Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-12-12 / 50. szám

io ◄( 2010. december 12.

KRÓNIKA

Evangélikus Élet

Jézus szavával és Bach zenéjével

Fasori

emlékkoncert

Utolsó kántori szolgálatának helyén, a budapest-fasori evangélikus templomban emlékeztek egyházzenei áhítattal az egy évvel ezelőtt elhunyt lelkész-orgonistára, Gáncs Aladárra, az Evangélikus Elet egykoron legnépszerűbb szerzőjére. A fasori kántor utód, Gálos Miklós kezdeményezésére megszervezett december 4-i alkalmon Bach művei közül csendültek fel toccaták, fúgák,

prelúdiumok és korálok. A szombat esti koncerten - Nováky Andrea vezényletével - a gyülekezet kórusa mellett az Anima Musicae kamarazenekar is szolgált. Igét Aradi György lelkész hirdetett.

A szomszédos hasábokon Gálos Miklós megemlékezését közöljük, amely a temetést követően a fasori gyülekezet lapjában, a Körlevélben jelent meg.

■ Boda Zsuzsa felvétele

In memóriám Gáncs Aladár

Kottákat lapozgatok. Aladár bácsi hagyatékából kaptam őket Gáncs Péter püspökömtől mint Aladár bácsi utóda a fasori orgonánál. Peters-féle Bach-kötetek, mind a kilenc, némelyik több példányban is, Pachelbel, Sweelinck, Frescobaldi, Buxtehude, más régi mesterek, de Franck is meg zongorakották, Beethoven, Chopin. Legtöbbjük szakadt, némelyik rongyos is.

Összekeveredett lapokat illesztek a helyükre, és közben ámulok. Aladár bácsi mindezt tényleg végigjátszotta. Ujjrendek, kötőívek, regisztrációk, megjegyzések Zalánfytól. Beírt korálszövegek. A darabok előtt sokszor idézetek zenei lexikonokból, Spittától.

Egy egyházzenész-lelkész hagyatéka. A tulajdonosi bejegyzések között váltakozik a magister Verbi Domini a főorgonáséval. Melyik lehetett előrébb való? Nem kérdés: így, együtt.

A beírt regisztrációk tanúskodnak Aladár bácsi életének helyszíneiről. A nyíregyházi orgona regisztrációit követik a fasori orgona bejegyzései. De nem ez a végső állomás; az aktív nyugdíjaskorról egy újabb, még egészen jó állapotú kotta szól: J. S. Bach orgonaművei 5. kötetében az Orgelbüchlein-korálelőjátékok Deák téri regisztrációi. Sokszor Trajtler Gábor regisztrációinak átvételei: ez így jó. De másutt is ez az alázatos odafigyelés. Lemezhallgatások alatt megtalált megoldások, Walcha lemezén ez szól. És újabb meglepetések: egy Koopman-féle regisztráció.

Aladár bácsi természetesen az orgonareform-mozgalom híve volt, a síplevágós korszak orgonása. Sok évvel ezelőtti emlékem egy fóti kántorképzős előadásáról megőrizte a Salicional értelmetlenségéről való gondolatait. De Aladár bácsi

még idős korában is nyitott volt a friss látásra, az új eredményekre, legyen az a romantika korának újrafelfedezése vagy a barokk zene újabb megközelítése.

A gondolati merevség rossz értelmében nem volt dogmatikus - miközben éppen hogy az volt: szilárd alap volt számára Luther teológiája és Bach zenéje-teológiája. És ez az alap láthatólag mindent fel tudott venni magára. Megváltoztatni semmi újdonság nem változtatta meg, ám gazdagította - és nyilvánvaló: soha nem mondott neki ellent.

Mindez persze csak egy olvasata az életműnek. És mennyi minden lehet még: a családé, énekkarának tagjaié, lelki „cikkszösszeneteinek” olvasóié, előadásainak hallgatóié, a híveké, akik nemcsak az orgonánál hallották Aladár bácsi hitvallását, de a szószékről is.

Magam gyermekként a fasori templomban orgonajátékán nőttem fel, majd később, középiskolás koromban az orgonapadon helyettesítettem őt, amikor prédikált. És micsoda prédikációk voltak azok! Gondolatgazdagok és mégis összefogottak, szórakoztatóak - mily nagy szó! -, ám egyszersmind megvilágító erejűek. Néhány hasonlatára, gondolatmenetére több mint húsz év távlatából is emlékszem. Még hanghordozása is itt cseng a fülemben: a bűn olyan, mint a WC-papír, az ember csak egy kicsit szeretne tépni belőle, erre jön az egész guriga...

És a közös szolgálatok végén, trolira várva vagy később, kőbányai otthonában vendégeként ismét csak Bach, északnémet orgonák, diszpozíciók hosszú órákon át. És én tanulhattam a principál- és fuvolakar felépítéséről, a csúszkaláda szerkezetéről, ő pedig szívesen hallgatott régi orgonák új restaurálásáról vagy a romantikus nyelvregiszterekről.

Nem tudom, van-e Schnitger-orgona a mennyországban. De azt tudom, hogy ének van, hogy korái van. És azt is tudom, hogy Aladár bácsi ott van mindenekelőtt szeretett Jézusánál.

■ Gálos Miklós

HIRDETÉS

A Luther Kiadó könyvesboltjának (1085 Budapest, Üllői út 24.) ünnepi nyitva tartása

♦ December 23-ig hétfőtől péntekig: 9-18.

♦ December 11., szombat: 9-17

• December 18., szombat: 9-13

• December 24-től zárva tartunk, nyitás 2011. január 17-én Felhívjuk kedves megrendelőink figyelmét, hogy az ünnepek és az év eleji leltározás miatt a december 21. után érkező megrendeléseket január 17- től tudjuk teljesíteni.

Istentiszteleti rend ♦ 2010. december 12.

Advent 3. vasárnapja. Liturgikus szín: lila. Lekció: Mt 11,2-10; íKor 4,1-5. Alapige: sMóz 5,60.7-10. Énekek: 140., 136.

I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. dr. Béres Tamás; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (asztali beszélgetések); VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Aradi György; de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de.

II. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Schulek Mátyás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, juhos u.28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyányi, u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kopf András; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. 10. Kopf András; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Zsarnai Krisztián; du. 3. (Hermons-ünnepség); Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Ittzés István; Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (családi) dr. Lacknerné Puskás Sára.

Összeállította: Boda Zsuzsa

LUTHER

Alauda József, a lőcsei polihisztor

Az 1595-ös ötvárosi hitvallást - a hitelvek lutheri tanokhoz való igazítását - elfogadó, a Habsburgok uralta Magyar Királyság területén fekvő Bártfa, Eperjes, Kassa, Kisszeben és Lőcse városa a három részre szakadt Magyarország egésze tekintetében is igen jelentős vallási, kulturális és kereskedelmi központnak számított. Ezen települések életét és jólétét alapvetően német eredetű, lutheránus vallású és az átlagos magyarországi viszonyokhoz képest jóval korábban polgárosult réteg határozta meg. E kultúrkörnek tipikus képviselője volt a négyszáz évvel ezelőtt született Alauda József.

Alauda 1610 körül a felvidéki Lőcsén (ma Levoca, Szlovákia) született - abban a szepességi városban, mely Jókai Mór A lőcsei fehér asszony és Mikszáth Kálmán A fekete város című regénye által a magyarság számára mindig megőrződik. Eredeti családneve, a Lerch cipszer származására utal, a felvett Alauda név több hivatkozásban Aluda alakban szerepel; keresztnevét a kor szokásainak megfelelően a latinos Josephus formában használta, míg a szlovák nyelvű életrajzi források Jozefként említik.

Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd 1628-tól 1630-ig a híresneves wittenbergi egyetem diákjai között találkozhatunk vele. Három 1629-es és egy 1630-as keltezésű, latinul írt disszertáció fűződik a nevéhez. Ezek közül a szakirodalomban leginkább idézett disputációja (Disquisitio astronomica secunda de maculis lunae) Valentino Kinlenio adjunktus elnöklete alatt természettudományos témával, a Holdon látható foltokkal, az úgynevezett holdtengerekkel foglalkozott (írásművét több

forrás helytelenül egy évszázaddal későbbre, 1729-re datálja). Az egyetemen szokásban lévő diák-üdvözlőversek sorában Kemmel János későbbi evangélikus lelkész és tanár 1659- ben többek között az univerzitás egykori diákjának, Alaudának ajánlotta feleletét.-:5—I.

{.fiTHALAMJA

ntiv,u '& gntuUttriiu

Cclcbfltaicm Aröíviturís Niiptíalir* CLARISS. AC DOCT1SS. VIRI

Dn.D AV1 PIS F ROEL1-chii,M;irhcm:UÍcicclcbcrrinii,acpcr Ungariam, & potilTimasGcrmam* por. 1« Aftronotni prartíci dcttcrrimi, Polyhirtom A* Philologi labo. , tiofillimi. 'V, : /

tnm,

tcítMfínu pudicfllmaift Virgíno/ »

1VDITHA, M

PRUDRNT.S AC HONOR ATI VIRI. BARTHOI OMAI BERTRAMI, i Senorom Rcip. Caismarecnfisprimarii, ac Cliymki fijícitííftwl*

ÉilU*"

ZíM

tu

CIO tOC XXXV.

‘/S t i) f: - o tt d/tHXiUf», <tX(ÍHX/IA

íb

AMIC1S.

•H!y

*;-.5

I

2i

»: ■

♦Híj

«Mg

•H;jf

«H?

m

3l|

*: I •;

*'« ' Á «n;y

W

El*

•Fi!.;

< ; / m

Í7J} C I

:va,,v.

Hazatérte után, 1630-tól 1641-ig Lőcsén tanított, valamint iskolai konrektorként működött. Ő volt továbbá az ifjú Thököly grófoknak - a Wesselényi Ferenc nádor áltaLszervezett Habsburg-ellenes összeesküvés résztvevőjének, a kuruc hadvezér, erdélyi fejedelem Thököly Imre (1657- 1705) édesapjának, Istvánnak (1623- 1670), valamint féltestvérének, Zsigmondnak (1618-1678) - a nevelője. A helyi közéletben betöltött fontos szerepét jelzi, hogy 1641-től városi tanácsosnak, szenátornak választották meg, 1655-től 1660-ig pedig Lőcse bírói tisztségét látta el.

Alauda nevét költőként is számon

tartják. Több latin nyelvű alkalmi költeményt jegyzett. Elsősorban lakodalmi verseket - közöttük a késmárki evangélikus teológus, tanár, orvos, császári matematikus, geográfus és csillagász Frölich Dávidnak és ifjú arájának szólót -, de gyászvers is fűződik nevéhez. 1634-ben Luther Márton katekizmusának Pribis Dániel által szlovák nyelven megjelentett, csatolmányként elmélkedéseket, imádságos és énekeskönyvet tartalmazó kiadásába, 1638-ban Cebani Ábrahám szentírási idézetekkel, előhanggal, magyarázatokkal kiegészített evangélikus vallási költeményt tartalmazó kiadványába írt köszöntő verset.

Családtagjai közül lányáról, Alauda Zsuzsannáról van tudomásunk. O Günther Andrással (1634-1709) kelt egybe 1663-ban. Günther Maldurban (ma Podhorany, Szlovákia) született; Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, majd a wittenbergi és a jénai egyetemen tanult, Szepesolasziban (ma Spisské Vlachy, Szlovákia), illetve Káposztafalván (ma Hrabusice, Szlovákia) töltött be evangélikus lelkészi állást. A protestánsúldözések miatt a szászországi Lipcsébe menekült, aztán Naumburgban fődiakónusként szolgált.

Az írott források ebben a korszakban - úgyszintén felvidéki területen - hasonló vezetéknévvel, illetve keresztnévvel Alauda József (Iosephi) kisszebeni iskolarektort, Alauda Bertalan (Bartholomaeus) lőcsei evangélikus lelkészt és a német nyelvű gyülekezet adminisztrátorát, valamint Alauda Mihályt (Michaele) említik még, de a rokonság ténye és foka ma már nem állapítható meg.

Maga a lőcsei polihisztor, Alauda József 1664. december 14-én hunyt el.

■ Rezsabek Nándor