Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-10-31 / 44. szám

14 2010. október 31. KRÓNIKA Evangélikus Élet Emlékkő a félreállított lelkésznek és felügyelőnek Ülést tartott a wittenbergi Luther-központ igazgatótanácsa Október 23-án az ország több telepü­lésén tartottak ünnepségeket, meg­emlékezve az 1956-os forradalomról és áldozatairól. Egy nappal később pedig az egyházi esztendőben biblia­vasárnaphoz érkeztünk, azaz ilyen­kor különösképpen a Szentírás áll is­tentiszteletünk fókuszában. A miskolci gyülekezetben kettős megemlékezés zajlott a 24-i vasárna­pon: ekkor idézték fel a helyi evan­gélikusok dr. Weiszer Elek néhai lel­kész és Király Lajos néhai felügyelő eltávolítását. Az 1950-es években ki­fejtett tevékenységük miatt a pártál­lam kényszerítette távozásra a 60-as évek elején mindkettőjüket. Bűnük nem volt - pontosabban az volt a bű­nük, hogy Isten igéjének megfelelő­en szerettek volna élni, és ebben a szellemben kívánták vezetni a gyü­lekezetét. Az államhatalom megvá­dolta őket illegális, nyugati irodalom fordításával és terjesztésével, amely nem volt más, mint hitébresztő ke­resztény könyvek fordítása és olvasá­sa. Természetesen emberi rosszindu­lat is volt a háttérben, ezek együtt ve­zettek mindkettőjük eltávolításához. Az ünnepi esemény igehirdetői szolgálatára, illetve a hajdani lel­kész, valamint a felügyelő tiszteleté­re állított emlékkő megáldására D. Szebik Imrét kérte fel a gyülekezet. A nyugalmazott püspök abban az idő­ben segédlelkészként szolgált Miskol­con; ő volt Weiszer Elek utolsó segéd­lelkésze. Prédikációjában - a vasárnapra ki­jelölt igeszakasz alapján - a püspök ar­ról szólt, hogy a Szentírás Krisztusra irányítja a tekintetünket. „Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: merténrólam írt ff’ - mondja Jézus (Jn 5,46). Őt kell követnünk, a Mester ta­nítványai kell, hogy legyünk. Ezt tet­ték elődeink, akik - ha kellett - inkább vállalták a félreállítást, mintsem hogy megtagadják hitüket és Mesterüket. Mózes Jézusról írt. Weiszer Elek és Király Lajos élete pedig őróla tett bi­zonyságot. A megáldott emlékkő erősítse a hívek Krisztusba vetett bizalmát - mondta a püspök -, hogy ha kell, tudjanak áldozatot vállalni Urunkért. Isten áldása őrizze életük és szavaik bizonyságtételét sokak szívében. Az istentiszteletet követően a pa­rókia épületében az egykori esemé­nyek átélői, valamint a néhai lelkész és felügyelő utódai, családtagjai idéz­ték fel a szomorú történéseket. ■ Sándor Frigyes Isten tisztelet-közvetítések ♦ Közös reformációi istentiszteletet közvetít az MRi - Kossuth rádió ok­tóber 31-én 10 órai kezdettel Kaposvárról. Igét hirdet Bellái Zoltán re­formátus lelkész, reformációi megemlékezést tart Szemerei János evan­gélikus esperes. • Október 31-én, a reformáció ünnepén 11 órától evangélikus istentiszte­letet láthatunk a Magyar Televízió egyes csatornáján Budapestről, a De­ák téri evangélikus templomból. Igét hirdet Ittzés János elnök-püspök. Istentiszteleti rend ♦ 2010. október 31. Reformáció ünnepe. Liturgikus szín: piros. Lekció: Mt 5,1-10; Gál 5,1-6. Alapige: Zsolt 36,6-10. Énekek: 254., 258. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 11. (úrv., német-magyar) Johannes Erlbruch; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) D. dr. Harmati Béla; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36- 38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. II. (úrv., tévés istentisztelet-közvetítés) Ittzés János; du. 6. (zeneakadémiai orgonazenés áhítat) Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Szabó Bertalan; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Horváth-Hegyi Áron; de. 11. (úrv.) Horváth-Hegyi Áron; du. 6. (vespera) dr. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; du. 6. Szőke János református lelkipásztor; Pestújhely» XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; du. 6. (Új találkozás-istentisztelet); Rákospalota, XV, Régi Fóti út 72. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Bakay Beatrix; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kopf András; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Kopf András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Ittzés István. Összeállította: Boda Zsuzsa A Németországi Egyesült Evangélikus Egyházak (VELKD) és a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) közösen mű­ködteti a németországi Wittenberg­ben a Luther-központot. Október 21- én ülést tartott a központ igazgatóta­nácsa, amelynek két társelnöke dr. Fa­­biny Tamás püspök, az LVSZ alelnö­­ke és dr. Johannes Friedrich bajor püspök, a VELKD elnök-püspöke. (A kilenctagú testületnek német, finn, észt, erdélyi szász, szlovák és ameri­kai egyházvezetők a tagjai.) Az igazgatótanács meghallgatta Hans Kaschnak, a Luther-központ vezetőjének jelentését az elmúlt esz­tendő eseményeiről. A beszámoló ki­tért két angol nyelvű Luther-szemi­­náriumra, a megjelentetett számos kiadványra, a központ nemzetközi és ökumenikus elkötelezettségére, a Melanchthon halálának négyszáz­ötvenedik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésekre, valamint a wittenbergi vártemplom mögött ki­alakított Luther-kertre, ahol 2017-ig ötszáz fát kívánnak elültetni egyhá­zak és egyházi szervezetek. A résztvevők áttekintették, mi­lyen előkészületeket tett az LVSZ, a VELKD és az egyes egyházak 2017- re, amikor a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját ünnepeljük. Az egyházunk honlapján megje­lent információ szerint a Magyaror­szági Evangélikus Egyház reformáci­ói emlékbizottsága 2011 tavaszán Wittenbergben tervez kihelyezett ülést tartani. Egyházunk fáját ennek keretében ültetik majd el a Luther­­kertben. M Forrás: evangelikus.hu Kirchentag Rómában sokat vázolt fel a bajok orvoslására. Hangsúlyozta, hogy a 21. század em­berének feladata: egyedül Krisztus­sal élni és gondolkodni. Az előadás után különleges közös vacsora fogadta a jelenlévőket: min­den olasz gyülekezet helyi speciali­tásokat hozott magával, s ezekből lehetett csemegézni - az egybe­gyűltek a a bőség zavarával küsz­ködtek... A nap zárásaként a Deu­tsche Schule drámacsoportos di­ákjainak előadását nézhették meg az érdeklődők, majd kpzös ének­léssel és imádsággal zárult a nap. A vasárnap délelőtti záró isten­tiszteleten dr. Friedrich Weber 2 hirdette Isten igéjét a római evan­­< gélikus templomban. Ennek kert- 2 jében zárult fogadással az első t olaszországi Kirchentag, amely ■§ minden résztvevő reménye szerint ö nem az utolsó volt... I— ° Holger Milkau a templom szó­székén is olvasható mondattal zárta a rendezvényt: Isten igéje örökké velünk van! Bármerre élünk is a világban: akár Olaszországban, Németországban, Ausztriában vagy Magyarországon. A közös kapocs, Is­ten igéje bennünket mindig összeköt! ■ N.K. Simon Griner (Grynaeus) és Buda Igen figyelemre méltó Blázy Árpád doktori munkája (PhD-értekezése). A mű jelentőségét csak növeli, hogy nemcsak könyv alakban vehető kéz­be, hanem a Studia Caroliensia című egyetemi folyóirat is közreadta 2010. évi 1-2. számában, így a szűkebb szakma (egyetemek, kutatóhelyek) számára is rögtön elérhetővé vált. A 269 oldalas írás alapos kutatói munka során született. A szerző Bá­zelben és Tübingenben kutatta fel a legfontosabb forrásokat, de igyekezett a hazai szakirodalmat is a lehető leg­jobban megismerni, felhasználni. Si­mon Griner (Grynaeus) - amint a szerző pontosítja - 1494 szeptembe­re és 1495 márciusa között született, és 1541-ben halt meg Bázelben, ahol mint a város (egyik) reformátorát tartják számon. Grinert a magyar tör­ténetírás mint humanista iskolames­tert említi, aki az 1520-as évek elején Budán működött. Budára érkezése előtt még a Griner nevet használta, majd 1523-ban - már Wittenbergben - változtatta meg Grynaeusrá. Az értekezés négy fő fejezetre tago­lódik, amelyeket függelék és képek egészítenek ki. A kötet legvégén jól használható névmutató segít az eliga­zodásban. Az első három fejezet tulajdon­képpen háttérmunkának számít: a szerző bemutatja Budát a 13. század­tól Mohácsig (I. fejezet), azzal a céllal, hogy az olvasó megismerhesse Griner működési helyét; továbbá körvonalaz­za a humanista gondolkodás főbb jel-Blázy Árpád SIMON GRINER (GRYNAEUS) ÉS BUDA (1521-1523) lemzőit (II. fejezet), majd a magyaror­szági középkori oktatásról kapunk átfogó képet (III. fejezet). Mindezek se­gítik az olvasót az adott kor légköré­nek megismerésében. A legfontosabb és egyben a leg­izgalmasabb a Simon Griner és Bu­da címet viselő IV. fejezet. A szer­ző az általa idézett források alapján meggyőzően bizonyítja, hogy Gri­ner járt Budán. Egész pontosan Bécsből érkezett, ahonnan 1520 decembere és 1521 nyara között in­dult útnak, és az akkori magyar fő­városban 1523 februárjáig volt isko­lamester. Griner működésének szín­helye pedig nagy valószínűséggel - a szerző szerint - a Buda főtemplo­mához, a Boldogasszony-templom­hoz (ma Mátyás-templom) tartozó iskola volt. Összegzésként elmondható: a teo­lógus-történész Blázy Árpád logikusan felépítve, jelentős forrásokat feltárva és elemezve írta munkáját, mely segít még jobban megértenünk a humanizmus és a kereszténység találkozásának sokszor ellentmondásoktól sem mentes korsza­kát és feltárni a magyar történelmet is alakító eszmei áramlatokat. ■ Dr. Szilágyi Csaba történész Blázy Árpád: Simon Griner (Grynae­us) és Buda (1521-1523). Károli Egye­temi Kiadó, Budapest, 2010. Ára 1950 forint. Kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1052 Budapest, Deák tér 4.) is. ► Kétnapos program keretében rendezték meg október 9-10-én Rómában az Olaszországi Evan­gélikus Egyház (ELKI) első Kirchentagját (egyházi napját). A Magyarországi Evangélikus Egyházat Németh Katalin teoló­gushallgató képviselte az össze­jövetelen. A nyitóáhítaton az Olaszországi Evan­gélikus Egyház vezetője, Holger Mil­kau esperes szolgált. Ezt követően minden itáliai evangélikus gyülekezet a magával hozott anyagokat (CD- ket, prospektusokat, könyveket, étel­ital különlegességeket) kínáló aszta­lához csalogatta a résztvevőket. A szervezők különböző progra­mokra is hívogatták a jelenlévőket - Luther Rómában címmel például a Santa Maria del Popolo templomba, Ökumené Rómában címmel pedig kerekasztal-beszélgetésre. Emellett kó­ruséneklés, bibliatanulmányozás, szín­játszó kör várta a résztvevőket. A nők számára kézimunka-foglalkozásokra is lehetőség nyílt. Egy autóbuszos ki­rándulás a korai kereszténység nyomait segített felfedezni az Örök Városban. Természetesen betekintést nyer­hettek a résztvevők az itáliai (német­olasz közös nyelvet használó) evan­gélikus gyülekezetek életébe, megis­merkedhettek Olaszországban szol­gáló német lelkészekkel, gyülekezeti tagokkal. A római evangélikus templom Az este folyamán dr. Friedrich Weber braunschweigi tartományi püspök tartott előadást Evangéliku­sok a 21. században címmel. Példák­kal illusztrálta a 21. század negatív vi­lágeseményeit, és biblikus megoldá-

Next

/
Thumbnails
Contents