Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-03-06 / 10. szám
12 -m 2011. március 6. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Vágyódás a tavasz után „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny. (...) Elindul [a nap] az ég egyik szélétől, átível a másik széléig nincs rejtve melege elől semmi” (Zsolt 19,2.7) Türelmetlen vagyok. Úgy várom már, hogy végre tényleg, igazán beköszöntsön a tavasz. Az a tavasz, amelynek napsugarai már képesek felmelegíteni az ember arcát, és azt súgják a fülébe: hamarosan megszabadulhatsz mindattól, ami beborít és megkötöz, a lelki és a valóságos nedves-nehéz kabátoktól, szúrós-hosszú sálaktól. Mert a télutó testileg és lelkileg is megviseli az embert. Legyen már vége ennek a télnek, ennek az átkozott időnek, ennek a rosszkedvnek, ennek a fűtési szezonnak, ennek a hidegnek! Főleg a hidegnek. Aggódó szülők vitatják meg napról napra, hogyan és miből fizetik ki a gázszámlát, ha továbbra is ennyit kell fűteni. És közben a „lelki meleg" is nagyon fogy. A karácsonyi családi meghittség emléke már nem tart soká. Nemcsak a valóságos lakásokban, hanem a lelki szobákban is úgy kellene egy kis meleg végre! E. H. Erikson írja valahol: „Minden ember a gyerekszobából indul.” Eszembe jutnak régi emlékeim. A gyerekszobánkban egy óriási sárga csempés cserépkályha adta a meleget. Ha igazán hideg volt, édesanyám odatartotta elé a paplant pár pillanatig, és azzal borított be minket. Nemcsak a jó meleg paplan volt az, ami melegséget hozott ezekbe a pillanatokba, hanem az anyai gondoskodás, a törődés is. A katolikus egyházban 2011 a család éve, és ennek szívből örülök. Beleláttam ugyanis mostanában egy-két „lelki gyerekszobába” Körbevezettek bennük olyan gyermekek, akik megbíztak bennem annyira, hogy megmutassák, milyen az idő náluk. És én nagyon fáztam. Dühös voltam és csalódott. Pontosan azt éreztem, mint „a mai fiatalok” Azok, akiktől többet várnánk el, akik bárcsak olyanok lennének, mint mi voltunk annak idején, akik nem tudják, mit illik és mit nem - és akik nem tudják, mi a melegség. De vajon honnan tudnák? Tőlünk? Kedves Istenünk! Te minden tavasszal újjáteremted a világot és vele együtt valahogy minket is. És ezt már alig bírjuk kivárni. Arra vágyunk, és azt kérjük: hozd be tüzedet hozzánk! Hozd be napsütéseddel, hozd be sugárzó szereteteddel! Melegítsd fel lelki gyerekszobáinkat - függetlenül attól, hogy ebben a szobában mi olvassuk a mesét, vagy nekünk olvassák. Ne hagyd, hogy csalódottak és dühösek legyünk, vagy hogy csalódásra és dühre adjunk okot. És kiváltképp ne hagyd, hogy féljünk a kihunyó melegtől. ■ Simon Attila Névjegy: Simon Attila Ami bennem van: evangélikus lelkész nagypapámtól a lelkészi szolgálat hitele, katolikus apámtól az ökumenikus szemlélet, a világ legjobb édesanyjától a szeretet. Keresztszüleimtől a gondoskodás, testvéreimtől az összetartás, feleségemtől a szerelem és a türelem, négy gyermekemtől a játék. A zenéből az igazi érzelmek, a természettudományokból - főként a biológiából - Isten végtelen csodálata, a kétkezi munkából a feladhatatlan őszinteség. A teológiából a bátorság, a pedagógiából a nyitottság, a mentálhigiénéből a tettrekészség. Ez (volt) a harmincadik megunt telem, ebből az ötödik az aszódi evangélikus gimnázium iskolalelkészeként. OSZTOZÓ Farsang farka, böjt kezdete Húzz bele, ha bulizni akarsz, hisz az idei - igen hosszúra sikeredett - farsangból már csak néhány napunk van! Ha nincs programod a „farsang farkaként” is emlegetett, böjt előtti néhány napra, vedd rá a családot egy mohácsi kiruccanásra. Tudtad, hogy a dél-magyarországi város télűző szokását, a busójárást 2009-ben az UNESCO Abu Dzabiban rendezett ülésén felvették az emberiség szellemi-kulturális örökségének reprezentatív listájára? Március 6-án - a város soknyelvű és -kultúrájú hagyovízre a telet jelképező koporsót. A húshagyókeddig tartó programsorozat mindezeken kívül számos érdekességet kínál. Érdemes ezekért ellátogatni Mohácsra, de legalábbis a www.mohacsibusojaras.hu oldalra. Ha pedig már inkább a böjtre koncentrálnál, feltétlenül látogass el a Magyar Nemzeti Galériába, ahol már csak április 19-ig látható együtt Munkácsy Mihály monumentális Krisztus-trilógiája. Az Ecce Homo a debreceni Déri Múzeum, a Krisztus Pilátus mányához méltó - nemzetiségi táncfesztivállal ünnepelnek a mohácsiak. Délután indul a busófelvonulás, hogy aztán kora este szabadtéri táncházba torkolljék. Ekkor bocsátják előtt a kanadai Art Gallery of Hamilton, a Golgota pedig Pákh Imre amerikai magyar műgyűjtő tulajdona. A kiállítás jelentőségét az is növeli, hogy ezúttal nyilvánosság előtt soha be nem mutatott vázlatokat is láthatsz a kiállítóteremben. A tárlat honlapján a galéria munkatársai így fogalmaznak: „A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet.” Ha pedig március 19-én délután 3-kor tekinted meg a trilógiát, nem más lesz a kísérőd - rendhagyó tárlatvezetés keretében -, mint dr. Fabiny Tamás püspök és dr. Finta Gergely orgonaművész. Százhuszonnyolc éve alakult meg a mai KIÉ jogelődje, a Magyarországi Keresztény Ifjúsági Egyesület, amely éppen húsz évvel ezelőtt szerveződött újjá. Igen, ők azok, akik a Szélrózsán finom kávéjukkal és kedvességükkel fűszerezik meg a délutánokat. Van tehát ok az örömre és a hálaadásra. Március 12-én 10 órától főhadiszállásukon, a balatongyöröki Sóvárban tartanak istentiszteletet az évforduló apropóján. ■ - Jenő -Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Tiszta szív, tiszta divat ► A lélek szépsége és a külső ápoltság nem egymást kizáró fogalmak. Nem kell előnytelen öltözködéssel elrejtenünk a szépségünket ahhoz, hogy hiteles keresztény életet éljünk. És fordítva: lehetünk divatosak úgy is, hogy közben a hitünkről is bizonyságot teszünk. Hogy miként, arról - nőnap közeledtével - a Regnum Christi (Krisztus Királysága) katolikus lelkiségi mozgalom támogatásával működő Pure Fashion Magyarország divatmisszió vezetőjével, Sági Júliával beszélgettünk.- Abból a szentírási igéből indulunk ki, hogy testünk a Szentlélek temploma (vö. íKor 6,19). Ahogyan a templomainkat igyekszünk rendben tartani és az Úrnak tetsző módon felékesíteni, úgy a saját egészségünkre és megjelenésünkre is illő gondot fordítanunk. A lelkigyakorlatokat is tartalmazó program során segítünk felfedezni a fiataloknak azokat a divatban és a szépségben rejlő lehetőségeket, amelyek által értékesebb életet élhetnek. Bár a tanfolyam divatbemutató gálaesttel végződik, nem manökeneket képezünk. Modellnek lenni a képzésben részt vevő lányok esetében azt jelenti, hogy a „tiszta szív, tiszta divat” mottó jegyében életvitelükkel példát mutatnak másoknak. Krisztus tanítványának lenni és az ő országát képviselni életre szóló feladat nemcsak nekik, hanem - nemtől függetlenül - minden keresztény embernek.- Uzennégy-tizennyolc éves lányokkal foglalkoznak.- Ez az az időszak az életükben, amikor minden a feje tetejére áll. A testük változásával párhuzamosan a személyiségük is sokat fejlődik. Először döbbennek rá, mekkora felelősségük van abban, hogy mit kezdenek az életükkel. Miközben a saját útjukat keresik, arra is ráébrednek, hogy a személyes hitükért és annak megéléséért, felvállalásáért is meg kell küzdeniük. És ahogyan a kislányokból tinédzserekké, majd a húszas éveikre ifjú hölgyekké válnak, azzal is szembesülnek: akárcsak férfinak, úgy nőnek lenni is - felelősség.- Mit értünk azon, hogy nőiesség?- A nőiesség - csakúgy, mint a férfiasság - nem egyegy tulajdonság meglétét jelenti, hanem az összképet, amely sok apró részletből tevődik össze. A gondolkodásmódunk- hogy lányként, asszonyként milyen értékeket képviselünk, és milyen életcéljaink vannak- és a megjelenésünk egyaránt meghatározza, hogy nőiesnek látnak-e bennünket az emberek. A testtartásunk, a mozgásunk, az arckifejezésünk, a gesztusaink, a beszédmódunk, a másokhoz való odafordulásunk mind-mind „árulkodnak” rólunk. Éppen ezért a képzéseinken a divattörténeti előadás, az öltözködési, sminkelési, hajápolási foglalkozások mellett például beszédtechnika- és etikettórákat is tartunk.- Mindenkinek más színek, fazonok állnak jól, és az aktuális trend isfolyamatosan változik. Bizonyára vannak azért általános érvényű „tippek” is.- Manapság a nő sokak szemében árucikk, egy darab hús. A reklámok jó része is ezt a szemléletet tükrözi. Az utcán sétálva is azt látom: sok nő arra törekszik, hogy úgy öltözködjön, hogy minél kevesebbet takarjon el a testéből - és aztán csodálkozik, hogy a férfiak nem a lelkét, a személyiségét „értékelik”... Van egy öltözködési útmutatónk a szolid, visszafogott eleganciához. A tanácsainkat figyelembe véve a lányok csinosak és divatosak lehetnek anélkül, hogy kihívó módon - például túl mély dekoltázzsal, extra rövid szoknyácskával - közszemlére tennék azt, aminek rejtve van a helye. A legfontosabb talán az - és ezt a törekvéseink között külön is hangsúlyozzuk -, hogy a fehérneműnk nem válhat a felsőruházatunk részévé, ezért például mindig ügyeljünk arra, hogy ne látsszon ki a melltartónk pántja vagy az alsónk szegélye. Az átlátszó, illetve a túl feszes, a vonalainkat szorosan követő ruhadaraboknak sem vagyunk hívei. A hasat, derekat szabadon hagyó viselet pedig nemcsak hogy nem ízléses, de télvíz idején egészségügyi szempontból sem ajánlatos: egy súlyosabb megfázás akár meddőséget is okozhat. Alapszabály, hogy mindig az évszaknak, az alkalomnak, az életkorunknak és az egyéniségünknek megfelelően öltözködjünk.- A saját stílus megtalálása, kialakítása felnőttként sem egyszerű - legalábbis a magazinokból és a televízióból mintha mindenhonnan ugyanolyan (mű)nők köszönnének ránk. Egy-egy különösen is extrém megjelenésű személy láttán pedig sokszor sóhajtunk fel: ez azért már túlzás.- Istennek terve van azzal, hogy milyen adottságokkal születünk. Ha ezt képesek vagyunk szeretettel elfogadni, akkor a legjobbat hozhatjuk ki magunkból, akár a természetünkről, akár a külsőnkről van szó. Nőként számtalan eszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kihangsúlyozzuk az előnyös vonásainkat vagy korrigáljuk apróbb szépséghibáinkat. Ne tévesszük azonban szem elől, hogy a kevesebb mindig több! Ha például iskolába megyünk, bőven elég egy kis alapozó a borhibáink, a pattanásaink elfedésére, esetleg egy kis szempillaspirál a tekintetünk kiemelésére; az erősebb sminket hagyjuk meg kivételes alkalmakra. Ha túl feltűnő a frizuránk, ha túlzásba visszük a sminket, ha túl sok ékszert aggatunk magunkra, vagy ha ne adj’ Isten átszabatjuk a testünket, akkor a figyelmet már a külsőségekre akarjuk irányítani, nem pedig a lényegre, ami - pontosabban: aki —. esetünkben Jézus Krisztus. Ha mi magunk szerethetőek vagyunk - vagy azzá válunk a hit segítségével -, illetve szeretni tudunk, akkor Krisztust is vonzóvá tudjuk tenni a többi ember számára. Ez a misszió lényege: továbbadni a hitet, hirdetni az evangéliumot a tanúságtételünkkel, az életünkkel - ezen belül akár azzal is, hogy ápolt és igényes megjelenésünk is azt tükrözi: Isten gyermekei vagyunk. ■ V.J. A programról bővebben a www.purefashion.hu oldalon olvashatnak.
