Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-11-14 / 46. szám

14 4i 2010. november 14. KRÓNIKA Evangélikus Élet HIRDETÉS UNIÓS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Bővülő diakóniai szolgálatok Gödöllőn Örömmel tájékoztatjuk az Evangélikus Élet olvasóit, hogy az Új Magyar­­ország fejlesztési terv - Közép-magyarországi operatív program 2009-4.5.1 pályázat keretében 49 172 536 forintot nyertünk el „A gödöllői Tessedik Sámuel Idősek Otthona bővítése alapellátásokkal” pályázati céllal. A pá­lyázó az idősek otthonának fenntartója, a Szarvas-Újtemplomi Evangé­likus Egyházközség. A projekt keretében teljes felújításon, átalakításon, bővítésen esik át - 2011. március 15-i határidővel - Gödöllő központjában lévő patinás, szép épületünk (Lumniczer S. u. 4.), amelyben a jövő év első felében meg­nyithatjuk az idősek számára létrehozott Tessedik Sámuel Napközi Ott­hont. Az épület további három alapellátás központja lesz: jelzőrendsze­res házi segítségnyújtás, házi segítségnyújtás és közétkeztetés. Ezekre az ellátásokra már most szeretettel várjuk a jelentkezéseket! A beruházás megvalósításáról folyamatosan tájékoztatjuk az érdek­lődőket honlapunkon: www.tessediksamuel.hu. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fej­lesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Roszík Gábor evangélikus lelkész, projektfelelős A projc?ld o7 i urópoi Unió tófr>o(j<»to*vóvril, <r/ tufóixii Rngíonóliü f ©jlöí^téii AlOp fór‘.11 nons/irozásóval vfjló^ul j LUTHER HIRDETÉS Keresztény karácsonyi könyvvásár A Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány többéves hagyo­mányához híven idén is szeretettel vár minden kedves ér­deklődőt a keresztény karácsonyi könyvvásáron, ahol több mint negyven kiadó kínálatából válogathatnak. Helyszín: Lónyay Utcai Református Gimnázium (1092 Budapest, Ki­nizsi u. 1-7.) Időpont: december 3., péntek, 14.00-20.00 és december 4., szombat, 9.00-16.00 A Luther Kiadó adventi lelkülettel, új karácsonyi könyvekkel és ked­vezményekkel várja kedves vásárlóit. Lehetővé kívánjuk tenni gyülekezeteknek, bizományos partnereink­nek, hogy nagyobb példányszámú rendelésüket a helyszínen átvehessék. Ez esetben kérjük, hogy megrendelésüket december í-jéig küldjék el a kiado@lutheran.hu címre. Istentiszteleti rend ♦ 2010. november 14. Szentháromság ünnepe után utolsó előtti (reménység) vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 25,31-46; Jer 8,4-7. Alapige: Róm 14,7-12. Énekek: 502., 526. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (szuplikáció) Endreffy Péter; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Iványi Gábor; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstiick M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter; du. 6. (asztali beszélgetések) Gáncs Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. háromnegyed 10. (angol nyelvű, úrv.) dr. Bácskai Károly; de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Szabó Bertalan; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bolba Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Győri Veronika; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Győri Veronika; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István,­­Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. 10. dr. Korányi András; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kopf András; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kopf András; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (szuplikáció) Dömök Krisztina; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (szuplikáció) Dömök Krisztina; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Ittzés István; Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (családi) dr. Lacknerné Puskás Sára. «. Összeállítottá: Boda Zsuzsa Halottainkra emlékeztünk Mezőtúron Ebben az évben a reformáció emlék­napja vasárnapra esett. Gyülekeze­tünkben tavaly indult egy kezdemé­nyezés: a halottak napján együtt em­lékezzünk elhunyt hozzátartozóink­ra, barátainkra, testvéreinkre. Idén ennek a két jeles napnak a gondola­tait Luther Márton elmélkedése kö­tötte össze: „Isten azért enged búza­szemként elporladni'télre, hogy nyár jöttén napnál szebben keljünk ki.” Október 31-i ünnepi istentisztele­tünk a reformáció jegyében indult. Két fiatal zeneiskolás kántorizálása mellett énekeltük el az Erős vára mi Istenünk... erőt adó sorait. Kis temp­lomunk megtelt, hívogatásunkra szép számmal jelentek meg hívő és nem hívő emberek. Igehirdetésében Kocsik Mónika lel­kész a Zsoltárok könyvéből Dávid zsoltárát (36,6-10) idézve adott útmu­tatást: a mindennapok nehézségei, fájdalmai közepette úgy tudunk végig­menni az úton - ahogyan Luther is vé­gigment -, ha mindvégig velünk van az Isten, aki belénk, mai emberekbe is Lelket önt, ha elfogadjuk hívó szavát. Ha akkor, az 1500-as években „Luther Márton hallgatott volna, ma nem len­ne bátor hitvalló kereszténység” - szól egy mai tanúságtévő gondolata. Az igehirdetést Bessenyei Ferenc színművész hangjával kísért diame­ditáció vezette át a halottak napi megemlékezésre. Berzsenyi Dániel Fohászkodás című verse alkalmat adott az elcsendesedésre. Az ünnepi alkalmon volt lelkésze­ink családtagjai tisztelték meg gyüle­kezetünket: a Botyánszky és a Bártfai család. Gyermekek, unokák és déd­unokák ültek a templompadban, ami­kor egykori lelkészeinkre emlékez­tünk. Wikkert Lajos, a gyülekezet- és templomépítő lelkész 1924-től 1934- ig szolgálta a szarvasi gyülekezettől le­vált mezőtúri testvéreket. Szükség volt a szervezőmunkára, hiszen egy új gyülekezetét kellett útjára indítani. Lelkes presbitérium, önzetlen adako­zók voltak segítő munkatársai. így 1926-ban - egy év alatt - felépült a templom a város központjában. Ezzel egy időben készült el a parókia. Ké­sőbb gyülekezeti teremmel és mellék­­épületekkel bővítették az ingatlant. Botyánszky János (1894-1976) a történelem igazán viharos időszaká­ban, 1934-től 1955-ig volt mezőtúri lelkész, 1942-től egyben esperes is. Nemcsak gyülekezetét, de a várost sem hagyta el a nehéz időkben, így gyámolítója tudott lenni a reformá­tus és katolikus híveknek is, amikor pásztor nélkül maradtak. A tanyasi iskola felépítése ugyanúgy szívügye volt, mint a meghurcolt zsidóság segítése. A nyolc nyelven beszélő, „aranyszájú Jánosnak” nevezett, szé­pen prédikáló lelkészről sok-sok tör­ténet él még ma is az idősebbek emlékezetében. Feleségével együtt a mezőtúri temetőben nyugszik. Az Újpesten 1914-ben született Bártfai Lajos 1955-től 1972-ig, halálá­ig élt és dolgozott Mezőtúron család­jával. Az ő idejében került sor a templom felújítására. Csendes, halk szavú ember volt, akinek szívügye volt a szórványban és kis gyülekezetben élő evangélikusság megtartása. Val­lotta, hogy nem a hely teszi fontossá az embert, hanem az elvégzett mun­ka, az Istentől kapott elrendelés. így vidéki lelkészként tisztelettel látta el az esperesi teendőket is haláláig. A jelenlegi gyülekezet fontosnak tartotta, hogy e lelkészeknek szerény emléket állítson. Ennek érdekében a templom belső falán hármuk nevét és szolgálati idejét rögzítő márvány­táblákat helyeztünk el; felszentelésük­re és megkoszorúzásukra az ünnepi alkalom keretében került sor. Istentiszteletünk imádsággal és közös énekkel zárult. A távozáskor régi ismerősök találtak egymásra. Az elmentekre emlékezve néhányan csendesen borultak egymás vállára... ■ Juhászné Koppány Márta gyülekezeti felügyelő (Mezőtúr) KÖZEL AZ ÉGHEZ, KÖZEL A NÉPHEZ w Erdély legmagasabb templomtornya ► Hol máshol is törhetne az ég fe­lé Erdély legmagasabb temp­lomtornya, mint az égig érő he­gyek vidékét vigyázó Besztercén, abban a városban, amely egy évezreden keresztül a mi régi Magyarországunk keleti fertá­lyát őrizte? Az 1563-ban épített evangélikus templom tornya hetvenhat méter magas. Ez a Beszterce környéki táj volt a haj­dani Magyarország egyik legmaga­sabb vidéke. Mármint a tenger szint­jéről nézve. A terület ugyanis a Ke­leti-Kárpátokban található, hazánk ezeréves határvidékén. Itt van mindjárt a Radnai-havasok, mely a Tisza, az Aranyos és a Szamos vízgyűjtő területét választja el egy­mástól. Legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Köves-havas. De hív­hatjuk akár Horthy-csúcsnak is, hi­szen Észak-Erdély visszatérése után az ottani magyarok Erdély legmaga­sabb hegyét hálából a kormányzóról nevezték el. Arrafelé amúgy még legalább öt csúcs magassága halad­ja meg a 2200 métert, és hat továb­bi hegy magaslik 2100 méter fölé. Hát ilyen, égig érő hegyek övezik Besztercét, melynek „ostromáról” Mikszáth Kálmán 1895-ben remek­be szabott regényt írt. A városról a krónikák első ízben jóval korábban, 1241-ben tettek említést. Rögtön utána aztán a tatárok el is pusztítot­ták. Másodjára 1284-ben írtak róla a krónikák, midőn is arról tudósítottak, hogy egy újabb tatár betörés alkalmá­val a város megint elpusztult. Később szász betelepülők élesztet­ték újra Besztercét; a város 1330-ban, Károly Róbert uralkodása alatt szabad királyi városi rangot kapott. Felemel­kedését annak köszönhette, hogy kö­zel a Borgói-hágó, amelyen keresztül a hazánk határát jelentő, égig érő hegyeken át ki lehet jutni a szomszé­dos Moldvába. A hágón békés idő­szakban a kereskedők, viharosabb időkben pedig a hadak jöttek-mentek. Az 1452-es esztendő hozta meg a város legfényesebb időszakát. Ek­kor ugyanis az országgyűlésen V. László király Beszterce örökös gróf­jává és Magyarország főkapitányává nevezte ki Hunyadi Jánost. A főkapi­tány a következő esztendőben saját költségén egy roppant erősséget épí­tett ki, hogy az oltalmazza a telepü­lést. A grófság intézménye aztán nem élt sokáig, ugyanis 1464-ben Mátyás király megszüntette. 2008. június 11., 18 óra Beszterce ebben az időben a ma­gyarországi humanizmus egyik köz­pontja volt. Itt nyomtatták ki példá­ul Bonfininek, Mátyás király udvari történetírójának több könyvét is. A város gazdagságát jelzi, hogy az 1563-ban a főtéren emelt, impozáns méretű gótikus evangélikus templom tornyát hetvenhat méter magasra építették. Ma is ez a legmagasabb er­délyi templomtorony. Nem sokkal korábban született meg Erdélyben az evangélikus egyház: 1535-ben tért haza Németországból Brassóba Johannes Hontems, aki mi­után nyomdát létesített, rögvest meg­kezdte a szászok reformációját. Izgal­mas idők voltak ezek, hiszen a tordai országgyűlés 1568-ban mondta ki a szabad vallásgyakorlás jogát. Eszerint „ki-ki a maga értelme szerint hirdes­se az evangéliumot” 1571-ben pedig az országgyűlés „bevett vallásnak” fo­gadta el a református, unitárius, evangélikus és katolikus felekezetet. Ebben az időben született a besz­tercei evangélikus templom. Kőből fa­ragott szószéke a 16. századból szár­mazik, mint ahogyan keleti szőnye­gei is. Mindkettőt a városban élő szász kereskedők adományozták az evangélikus egyháznak. A templom túlélte a török, a tatár és a német hadak dúlását, túlélte, hogy a gót stílusú épületet idővel re­neszánsz és barokk elemekkel is ki­egészítették, de abba aztán majd­nem elpusztult, hogy a tornyát 2008. június 11-én 17 órakor felgyújtották. Három kiskorú lobbantotta fel a tü­zet, hogy így tüntessék el a rézlopá­sukról árulkodó bűnjeleket. Több millió eurós kárt okoztak ezzel. De térjünk vissza Beszterce múlt­jára, hiszen 1596-ban már az evangé­likus egyház által is támogatott gim­názium működött a város falai kö­zött. A török „természetesen” Besz­tercét is elfoglalta, de 1661-ben nem tudott hosszú időre berendezkedni, az évtized végére elkotródott. Az újabb véres időszak a Rákóczi-féle szabadságharccal érte el ezt a tájat. A fejedelem zászlaját 1705-ben tűz­ték ki a kuruc csapatok, ám nem sok­kal később a törökkel szövetséges krí­mi tatárok feldúlták és elpusztították Besztercét. Népünk következő szabadsághar­cából is kivette részét a város. Bem 1848 decemberében foglalta el, három hónappal később pedig itt verte szét Urban ezredes császári seregét. Beszterce kapcsán nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy 1891-ben itt találták meg az 1395 körül keletke­zett úgynevezett Besztercei szójegyzé­ket, amely 1320 magyar szót tartal­maz. 1892-ben ebben a városban lát­ta meg a napvilágot dr. Haynal Imre, a magyar belgyógyászat egyik kima­gasló személyisége. Nevét manapság Budapesten kórház őrzi. ■ Jezsó Ákos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents