Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-03-20 / 12. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. március 20. *■ 13 Harminchétén végeztek Befejeződött a gyülekezetimunkatárs-képzés Békéscsabán A negyedik részkonzultációval véget ért a vidéken tartott első - decemberben indult - munkatársképző tanfolyam. A kezdeményezés létjogosultságát igazolta a résztvevők magas száma: harminchétén végezték el a képzést. Igaz, nemcsak Békéscsabáról, de a környékbeli gyülekezetekből is érkeztek testvérek. Saját lelkészük megbízásából sokuk végez már részfeladatot a gyülekezetépítésben, és a tanfolyam jó alkalomnak bizonyult az elkötelezettségükben való megerősödésre, valamint hitbeli ismereteik gyarapítására. A békéscsabaiak a nagyobb testvér szeretetével fogadták az Orosházáról, a szarvasi ó- és újtemplomi gyülekezetből, Medgyesegyházáról, Kondorosról, Pusztaföldvárról érkezőket. Az előadások most is a hallgatók bibliaismeretének, egyháztörténeti jártasságának elmélyítését célozták, illetve a beszélgetésvezetés módszertanát és gyakorlatát tárták fel a résztvevők előtt. Sok kérdésre kaphattak választ az érdeklődők. Az egyházunkban ma időszerű témák - a stratégia ügye, a múltfeldolgozás összetett jelensége, egyházi sajtónk helyzete és új liturgiánk gyakran vitatott értékei - egyaránt előkerültek. A békéscsabai templomban március 6-án, vasárnap a tanfolyam vezetője, D. Szebik Imre nyugalmazott püspök hirdette az igét Péld 3,5-12 alapján. Isten nevelő iskolájába hívogatta a népes hallgatóságot és a gyülekezeti munkatársakat. Együtt térdeltek az oltár elé a tanfolyam végzett hallgatói, hogy igei áldással és az úrvacsora közösségének erejével induljanak a szolgálatba, ki-ki a maga gyülekezetében. Hívogatni, betegeket látogatni, közönyöseket felrázni, elesetteket felkarolni, egyszóval tanúskodni a Krisztus-követés szépségéről, a keresztény élet öröméről és kereszthordozás idején a felülről kapott erőről. Melyik gyülekezetben nincs szükség erre a szolgálatra? Álljon itt végül a tanfolyam szolgálattevőinek névsora: dr. Bácskai Károly, dr. Varga Gyöngyi, dr. Korányi András, Baliczalván, Kondor Péter, Nagy Zoltán, Dorn Réka, Péter Attila, Jakab Béla, Lázárné Skorka Katalin és e sorok írója: ■ D. Szebik Imre Jubileumi évfolyamát ünnepli a református Presbiter ► A Magyar Református Presbiteri Szövetség lapja, a Presbiter húszéves. A most megjelent ez évi első számban a felelős szerkesztő, dr. Békefy Lajos bejelenti: a 20. évfolyam minden számát jubileumi ünnepi számmá nyilvánították. Az ünnepi évfordulóhoz illő külső és belső tartalommal jelent meg a Presbiter idei első száma. Krisztusért követségben címmel dr. Bölcskei Gusztáv református püspök, az egyház zsinatának lelkészi elnöke köszönti a lapot és olvasóit, valamint szerkesztőbizottságát. A színes címlapon az imádság fontosságára mutat rá az evangélikus Túrmezei Erzsébet Reggeltől estig című verse. A vezércikket dr. Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök jegyzi. A jobb oldali felső keretben a szövetség pecsétjét körülfutó „20 év Presbiter” aranybetűs felirat formailag is jelzi a nevezetes évfordulót. Az Ige körül rovatban dr. Viczián Miklós a szent összegyülekezésről elmélkedik. Az egyházi év aktuális alkalmához illeszkedve Kálvin böjtről alkotott gondolatait is megismerhetjük. Március 15-i nemzeti ünnepünket Wass Albert eszmefuttatásával köszönti a lap. A Nyitott szemmel rovatban a hit és tudomány viszonyát taglalja Kövespataki László, míg a Magyar presbiter rovatban dr. Kiss Domokos Dániel két meghatározó református személyiségre irányítja figyelmünket: Baltazár Dezsőre és Csikesz Sándorra. Vass József 20. századi „gályarab” - prédikátor életét mutatja be dr. Papp Vilmos rovata, és - A presbiter munkamezeje sorozatban - folytatja a presbiterek istentiszteleti szolgálatának sokoldalú áttekintését. A hazai presbiteri alkalmak sorában az északpesti, a csongrádi, az egervölgyi, a dél-pesti, a dunántúli (kömlődi, nagyatádi, táci) találkozókról, képzésekről, konferenciákról kapunk körképet. Megszívlelendő szempontokat kínál a lap a Magyarországi Református Egyházban idén esedékes általános presbiteri tisztújításhoz is. Miután a felelős szerkesztő - az elnökség javaslata alapján - jubileumi évfolyammá nyilvánította az idei hat számot, ennek formai és tartalmi szempontjait is megosztja az olvasókkal, azzal a kifejezett céllal, hogy aki bármelyik témához hozzá szeretne járulni, tegye meg ezt írásával, hogy így közösen lehessen hálát adni az Úrnak a lap szolgálatáért. A Kárpát-medencei reformátusság életével több cikk is foglalkozik: Szlovákiából tudósít a lap például arról, hogy a Felvidéken több mint 65 ezer református él; megtudjuk, hogy Szerbia mélyén, a torontálvásárhelyi gyülekezetben járt Szászfalvi László államtitkár, Kárpátalján pedig a ráti gyülekezetben volt presbiteri hétvége. Az első jubileumi lapszámban a felelős szerkesztő folytatja Kálvinról szóló előadás-sorozatát, és hírt kaphatunk a Heidelbergi káté megjelenésének négyszázötvenedik évfordulójáról megemlékező ünnep előkészületeiről is. Apró érdekességek is magukra vonják a figyelmet: például egy Holdon elhangzott imádság James Irwin űrhajóstól vagy Augustinus gondolatainak aktualizálása Apostagi Zoltán tollából. Papp Vilmos Negyvenegy prédikátor című kötete újabb megrendítő dokumentum a protestáns felekezetek 20. századi mártírjairól. Több, részben színes fotó és illusztráció teszi valóban sokszínűvé, gazdaggá a jubileumi évfolyam első számát, amelyet négy betétoldal egészít ki a szövetség 2010. évi tevékenységéről és az idei munkatervéről szóló Elnökségi beszámolóval, valamint a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatokkal. Két fontos eseménynek a meghívóját is közli a lap: a Dunamelléki Református Egyházkerület 31. presbiteri konferenciájáét, illetve a presbiteri szövetség március 26-ra összehívott évi rendes közgyűléséét. A tartalmas és valóban színes számhoz illik Augustinus egyházatya jó ezerhatszáz éve megfogalmazott mondata: Tolle, lege! - Vedd, olvasd! ■ (-R-I-S) „Autóböjtre” szólítanak Ausztriában A környezet- és klímavédelemhez való hozzájárulásra szólít fel a húsvétot megelőző nagyböjthöz kapcsolódó „autóböjttel” a katolikus és az evangélikus egyház Ausztriában. Az akció lényege, hogy a böjtöt vállalók hamvazószerdától nagyszombatig lemondjanak az autó használatáról - jelentette be a két egyház Bécsben, az osztrák állami vasutakkal közösen rendezett múlt heti sajtótájékoztatón. Tavaly összesen ötezren jelezték részvételüket az akció holnapján (www.autofasten. at). Nem kell azonban teljesen lemondani az egyéni közlekedés ezen formájáról, az is elég, ha a résztvevők kevesebbet autóznak. Az autóböjtre jelentkezők menetjegyeket, egynapos kirándulásokat és egy egyhetes nyaralást is nyerhetnek a közlekedési társaságoktól. M MTI EGY NEHÉZ KÉRDÉS Örömhír cigányoknak is Újra megjelent az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek 22. száma ► Örömhír cigányoknak is címmel tavaly karácsonyra jelent meg az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek 22. száma a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával. Benne kilenc szerző - közöttük cigány származásúak - különböző szempontból járja körbe a cigányság és az evangélium viszonyát. A füzet immár második kiadásban is napvilágot látott. A kiadványt szerkesztő Tóth Károly nyugalmazott református püspöknek, az Ökumenikus Tanulmányi Központ elnökének bevezetője szerint három szempontból is elérkezett az „alkalmas idő” (Ef 5,16) a kérdés újragondolására és hatékonyabb megoldások alkalmazására. Az első a hit parancsa, a második a nemzeti érdek, a harmadik pedig az európai közös fellépés lehetősége az összesen tizenötmilliós, Magyarországon egymilliós lélekszám felé tartó kisebbség felemelése érdekében. Ezzel a céllal összefüggésben a szerkesztő összefoglalja a Szentírás tanítását az emberről: Isten Jézus Krisztusban az egész elbukott emberi nemzetséget megváltotta, benne mint új Ádámban helyreállítva az ember méltóságát. Olvashatunk a füzetben az Európai Unió ide vonatkozó tevékenységéről és terveiről is. A cél a cigány lakosság minél sikeresebb integrációja, különös tekintettel arra, hogy ötven százalék közöttük a húszévesnél fiatalabbak aránya. Klaus Douglass Az új reformáció című könyve alapján szembesít a problémákkal Csuhái József, a Magyarországi Baptista Egyház cigánymissziói koordinátora (Vácegres). Az egyházak felé szociális kérdésekben fordul az érdeklődés, spirituálisakban sokkal kevésbé. Mindig nagy kérdés, hogy halat adjunk-e vagy hálót. A magyarországi cigány népcsoportokról és nyelvekről olvashatunk Landauer Attilának, a református zsinat cigányügyi megbízottjának tollából. A cigányság csak a kívülállók számára tűnhet egységesnek, valójában a romungrók, oláhcigányok is további csoportokra oszlanak. Érdekessége a tanulmánynak, hogy aki nem ismeri bizonyos cigány szavak eredetét, itt megtalálhatja. A cigányokra jellemző vallási sajátosságokat választotta írása témájául Surman László író, költő, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség cigánymissziói munkacsoportjának vezetője (Békés). Mint megtudjuk belőle, a vallás és a babona együttélése önvédelmi reflexnek is felfogható. Ugyanakkor a cigányok szívesen veszik, ha imádkoznak értük, és csak ritkán utasítják el az imádság lehetőségét. Csonka József missziós lelkész, a Reménység Háza Cigánymissziós Alapítvány kuratóriumának elnöke (Hosszúpályi) a cigány holokausztról ír. A legtöbb kutató szerint a cigány áldozatok számát illetően a félmilliós adat a legvalószínűbb. A cigányok társadalmi gondjainak megoldási lehetőségeit taglalja Derdák Tibor, a sajókazai Dr. Ájnbédkar Gimnázium igazgatója. A gyülekezeti élet, akár önállóan, akár a „magyarokkal” közösen, nagyon fontos terepe a felzárkóztatásnak, például a Biblia rendszeres olvastatásával. Emellett - többek között - az előre fizetős mérőóra és a kamatmentes karitatív hitel is sok szenvedéstől kíméli meg a családokat. Az iskolákban pedig a család, a nagyobb közösség bevonásával igenis lehet jó eredményeket elérni - állítja a szerző. Hadházy Antal nyíregyházi református lelkész, szociológus, főiskolai tanár egyik tanulmányában az előítéletekkel, a másikban a bűnözéssel foglalkozik. Ahhoz, hogy a cigányok mintát kövessenek, emberi jó kapcsolatokra van szükség. Kérdés, hogy van-e ilyen cigány és nem cigány között. A cigányok és a bűnözés viszonyáról nincs pontos statisztika, hiszen annak sincs pontos meghatározása, hogy ki a cigány. Egyébként pedig az a döntő, hogy a gyerekek, fiatalok milyen példákat látnak maguk előtt - állapítja meg. Mit tehetnek a keresztény egyházak? - kérdezi Szuhánszky István miskolci metodista lelkész. A legtöbb egyházban már jóval a rendszerváltás előtt foglalkoztak cigánymisszióval. A katolikusoknál például 1943-tól van szervezett cigánypasztoráció, a metodistáknál 1952-ben alakult az alsózsolcai gyülekezet. Ma is igaz, hogy aki foglalkozni akar velük, annak külön „meg kell tanulnia” őket. A cigányok igen érzékenyek, a szívükkel gondolkoznak, könnyen lelkesíthetők, de ezzel is, mint mindennel, vissza lehet élni. Mindenképpen arra kell számítani, hogy nagy változásokat csak kitartó, több nemzedéken átívelő munkával lehet elérni. A tanulmányok sorát Bakay Péternek, evangélikus egyházunk cigánymissziói referensének (Sárszentlőrinc) „Ne féljetek” című írása zárja. Az elmúlt évszázadok és évtizedek nem hozták meg a kívánt eredményt. Mi hiányzott tehát? A könnyebb megértés kedvéért vonatkoztassuk Lk 4,18-at a cigányságra. Jézus minden helyzetben és helyzetre mondta tanítványainak: „Ne féljetek!” A cigánymisszió - nem kérdés - nehézséggel, olykor szenvedéssel, áldozattal, lemondással, akár felfordulással is jár, ezért a szerző az apostolok életére emlékeztet. Nincs recept, de vannak bizonyos szempontok, lehetőségek, van élő Úr, belé vetett hit, neki való engedelmesség. A tanulmányok nyomán, ha időnként vitára késztetnek is, egy nem lehet vitás: lépni kell! Akkor is kell, ha érdemi, általános eredmény csak hosszabb/hosszú távon várható. ■ Dr. Szentpétery Péter Örömhír cigányoknak is. Szerk. D. dr. Tóth Károly. Ökumenikus Tanulmányi Füzetek 22. szám. Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2010, Ára 250 forint.
