Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-02-13 / 7. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. február 13. » 13 Beszélgetés a 2011. esztendő házasság hetének párjával ^ Idén dr. Szabó Endre orvos és fe­lesége, Szabóné Nemesy Kriszti­na gyógyszerész vállalták, hogy a házasság hete programsorozat „arcai” legyenek. Mint a Nagy­­családosok Országos Egyesüle­tének (NOÉ) volt elnöke a dok­tor úr megszokta már a közsze­replést. Az elmúlt kormányzati ciklusban gyakran kényszerült arra, hogy megfogalmazza véle­ményét a politikai döntéshozók gyermekellenes intézkedéseivel szemben, olykor írásban, egy­­egy országos napilap hasábjain vagy éppen a tévé képernyőjén. Felesége mosolyogva mentege­­tődzik, nem szokott nyilvános­ság előtt beszélni, kedves termé­szetességgel mégis ő kezd mesél­ni a kezdetekről. datot így persze nem tehettük a hét jelmondatává. Még félre is érthetnék az emberek. Hiszen nem önmagát tartotta akkor nagyra Bandi, ha­nem a ránehezedő feladatokat érzé­kelte úgy, mintha óriásokkal kellene megküzdenie. A házasság nagy aján­déka éppen az, hogy az élet harcait nem egyedül kell megvívnunk, „fél­­karúan”.- Ami foglalkoztat, azt meg kell, hogy osszam a feleségemmel - kap­csolódik be a beszélgetésünkbe Sza­bó Endre. - Talán furcsa, de gyakran még a rendelésekről is beszámolok neki, betegekről, esetekről. Minden­ről, amiben nem köt az orvosi titok­tartás. De ő is számíthatott mindig rám. Sohasem értettem az ismerőse­inket, amikor úgy beszéltek a feleség­ről, mint akinek az a dolga, hogy a háztartást vezesse. El is zavart volna Krisztina, ha nem tisztelem, hogy mint gyógyszerésznek neki is komoly hivatása van, amit gyakorolni szeret­ne. Én is pelenkáztam a gyerekeinket, vigyáztam rájuk, ha nem rendeltem. Házaspárként így vagyunk teljesek, ha egymást kiegészítjük.- A „Veled vagyok egész” mottót, tudom, egy kis „áthallás” miatt is vá­lasztották.- Bizony beleérthető az Istennel való kapcsolatunk is. Az Úristen ál­dása, segítsége elengedhetetlen egy házasságban. De nem szeretem, ha valaki szenteskedik, mindent vallá­sos mázzal önt le. Nem szerencsés - ne botránkozzanak meg a kemény ki­fejezésért - „lökni a szent sódert” Ez nem érdekli a mai embereket. A va­lós életből, a mindennapok realitásá­ból kiindulva kell megszólítanunk őket. Aztán a tetteinkből, az életpél­dánkból ismerjék fel azt a pluszt, amit az Istennel való kapcsolat jelent szá­munkra. Ahogyan a feleségem is fo­galmazott, a hit az valamiféle mély, bensőséges, intim része az ember éle­tének. Én Krisztinán keresztül találkoz­tam a vallással. Ő hívő családból származott, én nem. Megismertetett azzal a „regnumos” atyával, akinek a közösségébe eljárt. A kommunista rendszernek be nem hódoló, börtönt is megjárt, hitvalló pap volt ő. Szá­momra imponáló módon állt ki ren­díthetetlenül mindig az igazság mel­lett. El is veszítette az állását, civilben úgynevezett „munkáspapként” szol­gált, ám hiteles volt.- Bizonyára Endre is igyekszik erre a hitelességre. Gondolom, ennek is köszönhető, hogy október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitün­tetést kapta. Szintén tavaly ősz óta a Kárpát-medencei Családszerve­zetek Szövetségének alelnöki posztját látja el.- A férjem ezeket a megbízatáso­kat nem pozíciónak, hanem feladat­nak, sőt szolgálatnak fogja fel - ve­szi át a szót ismét Krisztina. - Min­denben támogatom őt. Hezitálás nélkül mondtam igent a felkérésre, hogy ebben az esztendőben mi kép­viseljük a házasság hetét. A párkapcsolatokat illetően nagy bajban van a magyar társadalom. Különösen a fiatalokért aggódom. Ta­pasztalom, hogy nem merik elköte­lezni magukat. Okolom ezért többek közt a médiát is. Csupa rossz házas­ságot látnak maguk körül az ifjak. Hűüenséget mutatnak be a filmek, té­véműsorok. Az újságban a szenzáció kell, az a pár, amelyik körül botrány kering, amelynek az élete maga a po­kol, a zűrzavar. Az ilyenfajta házas­ságtól én is félnék. De tudom, van másfajta párkapcsolat is. A házasság­ra lehet felszabadult örömmel, re­ménnyel telve készülni. Mert - s mi erről szeretnénk meggyőzni a kishi­­tűeket - a házasság intézménye jó, a legjobb, és működik. ■ - bépintér -- Tizenéves korunk óta ismerjük egymást, hiszen már a gimnázium­ban osztálytársak voltunk. Bandinak már az elején nagyon tetszettem, szerelmes volt belém, de én sokáig inkább csak jó barátomként kezel­tem őt. Tizennyolc éves voltam, amikor belementem, hogy járjunk együtt. S ettől kezdve valahogy egyenes lett előttünk a pálya. Furcsa módon megéreztem akkor, hogy ő lesz a házastársam. És a meggyőző­dés csak mélyült, erősödött bennem az évek során. Az, hogy ilyen korán találkoztunk egymással, segített az összecsiszolódásban. Jobban megis­merhettük egymást, és ragaszkodób­­bakká lettünk. Az osztályunkban egyébként még két ilyen diákszere­lemből született házasság. Sajnos az egyik pár közben szétment, mégis érzékelhetően nehezen ment szá­mukra a válás. Családi körben-A házasság hete idei mottójával, amelyet Krisztina és Endre fogalma­zott meg - „Veled vagyok egész” épp erre az összeforrottságra utaltak?- A jelmondat egy közös élmé­nyünkből fakad. Egyszer, még NOE- elnökként, Bandi lógó orral tért ha­za egy rendezvényről. Nem úgy ala­kultak az egyesület dolgai, ahogyan szerette volna, de már az, hogy be­szélhetett róla nekem, könnyebbsé­get adott neki. Ekkor szakadt ki be­lőle vallomásszerűen, hogy „nélkü­led félkarú óriás lennék”. Ezt a mon­HIRDETÉS Házasság hete 2011 A Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) támogatásával február u. és 20. között ismét megszervezik a há­zasság hete - Magyarország rendezvénysorozatot. A 2011. év mottóját dr. Szabó Endre és felesége, Szabóné Ne­mesy Krisztina - az idei hét házaspárja - így fogalmazta meg: .Veled vagyok egész” A házasság hetének nyitó istentisztelete február 13-án, vasárnap 10 órakor lesz Gödöllőn, a református temp­lomban (Szabadság tér 8.). Igét hirdet dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. Az alkalmak közül szeretettel ajánljuk a következő evangélikus szervezésű programot: február 14-én, hétfőn 18 órakor Bálint-napi koncert lesz Mekis Péter, a Boyzless Voice és a Szélrózsa Band közreműködésével a De­ák téri templomban (Budapest V., Deák tér 4.). A koncert után kerül sor a jelen lévő párok megáldására. További programok: www.hazassaghete.hu. Kit ad Isten? Szeretem az életszagú történeteket. A vallomásokat, amelyek nem egy­szerűen pletykaéhségemet elégítik ki, hanem ennél sokkal többet adnak. Például szembesítenek a saját életem­mel. Megerősítenek, hogy jó úton já­rok, vagy rácsodálkoztatnak arra, hogy másként is lehet(ne). Figyelmez­tetnek a veszélyekre, és példát mutat­nak a „hogyan tovább?”-hoz, ha ma­gam is hasonló cipőben járok. Különösen szeretem azokat a tanú­ságtételeket, amelyek valamiképpen a hit mibenlétét járják körül. Egy eszten­dővel ezelőtt ezért is forgattam nagy örömmel a Mit ad Isten? - Vallomá­sok hitről és életről című interjúköte­tet. (EvÉlet, 2010. január 31.) Az akkor kijegyzetelt gondolatfoszlányokat a mai napig ízlelgetem. A Heti Válasz című hetilap mun­katársai a múlt év végén újabb, az előbb említetthez hasonló koncepci­ójú és megjelenésű összeállítással je­lentkeztek. A Kit ad Isten? című könyvben ezúttal a szerelemről és a házasságról faggatták a megszólaló­kat. Volt, aki egyedül, mások a párjuk­kal együtt vállalták a beszélgetést, és - miként az előszóból is kiderül - „jó­formán tabukat sem ismerve, sőt esetenként már-már zavarba ejtő nyíltsággal” engedtek betekintést ma­gánéletük legintimebb szegleteibe. így került be a kötetbe - a megje­lenés sorrendjében - Ókovács Szil­veszter és Máthé Zsuzsa, Tolnay La­jos és Tolnay Márta, Schäffer Erzsé­bet, Prőhle Gergely, Csókay András és Altay Daniella, Kató Csaba és Kató Ágota, Karátson Gábor és Granasz­­tói Szilvia, Kovács András Péter, Cseri Kálmán, Huszthy Ádám és Ocskay Rita, Vathy Zsuzsa, Raj Rác­­hel, Csepregi Gyula és Fiers Márta, Gera Zoltán és Ágics Tímea, Nyírő András, Mohay Tamás és Keresztes Ilona, Kubik Anna, Fehér László és Geisler Edit, Lux Elvira, valamint Harmathy András és Sárai Ágota. A kötet összeállítói olyan embereket kérdeztek, akik párjukban nemcsak szövetségest, barátot, támaszt, szü­lő- és/vagy alkotótársat kaptak Isten­től, hanem a társukkal való kapcso­latukon keresztül valamiképpen őhozzá is közelebb kerültek. KIT AD ISTEN? Mit jelent a (házas)társunkkal együtt megjárni a mélységeket és a magasságokat? Hogyan lehet több évtizeden keresztül hűségesnek ma­radni egymáshoz egészségben és be­tegségben, örömben és bánatban? Hogyan lehet megtalálni az egyen­súlyt család és munka, magánélet és szolgálat között? Hogyan lehet meg­bocsátani a hűtlenséget, feldolgozni a szeretett társ elvesztését, szembe­nézni a válás okozta sebekkel? Ilyen kérdéseket járnak körbe az interjúk, melyek tanulságokkal szolgálhatnak azoknak is, akik már házasságban él­nek, és azoknak is, akik még csak ké­szülnek erre a lépésre. ■ V.J. Kit ad Isten ? - Vallomások szerelem­ről, házasságról. Heti Válasz Kiadó, Budapest, 2010. Ára 2900 forint. I»J [mV/ rí r*T^ rroR Médiatámogatók: HIRDETÉS “Evangélikus Élet5 AO Protestáns Újságírók Szövetsége A farkasréti ökumenikus esték következő alkalmán, február 14-én, hét­főn 18.30-kor Várady Endre baptista teológus Az ökumenizmus peda­gógiája - a krisztusi örökség felfedezésének útja címmel tart előadást és vezet beszélgetést. Helyszín: evangélikus-református templom, Buda­pest XI., Németvölgyi út 138. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Next

/
Thumbnails
Contents