Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-12-05 / 49. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2010. december 5. » 9 „Félek a görögöktől, ha ajándékot hoznak is” - avagy celebek az egyházak körül p „Félek a görögöktől, ha ajándékot hoznak is” („Timeo Danaos et dona ferentes”) - kommentálja Laokoón a trójai falovat (Vergilius: Aeneis). „Félek a celebektől, ha jótékonykodnak is” - ezt a félelmemet szeretném most megosztani olvasóimmal. Bár azt gondolom, a celeb szó ma már eléggé közismert, talán mégsem felesleges megmagyarázni, hiszen én is csak néhány éve ismerem. Celebnek nevezzük azokat az embereket, akik részben vagy egészen ismertségükből élnek. Sokan közülük olyan színészek, zenészek, akik a mesterségbeli tudást esetenként egészen jól elsajátították, de hiányzik belőlük az az isteni szikra, amelytől igazi művészek lennének. De vannak olyan celebek is, akiknek semmilyen használható tudásuk nincs. Számukra az ismertség életbevágóan fontos, hiszen anélkül egyáltalán nem tudnának megélni, vagy pedig messze az alatt az életszínvonal alatt, amelyet az ismertség révén élvezhetnek. Ismertségüket a bulvármédia, a szappanoperák, show-műsorok biztosítják. Az ismertség megőrzése érdekében olykor gátlástalanul hajlandók bármit megtenni (például botrányos nyilvános viselkedés, magánéletük kiteregetése), de „javukra válik” az is, ha börtönbe kerülnek, balesetet okoznak, felelőtlen, sokkoló nyilatkozatokat tesznek, stb. A celebek elszaporodásának kérdése már régóta foglalkoztat, hosszabb „tanulmányt” is írtam róluk, amely meg is jelent egyházunk honlapján több mint egy évvel ezelőtt a publicisztikák között A csillagok birodalma címmel. Annak, hogy most visszatértem a témához, az az oka, hogy aggódva figyelem: egyre gyakrabban tűnnek fel celebek az egyházak - többek között a mi egyházunk - háza táján is: koncerteket (esetenként jótékonysági koncerteket) rendeznek templomainkban, egyházi fórumokra hívják őket beszélgetésre, képek jelennek meg róluk az egyházi médiában. Úgy tűnik, hogy akik meghívják, felkérik őket, vagy a templomot átengedik nekik, gyanútlanul és naivan csak a közeli látszólagos pozitívumot látják - megtelik a templom vagy a gyülekezeti terem és nem látják a következményekben rejlő veszélyt. Erre szeretném most felhívni a figyelmet. Ha valaki elfogultsággal vádolna, azt mondanám, hogy igaza van: valóban elfogult vagyok a celebekkel szemben, de elfogultságom Laokoón elfogultságához hasonlóan félelemmel teli elfogultság. Azt kell nak nyilvánosságot. Másrészt ha szóhoz jutnak, zavaros eszméket, hamis igéket hirdetnek: a mammon igéit. Mondataik bulvárízűek még altkor is, ha komoly dolgokról szólnak. Azt javasolom tehát, hogy tartsuk távol magunkat a celebektől, ne segítsük őket abban, hogy egyházainkban szóhoz jussanak! Ne támogassuk őket ismertségük növelésében! Ne hívjuk őket egyházi szereplésre, ha pedig ők jelentkeznek, bátran mondjunk nemet! Érdekes kérdés, hogy mit tegyünk, ha egy celeb jótékonysági hangverseny megrendezése céljából kéri el templomunkat. Nehéz ilyenkor nemet mondani, hiszen ország-világ előtt látszik, hogy jót akar: ismertségét kihasználva megnyitja a közönség pénztárcáját, és sokakon segít vele. Csakhogy a celeb ezt többnyire úgy is megtehetné, hogy nem templomunkban rendezné a koncertet, hanem hangversenyteremben, sportcsarnokban vagy szabadtéren. így a rászorulók ugyanúgy hozzájuthatnának a segélyhez! Miért fontos a celeb számára a ságot, amely kellő tapasztalat híján még nem tudja „helyére tenni” a celebet, és félrevezető befolyása alá kerül, hamis értékek bűvöletébe. Talán nem felesleges felsorolni a celebek néhány árulkodó vonását, hogy idejében felismerhessük őket: 1. Ha valakinek a tevékenységéről többet írnak a bulvárlapok, mint a szakfolyóiratok, akkor általában celebbel van dolgunk. 2. Ha valakinek jobban ismerjük a magánéletét, mint művészi tevékenységét, akkor általában celebbel van dolgunk. 3. Ha valakinek a plakátján az arcképe díszeleg, műsora viszont alig olvashatóan van feltüntetve, akkor általában celebbel van dolgunk. 4. Ha valaki egy ismert celeb műsorában tűnik fel a médiában, akkor általában ő maga is celeb (a celebek gyakran támogatják egymást). A celebnek nincs helye az egyházban? Erre a kérdésre röviden úgy válaszolhatunk, hogy de igen, van (hiszen kinek ne lenne?), de csak úgy, mint egy báránynak a többi egyenrangú bárány között: igehallgatóként, nem pedig „igehirdetőként” útkeresőként és nem útmutatóként, esendő testvérünkként és semmiképpen sem mértékadó, véleményformáló „szakemberként”. Csakhogy ha ezt a választ kicsit közelebbről megvizsgáljuk, könnyen rájöhetünk, hogy ez pontosan azt jelenti: a celebnek csak akkor van helye az egyházban, ha celeb voltát feladta, azaz celebként nincs helye. Ha kicsit belegondolunk, akkor ez természetes, hiszen celebnek lenni bűnös állapot: több anyagi és erkölcsi elismerést elfogadni, mint amennyit megérdemlünk, nem tisztességes. Gátlástalanul küzdeni az ismertségért nem becsületes dolog. Bóvlit árulni valódi értéknek feltüntetve - csalás, hazugság. Márpedig ha az Úr elé készülünk, akkor először meg kell bánnunk bűneinket. Ezt kell tennie a celebnek is. Vigyázzunk, nehogy félreértelmezett, túlzott toleranciánkkal bajt csináljunk, és farkast engedjünk a bárányok közé! ■ Herényi István ugyanis észrevennünk, hogy a celebek hamis próféták, az igazi próféták ellenségei. Az igazi próféták Isten ügyének szószólói, az isteni akarat megvalósulásának eszközei. A hamis próféták ezzel szemben a mammon szolgái, a mammon megszállottái még akkor is, ha ezt titkolni igyekeznek. A hamis prófétaság egyrészt abban mutatkozik meg, hogy a celebek elveszik a megszólalás lehetőségét az igazi próféták, igazi művészek elől: sokkal könnyebben jutnak fellépési lehetőséghez, pályázatokon támogatáshoz, könnyebben szereznek maguknak szponzorokat, könnyen kaptemplom? (Ne felejtsük el, hogy a celeb számára életbevágóan fontos ismertségének a fenntartása, szélesítése, hiszen ebből él!) Ha templomban tarthat koncertet, ez azt jelenti, hogy az egyház elfogadja, nagyra értékeli - ezzel olyan hívek is, akik addig esetleg kerülték, fajsúlyúknak megfelelően kezelték a nyilatkozatait, nem figyeltek oda a tevékenységére, ezentúl oda fognak figyelni rá, szemükben felértékelődik: „Hiszen ez az az ember, aki a múltkor a mi templomunkban lépett fel!” A celeb által elmondott „gondolatok” így mintegy egyenrangúvá válnak a Biblia igéivel, de legalábbis a lelkészek igehirdetéseivel. „A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve..." Rendezzünk inkább magunk jótékonysági hangversenyeket a bajba jutottak megsegítésére, akkor legalább arra is odafigyelhetünk, hogy a koncert műsora templomba illő legyen, ami a celebek műsoráról nem mindig mondható el! Különösen is féltem tőlük a fiatalBibliaverseny - börtönökben Harmadszor rendeznek országos bibliaversenyt a börtönökben a fogvatartottaknak advent második vasárnapján, december 5-én - közölte a Magyar Testvéri Börtöntársaság a Magyar Távirati Irodával. Mint írták, a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezete és a Magyar Testvéri Börtöntársaság közös programjára idén a versenyzőknek Máté evangéliumából és a Zsoltárok könyvének első huszonöt zsoltárából kell felkészülniük. Az öt legjobb eredményt elérő versenyző jutalomban részesül minden intézetben, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának engedélye alapján. Ez lehet dicséret, beszélő, csomag vagy eltávozás. A raboknak először 2008-ban, a Biblia évében rendeztek bibliaversenyt. Akkor huszonöt büntetőintézet mintegy hatszáz fogvatartottja mérette meg magát, tavaly pedig huszonnyolc börtön mintegy kilenc - száz lakója vett részt a programon. A szervezők szándéka, hogy az idén még többen legyenek, hogy „az evangélium tanulmányozása során - az adventi várakozásban - valóban megismerjék Jézus Krisztus életét, tanítását, új embert formáló erejét”. N MTI Bibliai történetek - úgy, ahogyan a nézők kérik Tízéves a Meglepetés Színház „Bibliai rögtönzések, avagy a Biblia szubjektív szemmel” - olvasható az egymondatos összefoglaló önmagukról a 2000-ben alakult interaktív, rögtönző amatőr színház honlapján. A közösség alapítója dr. Potznerlrén - jogi és pszichopedagógusi végzettséggel is rendelkező - pszichodráma-vezető és bibliodráma-kiképző, szupervizor. A Meglepetés Színház társulata elsősorban a Szentírás történeteit jeleníti meg a nézők segítségével. Előadásaikon a közönség választhatja ki, mely eseményt szeretné látni a színpadon. A nézők elmondhatják kéréseiket, kérdéseiket, mi több, megkérhetik - a maguk választotta - szereplőket, hogy jelenítsék meg a bibliai történet szereplőinek elő- és utóéletét, ahogyan ők élnék meg az adott eseményt, vagy ahogyan azt a Biblia sugallja. A társulat éppen játszó tagjai maguk osztják szét a mellék§zerepeket, választják ki jelmezeiket, és beszélik meg az alaphelyzetet. Mivel nincs kötött szöveg sem, nagyon sok a játékot befolyásoló változó tényező - nincs tehát két egyforma előadás. A jelenleg huszonöt fős társulat tagjainak sorában alig van képzett színész - többségükben pedagógus vagy pszichológus végzettségűek, de akad közöttük például teológus, műszerész és egészségügyi dolgozó is. Egy közös bennük: mindannyiuk életében fontos szerepet játszik a Biblia. Az olykor világi drámák egyes jeleneteit is improvizatív módon előadó színtársulat idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. A jubileumi rendhagyó előadásra advent £ első vasárnapján került sor az óbudai Szent József Ház színháztermé...Moliére: Tartuffe ben. Az első felvonásban a közönség három dráma - Szophoklész: Oidipusz király, Moliére: Tartuffe és Heltai Jenő: A néma levente - egyes epizódjait láthatta, míg a szünet után szabadon kérhetett a bibliai történetek közül. így elevenedett meg az Újszövetségből a tanítványok elhívása, a talentumok példázata, Lázár feltámasztása, valamint a kezdeteket idéző teremtéstörténet, illetve Salamon bölcs ítélete. ■ - bodazs -A Meglepetés Színházzal bővebben a Credo evangélikus folyóirat 2010/3-4. száma foglalkozik majd. Képek a jubileumi előadásból: Jézus elhívja Pétert és Andrást...
