Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-02-20 / 8. szám

KRÓNIKA Evangélikus Élet •ot. ■\\ot Mássá Simon emlékezete A budapesti Polaris Csillagvizs­gálóban február 26-án e sorok író­jának szervezésében tartják meg a hazai csillagászattörténészek éves seregszemléjét, a csillagászattörté­neti találkozó 2011 elnevezésű ren­dezvényt. A tavalyi összejövetel egyik leg­izgalmasabb előadását Farkas Gá­bor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tá­rának osztályvezetője tartotta. Ég­re írt történelem - Létező és képze­letbeli égi jelenségek Magyarorszá­gon a XVI. században címmel a kö­zépkori Magyar- és Erdélyország csillagászati megfigyeléseit vette sorra: valós jelenségeket, valamint elképzelt vagy hibásan azonosí­tott látnivalókat, az üstökösöktől kezdve a légköroptikai jelenségekig. A prezentációban említett aszt­­ronómusok, kalendáriumírók, a jelenségeket megfigyelő és lejegy­ző vagy évtizedekkel későbbi kró­nikákban ezekről a közszájon for­gó eseményekről írásban nyomot hagyó polgárok, tanítók és lelké­szek többsége felvidéki és erdélyi evangélikus volt. Egyikük a négyszázhetvenöt esz- . tendeje született Mássá Simon, aki egy 1549. január 14-i légköroptikai jelenségről tudósított. A megfi­gyelt esemény az úgynevezett ha­­lojelenségek csoportjába tartozik. Kialakulásukért a rossz időjárás előhírnökeként megjelenő cirrusz­­felhőkben lebegő apró jégszem­csék a felelősek. Fénytörő hatásuk révén a Nap és a Hold képe az ég­bolt más pontjain „égi délibáb­ként” jelenhet meg. A szakiroda­­lomban szereplő megnevezésük melléknap és mellékhold. A Nap és a Hold körül kialakulhatnak fé­nyes körívek, naphalók és holdha­lók is, illetve ezekhez kapcsolódó úgynevezett érintő ívek. A Mássá által leírt esetben há­rom melléknap tűnt fel az égbolton. Mivel ekkoriban a légköri látvá­nyosság valódi fizikai hátterét nem ismerték, a jelenséget megfigyelő brassói polgárok - és több más kró­nikaíró is - a neves reformátor és humanista, Johannes Honterus ki­lenc nappal később bekövetkező halálával hozták összefüggésbe. Mássá Simon (Simeon) életéről részletesebb adatokat találhatunk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című művében, illetve az Allgemeine Deutsche Biographie című munkában. Mássá 1536-ban Brassóban született német ere­detű családban. Apja, Keresztély a Brassó vármegyei Rozsnyó evan­gélikus lelkésze volt. Simon 1563- tól szülővárosa lutheránus gimná­ziumának rektoraként működött. 1569-től ő is a lelkészi pályát vá­lasztotta, és a szászhermányi erőd­templom gyülekezetében szolgált. 1580-ban édesapja egykori állo­máshelyén, Rozsnyón folytatta papi pályafutását. 1591-ben Bras­só városi lelkészévé választották. Ugyanakkor érdemes megje­gyezni, hogy Massát lutheránus kortársai a kriptokálvinista irány­zat képviselői között tartották számon. Életének hatvankilence­dik évében, 1605. november 8-án szülővárosában hunyt el. A Honterus halálához kapcsolt naphalo-leírásokat nevezetes kró­nikájában hagyta az utókorra. A Chronicon Transilvaniae kézira­tos formában készült. Idővel többen bővítették és folytatták. Kiinduló­pontja az Úr 997. esztendeje. Más­sá kronológiáját Fuchs Márkus, Lupinus Keresztély nagyszebeni városi lelkész, Oltard János és vé­gül Ziegler János látta el újabb és újabb kiegészítésekkel, egészen 1699-ig. Ebben a formájában látott napvilágot nyomtatásban: Joseph Trausch szerkesztésében jelent meg Chronicon Fuchsio-Lupino- Oltardinum... címmel 1847-48- ban Brassóban, két kötetben. Bár a krónika eredeti szerzőjé­nek emlékezete az évszázadok során majdhogynem feledésbe merült, reményeink szerint e rö­vid írással a 21. század számára is sikerült megidézni a szász króni­­kás-rektor-lelkész, Mássá Simon alakját. ■ Rezsabek Nándor Istentiszteleti rend ♦ 20x1. február 20. Hetvened vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 20,1-16; íKor 9,24-27. Alapige: Ézs 1,11-17. Énekek: 320., 363. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bolba Márta; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv., összegyülekezés napja) Mártonfíy Marcel; du. 2. Féner Tamás fotóművész tárlatmegnyitója; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, JTV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., liturgikus istentisztelet) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv., kantátazenés istentisztelet) D. dr. Harmati Béla; du. 6. (úrv., ifjúsági) Kovács Áron; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; VHI., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. em. de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Gát u. 2. (katolikus templom) du 6. (vespera) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Horváth-Hegyi Áron; de. fél 11. (úrv.) Horváth- Hegyi Áron; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (családbarát istentisztelet) dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bolba Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; du 6. (zenés áhítat) dr. Bácskai Károly; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVL, Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI. , Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Zsíros András; Rákosliget, XVII. , Gőzön Gy. u. de. 11. Zsíros András; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Kosa László; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Kosa László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknemé Puskás Sára; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budaörs, Szabadságát 75. de. 10. Ittzés István. Összeállította: Boda Zsuzsa Készül a hazai vallási közösségek leltára Készül a magyarországi egyházak leltára - adta hírül a Magyar Nem­zet című napilap február 7-ei száma. A munkát Máté-Tóth András valláskutató vezeti a Szegedi Tudo­mányegyetem munkatársaival kö­zösen. Indokuk: a magyar társada­lomnak joga van tudni, hogy me­lyek azok a vallási közösségek Ma­gyarországon, amelyek mindmáig megmaradtak, és ténylegesen mű­ködnek. Adataik szerint jelenleg 307 val­lási közösség van bejegyezve. Közü­lük 143 rendelkezik telefonszám­mal, 125 volt telefonon elérhető, 126-nak van honlapja, és hat olyan akad, amely nem tartja magát vallá­si közösségnek. Magyarországon száz ember is elegendő ahhoz, hogy egyházat le­hessen alapítani. Hogy miként lehet­ne elejét venni az álegyházak létre­jöttének, arról a kutató azt mondta: megérett az idő arra, hogy a vallási közösségek jogi státusa ügyében társadalmi konszenzus szülessen, ami magával kell, hogy hozza az egyházi törvény módosítását, külö­nös tekintettel az egyházalapítási kritériumokra. A valláskutató következtetése sze­rint megalapozottan feltételezhető, hogy a bejegyzett vallási közössé­geknek legalább a fele ma már csak pa­píron létezik - olvasható a napilapban. Ökotérkép Első lépés a fenntartható fejlődéshez vezető úton %0 ► A balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon Komplex fenntarthatóság című (KEOP 6.2.0./B/-09-2010-0012 azonosítószámú) mintaprojekt­jének infrastruktúra-fejlesztési része a befejezéséhez közele­dik. Felszerelték a napkollekto­rokat, napelemeket, a falhűtés csövei a gipszkarton borítás alatt láthatatlanul behálózzák az étterem, a konferenciaterem és a szobák plafonját; állnak a kazánház és a kerékpártároló falai és teteje, az esővízgyűjtő tartályok a föld alá helyezve vár­ják az égi áldást. (A fejlesztésről képek láthatók a http://bala­­tonszarszo.lutheran.hu/ olda­lon, illetve az otthon Facebook­­oldalán.) A projekten dolgozók azonban nem pihenhetnek, hiszen az adminisztra­tív feladatok mellett a pályázatban vállalt tájékoztatási kötelezettségek­nek is eleget kell tenniük. Az elkövet­kezendő időszakban több fórumon - magában az intézményben és több egyházmegyénkben is - elő­adásokra, környezetvédel­mi-energetikai konferenci­ákra, „road-show-kra” ke­rül sor a fejlesztéssel kapcso­latban. Itt, az Evangélikus Élet hasábjain, kihasználva, hogy az egyháztagok, gyülekeze­tek, intézmények széles kö­rét érhetjük el, havonta ter­vezünk rövid ismertetőt megjelentetni, amelyben a projekt aktuális fejleménye­in túl azokat a hasznos tud­nivalókat, lehetőségeket, módszereket is közzé­­tesszük, amelyeket a kisebb­­nagyobb közösségek - akár háztartások, gyülekezetek is - alkalmazhatnak, csök­kentve rezsiköltségeiket és a környezet terhelését. Minden konkrét céllal végrehaj­tott fejlesztés előfeltétele, hogy tisz­tában legyünk adottságainkkal, le­hetőségeinkkel, rámutassunk a hi­ányosságainkra, így tisztázzuk a fejlesztendő célterületeket, a fejlesz­tés irányait. Balatonszárszón sem történhetett ez másként: miután a fejlesztési koncepcióhoz illeszkedő forrást, pályázati kiírást találtunk, fel kellett mérnünk, hogy a víz- és energiafelhasználás, a hulladékke­zelés területén, illetve a különböző környezeti terhelést okozó tevé­kenységeket tekintve hogyan is áll az otthon. Megvizsgáltuk, milyen jellemző folyamatok vannak, melyek azok a területek, ahol kell és tudunk is változtatni, hogy a környezetet érő kockázatokat minimálisra csök­kentsük. Kevesebb víz, hulladék, energia, Evangélikus Konferencia­­több megtakarítás, és Missziói Otthon tisztább jövő Balatonszárszó Ehhez a legjobb eszköznek az „ökotérkép” módszertan látszott. Az ökotérképezést Heinz-Wer­­ner Engel belga ökotanácsadó fej­lesztette ki. Az eszközt Belgiumban az ABECE (The Belgian Associati­on of Eco Counsellors), nemzetkö­zi szinten az INEM (International Network for Environmental Ma­nagement) terjesztette. A magyar változatot a Környezettudatos Vál­lalatirányítási Egyesület (KÖVET­­INEM Hungária) készítette el 2000 októberében. Az ökotérkép elsősorban háztar­tások, kisvállalkozások által hasz­nálható, az aktuális környezeti ál­lapot feltárását és a környezeti koc­kázatok azonosítását segítő mód­szer. Előnye, hogy átfogó és szem­fogyasztást, a szennyvízkeletkezést, a talaj terhelést éppúgy, mint a leve­gő állapotát, az elhelyezkedésből adódó esetleges zavaró tényezőket - szagok, zaj, por -, illetve az ezekből fakadó kockázatokat, majd az adatok ismeretében határozzuk meg a teen­dőket. Balatonszárszón az otthon mun­katársai mellett a Menyegző Érték­őrző Egyesület (amely a kulturális, történelmi, népi értékek megőrzésén túl az épített és a természeti környe­zet védelmét is célul tűzte ki) önkén­tesei készítették el az ökotérképet. Térképünk szerint a beavatkozá­sokat az otthonban az alábbi három szempont szerint kellett megter­vezni: a környezeti terhelés csökken­tése, fenntarthatóbb, anyag- és költ-Bcfátdtí a jov&c „KOMPLEX FENNTARTHATOSAG" MINTAPROJEKT a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban „Kövesebb víz, hulladék, energia, — r v több megtakarítás, tisztább (öve" l Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon, Balatonszárszó Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 52 658 434 Ft A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség léletes képet ad arról, hol tartunk a környezetvédelem terén, vala­mint hogy a háztartás, a vállalkozás tagjainak részvételével készíthető el, így mindenki legalább alapszinten tisztában lehet az őt és munkahe­lyét közvetlenül érintő egészség­­ügyi, ökológiai, természetvédelmi, technikai hatásokkal. Ez a tudás és szemléletmód segíthet a „gondol­kozz globálisan, cselekedj lokálisan” elv alkalmazásának elsajátításában, amely egyik alapja a fenntartható fejlődést középpontba helyező mű­ködésnek. A környezeti állapot felmérése során az adott létesítménynek és környezetének az alaprajzán, térké­pén többféle tényezőt jelölünk. Vizs­gáljuk és ábrázoljuk például az ener­giafelhasználást, az energiahatékony­ságot, a hulladékgazdálkodást, a víz­séghatékony működés (a víz-, villa­mos- és fűtésienergia-felhasználás, a keletkező hulladékok csökkentése), a környezeti tudatosság növelése (dolgozók, vendégek és a szélesebb egyházi közvélemény tájékoztatá­sa, képzése). Az ökotérkép segített megismer­ni intézményünk működését, jól támogatta a későbbi projekttervezői munkát, illetve segít abban, hogy a fejlesztés eredményeit mérni tudjuk. Jó szívvel ajánljuk saját ökotérképük elkészítését mindazon háztartások­nak, intézményeknek, gyülekeze­teknek, amelyek tenni szeretnének energiahatékony, környezettudatos működésükért, fenntartható fejlődé­sükért. (A módszertani ismertető elérhető: http://www.i400ore­­gistry. com/pdf/ecomaph.pdf) ■ Kocsis István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents