Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-11-14 / 46. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2010. november 14. »► 13 Küldetésünk ereje Felügyelők országos konferenciája Révfülöpön ► Egyházunk felügyelőinek ez évi országos konferenciáján az erőnlét volt a kulcsszó. A különböző egyházkormányzati szinteken szolgáló világi vezetők - mintegy negyvenen - november első hétvégéjén gyűltek össze Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. A pénteki vacsora után tartott nyitóáhítatával Ittzés János adta meg az igei indítást a munkához. Az elnökpüspök Bír 16,18-25 alapján Sámson történetét, erejének, erőnlétének mibenlétét elemezte. Este dr. Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, az Északi Egyházkerület felügyelőhelyettese tartott előadást Egészségünk és egészségügyünk állapota címmel. Bemutatta az egészségügyjelenlegi helyzetének előzményeit, felvázolta a problémákat. A globális és a hazai gondok és megoldandó feladatok között - mint mondta - elsősorban a megelőzés szerepére, illetve a rehabilitáció hatékonyságának erősítésére kell helyezni a hangsúlyt. Kitért arra is, hogy az egészségügyi ellátásban mind a végzett munka minőségét, mind a dolgozók létszámát tekintve egyre kritikusabb állapotok uralkodnak. Arra a kérdésre, hogy van-e kiút a sokszor elkeserítőnek tűnő helyzetből, a válasza egyértelműen igen volt. Optimizmusra adhat okot, hogy a jelenlegi kormányzati erőviszonyok talán soha vissza nem térő lehetőséget kínálnak a problémák orvoslására. Előadásának zárásaként Cserháti Péter az egyházak egészségügyi ellátórendszerbe való bevonásának lehetőségeiről, valamint az egészségügy és a kereszténység összefüggéseiről szólt. Szombat délelőtt elsőként a hamarosan - 2012-ben - esedékes tisztújítás került terítékre Mészáros Tamás egyházmegyei felügyelő és ifj. dr. Hafenscher Károly lelkész segítségével. A választási előkészületekről - a törvény és a gyülekezet-lélektan szempontjai című vitaindító referátumuk után a hozzászólások elsősorban a változás igényét jelezték, de sok, a félreértéseket tisztázni igyekvő észrevétel is elhangzott. Közösségek és egészség címmel dr. Székely Andrást, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársát hallgathatták meg a felügyelők. A kutató - maga is nagycsaládos: hatgyermekes édesapa - a család fontosságát kiemelve kezdte később beszélgetéssé alakuló előadását, de szó esett a társadalom lelkiállapotáról is. így többek között előkerült a depresszió, az anómia, a házasság és a válás témaköre. Az eszmecsere külön figyelmet érdemlő része volt az istenkép hatása a stressztűrő képességre. Az ebédet követően dr. Fábri György kommunikációkutató mutatta be Egyházunk erőnléte címmel a Magyarországi Evangélikus Egyház állapotát felmérő szociológiai kutatás eredményeit (lásd Evangélikusnak lenni Magyarországon - 2010-ben című írásunkat - a szerk.). Áhítatában dr. Fabiny Tamás püspök - A küldetés ereje címmel - Dávid király személyén keresztül vizsgálta az erőnlét kérdéskörét, majd megrendítő, vetített képes előadást tartott az elmúlt időszak katasztrófáiról, azok bibliai vetületéről. A vasárnapi úrvacsorás istentiszteleten Ittzés János hirdetett igét. Az elnök-püspök prédikációjában Pál apostol példája alapján a felülről kapott erőről szólva zárta le a konferencia gondolati ívét. A résztvevők az istentiszteleten imával emlékeztek meg az elmúlt évben elhunyt dr. Frenkl Róbert korábbi országos felügyelőről. A tanácskozást Prőhle Gergely országos felügyelő gondolatai zárták. ■ Bak Péter KIRÁNDULÓ GYÜLEKEZETEK FIGYELMÉBE! V Naiv néprajzóra Manci néninél Az ősz beköszöntével a gazdák biztonságba helyezik a terményt, rendbe teszik, kijavítják elhasználódott, megsérült eszközeiket, szerszámaikat. S természetesen itt az ideje a szüretnek, az újbor elkészítésének is. Szorgos kezek végzik a fárasztó munkát a szőlőben és a pincékben egyaránt. Nincs ez másként a Bükk hegység lábánál, a Mezőkövesdtől tíz-egynéhány kilométerre északra megbúvó községben, Bogácson sem. A ma már egyre nagyobb részben az idegenforgalomból élő település korábban szinte kizárólag a mezőgazdaságnak köszönhette létét. Lakosai egy része summásként dolgozott, más része pedig hagyományos paraszti gazdálkodást folytatott a saját földjén. (A summások föld nélküli parasztemberek, akik tavasztól őszig családostul az uradalmi birtokra költöztek, és bérért, fizetségért végezték el az aktuális mezőgazdasági munkákat.) Egy azonban közös volt bennük: a Bükk magasba szökő csúcsai előtt húzódó szelíd dombok között mindig szorgos, dolgos emberek éltek. Soha nem volt könnyű Bogácson az élet, nagyon keményen meg kellett dolgozni a mindennapi betevőért, hiszen a természet nem adta olcsón a javait. Ennek a küzdelmes életnek az ismerete ihlette meg a Bogács község Szent Márton-templomának plébániáján élő Kovács Sándornét, Manci nénit. Az idős asszony, aki már évtizede végzi a templom körüli mindennapi teendőket, úgy gondolta, megörökíti emlékeit. Textíliákból babákat készített, és korabeli viseletbe öltöztette őket - a babák különböző élethelyzeteknek, életkoroknak vagy éppen a végzett munkának megfelelő ruhákat viselnek. Ezekből aztán jeleneteket állított össze, s az érdeklődők okulására egy-egy életképpé rendezte a csoportokat, a templom szomszédságában rendelkezésére bocsátott helyiségben pedig takaros kis kiállítást hozott létre belőlük. S hogy még teljesebb legyen a látvány, megkérte testvérét - „aki már gyermekkorában is ügyesen rajzolt" -, hogy készítsen a jelenetekhez illő festményeket mögéjük. Az elkészült képek igazi naiv festmények lettek, amelyek kiválóan szolgálják a kitűzött célt. Látható a summásélet egy jelenete, megnézhetjük, hogyan élték mindennapjaikat a múlt század eleji emberek, majd - egyebek mellett - láthatunk lakodalmas készülődést, temetést, szüretet és egyházi ünnepre összegyűlt sokadalmat is. Manci néni az emlékeire, az idősek elbeszéléseire és a padlásokon vagy a régi ládafiákban fellelhető dokumentumokra hagyatkozva készíti a ruhákat, öltözteti fel kis kedvenceit, majd teszi melléjük a korabeli - vagy az azokra emlékeztető - eszközöket. S akinek a látvány nem elég, az az ízes magyarsággal előadott történeteiből tudhat meg még többet. Készséggel elmagyarázta például, mi az a lapátos konty, „amely nélkül még a kapuba sem ment ki a palóc asszony” de szívesen mesélt arról is, hogy milyenek voltak a korabeli ételek, és hogy melyiket hogyan készítették el, vagy hogy milyen házban éltek a családok. Jó szívvel ajánlható gyülekezeti kirándulások egyik állomásaként e különleges kiállítás. Hiszen ha nem ismerjük, őrizzük, ápoljuk hagyományainkat, lassan feledésbe merülnek a régi szokások, s közös múltunk, történelmünk egy újabb darabja vész el. Aki felkeresi Bogácsot, annak kár lenne kihagyni a falu Árpád-kori alapokon nyugvó templomának megtekintését. A gyönyörűen felújított hajlékot nem kis büszkeséggel - mint kedves ismerősöknek - mutatja meg Manci néni. Bejelentkezéssel bármikor látogatható mindkét helyszín. A római katolikus plébánia Bogácson, az Ady Endre utca 18. szám alatt található. Telefonszámuk: 49/534-032. A látogatás ingyenes, de a fenntartásra szívesen fogadnak el támogatást. ■ Gyarmati Gábor Evangélikusnak lenni Magyarországon - 2010-ben ► Keresztény hitüket és evangélikusságukat büszkén vállaló, vallásos környezetben felnőtt, a családot, biztonságot, a hagyományokat és a természeti értékek védelmét fontosnak tartó, segítőkész emberekként jellemzik önmagukat a magyarországi evangélikusok annak a kutatásnak a fényében, amely 2010 tavaszán indult. A szakmai és társadalmi szempontból egyaránt úttörő jelentőségű program a Magyarországi Evangélikus Egyház felkérésére készült. Célja, hogy feltérképezze az evangéükus hívők, egyháztagok, lelkészek, egyházi intézményi dolgozók véleményét az egyház működéséről, problémáiról, valamint képet adjon hitéleti és egyházi tevékenységükről. A kutatás szorosan kapcsolódik az evangélikusok Élő kövek egyháza című egyházi stratégiájának kidolgozásához. Az adatok négy forrásból származnak: kérdőíves kutatás az egyháztagok körében; lelkészekkel készített mélyinterjúk; on-line kérdőíves vizsgálat aktív egyháztagok között; on-line vizsgálat az egyházi intézmények vezetői körében. A kérdőíves vizsgálat az egyháztagokra (körülbelül 300 ezer magyar állampolgárra) reprezentatív, ezerötszáz fős mintavétellel készült. Ilyen jellegű, széles körű és mélységű kutatás a rendszerváltozás óta nem zajlott a történelmi egyházak körében. Az adatgyűjtés főbb témakörei közé tartozik az egyéni hitélet, az egyházi alkalmakon való részvétel, a gyülekezeti-egyházszervezeti aktivitás, az evangélikusság jellemzői, értékrend és felelősségvállalás, valamint az egyház társadalmi szerepvállalása, az egyházstratégia ismertsége. A kutatást az egyház részéről Fabiny Tamás püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő gesztorálja, szakmai irányítója Fábri István szociológus és dr. habil. Fábri György kommunikációkutató, mindketten csömöri evangélikusok, akik egyházi felajánlásként végezték a munkát. A felmérés eredményei szerint az egyháztagok úgy látják, csökken a templomba járók és a konfirmálók száma. Általában is gondnak tartják a hitélet elszürkülését, a fiatalok elmaradását, az anyagi nehézségeket. Nem látnak viszont komoly hiányt az egyházi önkéntes munka mennyiségében - miközben saját bevallásuk alapján háromnegyedük egyáltalán nem végez ilyen munkát. Az egyháztagok istentiszteletre járásuk elmaradását leginkább egészségi állapotukkal és az időhiánnyal, a sok munkával indokolják. Mindezek valóban objektív adottságnak tűnnek, hiszen alig látnak módot arra, hogy érdemben változzon a helyzet. A megkérdezettek elégedettek a lelkészek munkájával, úgy érzik, a prédikációk hozzásegítik őket a lelki megnyugváshoz, az Istenhez való közelkerüléshez, bátorítást, reményt adnak számukra. A hívők magánjellegű vagy hitbéli gondjaikkal nem keresik meg a lelkészeket, inkább maguk vagy barátaik, családjuk segítségével oldják meg ezeket. Istenben való hitük erős, azonban ugyanannyian vannak, akik a maguk módján vallásosak, mint akik az egyház tanítása szerint azok. A Magyarországi Evangélikus Egyház társadalmi súlyával az egyháztagok többsége elégedett, abban viszont megosztottak, hogy elégségesek-e megszólalásai az egész országot érintő politikai, közéleti ügyekben: a válaszolók egyharmada szerint elegendő, negyedük kevesli, másik negyedük sokallja. Hozzávetőlegesen ugyanannyian vannak, akik teljes távolságot tartanának a politikai pártoktól, mint akik biztatnak azoknak a pártoknak a támogatására, amelyeknek céljai egybeesnek az egyház értékeivel - azonban elenyésző kisebbségben vannak, akik elköteleződést várnának bármely politikai párt mellett. Természetesen a fentiek csupán ízelítőnek tekinthetők az - igen széles körű adatbázis feldolgozása, mélyelemzése során nyert - eredményekből. A kutatás lebonyolítóinak reménysége szerint a kapott adatok az evangélikus egyház jövőjéről való gondolkodást szolgálják majd, s kiegészítve az egyházstatisztikai adatsorokat megalapozzák a stratégia kialakítását. A felmérés legfontosabb hozadéka pedig az lehet, ha segít egyéni és közösségi önismeretünkben, Krisztusban való közösségünk erősödésében, a szükséges változások ösztönzésében. M EvÉlet-infó HIRDETÉS A Luther Kiadó könyvesboltjának (1085 Budapest, Üllői út 24Ó ünnepi nyitva tartása ♦ November 27., szombat: 9-13 ♦ November 29. - december 23., hétfőtől péntekig: 9-18 ♦ December 4., szombat: 9-16: Lónyay utcai keresztény könyvvásár (Lónyay Utcai Református Gimnázium, 1092 Budapest, Kinizsi u. 1-7.) ♦ December 11., szombat: 9-17 ♦ December 18., szombat: 9-13 ♦ December 24-től zárva tartunk, nyitás 2011. január 17-én Felhívjuk kedves megrendelőink figyelmét, hogy az ünnepek és az év eleji leltározás miatt a december 21. után érkező megrendeléseket január 17- től tudjuk teljesíteni. LUTHER
