Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-02-20 / 8. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« Mekkora egy jegygyűrű súlya? ► Ellentétben a témát feldolgozó darabok többségével, Az arany­műves boltja nem a humor esz­közével kívánja bemutatni a pár­­kapcsolatok természetét - II. János Pál pápának ez az orato­­rikus elmélkedése a házasság szentségéről szól. A kecskemé­ti Katona József Színház Kele­men László Kamaraszínházá­ban 2010 adventiének első vasár­napján mutatták be a darabot, amelyről az előadás rendezőjé­vel, Cseke Péter igazgatóval be­szélgettünk.- Ezt a darabot Karol Wojtyla 1960-ban krakkói érsekként írta, Andrzej Jawien álnéven. A művésze­tekkel még a város megszállása után, egyetemi tanulmányai idején kötele­ződön: el; előadásokat rendezett, és színészként is „működött” Verseket és színdarabokat is írt, melyeket egyáltalán nem prédikációknak vagy a térítés eszközének szánt. Nem papként, hanem művészként alko­tott. Egy helyütt így ír: „A művészi al­kotás mindig váratlanul születik. Az ihlet a lélek titka.”- Mikor találkozott először Az aranyműves boltjával?- Egy barátomtól, Balássy Péter­től - Wojtyla több alkotásának ma­gyarra fordítójától - kaptam ajándék­ba a darabot, amikor a Szentatya elő­ször járt Magyarországon. Elkezdtem olvasni, és mélyen megérintettek a benne található gyönyörű gondola­tok. Könyvtáram egyik becses helyé­re tettem, és tudtam, egyszer még dolgom lesz vele. Később egy másik igen jó barátom, a Budapest-Rózsák terei Árpád-há­zi Szent Erzsébet-templom plébáno­sa, Vértesaljai László atya kikerült a Vatikánba. Tőle kaptam egy olyan ka­zettát, amelyen a Szentatya versei hallhatók a híres olasz színész, Vit­torio Gassman tolmácsolásában. Annyira tetszett, hogy eldöntöttem: megpróbálom megszerezni a jogokat a magyar kiadáshoz. Az Útitársaknak című CD végül Magyarország apos­toli nunciusának, Julius Janus atyá­nak a közbenjárása nyomán készül­hetett el. Közben Az aranyműves boltjával is „házaltam” de sehol nem fogadták tárt karokkal az ötletet. Miután kine­veztek a kecskeméti színház igazga­tójának, adott volt a lehetőség, hogy műsorra tűzzem. A Vatikán ezúttal is szigorúan megszabta, milyen fel­tételekkel járul hozzá a darab előadá­sához. Ragaszkodtak hozzá, hogy II. János Pál rendelkezésének megfe­lelően oratorikus formában vigyük színre, és eredetileg jelmezeket és díszleteket sem engedélyeztek. Végül némi dramatizálásra mégis lehetősé­gem nyílt.- A tekintetben is voltak megköté­sek, hogy milyen zenei betétek lehet­nek a darabban?- A zeneválasztásban teljes sza­badságot élvezhettem. Mióta Kecs­keméten vagyok, vasárnapi misére legtöbbször a Szent Miklós-temp­­lomba vagy más néven a barátok templomába járok. Itt hallottam a Barátok zenekart, amely azokat a da­lokat játssza, amelyeket fiatalabb koromban magam is gyakran énekel­tem. Őket kértem fel, hogy működ­jenek közre az előadásokon, és hogy közösen találjuk ki, milyen számok il­­lenének a darabba.- A három idősíkon játszódó, egy­másba fonódó monológokon keresz­tül három pár történetébe pillanthat­nak be a nézők...- A darab első, 1939-ben játszódó része Teréz és András jegyességéről szól. Régóta barátok már, amikor megbizonyosodnak arról, hogy az életük csak együtt folytatódhat. A szerelem érzéséhez gondolat, hatá­rozott szándék is társul. Házasságuk - a Szentírás példázatából vett ha­sonlattal élve - kősziklára épül. Anna és István házassága ugyan­akkor hirtelen jött érzelemből kötte­tett. Nincs igazi alapja, homokra épült. 1947-ben járunk; kapcsolatuk ekkorra már kezd végérvényesen szétszakadni. Az asszony, akinek szemszögéből a történetet megis­merjük, csak vergődik a kapcsolatban. A harmadik egységben - 1960-at írunk - a két korábban megismert há­zasságból született gyerekek, Kristóf és Mónika terveznek házasságot kötni. Közös életükre készülve azon gyötrőd­nek, vajon létezik-e egész életen át tar­tó szerelem. Mindketten más-más példát hoznak magukkal: Kristóf még egészen kicsi volt, amikor a háború­ban elesett az édesapja; Anna azt lát­ja, hogy szülei egy fedél alatt élnek ugyan, de lélekben külön utakat járnak. A szereplők sorsát végigkíséri Ádám is. Ő az, aki az okos és a bal­ga szüzekről szóló példázat (Mt 25,1- 13) felidézésével arra figyelmeztet bennünket, hogy legtöbbször mi is al­va járkálunk, és nem állunk készen a Vőlegény érkezésére. Az elkeseredett, házasságát felrúgni készülő Annának segít felismerni, mit is tegyen ebben a helyzetben. A darab végén pedig - talán még idejében - Anna férje, Ist­ván is rádöbben, hogy milyen felelős­séget is jelent a házasság: ha két ember valaha úgy döntött, hogy összekötik az életüket, akkor mind­­kettejüknek tenniük is kell azért, hogy működjön a kapcsolatuk.- Mindhárom történetben fontos szerepe van az aranyműves boltjának.- A darabban eredetileg András és Anna idézik fel az aranyműves sza­vait, aki az' én rendezésemben sem je­lenik meg a színpadon, viszont Bő­­zsöny Ferenc gyönyörű bariton hang­ján megszólal. Drámai pillanata a da­rabnak, amikor Anna elmegy hozzá, hogy eladja a jegygyűrűjét, ami már semmit nem jelent neki, és ő azt mondja: hiába teszi az ékszert a mérlegre, az nem jelez semmit. Mert a jegygyűrűk külön-külön mit sem érnek - csak párosával van „súlyuk”. ■ - vitális -Teréz szerepét Cseke Péter felesége, Sára Bernadette, András szerepét Fazekas Géza alakítja Erő, szeretet, józanság ► Házasságkötések megáldása alkalmából ritkán idézett szentírási igére irányította a házasság hete 2011 nyitó sajtótájékoztatóján - feb­ruár 11-én az Országház Fidesz-frakciótermében - megjelentek figyel­mét Steinbach József. A Dunántúli Református Egyházkerület püspö­ke Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből idézett: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét!’ (2Tim 1,7) Márpedig bizonyára az életre szóló el­köteleződéstől való ódzkodás is közrejátszik abban, hogy Magyaror­szágon 2002 és 2009 között a házasságkötések száma mintegy nyolc­ezerrel csökkent. Ráadásul ma már a házasságok több mint hatvan szá­zaléka válással végződik; ez az arány egy évtizeddel ezelőtt még „csak” ötvenszázalékos volt. A riasztó statisztikák ellensúlyozása­képpen Soltész Miklós, a sajtótájékoz­tató első felszólalója azt is elmond­ta: a felmérések szerint a házasság még mindig a legfontosabb értékek fontosnak tartó, atomjaira bomló, de közben emberi kapcsolatok után só­­várgó társadalomban élünk, és ez az ösztönös vágyódás emeli a kezde­ményezést ünneppé. Novotny Zoltán, Bíró László, Rónaszékiné Keresztes Mónika, Soltész Miklós, Steinbach József, Szabóné Nemesy Krisztina és Szabó Endre közé tartozik, és szívük szerint az em­berek átlagosan eggyel több gyerme­ket vállalnának, mint amennyi végül megszületik. Ezért - tette hozzá a Nemzeti Erőforrások Minisztériumá­nak szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára - a polgári kor­mány családi adókedvezményekkel és a gyes megreformálásával kívánja családalapításra és gyermekvállalás­ra ösztönözni az állampolgárokat, és szorgalmazza a családi életre neve­lés beépítését a tantervbe. Divattá kell tenni a családot - foglalta össze a feladatot Rónaszéki­né Keresztes Mónika országgyűlési képviselő, az Országgyűlés népese­déspolitikai albizottságának elnöke. Követendő és követhető példaként kell megjeleníteni a házasságkötést és a gyermekvállalást, nem elhallgatva azt sem, hogy ezek „műhelymunká­ja” bizony hitet és türelmet igényel. Miközben azonban ezt az ideált fel­mutatjuk, és a házasság és a család pó­­tolhatatlanságáról tanúskodunk, vi­gyáznunk kell arra, hogy ne okozzunk fájdalmat azoknak, és ne rekesszük ki azokat, akiknek ez (még) nem adatott meg! A figyelmeztető szavakon túl Bí­ró László tábori püspök, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia család­referens püspöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke azt is megfo­galmazta, szerinte miért is olyan nép­szerű a házasság hete. Értékvesztő, ugyanakkor az értékeket nagyon is A házasság hete - miként azt a mo­derátort feladatot ellátó Novotny Zol­tán újságíró, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke is felidézte - ti­zenhat éve indult el Angliából (a saj­tótájékoztatót a mozgalom alapítója, Richard Kane is megtisztelte jelenlé­tével); hazánkban a Magyar Evangé­liumi Szövetség (Aliansz) és a Ma­gyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honosította meg 2008-ban. Az idei év házaspárjának a négy gyermeket nevelő Szabó Endre orvost, a Nagycsaládosok Országos Egyesü­letének korábbi elnökét és feleségét, a február 11-én éppen születésnapját ünneplő Szabóné Nemesy Krisztina gyógyszerészt választották, akik a sajtótájékoztatón a Veled vagyok egész mottóról beszéltek az egybegyűltek­nek. (Lapunk olvasóival az EvÉlet múlt heti számában osztották meg gondolataikat. - A szerk.) Példájukkal maguk is alátámasz­tották mindazt, amiről a már idézett bibliai szakasz kapcsán Steinbach József beszélt. A református püs- • pök szerint Krisztus gyermekeiként a házasságunk „működtetéséhez” is kapunk segítséget: felülről való erőt az eskü megtartásához, olyan szere­teted amely képes háttérbe szoríta­ni, sőt feláldozni önmagát a másikért, és józanságot ahhoz, hogy a kapcso­latot odafigyeléssel, tudatos munká­val ápolni tudjuk. ■ V.J. Budapesti koncertjét megelőzően az alberti evangélikus gyülekezet templomá­ban vendégszerepeit múlt szombaton Mekis Péter orgonaművész és a - Bre- bovszky Klára vezette - Boyzless Voice kórus (képünkön). A házasság hete al­kalmából a településen első ízben szervezett istentisztelet igehirdetője a tize­dik házassági évfordulóját ünneplő Péter Zoltán ceglédi evangélikus lelkész volt. ■ Lukács Gabi felvétele FOTÓ: KISS TAMAS

Next

/
Thumbnails
Contents