Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-07-18 / 29. szám

14 <t 2010. július 18. krőWiKa Evangélikus Élet ► A Magyarországi Egyházi Le­véltárosok Egyesülete (MELTE) július 5-7-én Győrben tartotta idei vándorgyűlését. A házigaz­da győri katolikus egyházmegyei levéltár gondos szervezésében az összegyűlt szakemberek alapo­san megismerhették a város fon­tos egyházi emlékeit. A vándor­­gyűlésnek a Xántus János Múze­um adott helyet. Az evangélikus levéltárak számos munkatársa is részt vett a rendezvényen. Győr belvárosa hazánk egyik leg­szebb és legjobban rendben tartott történelmi városközpontja; itt kaptak szállást a vendégek, és a konferencia is itt zajlott. A közgyűlésen nemcsak beszá­molók hangzottak el, hanem tisztújí­tás is zajlott: az egybegyűltek megvá­lasztották az új intézőbizottságot. Hagyományosan szép eseménye a vándorgyűlésnek az ökumenikus is-Egyházi levéltárosok vándorgyűlése tentisztelet, melyet ez alkalommal ró­mai, illetve görög katolikus, evangé­likus és református lelkész tartott. A konferencia szakmai részében el­hangzott referátumok elsősorban a le­véltárak és a közművelődés kapcsola­tát járták körül. Megismerkedhettek a résztvevők a katolikus levéltárak, a pápai református levéltár, a megyei és a felsőoktatási levéltárak idevágó ta­pasztalataival. Az állami levéltárügy képviselői tájékoztattak az aktuális mi­nisztériumi, pályázati eseményekről. Ugyancsak fontos vonása az egyesü­letnek, hogy a határon túli magyar egyházi levéltárosokat is meghívja; ezúttal erdélyi és kárpátaljai kollégák számoltak be eredményeikről. Szép gesztusa idén a magyar álla­mi levéltáraknak, hogy több millió fo­rint értékben ajánlottak fel levéltári dobozt, polcokat az erdélyi magyar levéltári anyag begyűjtésének a támo­gatására. A vándorgyűlés résztvevői meglá­togatták a győri evangélikus, illetve a katolikus egyházmegyei levéltárat. A harmadik nap Szlovákiába kirán­dultak a szakemberek. Somorján fel­keresték a Fórum Kisebbségkutató Intézetet (képünkön). Az intézményt Tóth Károly igazgató mutatta be. A Fó­rum 1996-ban alakult, feladata a Szlo­vákiában élő nemzeti kisebbségek - kiemelten a felvidéki magyarság - szakszerű kutatása, kultúrájuk, írott és egyéb emlékeik dokumentálása; ennek megfelelően az intézetnek komoly le­véltári és könyvtári gyűjteménye van. Rövid városnéző sétán ismerked­hettek a levéltárosok a régi koroná­zóvárossal, Pozsonnyal, meglátogat­ták a várat, a Szent Márton-dómot és a prímási palotát. Az idegenvezető lángoló magyarságtudattal mutatta be ezt az ősi, a magyar történelem­ben olyan fontos szerepet játszott te­lepülést. A vándorgyűlés jó hangulatban telt, alkalmat kínált a szakmai tapasz­talatcserére, kollégákkal való találko­zásra és a magyar történelem emlé­keivel való ismerkedésre. ■ Czenthe Miklós GYÁSZJELENTÉS „Az Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Is­ten is őbenne” (íjn 4,16) A feltámadás reménységében és Isten akaratát kutatva tudatjuk, hogy Kovács Imre evangélikus lelkész életének 56. évében, 2010. július 12-én hazatért megtartó Urához. 2010. július 16-án, pénteken du. 2 órakor veszünk tőle búcsút a keme­­nesmagasi evangélikus templomban, majd közvetlen a gyászistentisz­telet után, a vönöcki temetőben kísérjük utolsó földi útjára. (Kérjük, hogy a temetésre egy szál virággal jöjjenek. A koszorúra szánt összeget, kérjük, utalják át a Vasi Evangélikus Egyházmegye 11747006-20211525 számú számlájára, köszönetül azért a sok segítsé­gért, melyet Szerettünk gyógykezeltetésében az egyházmegyétől kaptunk.) Családja és gyülekezetei Istentiszteleti rend • 2010. július 18. Szentháromság ünnepe után 7. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mk 8,1-9; Rom 6,19-23. Alapige: Jób 5,6-21. Énekek: 327., 459. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balogh Éva; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Herzog Csaba; 11., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; du. 6. Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; VII. , Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII. , Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 72, (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány 1. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lackner Pál; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. fél 12. Istentiszteleti rend • 2010. július 18. - Balaton Alsódörgicse de. 11.; Badacsonytomaj de. 9.; Balatonalmádi (Bajcsy-Zs. u. 5.) du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonfüred de. 9.; Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 11.; Fonyód de. fél 10.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél 11.; Kisdörgicse du. fél 2.; Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. 11.; Nemesleányfalu du. 2.; Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Sümeg du. fél 3.; Szentantalfa de. háromnegyed 10.; Veszprém de. 10.; Zánka de. fél 9. Német nyelvű istentiszteletek: Hévíz de. fél 10.; Siófok (kápolna) de. fél 10. Összeállította: Boda Zsuzsa Heltai Gáspár és a csillagászat Egyes életrajzírói szerint 1490-ben, más források szerint ötszáz esztende­je, 1510-ben született Heltai Gáspár, a reformáció korszakának egyik meg­határozó humanistája. Születési he­lye szintén bizonytalan, éppúgy lehet az erdélyi németség fővárosa, Nagy­szeben, mint a Heltai eredeti szász ne­véből logikusan következő Nagy­disznód, azaz Heltau. Vezetéknevének egyébként számtalan írásmódjával találkozhatunk - Helth, Helthai, Hel­­tus, Heiter, Heltensis, hogy csak a legfontosabb pél­dákat említsük. A wittenbergi egyetem elvégzése után lelkészként működött, bibliafordításá­ról híres, Kolozsvár első nyomdájának megalapító­ja, könyvkiadó, történet­író és a korszak magyar irodalmának egyik nagy egyénisége. Élete és mun­kássága szorosan össze­kapcsolódott Kolozsvárral, Erdély egyik meghatározó vallási, szellemi, kulturális és gazdasági központjával, és bár származása szerint német, szívében ízig-vérig magyar volt. Életét és gondolkodását nagymértékben befolyá­solták a korszak hitújítási törekvései. Katolikus vallá­sát az 1540-es évek elején adta fel, és Luther követő­je lett, 1557-ben a híres-ne­ves prédikátor, Dávid Fe­renc hatására a kálvini ta­nokat fogadta el, majd 1569-ben unitárius vallású lett. 1574- ben Kolozsvárott hunyt el. Heltai Gáspár polihisztor volt - a szó legnemesebb értelmében. Ily módon munkássága több szakterü­letet is érint, életműve pedig csilla­gászati feljegyzései, valamint naptár­történeti munkái és kiadványai révén a természettudományokhoz is szoro­san kapcsolódik. Legismertebb műve, az 1575-ben megjelent Chronica az magyaroknac dolgairól... több üstökösről és mete­orjelenségről, meteorithullásról tesz említést. A kométák közül érdemes a később Edmond Halley angol csil­lagászról elvnevezett égitest leírását megidézni. A korszellemre jellemző módon az üstökösöket balszerencsét hozó égitesteknek tartotta, így az 1456. június 9-i perihéliumátmenet időszakában hazánkból is látszó csó­­vás égi vándort Hunyadi János kor­mányzó halálával hozta kapcsolatba: „Hunyadi Jánosnac (...) az ő halálát soc jelec mutattác megannac előtte. Mert az élőt egy üsteges czillag táma­­da az egbe, és marada vagy harmintz napig. E lön a vége a iámbor vitéz Hu­nyadi Jánosnac, Magyar országnac Gubernatoránac!’ A Heltai-krónika részletesen ír egy 1489. januárjában látott, igen fé­nyes, útja során felrobbant meteor­ról, azaz tűzgömbről is, melyet szin­tén baljós történelmi jelnek igyek­szik ábrázolni, a következőképp: „Ugyanazon esztendőben, Bódog­­asszony havában, mikoron Mátyás király Bécsbe vóna, nagy mennydör­gés és sebes csattogás lön az égben. És mindnyájan elijedének és félteni kezdék az királyt’.’ A mű az egyik legkorábbi hazai meteorithullásról szóló beszámolót is tartalmazza: megjegyzi, hogy az 1558-ban földet ért, három darabban fellelt meteorit „huszonnégy fontot nyomott”. Emellett a krónika többször is említi a Mátyás király budai palo­tájának boltozatát díszítő, csillagásza­ti vonatkozású kompozíciókat. Heltai Gáspár nevéhez fűződik a Magyarországon nyomtatott leg­régebbi kalendárium, a Judicivm magyar nyelven, mind a béczi, mind a crackai judiciumokból egybe gyüj­­töttet és megtolmáczoltattot Chris­tus születése vtan 1569. esztendőre... Az 1568-ban Kolozsvárott kiadott, 1569-re szóló, azóta elveszett mű a tulajdonképpeni naptárból és jöven­döléseket tartalmazó prognosztikonból állt. A naptárrészt nemzetközi minták nyomán feltehető­en maga Heltai állította össze. Az életében egy ideig Hoffgreff Györggyel közös, halála után özvegye, Heltai Gáspárné, aztán fia, az if­jabb Heltai Gáspár, majd - összességében száztíz éven át - kizárólag a Heltai család tagjai által vezetett kiadó gondozásában to­vábbi kalendáriumok és csíziók kapcsolódnak össze a polihisztor nevével. Ezek közül még életében, 1572- ben látott napvilágot az 1573. esztendőre érvényes „Kalendarium az 1573. esz­tendőre Jacobeus Sztanisz­­lótól..Ez a mű is, hason­lóan az előzőekben emlí­tetthez, naptár és jövendö­lés egyben. Érdekessége egy holdfo­gyatkozásról szóló feje­zet, a következő tartalom­mal: „Ez estendoben, M.D.LXXIII. Leszen egy telly es Ecclipsis: Az az, A Hóid besötütetic, á bokor Czillagnac, á Sárkánnac, feiénel: 19. wyiára, és Sciopulusra 30. Mint észt meg láttyuc á Karáczon Hauánac tellyes voltában, Annac az Hólnapnac 8. napián. Leszen pedig felic szinte 10. órakort éyel. Minut. 31. Tudnia ilic á 8. napnac köuetkezö éyen. Mikoron á Hóldnac nagy fogyatko­zássá leszen. Mert az Ecclip. á kez­deti leszen 8. orak estue. A közepi le­szen 10. orak. Az vége leszen 12. órakort. Az ö tellyes hoszsza leszé3. óráig, m. 42. Es á hold ieszen feke­te mayd egy egész óráig mindé vii­­ágoság nélkül!’ ■ Rezsabek Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents