Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-09-19 / 38. szám
6 -m 2010. szeptember 19. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Biblikus konferencia a test teológiájáról Tanévnyitó intézményvezetőknek Dr. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár ismertette a kormányzat közoktatási terveit ► Testben élünk címmel rendezték meg a nemzetközi biblikus konferenciát Szegeden, immáron huszonkettedik alkalommal. A test és a lélek közötti összefüggések izgalmas teológiai szempontjait tárgyalták szeptember 9. és 11. között a világ tizenhét - német, japán, osztrák és jó néhány Kárpát-medencei - egyeteméről érkezett neves előadók. Elterjedt sztereotípia, hogy a vallás - kiváltképp a kereszténység - megveti a testet, a vallásos ember aránytalanul nagy hangsúlyt helyez a lelki életre. A részt vevő bibliatudósok, akik ezúttal is a keresztény testvéregyházak kiváló kutatóit reprezentálták, sokoldalúan cáfolták ezt a bevett gondolatot. Jutta Hausmann Ószövetség-kutató Kell Istennek test? Megfontolások az ószövetségi antropomorfizmusokról című izgalmas előadásában elmondta, hogy az Ószövetség tanúsága szerint az ember nem képes Istenről úgy beszélni, hogy elvonatkoztasson az emberi fogalmaktól. Ezért olvashatunk például prófétai könyvekben és a Zsoltárok könyvében is gyakran Isten kezéről, szeméről stb. Ezek a metaforák számos esetben a Feljebbvaló és az ember viszonyának leírásakor fordulnak elő. Ugyanakkor oka van annak is, hogy van számos olyan testrész, mely Isten vonatkozásában elképzelhetetlen, hisz akkor már nem úgy tekintene rá az ember, mint Istenre. A konferencia iránti érdeklődésre jellemző, hogy idén majdnem kétszer annyi - mintegy száz - regisztrált résztvevő látogatott Szegedre, mint a korábbi években. Hisz túl azon, hogy sok-sok kiváló tudós volt jelen, a részvétel nyitott mindazok számára, akik érdeklődnek a bibliatudomány iránt. Először adták át a kortárs Újszövetség-kutatás egyik kiemelkedő szaktekintélyéről, Joachim Gnilkáról elnevezett díjat. Az idős professzor személyesen nyújtotta át az elismerést Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, amiért hosszú évek óta támogatta a konferenciát jelenlétével, kimagasló előadásaival, védnökségével. A díjazottat többen méltatták. Fabiny Tamás evangélikus püspök elmondta: Jakubinyi érsek könyveinek különös erénye, hogy minden keresztény ember gazdagítónak találhatja őket. Több nyelven publikáló szerzőként munkáival hidat ver nemzetek és testvéregyházak között egyaránt. Szintén az ünnepségen adták át „A konferencia támogatói és barátai” elnevezésű oklevelet Valentiny Géza pápai prelátus részére, valamint „A konferencia barátja” oklevelet Fabiny Tamás evangélikus és Bölcskei Gusztáv református püspök részére. A konferencia egyik kötetíen programja volt a kezdő nap végén egy labdarúgó-mérkőzés, amelyen a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, valamint a szegedi Szent Gellért szeminárium hallgatói találkoztak. (A debreceniek 7:3-as győzelmével végződött meccsel szintén a testvéregyházak barátságos viszonyát szerették volna erősíteni, illetve demonstrálni a szervezők.) A konferencia zárónapja a nevezetes szeptember 11-ei évfordulóra esett. Ekkor volt vendég a Magyarországi Muszlimok Egyházának képviseletében Abdul-Fattah Munif. A hírekben hallható Korán-égetési tervekre reagálva a konferencia résztvevői kiálltak amellett, és imádkoztak azért, hogy minden ember tartsa tiszteletben a vallások szent könyveit. Az egyik résztvevő így fogalmazott: a szegedi biblikus konferencia különös jellemzője, hogy a résztvevők között barátságok is szövődnek. Ezáltal „tudományosan” és lelkileg is gyümölcsöt hoz. (A konferencia előadásai elolvashatok és mp3 formátumban meg is hallgathatók a világhálón: www.congresstravel.hu/biblikus2010.) m b.k. Felújítják a betlehemi Születés templomának tetőszerkezetét Történelmi jelentőségűnek minősített megállapodást írtak alá a Palesztin Hatóság, valamint az ortodox, az örmény és a katolikus egyház képviselői: az egyezség a betlehemi Születemplomának 15. századból származó tetőszerkezete beázik, és a nedvesség veszélyezteti az épület fából készült elemeit, illetve a mozaik- és ffeskómaradványokat. tés temploma tetőszerkezetének felújításáról szól. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) egy közelmúltbeli jelentése szerint a Születés A templomot azon a helyen építették fel, ahol a hagyományok szerint Jézus Krisztus született. Az épület tetőszerkezetét kétszáz éve nem újították fel. N MTI ► A Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási és Iskolai Osztálya szeptember 7-én tanévnyitó értekezletet tartott az evangélikus oktatási intézmények vezetői részére Budapesten, az Üllői út 24. szám alatti országos iroda első emeleti tanácstermében. Az alkalmon részt vett dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár is. Az értekezlet Ittzés János elnök-püspök áhítatával kezdődött, majd dr. Koller Edit, az Oktatási Hivatal Közoktatási Hatósági Főosztályának vezetője tartott előadást a közoktatási törvény szeptember elsején életbe lépett módosításairól Milyen változásokat szeretnének az iskolák? címmel. Ezután a helyettes államtitkár ismertette a kormányzat közoktatási terveit. A közoktatás szakmai ellenőrzésének tapasztalatairól és lehetséges megoldásairól, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet által kidolgozott komplex intézmény-ellenőrzési és -értékelési programról adott elő Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér, az intézet vezetője. Ebéd után a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási esélyegyenlőségi tervét ismertette Kende Ágnes esélyegyenlőségi szakértő. Lörinczné Tasi Zsuzsa, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium tanára az evangélikus oktatási intézmények 2009. évi kompetenciamérésének eredményeiről számolt be. Végül Kákay István, az országos iroda igazgatója mutatta be az új munkatársakat, Hesz Erzsébet szakreferens pedig beszámolt a 2010/2011-es évi ütemtervről. M Forrás: evangelikus.hu ÚJRA HÚSZÉVES AZ EGYHÁZZENEI TANSZÉK Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében ► Több mint negyvenéves kényszerű szünet után, húsz évvel ezelőtt nyűt meg ismét a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszéke. Ebből az alkalomból Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében címmel rendeztek szimpóziumot szeptember 8. és 10. között a régi Zeneakadémia kamaratermében. A tudományos tanácskozáson a kultúr- és művészettörténet, a liturgika és az egyházzene kutatói - köztük felekezeti intézmények prominens oktatói - mintegy harmincöt előadást tartottak. „Egyházzenei részleg” létesítését már az intézmény első elnöke, Liszt Ferenc szorgalmazta, hiszen annak „hiánya más konzervatóriumokban a művészet és az istentisztelet számára egyaránt károsnak mutatkozott”, s „a templomokban oly gyakran kintornára való zenéléshez” vezetett. Önálló „egyházi-zene képző tanfolyam" végül csak 1926-ban, jó fél évszázaddal a Zeneakadémia alapítása után létesült. Ezt 1949- ban megszüntették, és csak 1990-től fogadhatott újra hallgatókat. A tanszak mindenkori vezetői, tanárai koruk változásai, új kihívásai közepette is igyekeztek hűek maradni a Liszt által megfogalmazott alapelvekhez, hogy az oktatás „az egyházzene quodlibet-üzeme” helyett a „kultuszhoz illő és építő eredményeket hozzon,” és így egyszerre szolgálhassa a szentet és a művészetet, a liturgiát és a kultúrát. A nyugati kultúra szüntelen változásban, megújulásban él. Miben ragadható meg a művészet és vallás, művészet és liturgia kapcsolatának állandósága? Benső szükségszerűség-e ez a kapcsolat? Szüksége van-e a szentnek a művészire, és viszont? Mi változhat ebben a kapcsolatban? Kell-e valaminek változatlannak maradnia, hogy a lényegi ne vesszen el? Mi történik a liturgiát szolgáló művészetekkel: az építészettel, az iparművészettel, legfőképpen pedig a zenével? Milyen „archaizáló” és milyen „újító” törekvések jelentkeztek a történelemben a művészet terén, s milyen hatással voltak a liturgiára, annak szellemiségére (mind objektív tartalmára, mind pedig emberalakító erejére)? Ilyen szempontból miben különbözik az alkotó- és az előadó-művészet? Mit jelent „régies” (vagy az újba valamit a régiből átmentő) zeneművet alkotni? És mi határozza meg, hogy az istentiszteleti élet mindennapjaiban milyen „régi” és milyen „új” zenével élünk? Vannak-e ebben a tekintetben kitüntetett stílusok, repertoárok? A háromnapos program zárásaként - a vesperás után - ünnepi ülésre és fogadásra került sor, melynek keretében Dobszay László, a tanszék újraindítója, szellemi és lelki motorja kedves ajándékot kapott. A hallgatók előadták a tanár úr tizenhárom éves korában írt művét, melynek felfedezése Tardy Lászlónak köszönhető. ■ E-Zsu A program rendkívüli gazdagsága miatt az alábbiakban az egyházzenei szimpózium evangélikus előadóit emeljük ki. Ferenczi Ilona: Gondolatok a magyar nyelvű gregorián öt évszázadáról - a 16. század elejétől a 21. század elejéig a kialakulástól az újrahasznosításig Az előadás végigkövette a magyar nyelvű gregorián fél évezredes útját: számba vette a forrásokat, majd a 16-17. század jelentős graduáljait, és értékelte a használatról szóló információkat. Végül a 19-20. századi reformmozgalmak hatására újból előtérbe került gregoriánnak, illetve magyar anyanyelvű változatának a különböző felekezetekben betöltött szerepéről szólt. Hafenscher Károly: Mennyiben volt konzervatív és mennyiben forradalmi Luther liturgiareformja? - Hagyomány és megújulás az evangélikus istentiszteleti életben Luther munkássága egyszerre volt tradicionális és forradalmi. Hozzá mert nyúlni megszokott formákhoz, sőt korábban megkérdőjelezhetetlennek hitt tartalmakhoz is, de úgy, hogy nemcsak tisztelte és nagyra becsülte, de hűségesen használta is a a lelki-szellemi örökséget, Isten népének hagyományát, a szent tradíciót. Kinczler Zsuzsanna: Telemann, az egyházzenész A hamburgi zeneigazgató és kántor hosszú élete és szolgálata során a város valamennyi nagy templomát bőségesen ellátta liturgiába jól illő kórusmuzsikával, orgonaművekkel. Kapcsolatot tartott kora valamennyi nagy zenész- és egyházzenész egyéniségével (/. S. Bach, Mattheson stb.). Művészetének alaposabb ismerete a mai egyházzenészek számára is irányadó, ötletadó lehet. Finta Gergely: Wenn wir in höchsten Nöten sein... - Vor deinen Thron... - J. S. Bach két korálelöjátéka A referátum két különböző időpontban, két életperiódusban írt korálelőjátékokat ismertetett és vetett össze. Ismeretes, hogy Bach számos fiatalkori művét átdolgozta későbbi éveiben. Nem arra kell gondolnunk, hogy ilyenkor „kijavította ifjúkori zsengéit”. Sokkal inkább értékesebbnek tartott műveinek adott új értelmet. Bence Gábor: 20. századi gyülekezeti énekek A 20. század zenei kultúrája a kortárs zenével legalábbis egyenrangú szinten használja és vallja magáénak az elmúlt korok zenei nyelveit, egyidejűleg többet is. Ennek eredményeként születhettek olyan gyülekezeti énekek, amelyek ennek az egyszerre látásnak a termékei: nem eklektikus alkotások, hanem a múlt különböző rétegeire építő, finoman formált és jól énekelhető dallamok. Ecsedi Zsuzsa: Reformációra vagy megújulásra vár az evangélikus énekeskönyv? - A következő énekeskönyv lehetséges szerkesztési alapelvei Az előadás jó alkalmat adott az amúgy is régóta szükséges gondolati megalapozásra. Fontos teendő az Evangélikus énekeskönyv (1982) és a Gyülekezeti liturgikus könyv (2007) kritikai vizsgálata, egységes szempontrendszer alapján. De a legfontosabb, mindent megelőző kérdés: milyen típusú énekeskönyvre van szükség a 21. században, milyen közösségek számára? Ezért a himnológiai szakmai munka elkezdésével párhuzamosan szociológiai, teológiai, pszichológiai szempontú átgondolás is szükséges.
