Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-08-22 / 34-35. szám

Evangélikus Élet FÓKUSZ 2010. augusztus 22-29. *• 27 Gyerekparadicsom - református parókián ► Nyaranta hat héten át táboroztat gyere­keket Szerdahelyiné Zimányi Mária. A bölcskei református lelkésznél elsősorban helybeli gyerekek töltik idejüket, de más gyülekezet tagjai is megfordulnak nála. A parókia udvara olyan, mint egy kis gyer­mekparadicsom: jurta, hinta, sőt még medence is van benne. A medence a falu egyetlen strandolási lehetőségét jelenti, és már ki is nőtték. Marika néni szeretne egy újat, nagyobbat építtetni helyette; bízik abban, hogy kap hozzá támogatást az önkormányzattól és másoktól. Most ugyanis egyszerre csak tíz gyerek tud fürdeni, holott a bölcskei református pa­rókián általában többen - negyvenen-öt­­venen - tartózkodnak. Régebben történt, hogy Szerdahelyiné Zimányi Mária az ablakon kinézve néhány gyereket lá­tott csellengeni a kocsma előtt. Apjukat várták. Akkor döntötte el, hogy olyan tábort szervez, ahol az ilyen gyerekek - vallási hovatartozástól függetlenül - hasznosan tölthetik idejüket, és ételt, italt, jó szót, lelki útmutatást kaphatnak. Nyaranta hat héten át táborozhatnak gyere­kek a parókián nagyon kedvező feltételekkel. Támogatók segítségével utaznak is, idén pél­dául két erdélyi utat szerveztek számukra, amiért a lelkész nagyon hálás, elsősorban a pak­si atomerőműnek. Eleinte a parókián altatta a táborozókat, és ő főzött nekik. Aztán évről évre gyarapodtak, hol egy hintával, hol néhány számítógéppel, emeletes ággyal. És az egyházkerület jóvoltá­ból elkészült a medence is. A lelkész számára a gyermekmisszió „csalá­di örökség” hiszen édesapja, aki szintén pap volt, annak idején ugyancsak fontos feladatának te­tották állásától. Szegénységben éltek. Amikor Kárpátaljáról áttelepültek Debrecenbe, nem fogadta be őket sem a rokonság, sem az egy­ház, a vasútállomáson tengették napjaikat, az is megesett, hogy kukázniuk kellett. Gimna­zista volt, amikor édesanyja két napig nem tu­dott enni adni nekik, és ő kómába esett az éh­ségtől. Gyermekkora sok keserű élményt vé­sett emlékezetébe. Felnőttként alapfilozófiá­ja lett, hogy segít másokon, elsősorban a gyerekeken. „Isten azt mondta, adj annak, aki kér" - fogalmaz. Bár kacérkodott a gondolattal, hogy orvos vagy tanár lesz, mégis lelkész lett apjához, test­véreihez hasonlóan. Amikor elvégezte a teoló­giát, kitűnő eredménye és a paphiány ellené­re másfél évig rendelkezési állományba helyez­ték. Álmosdra került segédlelkésznek apja mellé, amivel „csupán" annyi volt a probléma, hogy még apja sem tudta felvenni a fizetését, nemhogy ő. Földet műveltek, hogy megéljenek. Ugyanezt tették később, amikor már férjnél volt, és gyerekei születtek. Tizenegy évig szolgált a tanyavilágban. A rendszerváltás után került a Tolna megyei Bölcskére, ahol végre lehetősége nyílt arra, hogy azt végezhesse, amit Isten rábízott. Azonnal el­kezdte a gyerekekkel való.foglalkozást. Büsz­kén mondja, hogy nincs olyan gyerek az isko­lában, aki ne járna hittanra. Órarendbe illeszt­ve tartják az órákat - katolikus és református hit szerint. Mária alapelve, hogy egy lelkésznek úgy kell mennie a szegények közé, hogy a kosarában alul van a Biblia, fölül a kenyér. Másik vezérelv az életében, hogy ha lát egy olyan gyereket, aki sze­gény, elesett, azt felkarolja. Több gyerek nem­csak táborozott, élt is egy ideig a parókián. Olyan is megesett, hogy egy nyolcgyerekes csa­ládnak fél évig adott otthont. A szolgálat során „kapott" csemetéken kívül persze sajátjai is vannak. Öt gyereket neveltek férjével. Egy lányuk még főiskolás. A lelkész asszony idős, beteg anyósával él, férjét novem­berben veszítette el. Gyerekei anyagilag is, te­vőlegesen is segítik az egyházat, a tábort, mint ahogy akadnak mások is, akik szolgálat­tal, egyébbel támogatják, melléállnak. Megesik, hogy a gyerekek megkérdezik: „Marika néni, miért szeretsz minket?” Ilyen­kor is, de az újságíró kérdésére is azt feleli, hogy Isten a kapocs közte és a gyerekek között. „A Bibliában is benne van, »aki e kicsinyek közül egyet is felkarol, engem karol fel«” - idézi. S hozzáteszi, ez minden lelkésznek parancs kellene, hogy legyen. Életében soha nem volt szabadságon, neki a gyermekmisszió fontosabb. „Én akkor vagyok szomorú, amikor nincs tábor — árulja el. — Annyira fűt engem, hogy a pici gyerekekkel megismertessem Isten szeretetét.” A parókia és a templom ajtaja persze nem kintette a gyermekekkel való törődést. Mária már nagyon fiatalon elhatározta, hogy nem megy el egyetlen rászoruló fiatal mellett sem anélkül, hogy segédkezet nyújtana neki. Szinte apa nélkül cseperedett fel Kárpátal­ján. A református papokat, köztük apját elvit­ték Szibériába, pedagógus édesanyját megfosz­csak előttük áll nyitva. Híre ment már, hogy Bölcskén van egy papnő, aki mindenkit jó szív­vel fogad. Egyszer kerékpáros túrázók sátoroz­nak az udvarán, máskor zarándokok kérnek be­bocsátást. Mindnek jut szállás, egy tál étel és jó szó. ■ Vida Tünde (MTI) Ha nyár, akkor Balaton Jelentés Szárszóról ► Sokan tervezik pihenésüket a címben szereplő gondolat jegyében. Persze ehhez az is kell, hogy megkapják és ki is vegyék az - elvileg mindenkinek járó - szabad­ságukat. A kikapcsolódás helyszínéül hadd ajánljuk a balatonszárszói Evangé­likus Konferencia- és Missziói Otthont, amely nyaranta az üdülni vágyókat várja. Mert „kell egy kis áramszünet”... Mit is jelent az áramszünet? Gondoljunk „kis dolgokra”! Lehet a kikapcsolódás csak egy kis szunyókálás a Balaton partján egy nyugágyban. Sörözés egy nem megszokott helyen. Vagy ép­pen egy hosszabb séta a házastársunkkal a le­terán. Ezek önmagukban is érdekesek. Mivel az otthonnak nincs saját kántora, általában if­júsági énekeket énekelünk az áhítatokon és a vasárnapi istentiszteleteken. Sokak számára kü­lönlegessé válnak ezáltal ezek az alkalmak. Emellett, hogy a látványra is adjunk, idén minden turnusban készítünk kürtös kalácsot, melyet hagyományos módon, parázson sütünk.- Szárszón van élet a nyári szezonon kívül is, a központ egész évben nyitva áll...- Igen, az otthon kihasználtságával eddig sem volt gond. Ami a nyarat illeti, akkor csak a pihenni vágyókat várjuk. A jelentkezési rendszeren változtattunk: januárban a lelkészek jelentkezhetnek, februárban az egyházi alkal­mazottak, márciusban pedig a többi érdeklő­dő. így bőven megtelik a ház a nyári szezonra.- Az előző évekhez képest ez az év valóban a kisgyermekes családok­ról szól, jelentősen megnövekedett a létszámuk. Az otthon alkalmas a fogadásukra, hiszen vannak gyerek­ágyaink, etetőszékeink, és minden olyan eszköz rendelkezésre áll, ami az ittlétüket megkönnyíti. Emellett rendszeresek a játszóházak és a tánctanítás a gyerekeknek, melyek ugyancsak kedveltek. Leginkább szájról szájra jár a jó hír, így a kisgye­rekesek tényleg elárasztanak minket. És ez bizony jó!- Az e heti táncház tényleg egye­di volt! Főleg a zenekar, amely Ön­ből állt...- Több hangszeren játszom - gitáron, tekerőlanton, furulyán, ci-Az év többi részében is nyitva vagyunk, bár akkor nem annyira a családi pihenés a jellem­ző, ilyenkor inkább az egyházi konferenciák, csendesnapok résztvevői töltik meg a közpon­tot. Mi magunk is számos saját szervezésű prog­rammal hívogatjuk az érdeklődőket. Az adventi és pünkösdi hétvégéink is egyre nagyobb láto­gatottsággal bírnak. ■ Ifj. Káposzta Lajos menő nap fényében. Ideális erre - és még sok másra is - Szárszó, ahol Végh Szabolcs intéz­ményvezetővel beszélgettem.- Minden évben ellátogatok Önökhöz, és mindig látok valami változást, fejlődést. Idén mi lett más?- Küllemre néhány dolog megújult 2010 nyarára. Gondunk volt, hogy a nagy melegben és napsütésben nem tudtuk használni a teraszt. Most, hogy napvitorlákat, azaz árnyé­kolókat tettünk fel, kiválóan műkö­dik. A játszótérre is napvitorlákat he­lyeztünk el, így napközben is tudnak a gyerekek játszani.- Mindig sok volt itt a gyerek, de idén rengeteg!Mivel érik el, hogy egy­re több a család? A balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban a Környezet és energia operatív program (KEOP) pályázata keretében több új fejlesztésre nyílik lehetőség. Az egyik a nyári meleg ellensúlyozására kialakítandó falhűtő rendszer lesz, melyet az ebéd­lőben és a konferenciateremben üzemelnek be. Emellett napkollektoros fűtési rendszer ké­szül, mellyel a melegvíz-előállítást oldják majd meg. Továbbá úgynevezett pelletkazánt sze­relnek be, mely a fűtési költségek jelentős csökkentésében kap szerepet. A projekt része egy negyven köbméteres esővíztároló megépítése, amelyből az összegyűj­tött csapadékvizet a WC-tartályokba vezetik, ezzel is csökkentve a vízszámlát. A mosdó­csapokra perlátorokat szerelnek, amelyek levegőt kevernek a kifolyó vízhez, így a kevesebb vizet is többnek érzékeljük. Ez utóbbival mintegy húszszázalékos vízmegtakarítás érhető el. A pályázat része a szelektív hulladékgyűjtés is, ezt a jövő évtől az ingatlan teljes terüle­tén - a szobákban, a konyhában, az udvaron - bevezetik. Ennek mintaprojektként való el­indítását az egyház vezetése is fontosnak látta. A projekttel kapcsolatos fejleményekről az intézmény folyamatosan tájékoztatni fogja az Evangélikus Élet olvasóit.

Next

/
Thumbnails
Contents