Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-10-10 / 41. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2010. október 10. *■ 9 SZEMÉLYES TÖRTÉNELEM Bajor-magyar emlékek Mustármagkezdet Tizenöt éves az orosházi óvoda ► Európában az 1989-90-ben kezdődött rendszer-változtatási kísérletekkel párhuzamosan megújult az egyházak kelet-nyugati érintkezése is. így például a német evangélikus egyházak - tartományi tagozódásuknak megfelelően - megerősítették addig is élő törekvéseiket, hogy egy-egy korábbi szocialista országban működő evangélikus egyházzal kapcsolatokat ápoljanak. A Württembergi Evangélikus Egyház például így választotta Szlovákiát, az Észak-elbai pedig a Baltikum országait. Mi - talán az évszázadokra visszatekintő bajor-magyar kapcsolatok okán is - 1992. november 23-án Schweinfurtban a Bajor Evangélikus Egyházzal köthettünk testvéregyházi megállapodást. A kapcsolatok terén sokat jelentett, hogy dr. Johannes Hanselmann püspök, a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) korábbi elnöke többször járt hazánkban, így püspöki beiktatásomkor is, 1987-ben. Ösztönző zsinat Az előkészítő tárgyalások után bajor testvéreink négytagú küldöttséget hívtak meg zsinatukra, egyúttal felkértek a zsinat megnyitó istentiszteletének megtisztelő igehirdetői szolgálatára. Küldöttségünk a plenáris üléseken és a bizottságokban részletesen beszámolhatott egyházunk életéről. Schweinfurtban a két egyház elhatározta, hogy megosztjuk egymással spirituális és teológiai tapasztalatainkat, és kicseréljük istentiszteleti, diakóniai, kulturális, oktatási és nevelési munkánk eredményeit. Megindultak tehát a kölcsönös gyülekezeti, egyházmegyei, oktatásinevelési és diakóniai intézményi látogatások. Kértük, hadd tanulmányozhassák a német börtönmisszió mindennapjait is azok a lelkészeink, akik hazánkban akkor kezdték el ezt a munkát. Ösztöndíjak segítségével évente többen tanulhattak hosszabb-rövidebb ideig Németországban teológiát, egyházzenét, pedagógiát, és vehettek részt különféle szakképzésekben. Nem feledkeztünk el a hazai német ajkú gyülekezetek és a németországi magyar szórványok lelkigondozásáról sem. Óriási jelentőségű döntés volt számunkra, hogy a reformáció országának nálunk legalább tízszer nagyobb egyháza kezdeményezte a velünk való szorosabb kapcsolatok felvételét. A motorizáció kezdetei Bevallom, nem kis izgalmat jelentett, amikor a schweinfurti zsinat plenáris ülésén - miután a beszámolók alapján megismerték egyházunk helyzetét - azt a kérdést tették fel nekem, hogy most éppen hol szorít legjobban a cipő, melyik területen kellene leginkább, leghamarabb segítség. Rudabányán megélt segédlelkészi tapasztalataimról beszéltem: mit jelentett ott a hatvanas évek elején a szórványsors. A központból még tizenegy közeli-távolabbi településre jártam istentiszteletet tartani, és összesen hatvanhat község tartozott hozzám. Elmondtam, hogy sok lelkészünk vasárnaponként rendszeresen három-négy szolgálatot is végez, és ehhez most társultak az engedélyezett hittanórák. Mi lenne ma, 1992-ben Magyarországon a prioritás? Lelkészeinknek a szórványokban legfeljebb Trabantra vagy Wartburgra telik. Ezek ugyan jó „lutheránus” autók, mert sokszor vallják azt, amit Luther a birodalmi gyűlés előtt - „Itt állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen!...” -, ám a szórványokban megbízható járművekre lenne szükség! A zsinat tapsban és nevetésben tört ki, és egyhangúlag azonnal megszavaztak ötszázezer akkori német márkát egyházunk szórványlelkészeinek. Ebből kezdtük el az Opel Corsa-akciót, és a következő években is kaptunk támogatást a szórványautókra. Ezenfelül több templom (például a dunaújvárosi), több iskola (például az aszódi gimnázium) és intézmény (például az Ordass Lajos Oktatási Központ Révfülöpön vagy Balatonszárszón az Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon) elsősorban a bajor testvéregyhá? támogatásának köszönhetően épült fel, indult el. 1992-ben a megállapodás három évre szólt. Ezt 1995-ben Regensburgban öt évvel hosszabbítottuk meg, majd 2000 és 2005 után most, 2010. október 12-én délután 15 órai kezdettel a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban írjuk alá az újabb szerződéshosszabbítást. Mindkét fél részéről évente sor kerül a megállapodás végrehajtásának részletes értékelésére is. Tegyük hozzá, hogy a Németországi Protestáns Egyház (Evangelische Kirche in Deutschland, EKD) egyik tartományi egyháza sem ápol ilyen régi és ilyen magas szintű partnerkapcsolatot más ország egyházával. Orosházi példa Hadd említsek meg példaként egy esetet az oktatási-nevelési együttműködés területéről. Orosháza gyülekezete óvodát indított (épp az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának tizenöt éves jubileumát). A bajor egyház szakemberei meglátogatták az intézményt, és elismerésüket fejezték ki az ottani munkát látva. Felajánlották, hogy segédkeznek olyan, elsőként náluk bevezetett „óvodai élménypark” kiépítésében, amely megmozgatja a gyermekek-fantáziáját, és próbára teszi testi ügyességüket. Öröm volt megcsodálni, hogyan „varázsolódott át” a korábban kopár udvar - az óvoda azonnal bemutató tanintézmény lett a főiskolai képzés hallgatói számára. Az óvodából kinövő gyermekek számára a gyülekezet később általános iskolát, majd gimnáziumot is létesített - átgondolt, okos egyházi oktatási-nevelési stratégia! Tartósan megpecsételve Végezetül hadd idézzem a testvéregyházi csoportos látogatások egyik derűs jelenetét is. Egy Bács-Kiskun megyei gyülekezeti látogatás alkalmával az egyik este presbiter házigazdánk hívott meg kóstolóra a pincéjébe. Asztalhoz ültetett a jó szőlőtermésről árulkodó környezetben, majd előkerült a csípős házikolbász és a vörösbor. A német nyelvben kevéssé járatos házigazda sejtette, hogy ilyenkor - amikor egy bajor püspök és más előkelő vendégek telepszenek le nála - illendő lenne valami egyházias köszöntőt mondania. Fölemelte hát poharát, és rövid gondolkodás után kivágta: „Halleluja!” Az egyik bajor hölgyvendég ezen annyira meglepődött, hogy feldöntötte vörösboros £ poharát. A nedű pontosan a vele szemben álló fiatal bajor egyházfőtanácsos gondosan vasalt galambszürke pantallóján kötött ki. A gazda igyekezett letörölgetni a bíbor színébe hajló nadrágot, a hölgy pedig bűnbánóan megígérte, hogy reggelre a szálláson kimossa és kivasalja. Néhány hónap múlva szép nyomtatott értesítést kaptunk: esküvői meghívót. A vörösboros akció következménye házasság lett! Nos, ilyen eredményt is hoztak a testvéregyházi kapcsolatok... ■ D. dr. Harmati Béla A szerző egyházunk nyugalmazott püspöke Egész napos ünnepséget rendeztek október 2-án az orosházi evangélikus óvodában. A város és egyházunk legnagyobb létszámú óvodája 1995 óta működik egyházi intézményként, immár több mint százhatvan gyermekkel. Pedig a kezdetekkor mustár - magnyi volt a jelenlegi intézmény. A kilencvenes évek legelején csak szerény álom volt, hogy legalább a hitoktatás megkezdődhessen az óvodákban. Múlt szombaton Győri Gábor esperes (óvodaalapító) és Révész Józsefné nyugalmazott óvodavezető elevenítette föl a bajor segítséggel létesült intézmény történetét, amelynek a lényege, hogy az Úr csodásán működik. ^ A Magyarországi Evangélikus Egyház Ökumenikus és Külügyi Osztályának meghívására szeptember 19-én érkezett Budapestre a Bajorországi Evangélikus Börtönlelkészi Szolgálat vezetője. Ralf Grigoleit börtönlelkész látogatásának célja - egyebek mellett - a Magyarországi Evangélikus Egyház Börtönlelkészi Szolgálatával való személyes kapcsolatfelvétel volt. Hazánkban három büntetésvégrehajtási intézetben két főállású és két részfoglalkozású evangélikus lelkész végez börtönlelkészi szolgálatot. Ralf Grigoleit szeptember 20-án a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Maglódi úti III. Objektumában részt vett - Magyar Sándor büntetés-végrehajtási alezredessel, a III. obj ektum parancsnokhelyettesével, Cselovszkyné dr. Tarr Klárával, az ökumenikus és külügyi osztály vezetőjével, valamint Bízik László bv. lelkésszel együtt - azon az istentiszteleten, amelyet Vári Krisztina bv. lelkész tartott az előzetes fogvatartásban lévő férfiaknak. Az istentisztelet után megtekintették a III. objektumot. A nap folyamán Grigoleit lelkész - dr. Szabó Lajosnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorának meghívására - előadást tartott a bajor börtönlelkészi szolgálat múltjáról és jelenéről. Az előadáson professzorok, teológiai tanárok, teológushallgatók és egyházunk börtönlelkészei vettek részt. A bajor vendég másnap a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. Objektumában, a Nagy Ignác utcában találkozott egyházunk börtönlelkészeivel. A megbeszélés középpontjában a bajor és a magyar börtönlelkészi szolgálat jövőbeli A történeti visszatekintés után az intézményt köszöntötte - az időközben a város polgármesterévé is megválasztott - dr. Dancsó József országgyűlési képviselő, majd a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium dísztermében folytatódott az ünneplés. A szép napot hálaadó istentisztelet zárta, amelyen Gáncs Péter püspök hirdette Isten szent igéjét. Az ünnepséget Vaj er Tímea óvodavezető szervezte Fehér Borbála iskolaigazgató segítségével. A rendezvényen - többek között - jelen volt egyházunk országos irodájának igazgatója, Kákay István, illetve az oktatási osztály vezetője, Hajdó Ákos is. ■ -RJ-együttműködésének tartalmi kérdései álltak. Ugyancsak az I. objektum volt a helyszíne a szeptember 22-i börtönlátogatásnak és istentiszteletnek, amely Ralf Grigoleit, Cselovszkyné Tarr Klára, illetve egyházunk börtönlelkészei, továbbá teológushallgatók részvételével zajlott. Az istentiszteletet Bízik László bv. lelkész tartotta az előzetes fogvatartásban lévő női fogvatartottaknak. Az ezt követően zajlott megbeszélés résztvevői a börtönlelkészi szolgálatok, illetve a magyarországi büntetés-végrehajtás intézményei közötti együttműködés lehetőségeit vitatták meg. Jelen volt az eszmecserén - a büntetés-végrehajtás részéről - Csáti András bv. vezérőrnagy, bv. főtanácsos, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyettese, Boglyasovszky Csaba bv. dandártábornok, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka, Magyar Sándor bv. alezredes, továbbá Ralf Grigoleit, Cselovszkyné Tarr Klára, valamint börtönlelkészi szolgálatunk tagjai: Aklan Béla Sándor, Bízik László, Jánosa Attila és Vári Krisztina. ■ Vári Krisztina Börtönlelkészi együttműködés FOTÓ: OROSCAFÉ Dr. Harmati Béla és dr. Johannes Hanselmann püspök 1992. november 23-án aláírja a bajor-magyar evangélikus testvéregyházi szerződést
