, amelyek mögött a finnül értő ember megtalálhat egy-egy régi finn szót. Lempaala, Keltto, Tuutari, Skuoritsa, Liissilä, Jürvisaari, Markkova... - helységek, ahol mára csaknem kihalt az évszázados oroszországi finn kultúra. Requiescat in pace. több mint kétmillió német élt Oroszországban. Aarre Kuukauppi inkeri püspök szerint valószínű, hogy tíz éven belül egyesülni fog a két evangélikus egyház Oroszországban. Az e felé tett első lépés az lenne, hogy fuzionálnának a két egyház teológiai intézetei. MATTI KARPPINEN ÉS A SZERZŐ FELVÉTELEI
