Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-07-04 / 27. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2010. július 4. *• 5 ► A kelet-európai németek és magyarok meghurcolása között sok a hasonló vonás, általában a vétlenek szenvedtek és váltak a győztesek áldozatává. Az atrocitások ma már finomabbak, de a kisebbségi jogok a nagy európai kohóban még elolvadnak. A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre határon túli szervezetekkel közösen jószolgálati utat szervezett Strasbourgba. Petíciójukat átadták az Intergroup kisebbségvédelmi frakcióközi munkacsoportnak. Az alábbiakban - egyúttal felidézve a hely szellemét - az elhangzott gondolatokból adunk rövid ízelítőt. ■ Dr. Csermák Zoltán „Egy érdekes tapasztalatomat osztom meg Önökkel: Elzász, ahol vagyunk, a történelem során hol német, hol francia kézben volt. Amikor a városházán érdeklődtünk kisebbségi politikájukról, akkor a leghatározottabban kijelentették, hogy az alkotmány szerint Franciaországban nincs kisebbség.” {Bauer Edit szlovákiai magyar európai parlamenti képviselő) # * * Sokat beszélnek a francia-német megbékélésről, példaként hozzák fel a két nép felhőtlen viszonyát. A küldöttség közvetlenül a határ mellett - német oldalon - egy Neumühl nevű falucska takaros fogadójában szállt meg. Amikor már oldottabbá vált a hangulat, a tulajdonos is odatelepedett asztalunkhoz, és megismerve küldetésünk célját csak dőlt belőle a panasz. Mesélt a második világháború végének értelmeden pusztításairól, amikor a bosszútól vezérelt francia katonák találomra romboltak le házakat, s bántalmazták a lakosságot. Noha csupán néhány kilométer választja el a határtól, de évtizedek óta nem járt a szomszédban. Az elhangzottakból arra következtethettünk, hogy a szomszéd kertje sem zöldebb. * Ht Ht „Mi is az Európai Unió? A tagállamok összessége. Vannak olyan országok, amelyek a kisebbségi kérdést otthon is korrektül rendezték - Finnországra, Olaszországra és Ausztriára gondolok -, így véleményüket Brüsszelben is bátran vállalják. Azok a tagállamok, amelyeknek saját hazájukban is van takargatnivalójuk, uniós szinten is a szőnyeg alá söprik a kérdést. Ezen országok képviselőinek sikerült elérniük, hogy a hagyományos kisebbségek problémáit tagállami hatáskörben hagyja az unió. Ebben némi módosulást a lisszaboni szerződés életbelépése hozott, az okmány némi jogi alapot biztosít a változáshoz. Munkám elején döbbenten tapasztaltam, hogy az Európa sorsát irányító elit előtt számos történelmi kérdés sötét folt, s a kisebbségek története sem egyértelmű számukra. Mi 2004 óta türelmesen hangsúlyozzuk a különbséget az őshonos kisebbség és a bevándorlók között. Mindkét kérdést fontosnak tekintem, de tisztán kell látni, hogy a megoldások alapvetően különböznek.” (Gál Kinga magyar európai parlamenti képviselő) * * * A 2009. évi lisszaboni szerződés preambuluma a jogászok többségének véleménye szerint is rendkívül vitatott. Értékeket, elveket szögez le, s nem használható vitás kérdések megoldására. Szankciók nélkül a törvé-TRIANON ÉVFORDULÓJA UTÁN Európa felé félúton Strasbourgi gondolatok a kisebbségekről nyék sem működnek. Az Európai Parlamenttől azt remélni, hogy a kisebbségek érdekében hathatós lépéseket tegyen, túlzott várakozásnak tekinthető, általános vélemény szerint a kis lépések taktikájának van jövője. # * * Ht Németországi szállásunkon lakott Piet Rohaert belga mérnök, aki a parlament technikai berendezéseiért felel. A négy nyelven tökéletesen beszélő szakember kérésünkre megmutatta munkahelyét, amely egy űrhajó irányítókabinjára emlékeztet. Az inek védelme érdekében is bátrabban síkraszáll. Christoph Bergner belügyi államtitkár kinevezésével új korszak kezdődhet a német kisebbségi politikában. Jelenleg ő foglalkozik a határon túl élő német kisebbségek ügyével és kaverés volt a szlovák nyelvtörvény elleni összefogás. A Kisebbségi Intergroup szerepe is nagyon fontos: ez nem bizottság, itt nem pártok és frakciók vannak, itt politikai és nemzeti hovatartozástól függetlenül folytatunk szakmai vitákat. Bátran hirdetjük, hogy nemcsak azért kell a kisebbségeknek jogokat adni, mert megilleti őket, hanem gazdasági érdeke is a többségnek, hogy a kisebbséggel békében éljen. Erre jó példa Dél-Tirol, amely Európa egyik leggazdagabb régiójává fejlődött. Nagy a bejutottak felelőssége a csatlakozni kívánó országok felvéte„A magyar pártok összefogása a szlovák nyelvtörvény esetében példás volt. A Fidesz kiemelkedően, az MSZP és a Jobbik is felszólalások sorozatában világosította fel az Európai Unió vezetőit, hogy az uniós elvekkel szemben álló jogszabály született. A »nem eszik olyan forrón a kását« elv alapján akkor azzal hitegettek minket, hogy a végrehajtási utasítástól függ a törvény ereje. Porhintés volt, a rendelet megszületett, s fenntartotta a törvény által sugallt fenyegetést. Nézetünk szerint ameddig e törvény hatályos, addig nem beszélhetünk az Európai Unió kisebbségi jogvédelméről. Felszólalásainkat sokan pozitívan fogadták, az identitás megőrzéséért tett erőfeszítéseinket különösen a belga képviselők tartották példaértékűnek.” (Balczó Zoltán korábban magyar európai parlamenti képviselő, jelenleg országgyűlési képviselő) A strasbourgi parlament épülete Ht Ht Ht Strasbourg a francia befolyásnak köszönhetően működik Brüsszel mellett. Az Európai Parlament plenáris üléseit általában Strasbourgban tartja. Ilyenkor a képviselők és az apparátus egy hétre átköltöznek Brüsszelből. A hurcolkodást technikailag utazóládák segítik, minden képviselő irodája előtt tornyokban állnak a hajóládára emlékeztető csomagok. * Ht Ht „Azokkal a képviselőkkel könnyebb szót érteni, akik maguk is kisebbségben élnek: van dél-tiroli, baszk, skót ülésterem makettjére hasonlító kapcsolótáblán kezelik a mikrofonokat, a szomszédos számítógépteremben a fordításokat koordinálják. A 736 képviselő kiszolgálása nagy felelősséget jelent. Az általános szabály szerint az esetleges hibát tizenöt percen belül meg kell javítani, e felett a csapat anyagilag is felel a mulasztásért. * Ht * „Németország nagy ország, s a felületes szemlélő gyakran elköveti a hibát, hogy a németül beszélők népes táborát egy kalap alá veszi. A családom példája is tipikus: én egyben a németországi bevándorlók kérdésével is. Ő talán már különbséget tud tenni az őshonos kisebbségek és a bevándorlók problémái között. Ez nóvum a német politikában.” (Berndt Posselt német európai parlamenti képvisélő) * Ht * Más vélemények szerint a németek nem érdekeltek a szudétanémet kérdés napirenden tartásában. Az egykori német területen ma német állampolgárok ezrei vesznek félig legális zsebszerződésekkel hatalmas földterületeket. (Nem ismeretlen e térA strasbourgi parlament ülésterme és walesi kollégánk, akikkel megoszthatjuk gondjainkat, s nagyon örülünk, hogy három országból vannak magyar képviselők. Kuriózumnak számít közöttünk egy második generációs, de magyarul kiválóan beszélő holland munkatárs. Ők értik felvetéseinket, de a képviselők többsége a kisebbség szó hallatán migránsokra gondol.” (Bauer Edit) Ht * Ht ugyan Bajorországban élek, de családom egyik része szudétanémet, a másik része pedig Stájerországból származik. Akik az Osztrák-Magyar Monarchia területéről érkeztek, azokat minden kisebbségi kérdés jobban érdekli, mint mondjuk egy hamburgit. Ez az aktivitás, illetve más oldalról közöny a képviselőkről is elmondható. Akit valamilyen módon megérintett a kisebbségi sors, az a kisebbségek érdekenyerés Nyugat-Magyarországon sem.) E megegyezések felett szemet hunynak a hatóságok, így a hallgatólagos békét egyik fél sem rúgja fel. Ht * * „A brüsszeli parlamentben sokat lehet tenni azért, hogy az adott kérdést otthon is értsék. A székely népmese jut eszembe: amikor az asszonyt büntetni akarta a férj, a macskát verte el a hátán. Ilyen tipikus macslének elbírálásánál. Úgy kell meghatározni a kritériumokat, hogy a felvétel után számon lehessen kérni tőlük az ígéreteket. Meg kell változtatni azt a szemléletmódot, hogy akik már bekerültek a klubba, azok levehetik a nyakkendőjüket, sőt duhajkodhatnak is.” (Sógor Csaba romániai magyar európai parlamenti képviselő) Ht Ht Ht A parlamentben az ülésszak alatt több kiállítás is várja a látogatókat. Általában egy lobbikor szervezi ezeket, s jelentős reklámmal csábítják a látogatókat. Ottlétünkkor a Tudomány a képzelet felett címet viselő kiállítás megnyitóján tolongtak a látogatók. A rendezvényt Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg. A kiállítás sokak érdeklődését felkeltette, másokat inkább a francia pezsgő és a lazacos, kaviáros szendvics vonzott. Hi Hi Hí „2004-ben hangzott el először a mondás: »Brüsszel nem Moszkva.« Ez a bon mot a közép-európai országok belépésével vált közkedveltté. Brüsszel valóban nem a szovjet főváros, itt nem mondják meg, hogy mit kell gondolni, merre kell menni, hanem keretet biztosítanak az országok boldogulásához. Minden nemzetnek a saját felelőssége, hogyan él ezzel, és hogyan tudja az Európai Unió által biztosított lehetőségeket kiaknázni. Tisztában kell lenni azzal, hogy a közép-európai szemlélettől eltérően a múlt nemigen érdekli a politikusokat. Nem könnyű feladat a történelmet is érintő problémákat az európai közélet színpadára behozni. Számolni kell azzal, hogy a nyugat-európai politikusok tájékozatlanok, nagy türelem kell, hogy a minket foglalkoztató gondolatokat elfogadják.” (Hölvényi György, a Robert Schuman Alapítvány főtitkára) A szerző a Magyar Televízió Közéleti Szerkesztőségének kiemelt szerkesztője
