Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-06-27 / 26. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2010. június 27. » 13 Megerősödvén a kegyelemben ► Immár ötödik alkalommal rendezte meg gyülekezeti napját a Veszprémi Evangélikus Egyházközség múlt szombaton Balatonalmádiban, a tóparton. Ez alkalommal Ittzés János püspök, Szabó György egyházkerületi felügyelő és felesége, Bea, illetve Menyes Gyula püspöki titkár, valamint Bedecs Márta, a püspöki hivatal vezetője voltak a vendégek. Az egybegyűltek elsőként Isó Dorottya köszöntését hallgathatták meg, illetve éneket tanulhattak a lelkésznőtől, majd rövid áhítat következett, melyben a napi igék alapján szólalt meg Isten biztató üzenete, hogy a kegyelem ege alatt mindnyájan biztonságban vagyunk Krisztusért. Az áhítat után a püspök a 2Tim 2,1-ben leírt apostoli intelem - „Te azért, fiam, erősödjél meg a kegy elemben..” - alapján fogalmazta meg a gyülekezet tagjainak szánt üzenetét. Előadásában az egyház hét ismertetőjegyét vette sorra Luthernek A zsinatokról és az egyházról című irata alapján. Isten igéje tartja meg a gyülekezetét és annak tagjait, melynek pecsétje, visszavonhatatlan isteni bizonysága a keresztség. Ebben a kapcsolatban erősít meg az oltári szentség, melyben maga az élet Ura, Krisztus lép velünk közösségre, és tesz bennünket teste tagjaivá. Isten igéjének hirdetésére, a szentségek kiszolgáltatására az egyház Ura elhívottakat rendel. Az ő szolgálatukon keresztül a Szentlélek ébreszti és erősíti a hitet. így ismeri fel az ember bűneit, melyek elválasztják Istentől, és a bűn megvallása, valamint megbánása után kapja meg a feloldozást, Isten bűnbocsátó kegyelmét. Az imádság ereje töri szét a közösséget megrontó pletykát és rosszhír-keltést, és vezet el oda, hogy hitvalló, Krisztusért a világban hátrányt, ha kell, szenvedést is elviselő, keresztet hordozó tanúkká váljunk. Az előadást követő jó hangulatú beszélgetés után a jelen levő házaspároknak az egyházkerületi felügyelő és felesége tett fel kapcsolaterősítő kérdéseket, melyek átgondolása és megválaszolása őszintén feltárta, hogy ki-ki miért szereti a párját. A tesztláp kitöltése is megmutatta, hogy a szeretet milyen egységet tud létrehozni két ember között. Menyes Gyula a többiekkel kommunikációs játékot játszott három csoportban. A résztvevőknek újsághír, tudósítás és élő közvetítés, körkapcsolás formájában kellett bibliai történeteket megfogalmazniuk úgy, hogy a mai kor embere értesüljön róluk. Ötletes és olykor humoros feldolgozások születtek. Az énekkel és imádsággal zárult csoportfoglalkozást ebéd és délutáni szabad program követte, melyben lehetőség nyílt beszélgetésre, csónakázásra, játékra. Éltek is vele felnőttek, gyerekek egyaránt. Az egybegyűltek megtapasztalhatták, hogy az együttlét során megerősödhettek a kegyelemben, a testvéri közösségben. Terveik szerint jövőre ismét megrendezik a gyülekezeti napot. ■ Isó Zoltán Pillantás Nemcsak gyülekezettörténeti, de egyháztörténeti szempontból is értékes és különleges az a 18-19. századból származó, kézzel írt dokumentumgyűjtemény, amelyet dr. Sajó Tamás művészettörténész ismertetett a csömöri evangélikusokkal a június 20-án tartott gyülekezeti napjukon (felvételünkön). A vaskos papírtáblába kötött, kopott disznóbőr gerinccel megerősített kézirat közel ötven lapot foglal magába. A száz évet felölelő, különböző ügyekről készített dokumentumok latin, tót, német és magyar nyelven rögzítették az egyházközség életének fontos eseményeit. A legkorábbi feljegyzés 1798-ban kelt: az akkori lelkész által írt latin nyelvű gyülekezettörténeti összefoglalás szerint a helyi evangélikusság gyökerei 1717-ig nyúlnak vissza. De unikumnak számít az eddig ismeretlen, a múltba 1729-ben íródott csömöri lelkészi „híványlevél” 1798-ból való pontos másolata is. (Az iratok eredeti szövegei és készülő magyar fordításai nyomon követhetők a közösség honlapján a http://csomor.lutheran.hu/forrasok címen.) A harmadik alkalommal - a gyülekezet harmincas-negyvenes éveiben járó tagjai által - megszervezett gyülekezeti napon dr. Szabó Lajos teológiai tanár hirdette Isten igéjét a délelőtti istentiszteleten Szabóné Mátrai Marianna liturgiái szolgálatával. Az „öregifi” által bográcsokban főzött ebéd közös elfogyasztása után tanévzáró istentisztelettel búcsúztatták a gyermekek és a felnőttek az elmúlt óvodai és iskolai évet. Az ezt követő gyülekezettörténeti előadás végén Johann Gyula helyi lelkész igei gondolatai zárták a napot. ■ Boda Zsuzsa felvétele KIRÁNDULÓ GYÜLEKEZETEK FIGYELMÉBE Pákozdi panoráma, katonák között ► Talán semmi nem áll olyan messze a Biblia szellemétől, mint az emberélet kioltása, most mégis az erre szakosodott emberek, a katonák előtti tisztelgésre invitálom a kedves olvasót. Igaz, itt nem ördögi rafinációval megtervezett és elkészített, sokszor műszaki csodának tekinthető szerkezeteket és kezelőiket ismerhetjük meg, hanem éppen ellenkezőleg: a béke megteremtésén, fenntartásán és megőrzésén őrködő ember küzdelmes napjaiba enged bepillantást a kiállítás. S mert a hely szelleme kötelez a pákozdi katonai emlékparkban, természetesen részt kapott a pákozdi csatát bemutató kiállítás is. Modern beléptető rendszeren át lehet bejutni a korábban is hasonló funkciót betöltő, ám sokkal szerényebb kialakítású területre. Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként megalakult Kempp - Katonai Emlékpark, Pákozd - logoján is jelzi fő hivatását: főhajtás a honvédeknek. Ami utalás arra is, hogy méltó emléket állít az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hős katonáinak. A gondozott parkolóból első utunk a távolról is jól látható obeliszkhez, a pákozdi csata emlékművéhez vezet, ám előbb megállunk a tizenhárom aradi vértanút megidéző faragott faoszlopok mellett. A talapzatán nyugvó mészkő oszlop hatalmas felkiáltójelként hirdeti a nemzet szabadságvágyát és Európa 19. századi történelmének egyik legszebb s egyben legtragikusabb eseményét. A szomszédságában álló épület alsó szintjén lévő állandó kiállítás ismeretekkel is szolgál a szabadságharc győztes pákozdi csatájáról, s valóban elcsendesedést, főhajtást vált ki a szemlélőből. Narrátor magyarázza el a csata részleteit, sőt egy méretarányos terepasztal segítségével nyomon is követhetők, megidézve a véres ütközetet, az ellenfelek stratégiáját és a pillanatról pillanatra változó harci helyzetet. A kisebb magyar hadat győzelemre vezető Móga tábornok és katonái megállították, majd megfutamították a Jellasics horvát bán vezette horvát és császári-királyi inváziós haderőt, példát mutatva ezzel nemcsak a hazának, de egész Európának bátorságból, hősiességből, hazaszeretetből. A kiállítás tablók, korabeli tárgyak valamint egyenruha-bemutató segítségével villantja fel a szabadságharc korát és nevezetesebb arcait. Az ezernyolcszázas évek közepét megidéző kiállítás megtekintése után nagyot lépünk előre az időben. Az épület mellett az első világháború harcászati sajátossága, egy lövészárok-rendszer tekinthető meg. A dimbesdombos oldalba vágott, kanyargós árkot végigjáróknak táblák szemléltetik a katonák cseppet sem könnyű életét az eléggé kétes biztonságot nyújtó lövészárkokban folyó háború idején. Ismét ugorva egyet az időben, az egykori fogadóépületben a közelmúlt katonai relikviáit nézhetjük meg. Lehetőséget kínál ez egyszersmind arra, hogy a katonaságot szerencsére már csak hírből ismerő ifjabb nemzedék számára is kézzelfogható valósággá váljék a mindig vidám katonatörténetek gyakori főszereplője, a stoki, láthassanak egy katonásan bevetett ágyat - e művelet elsajátítása oly sok újonc életét keserítette meg az első hetekben -, de akad csajka, katonai étkészlet vagy nyakban hordott személyi azonosító lapocska, közkeletű nevén dögcédula is. A kiállításról a teraszra kilépve pompás panorámában gyönyörködhetünk. Lábunk előtt a Velencei-tó mocsaras, zsombékos víztükrét, mögöttünk a Velencei-hegység lankáit csodálhatjuk meg. Az emlékpark újdonsága kicsit lejjebb várja a látogatót. A legújabb kori katonaság néhány eszközét tették közszemlére, olyan ruhákat és használati tárgyakat, amelyeket jobbára csak híradókban, esetleg akciófilmekben láthat egyszerű földi halandó. Nem nehéz kitalálni azonban, hogy a kiállítás igazi slágere - a nagyobbacska fiúk körében egészen biztosan - a repülőgép-szimulátor. Egy ügyes számítógépes program és a valóságoshoz hasonló pilótafülke, no meg botkormány, gázkar és egy tévéképernyő segítségével a vállalkozók vadászgépben érezhetik magukat, amint elsuhannak vagy éppen orsókat írnak le a térképszerű táj fölött. Az emeleti részen magyar katonai missziók relikviáit, ismertető anyagait helyezték el tárlókban Afganisztántól Vietnamig a föld számtalan országából, ahol magyar békefenntartók megfordultak a mögöttünk hagyott évtizedekben. A szépen gondozott park, a kellemes környezet, a csodás panoráma önmagában is kellemes időtöltést, programot ígér. A nem igazán olcsó belépőből csoportoknak, családoknak kedvezményeket adnak, érdemes tehát előzetesen érdeklődni a 22/732-002-es telefonszámon, de sok hasznos információval, sőt előre bejelentkezési lehetőséggel szolgál honlapjuk is a www.kempp.hu. címen. Ha azonban valaki nem akarja valamennyi kiállítást megnézni, csak sétálni, netán megpihenni szeretne az autópálya mellett, annak is érdemes felkeresnie az emlékparkot, hiszen a pályáról közvetlen lehajtója van, és zárt, rendezett, biztonságos parkolóval, kávézóval fogadják a betérőket. Ilyenkor természetesen nem kell belépőjegyet váltani, csak a parkolási díj megfizetése kötelező. ■ Gyarmati Gábor A SZERZŐ FELVÉTELEI
