Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-02-13 / 7. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2011. február 13. » 15 A Pomodoro technika ► A számítógéppel végzett munka egyik nagy hátránya -r főleg, ha szabadidős tevékenységeink nagy része is a világhálóhoz kap­csolódik hogy néha teljesen összekeveredik a munkával töl­tött idő a pihenésre fordítható­­val. Ennek egyrészt a hatékony­ságunk csökkenése az egyik kö­vetkezménye, másrészt pedig a nap végén úgy érezzük, hogy az szinte nem is állt másból, csak munkából. A Pomodoro technika (http://www.po- modorotechnique.com/) a legjobb idő­menedzselési módszer, amellyel eddig találkoztam. Francesco Cirillo találta ki csaknem két évtizede, nevét egy pa­radicsom formájú konyhai időzítőről kapta. Nagyszerűsége vélhetően éppen az egyszerűségéből fakad: 1. Válasszuk ki a feladatot, amelyet el akarunk végezni. 2. Állítsuk be az időzítőnket 25 percre, és álljunk neki. 3. Tartsunk 5 perc szünetet a kö­vetkező munkaidőegység, azaz po­modoro előtt: álljunk fel, és csinál­junk valami egészen mást. Miért is jó ez? 25 perc éppen elég idő, hogy valami nagyobb dolgot vi­gyünk véghez, ugyanakkor végig a legjobb teljesítményt tudjuk nyújta­ni, ennyi ideig ugyanis még könnyű összpontosítani egy adott feladatra. A rövid szünetek pihentetik az agyat, EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence és mivel a géptől távol kell eltölteni, általában örömmel vetjük magunkat ismét a feladatra. Ha konkrét feladatokra osztjuk a napi munkát, akkor a végén azt fog­juk látni, hogy mennyi mindent sike­rült elvégeznünk aznap. Ha meg ép­pen egy pomodoro közben kellene valami mást csinálni, akkor az álta­lában várhat 10-15 percet, vagyis a munkafolyamataink sokkal inkább el­lenállók lesznek a zavaró körülmé­nyekkel szemben. Nem tudni pontosan, hányán hasz­nálják Magyarországon ezt a mód­szert, de az utóbbi időben igen nép­szerűvé vált. Számos weboldal, letölt­hető program vagy telefonos alkalma­zás van, amelyet kimondottan erre a célra terveztek, a legtöbbjükkel a tennivalólista is karbantartható. A személyes tapasztalatok min­denféleképpen jól jöhetnek, ha vala­ki ki szeretné próbálni a saját mun­kaidejének hatékonyabb megszer­vezésére:- Az 5 perces szünetek fontosab­bak, mint maga a pomodoro, vég­eredményben ez tartja össze a rend­szert. Tilos elcsalni! Néha a legnehe­zebb dolog 5 percre megszakítani a munkát, de ha ez nem megy, akkor valószínűleg a munka sem azzal a ha­tékonysággal folyik, amilyennel kel­lene. A szünetek tartanak fókuszban.- 5 perc rengeteg idő, mosogas­sunk el, rakjunk rendet! Már az első nap után azt lehet észrevenni, hogy mennyivel otthonosabb környezet­ben dolgozunk. Ráadásul gyakran az ilyen intermezzók alatt szolgáltat a tudatalattid jó megoldásokat a prob­lémákra.- Készítsünk írott listát a nap ele­jén vagy előző este arról, hány po­­modorót akarunk elvégezni, és mivel fogunk foglalkozni alattuk. Ez nem­csak segít beosztani a napot, de utá­na jó lesz visszatekinteni, hogy a 1 szimpla „dolgoztam” helyett mennyi különféle feladatot teljesítettünk.- Érdemes az e-mailezéssel vagy a facebookozással töltött időt egy-egy pomodoróra korlátozni. Ha nem si­kerül is ezalatt megválaszolni minden levelet, legalább látni lehet, hogy mennyi időt töltünk el egy napból a levelezéssel és a közösségi oldalon. És még valami: a Pomodoro tech­nika arról szól, hogy miként mene­dzseljük a legjobban a munkával töltött időt, ezért értelemszerűen ne alkalmazzuk a szabad időre! Vé­gezzük hatékonyan a feladatainkat, és utána éljünk a szabadsággal. Ha pe­dig a napi igeolvasásra még így se tu­dunk időt szakítani, egyszerűen szán­junk neki a napi tennivalók közül egy pomodorót. ■ Nagy Bence »MERT AMIVEL CSORDULTIG VAN A SZÍV, AZT SZÓLJA A SZÁJ« (MT 12,34B) Protestáns médiaműhely Kérdések és válaszok a jövő egyházi médiájáról • Fókuszban az internetes újságírás 2011. március 18-20. - Berekfürdő, Megbékélés Háza Fővédnök: Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke Meghívott vendégeink: Belénessy Csaba, az MTI vezér­­igazgatója • Hős Gábor, a Polgári Média Egyesület el­nöke • TarrZoltán zsinati tanácsos, az MRE elnöksé­gi szóvivője • Dr. Völgy esi Zoltán, a Kölcsey Ferenc Re­formátus Tanítóképző Főiskola rektora Szervezők: Protestáns Újságírók Szövetsége • Evangé­likus Élet szerkesztősége • Kölcsey Ferenc Reformá­tus Tanítóképző Főiskola, Debrecen PROGRAM 2011. március 18. (péntek) 15.00: Regisztráció, szállás elfoglalása 17.00: Köszöntés - Novotny Zoltán, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke 17.30: Nyitó előadás - Új médiatörvény, új szemlélet a közösség érdekében - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének delegáltja 19.00: Vacsora 20.00: Ki kicsoda? Interaktív ismerkedés - T. Pintér Károly főszerkesztő, Evangélikus Élet 21.30: Szabad program (esti fürdőzés a termálfürdő­ben, borozgatás) 2011. március 19. (szombat) 8.00: Reggeli 9.00: Előadás - Párhuzamok a politikai és egyházi kommunikációban - Szénási Miklós főszerkesztő, Debrecen folyóirat 10.00: Előadás - Az on-line újságírás jövője - Dévényi István felelős szerkesztő, Hetiválasz.hu 11.00: Előadás - Útkereszteződésben állunk - Pásztory Ádám, az MRE Zsinata Kommunikációs Szolgálatának igazgatója 12.00: Ebéd 14.00: Előadás - Kálvincsillag üzenete - Dr. Fekete Károly egyetemi tanár, főszerkesztő, Kálvincsillag 15.00: Előadás - Az interjú, interjúportré jelentősége a protestáns médiumokban -Arany Lajos főszerkesztő-lektor, Főnix 16.00: Párhuzamos programok:- Multimédiás tartalom előállítása on-line felületre- A műhelyfoglalkozást vezeti: Kerekes Sándor stúdióvezető, MTV Debrecen- Személyes konzultációk szakmai kérdésekről - A kér­déseket várják: Faggyas Sándor vezető szerkesztő, Magyar Hírlap; T. Pintér Károly főszerkesztő, Evangéli­kus Élet; Arany Lajos főszerkesztő-lektor, Főnix; Enyedi J. Gábor műszaki igazgató, Méliusz Rádió, Alföld Tele­vízió, Debrecen; Nagy Bence fejlesztő, Moly.hu 18.30: Vacsora 20.00: Párhuzamos programok:- A Létbátorság című film megtekintése - Beszélgetés a film szerkesztő-rendezőjével, Andriska Jánossal- Multimédiás tartalmak montírozása -Termálfürdőzés 2011. március 20. (vasárnap) 7.45: Reggeli áhítat 8.00: Reggeli 9.00: Előadás - Kicsiben is elkezdhető! Közösségi média - Nagy Bence, a Moly.hu fejlesztője 10.00: Rádiós és televíziós tartalmak megtekintése és értékelése 11.00: A protestáns médiaműhely zárása 12.00: Ebéd, hazautazás A Protestáns Újságírók Szövetsége és az Evangélikus Élet szerkesztősége mindazok jelentkezését várja, akik szí­vesen bekapcsolódnának az egyházi médiamunkába, illetőleg azokét, akik az elektronikus újságírással és az internetes honlapkészítéssel, valamint az írott sajtóval kapcsolatos ismereteiket szeretnék megalapozni, fel­frissíteni, elmélyíteni. y\ A jelentkezéseket a prusz@lutheran.hu e-mail címen várjuk 2011. március i-jéig. A protestáns médiaműhely tanfolyama rendkívül kedvező áron, már 9990 forintért elérhető (tanfolyam, szállás, étkezés). A Protestáns Újságírók Szövet­ségének tagjai ebből az összegből további 25 százalékos kedvezményt kapnak! EVÉL&LEVÉL&LEVÉL&LEVÉL (Az alábbi levél címzettje a lapunk múlt heti számának - László Jenő Csa­ba által jegyzett - vezércikkében idézett hölgy.) Kedves Noémi! Gyere el velem a templomba! Lehetőleg ne az utolsó pillanatban, hanem egy fél órával előbb, hogy még tudjunk egy kicsit beszélgetni is. Hiszen közben csendben kell lennünk, figyelnünk, imádkoznunk és énekelnünk lehet csak. Ha odamegyünk, megnézhetjük a még üres, istentiszteletre készülő temp­lomot. Láthatjuk, hogy kedves asszonyok virágot és gyertyát rendeznek, vala­ki az énekszámokkal foglalatoskodik, valaki a fűtést is bekapcsolta, és az már melegíti a padokat. Mindenki örül a másiknak, és szeretettel köszöntik egymást, kérdezik, hogy van, mi újság az életében. Minket is köszöntenek, visszafogot­tan, mert nem ismernek. Lassan gyülekeznek. Van egy pár kopottas énekes­könyv az ajtónál, veszünk mi is egyet, kikeressük benne a kitett énekszámokat. Igaz, szegényes és egyszerű az egész. Nem vár kényelmes, puha karosszék, nincs egyforma meleg az egész légtérben, talán az orgona is elhangolódott már. De gondold végig: mikor épült ez a templom? Általában II. József türel­mi rendelete után, a 18. század végén, a 19. század elején épültek az evan­gélikus templomok. Sok áldozattal sokszor előbb húzták fel falait az itt la­kók, mint a saját házukéit. Mennyi férfi és asszony ülte végig a hideg téli va­sárnapok istentiszteleteit - igaz, nem körömcipőben és nem miniszoknyá­ban. Hány ember fillérei tették azóta is használhatóbbá, tatarozták, szépít­­gették, díszítették Isten dicsőségére. Hogyan lehet egy ilyen épületet moder­nizálni, hogy a mai igényeknek megfeleljen? És miből? Vajon eszedbe jutott-e valaha, hogy talán utoljára a nagyszüleid fizettek egyházfenntartói járulékot, és a te viszonylag jónak számító szingli fizeté­sed Istennek járó tizede milyen célokat támogat? De csönd, mert harangoznak, lassan telnek a meleg padok, s ha nincse­nek is sokan, mégis érezhetjük, hogy összetartozó emberek ülnek ott egy­­egy kisebb csoportban. Elviselik az egyenlőtlen meleget, a kisgyermekek nya­­fogását is. Mi közünk hozzájuk? A kikeresett ének szövege alatt olvashatjuk: Ambrosius himnusza a Kr. u. 4. századból. Gondold végig: Ezerhatszáz évvel ezelőtt írta a szerző, a dal­lam is régi. Igaz, Luther Márton átdolgozta, de mikor? Ötszáz évvel ezelőtt! Ezerhatszáz év óta éneklik a keresztények nemcsak ezt az éneket, de sokat, sokféle nemzetből és sokféle vallásból származókat, Bachtól és Weöres Sán­dortól is találsz Istent kereső és Istent már megtaláló dicséretet. Egyáltalán: szoktál énekelni? Te már nem tartozol a Kodály-féle tanítási mód­szert ismerő korosztályhoz. Énekelsz-e valamit is főzés, takarítás, vasalás közben? Nem csak a most szokásos, népdallá nem váló könnyűzenét hallgatod? így ne­héz megszólalni a templomban is, de az orgona segít abban, hogy bekapcso­lódjunk, és talán a 4. szakaszra már együtt énekelhetünk a többiekkel. Figyelhetünk a lelkészre és a többi szolgálattevőre ezután. Nem egyszerű ez sem. Bűnbánati imádság szól az elején. Isten elé lépni csak akkor lehet, ha meglátom kicsiny voltomat, átérzem érdemtelenségemet. Kérdésem most is van: nem kellett-e megtanulni azokat a nyelveket, me­lyek segítségével sikeres munkádat végzed? Vagy: ha a számítógép rejtelmeit akarod megismerni, rengeteg szakkifejezés kerül eléd - még lefordítva sem hasonlítanak a szó eredeti értelmére. Meg kell őket tanulni. Isten igéjének hall­gatásánál is hasonló a helyzet. Minden mondatban beleütközünk olyan kife­jezésbe, melyet a mai nyelv nem használ. Mi a teendő: meg kell őket tanulni! „Imádkozzunk!” - szólít fel a lelkész, s ez újra nem könnyű. Figyelni és sa­játunknak elismerni olyan mondatokat, amelyeket más fogalmaz meg. Még­is: ez vezet arra, hogy miként és miért szóljunk Istenhez. A mai ember szel­lemiségétől távol áll a „magasztalás, dicséret”- mégis, át kell élnünk, hogy nekünk van arra szükségünk, hogy meglássuk mindenben, hogy övé az or­szág, a hatalom és a dicsőség. A hála szava után jöhet a kérés, mely a gyü­lekezetben az általánosan szükségesekért szól. Talán könnyű az olyan embereknek, akik a Kádár-korszak alatt is fontos­nak tartották, hogy akár maguk, akár gyermekeik hittanra, bibliaórára, temp­lomba járjanak. De hidd el, nekik is meg kell küzdeniük hitükért. A Biblia olvasása, az imádkozás fontos hitéletünk gyakorlásában. Én talán nem az istentiszteletet ajánlanám első próbálkozásnak. Aki nem nőtt bele a „templomozásba” annak ez nem könnyű. Az istentisztelet mellett java­solnám, hogy kis létszámú, fiatalokból álló bibliatanulmányozó csoportot ke­ress! Otthon felmerülő kérdéseidre kaphatsz közöttük választ, de hallgass a hit­ben járatosak tanácsára, és ne kerülj szélsőséges tanítók markába. Van az evan­gélikus egyháznak is sok bibliatanulmányozó csoportja, megfelelő vezetőkkel. Egyszerre megláthatod, hogy a tiszta, igaz tanítás érthető, elfogadható, szemé­lyesen neked szóló. Jézus Krisztus így tud munkálkodni a te szívedben is. Ezt kívánja szeretettel: Bencze Imréné (Budapest) Az olvasók nem kíváncsiak vitákra Férjemtől sokszor hallom: csak azt írd vagy mondd, ami épít! Sajnos Heré­nyi István cikke (EvÉlet; 2011. január 30.) nem ezt követte. A legelkeserítőbb, hogy szerinte az istentisztelet képmutatásra szoktat. Az viszont örömmel töl­tött el, hogy mindaz, amit negatívumként említ, gyülekezetünkre, sőt az ima­hét vendéglátó gyülekezeteire sem érvényes. Örömmel és hittel mondtuk együtt a jeruzsálemi gyülekezet szépen megfogalmazott, átélhető és igaz imád­ságait. Jólesett, hogy a visszatérő szöveget már szinte kívülről tudtuk. Az egy­ház kétezer éves imádságkincsét megbecsülnünk és őriznünk kell! A témát más fórumokon kellene megvitatni és konszenzusra jutni. Az ol­vasók nem szélsőséges nézetek vitáira kíváncsiak, inkább gazdagodni sze­retnének hitükben az újság olvasásakor. Glazewski Márta tanár (Budapest) Élmény „Sosem fogom elfelejteni azt a csodálatos élményt, amikor 1989. március 15- én egy ismert magyar színész, Cserhalmi György az akkori ellenzék nevé­ben jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót” - mondja dr. Fabiny Tamás püspök úr az EvÉlet 2011/5. számának 10. oldalán közölt interjúban. Bizony sokan voltunk a téren, még a fák ágain is ültek, s ők jól láthatták, hogy Csengey Dénes volt az, aki jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót. Sosem fogom elfelejteni... Rados Péter (Budapest)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents