Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-07-25 / 30. szám
Evangélikus Élet SZÉLRÓZSA-SZIGET SZARVASON 2010. július 25. » 7 PÜSPÖKÖK ÓRÁJA Definiáljuk önmagunkat! Dr. Fábri György kommunikációkutató szerint egyházunkban nem elégséges az együttműködés ^ „Evangélikus identitásunk folyamatos karbantartást igényel” - hangsúlyozta Fábri György a Szélrózsa kisszínpadán július 17-én délelőtt. Az evangélikus kommunikációkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense Fabiny Tamás püspök vendégeként beszélt egyházunk társadalmi szerepéről és evangélikus mivoltunk jellemzőiről. A beszélgetés apropóját az adta, hogy ezekben a hetekben folyik a kérdőívek kitöltése, amelyek alapján elkészítik a Magyarországi Evangélikus Egyház Élő kövek egyháza címet viselő stratégiáját. Fábri György 2002-től 2009- ig szakmai vezetője volt a Magyar Tudományos Akadémia által életre hívott, Mindentudás Egyeteme című előadássorozatnak. Mint mondta, a korábban tizenegy szemesztert megélt ismeretterjesztő programmal a magyarországi médiatörténet egyik mélypontján, a valóságshow-k térhódításakor az volt a céljuk, hogy bebizonyítsák: értéket is lehet és kell közvetíteni a tömegtájékoztatási eszközök útján. A sorozat sikerének egyik kulcsa az volt, hogy több felületen is megjelent, így el is érte a lakosság döntő többségét. „Legyünk kitartóak, ha értékközvetítésről van szó, és ehhez keressük meg az újabb és újabb eszközöket” - emelte ki Fábri György, utalva ezzel már az egyházak szerepére is. Ehhez kapcsolódóan Fabiny Tamás megemlítette az általa már többször felvetett gondolatot: Luther Márton ma minden bizonnyal blogot vezetne, vagy közösségi oldalakat szervezne tanítása publikálására. Fábri György rámutatott, hogy már az evangélikus kifejezés sincs kellőképpen beágyazódva a magyar közbeszédbe. Példaként említette, hogy hírszolgálatok is rendszeresen evangélikusnak fordítják angolból az evangelical kifejezést, amely valójában evangéliumi - többnyire pünkösdi vagy szabadegyházi — közösségeket takar. Ezen a helyzeten evangélikus egyházunk akkor tud változtatni, ha egyértelműen megfogalmazza saját - akár a többi egyházétól eltérő - üzenetét. Az egyetemi docens szerint ugyanakkor nem szerencsés, ha az egyházak folyamatosan negatív megfogalmazásaikkal kerülnek a figyelem középpontjába. Javasolja, hogy a keresztények fogalmazzák át üzenetüket. Példának okáért a kereskedelmi egységek vasárnapi nyitva tartásával kapcsolatos tiltakozó nyilatkozatok helyett célszerűbb lenne teljes egészében átgondolnunk (és a társadalmat is átgondolásra késztetünk), hogy egyáltalán mi a fogyasztás szerepe a huszonegyedik századi ember életében. Mindenekelőtt azonban saját indentitásunkkal kell tisztában lennünk. Az evangélikus lét egyik alappillérének Fábri György a szabadságot tekinti. A püspök ehhez kapcsolódóan azt fejtette ki, hogy talán helyesebb, ha a Tízparancsolatot is „Tízszabadságként” értelmezzük. „Szabadságunk van arra, hogy ne öljünk” - hozta a példát Fabiny Tamás. Az evangélikus ember szabadságához azonban a választás felelőssége is kapcsolódik - értett egyet a diskurzusban részt vevő két fél, idézve Pál apostol szavait: „Mindent szabad nekem, de nem minden használ” A kommunikációkutató sajnálatos tényként fogalmazta meg az egyházon belüli valódi közösség hiányát. Meglátása szerűit az evangélikusok között nincs igazi együttműködés. Erre reagálva a püspök arról szólt, hogy a közösség azért is lenne fontos tényező, mert tagjai „nem engedik egymást leesni”... A beszélgetés végén Fábri György röviden ismertette a Magyarországi Evangélikus Egyház által megrendelt stratégiát megalapozó szociológiai kutatás készítésének folyamatát. Túl vannak több mélyinterjún, jelenleg az ezerötszáz fős reprezentatív mintán alapuló kérdőíveket veszik fel, majd a bárki által elérhető on-line kérdőívek kitöltésére kerül sor. (Ez utóbbiak várhatóan augusztus végétől találhatók majd meg egyházunk honlapján.) A felmérés kiterjed mindazokra, akik evangélikusnak vallják magukat, így például a vasárnapi igehallgatók mellett azokra is, akiknek keresztelőjük vagy konfirmációjuk óta semmiféle kapcsolatuk nem volt az egyházzal. A kérdések négy fő témát érintenek: a hitélet, a gyülekezeti élet, az országos egyház és az általános értékrend kérdéskörét. Fábri György sajnálatosnak tartja, hogy több esetben tapasztalták a megkeresett lelkészek passzivitását. Az adatvédelmi aggályokat megfogalmazó evangélikusokat megnyugtatta, hogy az általánosan megköveteltnél is komolyabb gondot fordítanak az anonimitásra és a válaszadók adatainak védelmére. Az Északi Egyházkerület püspöke hallgatói kérdésre úgy válaszolt, hogy a stratégia teljes egészében nyilvános dokumentum lesz, és szeretnék minden elemét a legkülönbözőbb fórumokon megvitatni, majd használni azt a mindennapokban, az egyes döntések meghozatalánál. ■ -ó -ő -A Középpontban a cigányság ^ Talán az elmúlt időszakban felerősödött cigányellenesség miatt is különösen nagy érdeklődés övezte a Középpontban a cigányság című fórumbeszélgetést. Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár a témát közelről ismerő politikusként és egyben református lelkészi mivoltában volt meghívott vendége a pódiumbeszélgetésnek. Már elöljáróban megfogalmazta, hogy a cigányság felemelése össztársadalmi feladat, hiszen ezt a becslések szerint hétszázezres kisebbséget nem cipelheti a hátán a többség. „Olyan helyzetbe kell juttatni őket, hogy maguk teremthessék elő a betevő falatra valót, hasznos és értékes tagjai legyenek a társadalomnak. Az új kormány erre fog törekedni” - ígérte. Káli-Horváth Kálmán festőművész és tévébemondó arról beszélt, hogy a cigányok is rendre várnak, a határok világos meghúzására, de arra is, hogy önmaguk urai, sorsuk vezérlői lehessenek. Ez utóbbi Indiából indult vándorlásuk óta, zaklatott történelmük évszázadai alatt nem adatott meg nekik. A beszélgetés további résztvevői - a Magyarországi Evangélikus Egyház romaügyi referense, Bakay Péter és Szeverényi János országos missziói lelkész - a cigányok közötti erőteljesebb evangélikus missziót sürgették, különösen olyan területeken, ahol az evangélikus a meghatározó felekezet. Nem szabad a katolikus egyházra és a szabadegyházakra hárítani a cigánymissziót - hangzott el. A Gáncs Péter püspök által moderált beszélgetésben továbbá szóba került - egyebek mellett - a korábbi kormányzat Roma értelmiségieket a közigazgatásba! elnevezésű, elhibázott programja, a Rádió C helyzete, valamint a szegregáció vagy integráció kérdése. Talán épp az utóbbi kérdésre elhangzott válaszban megmutatkozott konszenzus adhat okot reménykeltő optimizmusra. Hogy tudniillik az egyik vagy másik irányba való - mégoly jó szándékú - erőlködés helyett a helyi igények figyelembevételével kell dönteni. Adott esetben ugyanis magukat a romákat sem az erőltetett integráció motiválja a felzárkózásra, a többségi társadalom normáinak elfogadására, elsajátítására. Arról nem is szólva, hogy éppenséggel a nem cigányoknak is van mit megismerniük és tisztelniük cigány testvéreik kultúrájában. A jelenlévők is tettek fel kérdéseket, de a tudósító úgy látta, sokakban maradtak kérdőjelek a fórumot követően. Többen egymás között fejtették ki, hogy nem előítéleteik vannak, hanem kedvezőtlen, olykor lesújtó személyes tapasztalataik. Ez persze nem jelentheti a cigányok között végzett misszió elvetését, hiszen Jézus Krisztus életújító hitére nekik is, velünk együtt, szükségük van. ■ Sz. K. Anonim Nikodémusok A Nikodémusok órája éppen elég jó cím ahhoz, hogy felkeltse érdeklődésemet, és beüljek a Perem sátor sarkába. Egy olyan programra, amely azt hirdeti magáról, hogy azoknak szól, akiknek inkább kérdéseik vannak, mint válaszaik. Csak keresztnevek hangzanak el a bemutatkozáskor, de nem is kell több. Az asztalon felhasogatott papírcsíkok, mindegyiken egy-egy kérdés, mindenki kap is belőlük. Némelyik egész könnyed, némelyik viszont annyira mély, hogy kétségeim támadnak afelől, hogy az asztal körül ülőfiatalok érdemben részt tudnak-e majd venni a beszélgetésben. A közös választás eredménye viszont valóban izgalmas: középszerűek-e, alázatosak-e, lúzerek-e a keresztények? Papírlapra írhatjuk le a gondolatainkat, és utána mindenkinek két perce van, hogy elmondja. Ebben a fázisban még senki nem zavarhatja a másikat közbeszólással, a dialógus csak ezután kezdődik. Saját kis határozott elképzeléseim bástyái mögül főként az tűnik fel, hogy az idősebbek inkább teoretikusan közelítenek a kérdéshez, míg a fiatalok inkább az általuk megélt problémák felől. És szinte mindegyiküknél előkerül, hogy mennyire nehéz - az egyházi oktatás berkein belül is - megélni a hitüket. Zsuzsa néha közbeszól. Terelgeti a beszélgetést, szót ad a régóta hallgatóknak, utat enged annak, hogy több oldalról tekintsünk a témára. Kereszténynek lenni nem középszerű, hiszen hívőként élni már nem átlagos. A cél nélküli mártíromság butaság és éppen hogy nem keresztényi. Az alázat pedig nem a megalázottság tűrése. Néha úgy tűnik, hogy lelkigondozás is folyik. Lélekápolás mindenképpen. Nikodémusok órája. Csalóka elnevezés. Nemcsak a megérteni vágyó, csak kérdéseiről ismert farizeus nevének többes száma, hanem már az időtartam miatt is. Mécsesfényekkel megvilágított beszélgetésünkből csaknem három óra múltán állunk fel. Szemünk már régóta alkalmazkodott a félhomályhoz, így az erdei út tisztán kivehető. Lépteimet csak gondolataim lassítják, azokból viszont aznap este tengernyi született... ■ Nagy Bence Hetvennyolc életet mentettek meg vérükkel Idén is sikeres volt a találkozón szervezett véradás. A Magyar Vöröskereszt munkatársai huszonhat embertől vettek vért, közülük tizenhatan életükben először választották a segítésnek e formáját. Pljesovszki Ágnes, a Malentkeztek, azonban sok fiatal a megfelelő okmányok hiányában nem adhatott vért. A budapesti Németh Tamás, a Szélrózsán is fellépett Credo együttes tagja régóta gondolkozott rajta, hogy vérével segít, ez azonban éppen a szarvasi Szélgyar Vöröskereszt szarvasi területi vezetője kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy július 16-án negyvenkilenc főt vettek nyilvántartásba a találkozón. Ennél jóval többen jerózsán ért benne elhatározássá. Pljesovszki Ágnes a véradás szükségességéről szólva utalt jelmondatukra: „Adj vért, és ments meg három életet!” ■ Eljécsé FOTÓ: LUKÁCS GABI
